Dunántúli Napló, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-02 / 282. szám
WM, DECEMBER 2. napló A búsavetés kétharmada jó (Folytatás az 1. oldalról) re, így 24 munkanap alatt befejezhették volna ezt a feladatot, azonban csak egy hónapos késéssel, november 24- re végeztek. Ennek több oka van. A szeptember végi, október eleji jó időt nem használták ki kellőképpen, féltek a futrinka kártevésétől, traktorosok, fogatosok, sőt nem egyszer tsz-vezetők is vetés helyett szüretelni mentek, háztáji kukoricában dolgoztak —mondotta az osztályvezető. — Nem szervezték meg kellőképpen a traktorok két műszakos üzemeltetését, egyedül a véméndi tsz állította be két műszakra a tervben meghatározott 12 erőgépet. Ennek egyik oka volt az is, hogy a traktoros-tanfolyamra nem küldtek elegendő tsz-tagot és így nem jutott munkaerő a traktorokra. A nyújtott műszakot mechanikusan szervezték meg, hiszen fél órai műszaknyújtás szinte semmit sem jelent. Akadályozta a vetés korábbi befejezését a vetőmagcsere, késett a szállítás és a csíraszázalékot is később kapták meg, így a tsz-esének tellett a magot csíráztatná. Sok volt a géphibásodás, nem egyszer elérte a 25—28 százalékot. Befolyásolta a vetés korábbi befejezését a sok eső. A pécsváradi járásban októberben 121, novemberben 60 milliméter csapadék hullott. Gyenis Pál a betakarítás helyzetéről elmondotta, hogy a napraforgót október 12-ig, a burgonyát október 15-ig, a cukorrépát november 15-ig betakarították és jelenleg a kukorica 90 százaléka már a tsz-magtárakban van. Fontos feladat most a szárvágás, a vetések megóvása, a hiányos foltok azonnali pótlása. Gyorsítani kell a porozást, fokozni kell a fejtrágyázást és az Arvalin kiszórását az egérkár megelőzésére. A kenyérgabona vetését elsőnek fejezték be a pécsváradi járásban, ugyanakkor megyei viszonylatban a legnagyobb a lemaradás itt a mélyszántásban. A vetés után pangás volt tapasztalható járásszerte, most gyorsítani kell a mélyszántást, mert minden lehetőség megvan arra, hogy december 15-ig be is fejezzék. Képezzenek ki traktorosokat! A beszámolót követő vitában Horváth Miklós, a Szederkényi Növényvédő Állomás igazgatója vállalta a járás növényvédő gépeinek rendszeres javítását. Felhívta a figyelmet a Hungaria őszi bedolgozására a talajba. Elmondotta, hogy az Arvalon kiszórásához egy nagyteljesítményű gépet alakítottak át, hogy fokozhassák a kártevők elleni védekezést. Schubert Ferenc, a püspöklaki tsz elnöke arra kérte a jelenlévő megyei vezetőket, hassanak oda, hogy a Pécsi Vágóhíd fogadja a vágásra kész pecsenyebárányokat. Álló Miklós, a Gépállomások Megyei Igazgatóságának főagronómusa egy fontos kísérlet eredményeire hívta fel a figyelmet. Somogy megyében mély talajlazítással 5—8 mázsával több kukoricatermést értek el holdanként. A pécsváradi gépállomás lazító berendezést vásárolt a tabi gépállomástól és húsz Sz— 100-as traktort szerelt fel ezzel a berendezéssel a megye számára. Javasolta, hogy a közös gazdaságok évente 40— 50 holdon végezzenek mély talajlazítást és bár holdanként 500 forintba kerül ez a munka, bőségesen visszatérül a többmázsás plusztermésben. Foglalkozott a traktorosképzéssel és szervezéssel. A pécsváradi járásban például 120 traktorost kellene biztosítani a tanfolyamokra, eddig azonban mindössze négy tsz-tagot küldtek a termelőszövetkezetek. Januárban szerelő-szakmunkásképző tanfolyam indul, előreláthatólag hat hónapig tart. Beferejtsék kinn a gépeket a határban Orbán György, a berkesdi tsz főagronómusa elmondotta, hogy 70 hold mély területet törtek fel szántónak és öt kilométer csatornát tisztítottak és építettek ki. Erre a munkára még 60 ezer forint lenne, azonban a vízügyi igazgatóság nem készítette el a szükséges terveket. Kleisz Péter ófalusi tsz-elnök gépet kért a gépállomástól az őszi mélyszántás gyors befejezéséhez. Arany Bálint, a pécsváradi gépállomás igazgatója ugyancsak a szakmunkás utánpótlásról