Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-14 / 38. szám
Minden szinten — minden poszton elkészült — 98 milliárd forintos előirányzattal — és törvény lett az 1965. évi állami költségvetés. Három napon át tárgyalta az országgyűlés, betöltötte az újságok első oldalait, a rádiók hangszóróit és a televízió képernyőjét. Az országgyűlés nem volt kizárólag szűk pénzügyi és gazdasági szakkérdések vitafóruma. Igaz, a költségvetés annyira felöleli a népgazdaság minden munkaterületét, hogy tárgyalásánál akarva, akaratlanul szélesebb mezőkre tér ki a figyelem. Ez a „szélesebb mező” gyakorlatilag — egész közéletünk. Jó és örvendetes, hogy a népgazdaság évi háztartási gondjai közepette az országgyűlés nem vonatkoztatta el munkáját általános közéleti feladataitól, hiszen a nemzeti vagyont, a közösség létének gazdasági alapjait megtermelve lehet csak felépíteni a mi társadalmunkat. Ha pedig így van , akkor az első számú közösségi probléma, minden egyéb megoldani való és megoldásra váró kérdés alapja: a termelés. A munka. Mert ahhoz, hogy 45 és fél milliárdot beruházzunk (belőle 9,8 milliárdot a mezőgazdaságba!), vagy hogy évi kiadásaink között csupán a kulturális intézmények fenntartására „háztartására” 9 és fél milliárdot el tudjunk költeni, ahhoz meg is kell teremteni ezeknek az összegeknek a fedezetét: elegendő és jó gépet, áramot, gabonát, olajat, élelmiszert kell termelni. Ez az élet ábécéje. Sokan mégis megfeledkeznek erről, amikor annak meggondolása nélkül szeretnének több részesedést a javakból, adtak-e hozzájuk többet, vagy akárcsak eleget is. Nagy hangsúlyt kapott a miniszteri expozéban, valamennyi felszólalásban és különösen éles fénybe került a kormány elnökének beszédében, hogy ezúttal nem egyszerűen a munkáról való általános megállapításokra van szükség, hanem igen elhatározó áodolt és nemcsak értelmünkkel, de szívünkkel is munkált lépésekre „lent, közöp°n és fent” egyaránt. Minden szinten, minden poszton. b.: lennap. A munka hatásfokának magjavításáról van szó — és ez"’ mindenki egyetért, aki — m közben örömmel és jogos büszkeséggel szemléli építőn" inkánk sok szép eredményét sokat javult körülményünket, életünk gazdagodását és kulturáltabbá válását — felfigyel az elmulasztott lehetőségekre is. Mert hatékonyabban lehet — és ezért kell is dolgoznunk. Ha azt akarjuk, hogy például egy művelődési otthon építési költségei ne emelkedjenek menetközben csaknem a kétszeresükre; ha azt akarjuk, hogy a munkahelyek sok tízezer becsületes munkása, műszakija, tisztviselője ne tartson el egy töredéknyi, de mégis a közösség nyakán élő lógóst, „ráérőst”, a munkát csak imitálót — ahogyan Kádár elvtárs róluk beszélt —, akkor sokféle módon, sokféle területen, de egyforma akarattal és javító szándékkal cselekednünk kell. A fejlődés és az igények növekedése előrehaladt, gazdasági mechanizmusunk, az emberek gondolkodásmódja nem tudta követni mindenütt. Elmaradt a kialakuló társadalom igényeitől vagy helyenként — a miniszterelnök beszédében is megbélyegzett herdálás, sikkasztás, bűnözés kirívó eseteiben — szembe is fordult vele. Nemcsak beruházási és technológiai, hanem bizonyos értelemben emberi elmaradást is pótolni kell hát ahol lehet, a jó szó és a nevelés, ahol más út nincs, határozott eréllyel. Ez nemcsak közérdek, de a közösség — a tízmilliós ország dolgozó népének óriás többsége ez a közösség — kívánsága, óhaja, sőt parancsa is az állam politikai és gazdasági vezetői számára. A költségvetési vita képviselői hozzászólásai is sok elemet adtak a munka megjavításának, sokkal magasabb hatásfokának előtérbe állításához. A különböző megyékből — Tolnától Vasig és Borsodig — jelentkező gondok, panaszok, észrevételek spontán, de ugyanakkor szinte az összeilleszkedő fogaskerekek pontosságával támogatták s mozdították elő a fő mondanivalót: jobban, felelősebben, szervezettebben minden munkahelyen, minden irányító poszton. A közösség gondjai, építőmunkánk problémái izgalmasan, érdekesen, szenvedélyesen hangzottak el a parlament