Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-14 / 38. szám

Minden szinten — minden poszton elkészült — 98 milliárd fo­rintos előirányzattal — és tör­vény lett az 1965. évi állami költségvetés. Három napon át tárgyalta az országgyűlés, be­töltötte az újságok első olda­lait, a rádiók hangszóróit és a televízió képernyőjét. Az országgyűlés nem volt kizárólag szűk pénzügyi és gazdasági szakkérdések vita­fóruma. Igaz, a költségvetés annyira felöleli a népgazdaság minden munkaterületét, hogy tárgyalásánál akarva, akarat­lanul szélesebb mezőkre tér ki a figyelem. Ez a „szélesebb mező” gyakorlatilag — egész közéletünk. Jó és örvendetes, hogy a népgazdaság évi ház­tartási gondjai közepette az országgyűlés nem vonatkoztat­ta el munkáját általános köz­életi feladataitól, hiszen a nemzeti vagyont, a közösség létének gazdasági alapjait megtermelve lehet csak­ fel­építeni a mi társadalmunkat. Ha pedig így van , akkor az első számú közösségi prob­léma, minden egyéb megolda­ni való és megoldásra váró kérdés alapja: a termelés. A munka. Mert ahhoz, hogy 45 és fél milliárdot beruházzunk (belő­le 9,8 milliárdot a mezőgazda­ságba!), vagy hogy évi kiadása­ink között csupán a kulturá­lis intézmények fenntartására „háztartására” 9 és fél mil­liárdot el tudjunk költeni, ah­hoz meg is kell teremteni ezeknek az összegeknek a fe­dezetét: elegendő és jó gépet, áramot, gabonát, olajat, élel­miszert kell termelni. Ez az élet ábécéje. Sokan mégis megfeledkeznek erről, amikor annak meggondolása nélkül szeretnének több­ részesedést a javakból, adtak-e hozzájuk többet, vagy akárcsak eleget is. Nagy hangsúlyt kapott a miniszteri expozéban, vala­mennyi felszólalásban és kü­lönösen éles fénybe került a kormány elnökének beszédé­ben, hogy ezúttal nem egysze­rűen a munkáról való általá­nos megállapításokra van szük­ség, hanem igen elhatározó áodolt és nemcsak értel­münkkel, de szívünkkel is munkált lépésekre „lent, kö­­zöp°n és fent” egyaránt. Min­den szinten, minden poszton. b­.: lennap. A munka hatásfokának magjavításáról van szó — és ez"­’ mindenki egyetért, aki — m közben örömmel és jo­gos büszkeséggel szemléli épí­tőn" inkánk sok szép eredmé­­nyét sokat javult körülmé­nyünket, életünk gazdagodá­sát és kulturáltabbá válását — felfigyel az elmulasztott lehetőségekre is. Mert hatékonyabban lehet — és ezért kell is dolgoz­nunk. Ha azt akarjuk, hogy például egy művelődési ott­hon építési költségei ne emel­kedjenek menetközben csak­nem a kétszeresükre; ha azt akarjuk, hogy a munkahelyek sok tízezer becsületes munká­sa, műszakija, tisztviselője ne tartson el egy töredéknyi, de mégis a közösség nyakán élő lógóst, „ráérőst”, a munkát csak imitálót — ahogyan Ká­dár elvtárs róluk beszélt —, akkor sokféle módon, sokféle területen, de egyforma aka­rattal és javító szándékkal cselekednünk kell. A fejlődés és az igények növekedése előrehaladt, gaz­dasági mechanizmusunk, az emberek gondolkodásmódja nem tudta követni mindenütt. Elmaradt a kialakuló társa­dalom igényeitől vagy helyen­ként — a miniszterelnök be­szédében is megbélyegzett herdálás, sikkasztás, bűnözés kirívó eseteiben — szembe is fordult vele. Nemcsak beruhá­zási és technológiai, hanem bizonyos értelemben emberi elmaradást is pótolni kell hát ahol lehet, a jó szó és a ne­velés, ahol más út nincs, ha­tározott eréllyel. Ez nemcsak közérdek, de a közösség — a tízmilliós ország dolgozó né­pének óriás többsége ez a kö­zösség — kívánsága, óhaja, sőt parancsa is az állam politi­kai és gazdasági vezetői szá­mára. A költségvetési vita képvi­selői hozzászólásai is sok ele­met adtak a munka megjaví­tásának, sokkal magasabb ha­tásfokának előtérbe állításá­hoz. A különböző megyékből — Tolnától Vasig és Borsodig — jelentkező gondok, pana­szok, észrevételek spontán, de ugyanakkor szinte az össze­illeszkedő fogaskerekek pon­tosságával támogatták s moz­dították elő a fő mondaniva­lót: jobban, felelősebben, szer­­vezettebben minden munkahe­lyen, minden irányító poszton. A közösség gondjai, építő­­munkánk problémái izgalma­san, érdekesen, szenvedélye­sen hangzottak el a parla­ment háromnapos