beszélt és elmondotta, hogy a szerelők sorra visszajönnek a gépállomáshoz, mert a termelőszövetkezetekben nem találják meg anyagi számításukat. Panaszkodott a D—4—K traktorra. Rosszul konstruált, gyenge alkatrésszel készült erőgép. Ezután Movics János, a megyei pártbizottság titkára szólt hozzá a vitához. Elmondotta, hogy nagyon nehéz időszak végéhez érkeztünk, befejeztük a kenyérgabona vetését. Azonban nemcsak 1964- ben volt nehéz ez a munka, hiszen hasonló időjárási viszonyok voltak korábban és lesznek a jövőben. Ezért nagyon fontos ennek a munkafolyamatnak az alapos és szakszerű megszervezése. A jelenlegi műszaki ellátottság mellett igen jelentős szerep jut a szervezésnek. Novics elvtárs bírálta azokat a vezetőket, akik a munkagépeket kint felejtik a határban, és ott rozsdásodnak, elromlanak. Pedig, ha a gépeket karbantartják, meghosszabbítják életüket, nagyobb a teljesítményük. Ezután a munkafegyelemről szólt Novics elvtárs, bírálta az elnézést, a lazaságot és a megalkuvást Elsősorban a vezetők figyelmét hívta fel arra, hogy legyenek határozottak a kiadott intézkedések végrehajtásában. Járási borverseny A tanácskozás után tartották meg a pécsváradi járási borversenyt. A héttagú bírálóbizottság 15 fajta bor közül választotta ki a legjobbakat. Első díjat nyert a szederkényi tsz muskotálya, a második véméndi tsz kékfrankosa és harmadik Hojek Jenő zöldszilvánija lett. ELŐTTEM a Pécs, sziget külváros Szent Ferenc plébánia-hivatal 1892-es „kereszteltek anyakönyvé”-nek egyik lejegyzése: „Születés 1892. júni 29., keresztelés júlis 2. Josephus Cséby”. A pécsi városi anyakönyv hivatalban csikós vászont kötve az 1897-es anyakönyv Álljunk meg az 508-as számnál A gyermek utóneve László. Atyja Cséby Józse megyei írnok. Születési ideje 1897. május 31. napjának délelőtt 6. órája. Születtek — Pécsett , hol haltak meg? — Itt Jaj istenem, szegénykéim ... Pordán Horváth Erzsébet, akkor viruló lány, ma, csende öregségében jól emlékezik? Pribék György, aki kisbíri volt akkor — ingatja a fejét — odébb lesz az, csak emlékezzen. Amikor meghúztul a kerítést, a temetőárok kívü esett innen. Idébb lesznek.. Elszáradt csalán és zöld bogáncs. Alatta a gyep nem árul el semmit. Ha be is roskadt valamikor a gödör, már semmi nyoma. Elegyengette a földet az idő. Az „itt” — a cegei temető széle.* AMIKOR az ellenforradalom először nyúlt Szekszárd felé, a Cséby-fiúk fegyvert osztottak ott az ifjúságnak és a munkásokkal együtt ők, a Vörös Hadsereg ezred- és zászlóaljparancsnokai, a volt tiroli vadász és az 52-es bakatiszta beszorították a bandát a sötétvölgyi erdőbe. De csak augusztus 4-ig lélegezhetett fel a város. A fehérek megint megbátorodtak és a megyeházán le akarták tartóztatni a direktórium vezetőit. A Cséby-fiúkkal az élén újra megkergették őket a munkások és talán úgy megállt volna Szekszárd velük a fehér tengerben, mint Klapkával Komárom 1849-ben, ha egy állítólagos pesti távirat nem téteti le velük a fegyvert: „Mindennemű harc és ellenállás beszüntetendő!” Egy hétre rá, a „fekete vasárnapon”, már akasztatták őket Ám a két Cséby-fiú nyakáról levetette a hurkot a félelmén is erőt vevő népfelzúdulás. • Igazuk van, katonák voltak Döntsön fölöttük a székesfehérvári hadbíróság. Szekszárdról Székesfehérvárra Sárbogárdon keresztül visz a vonat A különvonat Félúton van Cece, ahol megáll a székesfehérvári rendeltetésű szerelvény. Ugyan miért áll meg? Leszedik a két fivért. Leszedik az erős fegyveres kíséret ellenére. Ellenére? A Nádor csatorna töltésén, Nepomuki Szent János szobra mögött a „hadbíróság”. — A hullaházba vitték, ott láttam reggel saját köpenyükbe csavarva őket Engem parancsoltak ki, hogy rendeljék sorspontot és feltűnés nélkül ássam el őket. így volt . PRIBÉK GYÖRGY kisbíró is meghalt azóta. Eggyel kevesebb a szemtanú. Elfogynak lassan. Ma már kevesebb van belőlük, mint tegnap és holnap még ennyien sem lesznek. Tavasszal