háromnapos ülésszaká , és rendkívüli mértékben felkeltették a közvélemény érdeklődését legfontosabb tennivalóink iránt. Az érdeklődéstől pedig csak egy lépés a tett. Meg kell tennünk ezt a lépést is. Baktai Ferenc fl írtái az 1965. évre szóló magyar—román árcsereforgalmi és fizetési jegyzőkönyvet Budapesten aláírták a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság közötti 1965. évre szóló árucsereforgalmi és fizetési jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv értelmében a Magyar Népköztársaság hőerőmű berendezéseket, építőipari gépeket, szerszámgépeket különféle gépeket és berendezéseket, híradástechnikai berendezéseket és alkatrészeket aürdőcsapágyakat, különféle műszereket, kohászati termékeket, alumíniumtömböt és -lemezt, timföldet, tűzálló téglát gyógyszert és gyógyszeralapanyagokat, valamint különféle közszükségleti cikkeket szállít. A Román Népköztársaság a Magyar Népköztársaságnak olajipari gépeket és berendezéseket, traktorokat és traktoralkatrészeket, billenő traktor-pótkocsikat, exkavátorokat, szerszámgépeket, vasúti tehervagonokat, gördülőcsapágyakat, színesfémeket, kohászati termékeket, faféleségeket, szódatermékeket és egyéb vegyi anyagokat, piritet, építési anyagokat, sót és más közszükségleti cikkeket szállít. A két ország közötti tárgyalások a kölcsönös barátság és megértés szellemében folytak. | i. II fővárosi tanács ünnepi ülése A fővárosi tanács szombaton ünnepi ülésen emlékezett meg Budapest felszabadulásának 20. évfordulójáról. Az ünnepi tanácsülést Sarlós István, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnöke nyitotta meg, majd Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi tanácsülés ezután határozati javaslatot fogadott el, amely Budapest felszabadulásának 20. évfordulójáról, az elmúlt két évtized alatt a fővárosban végzett építőmunkáról, a hitleri fasizmus elleni harc hőseiről és mártírjairól emlékezik meg. Ugyancsak szombaton a fővárosi szervezetek koszorúzási ünnepséget rendeztek a Szabadság téri hősi emlékműnél. 3 ezer vagon tüzelőt raktároznak a baranyai TSZÉP-telepeken 150 millió forintos építőanyag-forgalomra számítanak Most is van tüzelőprobléma, de fordítottja a tavalyinak. Akkor még a sorban állók kielégítése volt a gond, idén a raktározás. Naponta ugyanis tíz százalékkal kevesebb tüzelőt adnak el, mint amennyit a terv előírna. 1965-ben 23 000 vagonra szól a baranyai állami és földművesszövetkezeti TÜZÉP-telepek ez évi tüzelőanyagértékesítési terve, négy százalékkal több tüzelőt hoznak forgalomba, mint tavaly, annyival többet, amennyi az új lakások ellátásához kell. Ebből a mennyiségből pillanatnyilag 3000 vagon van raktáron. Ilyen nagy mennyiségű tüzelő tárolására még nem volt példa a megyében. Kapható szinte minden hazai szénfajta. A Mecseki Szénbányászati Tröszt újhegyi iszapbrikettüzeme január közepén megkezdte a termelést, azóta napi tíz vagonnyit szállítanak el közvetlenül az üzemből a TEFU gépkocsijai. Fából is folyamatos ellátástbiztosítanak a TÜZÉP-telepek. Általában az eladott szénmennyiség súlyának tíz százalékát adják a vásárlóknak. Ezen kívül Pécsett nyolc TÜZÉP-telepen, tíz-tíz kilós tételekben juthatnak aprított tűzifához a vásárlói. A téli hónapok holtidényt jelentettek a korábbi években az építőanyag-vásárlásban. Az idei építtetőknek azonban az OTP már az elmúlt év utolsó hónapjaiban megadta a szükséges kölcsönöket, s ennek eredményeképpen 50 százalékkal emelkedett a TÜZÉP januári építőanyagforgalma. Az építőanyagellátás lényegesen jobbnak ígérkezik a tavalyinál. Egy évvel ezelőtt 12 milliós építőanyagkészlettel rendelkeztek a TÜZÉP-telepek, jelenleg pedig 17 millió forint értékű építőanyagot tárolnak. 