Dunántúli Napló, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-01 / 127. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunámon napja ________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja________ XXII. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1965. JÚNIUS 1. KEDD Kádár János és Biszku Béla visszaérkezett a Szovjetunióból Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, akik a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására baráti látogatást tettek a Szovjetunióban, vasárnap visszaérkeztek Budapestre. Fogadásukra a Nyugati pályaudvaron megjelent Apró Antal, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kállai Gyula, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára, Benkei András, a Központi Bizottság tagja, belügyminiszter, Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Péter János külügyminiszter és Puja Frigyes, az MSZMP KB. külügyi osztályának vezetője. Jelen volt G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Átszivárgás Mohácsnál Megbeszélések jugoszláv vízügyi szakemberekkel A Duna Mohácsnál a múlt hét péntekjén bekövetkezett tetőzés óta 14 centit apadt és szombat délelőtt a mohácsi vízmérce 876 centit mutatott. Az apadás még mindig igen lassú és a magas víz erősen áztatja a védőgátakat. A vízügyi szakemberek, a munkások és a kirendelt lakosság szünet nélkül erősíti a gátakat. Már a zúzalékkövet szállítják az uszályok Boltba, ahol mintegy fél kilométeres szakaszt erősítenek meg terméskővel és zúzalékkal. Másutt homokzsákokat töltenek meg földdel a munkások. A teherautók ingajáratban hordják a földet a gátakra. Egyes helyeken a magas víz átszivárgott a gátak alatt és feltört a gát lábánál. Ezeket a feltörő „forrásokat” az árvédelmi munkások homokzsákokkal vették körbe, közel egy méter magasan, így a homokzsákokon belül medence keletkezett, amelyben a víz ellennyomást gyakorol és megállítja a további átszivárgóét. Az árvédelmi és vízügyi szakemberek tegnap délelőtt 10 órakor Kölked alatt a határnál találkoztak jugoszláv árvízvédelmi szakemberekkel. A találkozó a jugoszláv elvtársak kérésére jött létre, és megbeszélték a legfontosabb közös feladatokat. A jövőben csakúgy mint korábban, továbbra is állandó telefonöszszeköttetés marad a jugoszláv árvízvédelmi szervekkel, közük egymással a vízállást, a várható helyzetet. Mint megtudtuk, a határon túl, mintegy négy kilométeres szakaszon a gát igen jó állapotban van és állja a víz nyomását. Azon túl viszont szintén nehéz a helyzet, s a vízügyi hatóságok mindent megtesznek a veszély elhárítására. Hétfőn reggel elterjedt Pécsett a hír, hogy Kőskésnél lakóházakat öntött el a víz és nagyarányú kitelepítésre került sor. Az a hír is tartotta magát, hogy Dunafalvánál áttörte a víz a gátat. Értesüléseink szerint egyik sem felel meg a valóságnak. Ugyanakkor tájékozódást kaptunk Mohácsszigetről, a víz által elborított területről. A gáton túl feltörő talajvíz becslések szerint mintegy félezer hold szántóterületet, 100 hold rétet és legelőt, 50 hold erdőt borított el. A Duna mindkét oldalán — a mohácsi szakaszon — fokozott erővel tovább folyik a védekezés. Hétfőn este jelentették: Fekete Károly főmérnök tájékoztatta Lapunkat tegnap este lapzártakor. A Duna vízállása a mohácsi vízmércénél 874 centi. Dél óta az apadás 2 centiméter. Az árvízvédelmi osztag két műszakban dolgozik a gátak erősítésén. Az apadás nagyon lassú és felülről kisebb árhullám érkezik. A Duna felső szakaszán Dunaremetéig árad a víz. Mohácsnál 24 óra alatt 31 centit emelkedett a víz. Dunaremetétől Apatinig viszont apad a Duna. Lehetséges, hogy az újabb áradás már Mohácsnál nem jelent vízszint-emelkedést, csupán az apadást lassítja. Uszályon érkezett kővel erősítik a töltés külső oldalát Béda közelében. 5 Magyar-jugoszláv " -tárgyalások Belgrádban befejeződtek a Magyar Országos Atomenergia Bizottság és a Jugoszláv Szövetségi Atomenergia Bizottság tárgyalásai, amelyeket magyar részről Kökény Mihály, az Országos Atomenergia Bizottság titkára, jugoszláv részről Luka Salo professzor, a Szövetségi Atomenergia Bizottság titkára vezetett. A delegációk megállapították: fennáll a lehetőség a magfizikai kutatások, az izotóp termelés, valamint a mezőgazdasági, az orvosi és az ipari izotóp alkalmazásának területén folytatandó együttműködésre. Szovjet küldöttség érkezett Budapestre P. F. Lomakónak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesének, az Állami Tervbizottság elnökének vezetésével hétfőn délben szovjet delegáció érkezett Budapestre, az 1966—1970. évi terv egyeztető tárgyalásokra. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Apró Antal a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke, Karádi Gyula a külkereskedelmi miniszter első helyettese, Vályi Péter a Tervhivatal elnökének első helyettese, dr. Hetényi István, a Tervhivatal elnökhelyettese, valamint az Országos Tervhivatal, a Külügyminisztérium és a Külkereskedelmi Minisztérium több vezető munkatársa. Hulcsa csáttál pénzt a tátva normásan Kincslelet Himesházán Értékes régészeti leletre bukkantak a napokban Himesházán. A falutól északkeletre levő homokbánya közelében tárcsázás közben egy cserépkorsó került a felszínre. A korsóban csillogó ezüstpénzt találtak, pontosan harminchat darabot. Szombaton délután a helyszínre érkezett dr. Bándi Gábor, a Pécsi Janus Pannonius Múzeum archeológusa és megállapította, hogy rendkívüli történelmi jelentőségű leletről van szó. Sajnos azonban időközben a lelet megtalálói a harminchat ezüstpézből tizenhatot eladtak magángyűjtőnek, így régészeti vonatkozásban igen csökkent az értéke. Ugyanis emiatt nem lehet megállapítani, az elrejtés legkésőbbi időpontját, hiszen nem tudják pontosan, hogy a legutóbbi évjáratú pénz mikor készült. Annyit mindenesetre megállapítottak, hogy a megmaradt húsz érme közül a „legfiatalabb” 1961-ben került forgalomba. Dr. Bándi Gábor elmondotta, hogy a 16—17. században rendkívül fejlett volt ezen a vidéken a marhakereskedelem, különösen Horvátország felé vitték innét a jószágot. Azonkívül Erdélyből is szállítottak marhát Baranyán keresztül. Valószínű tehát, hogy egy kereskedő rejtett kincsére bukkant a himesházi tárcsa, esetleg egykori katona elásott vagyonát vetette fel. A húsz érme ugyanis öt féle pénzből áll, tehát sokfelé járó ember lehetett a gazdája. Van közötte 1585, 1618, 1628, 1644, illetőleg 1651-ben kelt pénz is. A legérdekesebb ezek közül Báthory István Miksa császár, valamint III. Ferdinánd ezüsttallérja. A tallérok átmérője 5—6 centi, ezért a tulajdonos letörte a szűk agyagkorsó nyakát, hogy a pénz beleférjen. Súlyuk sem kevés, általában három deka ezüst van egybenegyben. A legutóbbi múzeumi jogszabály szerint minden olyan lelet, amit földben találtak, az állami múzeumokat illeti meg. Erre a rendelkezésre éppen a már említett időpont meghatározás miatt is szükség volt, így a magángyűjtők által megvásárolt 10 érme is állami tulajdon maradt. A kincslelők himesházaiak egyébként jól járnak, mert a múzeum annyi pénzt ad az ezüsttalérokért, mint amenynyit a bennük levő ezüst súlya ér. Ezen felül jutalmat is kapnak. 1 Hatezer kisdobost és úttörőt avattak a gyermeknapon Kisdobos- és úttörőavatás az Ágoston téri Általános Iskolában. — Szokolai felv. — (Gyermeknapi beszámoló az 5-ös oldalon) Vasárnap megnyílt a könyvhét A Városi Doktor Sándor Művelődési Házban vasárnap este 7 órakor ünnepélyes keretek között megnyílt az idei pécsi könyvhét. A megnyitó ünnepségen részt vettek a Pécsre érkezett budapesti, valamint a Pécsett élő írók és költők. A megnyitó beszédet Szederkényi Ervin, a Jelenkor főszerkesztője tartotta. — Ez a könyvhét a számvetések ünnepe — mondta, majd hangoztatta, hogy ezt a számvetést részben a felszabadulás óta eltelt húsz év, részben pedig az új alapokkal való indulás jelenti. A pécsi irodalmi és művészeti folyóirat főszerkesztője elmondta, hogy ezzel az évvel talán új élet kezdődött a magyar irodalomban. Lehetőség nyílott arra is, hogy bekapcsolódjanak a korszerű európai irodalom áramlatába. Ezután irodalmi est kezdődött és azon Bede Anna, Gerelyes Endre, Csorba Győző, Kende Sándor, Kónya Lajos, Pákolitz István és Szakonyi Károly műveit adták elő. Az előre bejelentett vendégek közül Hidas Antal és Fodor József nem érkezett meg a Pécsett és Baranyában rendezendő könyvhét ünnepségeire. Elsőnek Bede Anna lépett a pódiumra és verseiből olvasott fel. Ugyancsak saját maga olvasta fel írását Gerelyes Endre is. Csorba Győző József Attila-díjas költő verseit, a Városi Művelődési Ház irodalmi színpadának tagjai szavalták. Az irodalmi est második részében Kónya Lajos Kossuthdíjas költő olvasott fel verseiből. Kende Sándor pedig készülő regényéből ismertetett részleteket. Pákolitz István József Attila-díjas költő verseit az irodalmi színpad tagjai adták elő. Végül Szakonyi Károly olvasta fel elbeszélését. Az ünnepi megnyitót és az utána rendezett irodalmi estet színessé tette a Városi Művelődési Ház irodalmi színpadának közreműködése. A pécsi Zeneművészeti Szakiskola növendékei pedig szép hangszerszólóikkal növelték az est színvonalát. Az ünnepi könyvhét alkalmából Baranyában tartózkodó íri csoportot tegnap fogadta Palkó Sándor elvtárs, a megye tanács elnöke. A fogadáson Kónya Lajos Kossuth-díjas költ Gerelyes Endre író, Szakonyi Károly SZOT-díjas író és Bee Anna költőnőn kívül a tanács több vezető munkatársa részt vett.