ezért huszonhárom fiatal lány, az Állami Biztosító KISZ-szervezetének tagjai, expedíciót indított a „múltba”, hogy felkutassák a Cséby-fiúk emlékeit Mert van Cséby Lászlóról elnevezett KISZ-szervezet — a Szekszárd-palánki Mezőgazdasági Technikumban. Mert Cséby József nevét viseli egy munkásőrszázad — a szekszárdi járásban. Mert a Cséby-fiúk emlékét nem őrzi Pécsett semmi, de semmi... — holott tősgyökeres pécsiek voltak. A plébánia anyaikönyve útba igazít Alajos utca 15. Kis földszintes ház, nagyon -nagyon régi és ami csoda, a rengeteg átszámozás és utcanévváltozás ellenére még az akkori számot őrzi. Itt született Cséby József. De hol a Szigeti út 87., ahova a Cséby család negyedik tagjaként László érkezett? Tanács, telekkönyvi hivatal, és az eredmény: ma a Szigeti út 17. azonos az akkori telekkel. Kopott ház, máladozó falak. Hova vitt innen a fiúk útja? — A Tábor utcában is laktunk ... Emeletes ház volt, az emeleten hat ablakkal... — Huguk, a Pesten élő Cséby Gizella válogat a fényképek között és az egyiknél megáll a keze. — Ez az. Még most is ráismerek. Igen, ez az. Akkor is, ma is, Tábor utca 16. A Cséby család fészke. Innen vonultak be katonának és ide nem tértek vissza többé soha. M• a diákélet? — Kérem, mi nem tudunk róluk. Pedig ha jól emlékszem, valamit dolgoztunk ám fel a város mártírjairól. De a Cséby-fiúk? Nézzék meg talán az évkönyveket! És mindjárt az elsőben, az 1902—1903-asban, a „Taizs József könyvnyomdájában készült” Pécsi Ciszterci Rendi Római Katholikus Főgimnázium — ma Nagy Lajos Gimnázium — évkönyvében megtalálták a kiszisták ifjú Cséby József nevét. A nyomon megindulva a levéltárban előkerült Cséby László gimnáziumi tanuló neve is. Ma már cáfolhatatlan, hogy mindketten ebből a patinás iskolából „ballagtak” az életbe, mert itt is érettségiztek le. — Biztos benne? — Hogyne lennék, hiszen itt van a ballagási fényképe is. Józsi utána jogásznak iratkozott be Pécsre, László orvosnak készült, de kitört a világháború. EGY MONDAT a Kommunista Kiáltványból: „...mártírjait a munkásosztály nagy szívébe zárja. Leverőit a történelem már most odaszögezte a pellengérre, ahonnan papjainak minden imádsága sem lesz képes leimádkozni.” Bár az Állami Biztosító Baranya megyei Igazgatóságának KISZ-szervezete már felvette nevüket — e tiszteletreméltó, őszinte aktust még kevésnek tartják. „Javasoljuk, — mondták ki azon a KISZ-gyűlésen, amikor kutatómunkájukat befejezték — mivel Cséby József az Alajos utca 15. számú sárban született és az utcanévhez tudomásunk szerint semmilyen történelmi elnevezés nem fűződik — ezt az utcát nevezzék el Cséby Józsefről. Amennyiben ez nem lehetséges, az épülő új városrészeken történjék meg az utcaelnevezés”. „Javasoljuk, mivel tanulmányaikat mindketten a mai Nagy Lajos Gimnáziumban végezték el, a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján helyezzenek el a gimnázium épületén emléktáblát.” Meggyőződésünk, hogy amikor a KISZ-kongresszus napjaiban az „expedíció” átadja azokat az okmányokat a város, a megye vezetőinek, amelyek alapján ez a riport is született — megtalálja tennivalóit a „hivatalos város” Emlékük kötelez. Harsányi Márta CSÉtaTÉRC Ifjú Cséby József, a diák, ezredparancsnok Cséby László zászlóaljparancsnok. Autószerelési szakközépiskola Negyvenen tanulnak a Széchenyi Gimnázium autószerelési szakközépiskola első osztályában. A tanulók négy év alatt az általános gimnáziumi tananyag elsajátítása mellett az autó■aaereléssek is megismerkednek. Az első évben az iskola tanműhelyében a fémmegmunkálás alapjait sajátítják el. •• •• Üzemi fogászat az AKÖV-nél A „házigazda" a 12. AKÖV A „bérlők” az üzemi orvos és az asszisztens. A „vendégek” gépkocsivezetők, kalauzok, adminisztrátorok és mindenki, — vagy háromezerötszázain — aki kéthetenként az AKÖV- nél veszi fel a fizetési borítékját, feltéve természetesen, ha kényszerítő okokat érez a vendégeskedésre. Kényszerítő ok lehet