1965-ben nem lesz cement- és cseréphiány, ugyanakkor azonban — nagyobb ipari felhasználás folytán — csökken a forgalomba* kent 15 mész mennyisége. Téglából 25 százalékkal többet adnak el mint tavaly. A forgalomba kerülő 58 millió forint értékű téglából mintegy 1400 —1500 új ház és lakás épül. * 5—600 lakásra való téglát javításokhoz, toldalékok építéséhez lehet felhasználni. Hasonló arányokban lesz felhasználható a mintegy kétezer új lakás építéséhez elegendő cserépmennyiség is, így bővett jut belőle a régi épületek tetőzetének javítására, az elhasználódott cserepek pótlására. A TÜZÉP 151 milliós anyagforgalmából 131 milliót tesz ki a lakosság számára biztosított építőanyagok értéke. Annak érdekében hogy időben és folyamatosan eljuttathassák a szükséges építőanyagokat a vásárlókhoz, természetesen a termelő üzemeknek is rendszeresen kell szállítaniuk. Negyvenezer háztáji gazdaság terve 238 vagon zöldség, 332 vagon gyümölcs, 26 és fél millió tojás Több mint negyvenezer háztáji gazdaság termelési és értékesítési tervét összesítették az elmúlt hetekben a megye földművesszövetkezetei. Ezekből az derült ki, hogy 1965- ben minden eddiginél több áru kerül piacra a háztáji gazdaságokból. A tervek szerint — egyebek között — 238 vagon különféle zöldséget, 332 vagon vegyesgyümölcsöt, 26 és fél millió tojást, 220 ezer kilogramm baromfit és 375 ezer kilogramm mézet vásárolnak majd fel a földművesszövetkezetek. A háztáji termelés jelentős mérvű fejlődése nagyrészt annak köszönhető, hogy sokoldalú támogatásban részesülnek a földműves szövetkezetek részéről, így például a következő hetek, hónapok során 784 ezer tasak zöldség-vetőmagot juttatnak a falusi és a városi termelőknek. A palántaszükséglet egy részének biztosítására húsz termelőszövetkezettel állapodtak meg, amelynek értelmében több mint négyszázezer paprika-, paradicsom- és káposztapalántát nevelnek a háztáji gazdaságok számára. Fokozottan támogatják a híres primőr termő körzetek fejlesztését, így elsősorban a mohácsi ádventi kelkáposzta, az oldi újburgonya és a Siklós-környéki korai zöldborsó termesztését. A megye gyümölcsfa- álloményának körülbelül 80 százaléka még ma is a házási kertekben van. Az előző években innen került ki a felvásárolt gyümölcsmennyiség majdnem kétharmad része. Ezért is tartják szívügyüknek a földművesszövetkezetek a háztáji kertek szervezett növényvédelmén valamint újabb gyümölcsösök telepítését, illetve a kiöregedett fák pótlását. Erre a célra 27 ezer gyümölcsfa-csemetét kaptak, illetve kapnak a gazdák. Ezen kívül többfelé ültetnek bogyósgyümölcsöket, így pl. negyven holdon málnát, tizenöt holdon szamócát és hét holdon feketeribizkét. A háztáji baromfitenyésztés fellendítését szolgálja, hogy negyven községben teljesen kicserélik az állományt: a gyenge tojóképességű parlagi fajták helyébe nagyhozamú Hampshire-tyúkokat adnak. Ebből a kitűnő fajtából Osco-Spesen 342 ezer csibe kerül majd a kijelölt falvakba. Egyidejűleg tovább szorgalmazzák a földművesszövetkezetek , a megüresedett istállóknak és más mezőgazdasági épületeknek megfelelő átalakítását és baromfiakkal való betelepítését. Az idén összesen 2,3 millió naposcsibét adnak ki a háztáji gazdaságoknak — hatszázezerrel többet, mint a múlt évben. A méztermelés fokozása érdekében tavasszal és ősszel ,,gyógykezelés”-ben részesítik a megye húszezer méhcsaládját, hogy megelőzzék az enyhe költésrothadás nevű betegség kitörését. A külföldön is keresett házinyulak további szaporítása végett öt helyen — törzskönyvezett tenyésznyulak beállításával — szaporítótelepet állítanak fel Az idén ugyanis negyvenezer nyulat fognak felvásárolni és ezek nagyobb részét exportálják. Selyem gubóból, a terv szerint, 268 mázsát vásárolnak fel. Ezért több mint másfél ezer doboz petét helyeznek fel és segítenek a selyemhernyók „legelő”-jének — az epreskerteknek — a bővítésében, felújításában. Növelik a háztáji gyógynövénytermelést is. Az idén 120 féle gyógynövényt vásárolnak fel a megyében, 650 ezer forint értékben. Megkezdődtek a Dunántúli Nap'orma lakólap-küzdelmei A nemzetközi Dunántúli Nap tó labdarúgó Kupa mérkőzései szombaton Pécsett és Komlón is közönségsikert arattak. Komlón ünnepélyes külsőségek között kezdődött a mérkőzés, a Bányász és a Vojvodina csapatkapitányai, Nikolic és Komlói zászlót cserélt. (Tudósítás a 8. oldalon) ▲