ülésszaká , és rendkívüli mértékben fel­keltették a közvélemény ér­deklődését legfontosabb tenni­valóink iránt. Az érdeklődés­től pedig csak egy lépés a tett. Meg kell tennünk ezt a lé­pést is. Baktai Ferenc fl írtá­i az 1965. évre szóló magyar—román árcsereforgalmi és fizetési jegyzőkönyvet Budapesten aláírták a Ma­gyar­ Népköztársaság és a Ro­mán Népköztársaság közötti 1965. évre szóló árucserefor­­galmi és fizetési jegyzőköny­vet. A­ jegyzőkönyv értelmé­ben a Magyar Népköztársaság hőerőmű berendezéseket, épí­tőipari gépeket, szerszámgépe­ket különféle gépeket és be­rendezéseket, híradástechnikai berendezéseket és alkatrésze­ket aü­rdőcsapágyakat, külön­féle műszereket, kohászati ter­mékeket, alumíniumtömböt és -lemezt, timföldet, tűzálló tég­lát gyógyszert és gyógyszer­­alapanyagokat, valamint kü­lönféle közszükségleti cikke­­­­ket szállít. A Román Népköz­­társaság a Magyar Népköz­­társaságnak olajipari gépeket és berendezéseket, traktorokat és traktoralkatrészeket, bille­nő traktor-pótkocsikat, exka­vátorokat, szerszámgépeket, vasúti tehervagonokat, gördü­­lőcsapágyakat, színesfémeket,­­ kohászati termékeket, faféle­ségeket, szódatermékeket és egyéb vegyi anyagokat, piri­­tet, építési anyagokat, sót és más közszükségleti cikkeket szállít. A két ország közötti tárgyalások a kölcsönös ba­rátság és megértés szellemé­ben folytak. | i. II fővárosi tanács ünnepi ülése A fővárosi tanács szomba­ton ünnepi ülésen emlékezett meg Budapest felszabadulásá­nak 20. évfordulójáról. Az ünnepi tanácsülést Sar­lós István, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának el­nöke nyitotta meg, majd Gás­pár Sándor, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszé­det. Az ünnepi tanácsülés ez­után határozati javaslatot fo­gadott el, amely Budapest fel­szabadulásának 20. évforduló­járól, az elmúlt két évtized alatt a fővárosban végzett építőmunkáról, a hitleri fasiz­mus elleni harc hőseiről és mártírjairól emlékezik meg. Ugyancsak szombaton a fő­városi szervezetek koszorúzá­­si ünnepséget rendeztek a Sza­badság téri hősi emlékműnél. 3 ezer vagon tüzelőt raktároznak a baranyai TSZÉP-telepeken 150 millió forintos építőanyag-forgalomra számítanak Most is van tüzelőprobléma, de fordítottja a tavalyinak. Akkor még a sorban állók ki­elégítése volt a gond, idén a raktározás. Naponta ugyanis tíz százalékkal kevesebb tü­zelőt adnak el, mint amennyit a terv előírna. 1965-ben 23 000 vagonra szól a baranyai állami és föld­művesszövetkezeti TÜZÉP-te­­lepek ez évi tüzelőanyagérté­kesítési terve, négy százalék­kal több tüzelőt hoznak for­galomba, mint tavaly, annyi­val többet, amennyi az új lakások ellátásához kell. Eb­ből a mennyiségből pillanat­nyilag 3000 vagon van rak­tá­ron. Ilyen nagy mennyiségű tüzelő tárolására még nem volt példa a megyében. Kap­ható szinte minden hazai szénfajta. A Mecseki Szénbá­nyászati Tröszt újhegyi iszap­­brikettüzeme január közepén megkezdte a termelést, azóta napi tíz vagonnyit szállítanak el közvetlenül az üzemből a TEFU gépkocsijai. Fából is folyamatos ellátást­­biztosítanak a TÜZÉP-tele­­pek. Általában az eladott szénmennyiség súlyának tíz százalékát adják a vásárlók­nak. Ezen kívül Pécsett nyolc TÜZÉP-telepen, tíz-tíz kilós tételekben juthatnak aprított tűzifához a vásárlói. A téli hónapok holtidényt jelentettek a korábbi évek­ben az építőanyag-vásárlás­ban. Az idei építtetőknek azonban az OTP már az el­­múlt év utolsó hónapjaiban megadta a szükséges kölcsö­nöket, s ennek eredményekép­pen 50 százalékkal emelkedett a TÜZÉP januári építőanyag­forgalma. Az építőanyagellátás lénye­gesen jobbnak ígérkezik a ta­valyinál. Egy évvel ezelőtt 12 milliós építőanyagkészlettel rendelkeztek a TÜZÉP-tele­­pek, jelenleg pedig 17 millió forint értékű építőanyagot tá­rolnak. 