például egy hasogató reuma, de elegendő az influenza is. A lakkozott ajtókra csak két hét múlva teszik fel a táblát: „Rendel: dr. Aller Mária”, de a betegek tudják, hogy mint hosszú idő óta mindig, most is ő vár asszisztensével, Kurucz Bélánéval az ajtó mögött. Csak a környezet más: a váróból előszoba lett, a régi rendelőből váró és a váró mellett a gépkocsivezetők társadalmi összefogással épített pihenőjéből alakult az új rendelő, beljebb a fürdő, azon túl pedig a terápia. A falak új színt kaptak, a kövezet gumiborítást, az ablakok függönyt, a bútorok jószagú festéket és valamennyi helyiség nagyszerű berendezést. Legnagyszerűbb a fogászat, már csak a műszerek hiányoznak, és a fogorvos kinevezése ahhoz, hogy az üzemben dolgozók, hozzátartozóik, sőt később , amennyiben nem jelent túlterhelést, a kertvárosban lakók is idejárhassanak kezelésre. A rendelőben még nem állt helyre a rend, de a rendelést ez nem zavarja. Reggel kilenckor nyitották ki az ajtókat, s délig negyvenen fordultak meg itt. S most érkeztek az AKÖV vezetői: — Mit tudnánk még segíteni? Van még valami, amire szükségük lenne? A kérdés nem meglepő. Az elmúlt hetekben amíg a rendelőt alakították, dr. Aller Mária és Kurucz Béláné sokszor hallottak hasonlókat. — Itt szívügyének tekinti a vállalatvezetés, hogy valóban minden rendelkezésünkre álljon. A dolgozók is áldozatkészen segítettek, önként adták át pihenőszobájukat a rendelő bővítésére. Azt mondták, átmenetileg, amíg az új megépül, megelégszenek a csővázással ... A „vállalatvezetés”, a pártszervezet és a szakszervezet képviselői elégedetten vizsgálgatják a helyiségeket és a berendezést. — Ezek helyett a kartotékos ládák helyett új, redőnyös szekrényt kapnak, az illik ide! A váróba elkészítettjük a többi fogast is. A terápia pedig megkapja a fehér viaszosvászonnal áthúzott matracokat... , Dr. Breila István, a városi tanács egészségügyi osztályának vezetője is meglátogatta a rendelőt . Nagyon jó a vállalatvezetők és az üzemi orvosok közötti kapcsolat, itt az AKÖV-nél különösen. Kell-e jobb bizonyíték erre, mint ez a rendelő? A vállalatvezetők igénylik segítségüket, és most már nemcsak a rendeletben előírt üzemi szemléknél keresik velük a kapcsolatot, hanem minden olyan esetben, amikor a dolgozók egészségvédelméről van szó. A tanács határozata alapján, az Egészségügyi Minisztérium irányelveit figyelembe véve szüntették meg tavaly az 1—2 órás üzemorvosi megbízatásokat és főfoglalkozású üzemorvosi állásokká szervezték át ezeket. Egy üzemorvos kettő, illetve három üzemegységet lát el. Jelenleg tíz főfoglalkozású üzemorvos működik a városban. Egyelőre az üzemi dolgozók gyógyítása, szűrés és gondozása a feladatuk, de nemsokára rájuk ruházzák az üzemi dolgozók táppénzrevételi jogát is. Az AKÖV-éhez hasonló rendelőket szeretnénk létrehozni a többi üzemben is. Az ÉPFU-nál például nemrég állítottunk be új üzemorvosi órákat kilencszáz dolgozó gondozására. Az üzemorvosi rendelőt ezután építik meg — az itteni tapasztalatok alapján. — Hát igen — mondják a „házigazdák” és a „bérlők” — eddig mi csodáltuk másutt a szép rendelőket, most már jöhetnek hozzánk is. — Csak azt várják meg, hogy a fogorvosi rendelőben is helyére kerüljön minden. December tizenöt. Azt hisszük az jó lesz: jöhetnek fogászatra az első betegek és — ez nem esik roszszul — az elismerések. Higgyék el, akik ezt itt létrehozták, megérdemlik. é Baranya-Tolna megyei Téglaipari Vállalat felhívja vevőit, hogy folyó évi tÉGlakiutalások érvénye FOLYÓ ÉV DEG 31-ÉVEL LEJÁR. 1964-ben kiadott TÜZÉP és FMSZ téglautalványokra a téglagyárak csak 1964. dec 31-ig adnak ki téglát, ezért addig a kiutalt téglát el kell szállítani. A Komlói Helyiipari Szolgáltató Vállalat felvételre keres varrógép-műszerész, általános lakatos és esztergályos szakmunkásokat. Jelentkezés a vállalat főmérnökénél személyesen vagy írásban. Korlátozott számban legényszállást biztosítunk. 3