1965-ben nem lesz cement- és cseréphiány, ugyanakkor azonban — na­gyobb ipari felhasználás foly­tán — csökken a forgalomba* kent 15 mész mennyisége. Tég­lából 25 százalékkal többet adnak el mint tavaly. A for­­galomba kerülő 58 millió forint ért­ék­ű téglából mintegy 1400 —1500 új ház és lakás épül. * 5—600 lakásra való téglát ja­vításokhoz, toldalékok épít­é­­séhez lehet felhasználni. Ha­sonló arányokban lesz felhasz­nálható a mintegy kétezer új lakás építéséhez elegendő cse­répmennyiség is, így bővett jut belőle a régi épületek te­tőzetének javítására, az el­használódott cserepek pótlá­sára. A TÜZÉP 151 milliós anyagforgalmából 131 milliót tesz ki a lakosság számára biztosított építőanyagok érté­ke. Annak érdekében hogy idő­ben és folyamatosan eljuttat­hassák a szükséges építőanya­gokat a vásárlókhoz, természe­tesen a termelő üzemeknek is rendszeresen kell szállítaniuk. Negyvenezer háztáji gazdaság terve 238 vagon zöldség, 332 vagon gyümölcs, 26 és fél millió tojás Több mint negyvenezer ház­táji gazdaság termelési és ér­tékesí­tési tervét összesítették az elmúlt hetekben a megye földművesszövetkezetei. Ezek­ből az derült ki, hogy 1965- ben min­den eddiginél több áru kerül piacra a háztáji gazdaságokból. A tervek sze­rint — egyebek között — 238 vagon különféle zöldséget, 332 vagon vegyesgyümölcsöt, 26 és fél millió tojást, 220 ezer ki­logramm baromfit és 375 ezer kilogramm mézet vásárolnak majd fel a földművesszövet­­kezetek. A háztáji termelés jelentős mérvű fejlődése nagyrészt an­nak köszönhető, hogy sokol­dalú támogatásban részesül­nek a földm­ű­ves szövet­­kezetek részéről, így például a követ­kező hetek, hónapok során 784 ezer tasak zöldség-vetőmagot juttatnak a falusi és a városi termelőknek. A palán­taszük­­séglet egy részének biztosítá­sára húsz termelőszövetkezet­tel állapodtak meg, amelynek értelmében több mint négy­­százezer paprika-, paradicsom- és káposztapalántát nevelnek a háztáji gazdaságok számára. Fokozottan támogatják a híres primőr termő körzetek fejlesz­tését, így elsősorban a mohá­csi ádventi kelkáposzta, az ol­­di újburgonya és a Siklós-kör­nyéki korai zöldborsó termesz­tését. A megye gyümölcsfa- állomé­nyának körülbelül 80 százalé­ka még ma is a ház­ási ker­tekben van. Az előző években innen került ki a felvásárolt gyümölcsmennyiség majdnem kétharmad része. Ezért is tart­ják szívügyüknek a földmű­vesszövetkezetek a háztáji ker­tek szervezett növényvédelmén valamint újabb gyümölcsösök telepítését, illetve a kiörege­dett fák pótlását. Erre a célra 27 ezer gyümölcsfa-csemetét kaptak, illetve kapnak a gaz­­­dák. Ezen kívül többfelé ültet­nek bogyósgyümölcsöket, így pl. negyven holdon málnát, tizenöt holdon szamócát és hét holdon feketeribizkét. A háztáji baromfitenyésztés fellendítését szolgálja, hogy negyven községben teljesen ki­cserélik az állományt: a gyen­ge tojóképességű parlagi faj­ták helyébe nagyhozamú Hampshire-tyúkokat adnak. Ebből a kitűnő fajtából Osco-Spesen 342 ezer csibe kerül majd a kijelölt falvakba. Egy­idejűleg tovább szorgalmaz­zák a földművesszövetkezetek , a megüresedett istállóknak és más mezőgazdasági épületek­nek megfelelő átalakítását és baromfiakkal való betelepíté­sét. Az idén összesen 2,3 millió­­ naposcsibét adnak ki a ház­táji gazdaságoknak — hat­százezerrel többet, mint a múlt évben. A méztermelés fokozása ér­dekében tavasszal és ősszel ,,gyógykezelés”-ben részesítik a megye húszezer méhcsalád­ját, hogy megelőzzék az enyhe költésrothadás nevű betegség kitörését. A külföldön is ke­resett házinyulak további sza­porítása végett öt helyen — törzskönyvezett tenyésznyulak beállításával — szaporítótele­pet állítanak fel Az idén ugyanis negyvenezer nyulat fognak felvásárolni és ezek nagyobb részét exportálják. Selyem gubóból, a terv szerint, 268 mázsát vásárolnak fel. Ezért több mint másfél ezer doboz petét helyeznek fel és segítenek a selyemhernyók „legelő”-jének — az epresker­teknek — a bővítésében, fel­újításában. Növelik a háztáji gyógynövénytermelést is. Az idén 120 féle gyógynövényt vá­sárolnak fel a megyében, 650 ezer forint értékben. Megkezdődtek a Dunántúli N­ap'o­rma lakólap-kü­zdelm­ei A nemzetközi Dunántúli Nap tó labdarúgó Kupa mérkőzés­ei szombaton Pécsett és Kom­lón is közönségsikert arattak. Komlón ünnepélyes külsőségek között kezdődött a mérkő­zés, a Bányász és a Vojvodina csapatkapitányai, Nikolic és Komlói zászlót cserélt. (Tudósítás a 8. oldalon) ▲

Next