Dunántúli Napló, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-21 / 18. szám

ytlag pr©let&rjal,egyesítjetek a Dunámon napi. Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja sm. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM 1967. JANUÁR 81., SZOMBA׳ Ara: 5a fillér Pártoktatás Baranyában Sokat elárul az 1966/67-es pártoktatásról, az iránta meg­­nyilvánuló érdeklődésről a puszta statisztika is. A tö­­megpropaganda lazább és szervezettebb formáin belül 1081 tanfolyam keretében 30 306 hallgató ismerkedik az időszerű politikai kérdések­­kel, elsősorban az új gazda­­sági mechanizmussal. Ehhez jön még 109 úgynevezett ká­­derképző tanfolyam, melyen 2426 hallgató vesz részt. Örvendetes jelenség, hogy a gazdasági tanfolyamok két leg­fontosabb­ja, az ipari, il­­letve a mezőgazdasági tago­­zat, az elmúlt oktatási év végéhez viszonyítva 115-ről 151, illetve 84-ről 105 tan­­folyamra emelkedett, maga után vonva természetesen a hallgatók számának növeke­­dését, továbbá, hogy a Mar­­xizmus—Leninismus Esti Kö­­zépfokú Iskola magasabb színvonalú tematikája is egy­­re nagyobb számban vonzza a hallgatókat. Itt az 1966/67- es oktatási évben 31 helyett 46 ilyen tanfolyam indult, 600 helyett csaknem ezer résztvevővel. Ugyanakkor elé­­gedetlenek a pártoktatás szervezői a falusi téli tanfo­­lyamok és különösen a tv­­politikai tanfolyamok alaku­­lásával. Utóbbinak jelenleg mintegy ezer hallgatója van, ez elmarad a megye lehető­­ségeitől, nem beszélve arról, hogy egy részük falusi téli tanfolyamként működik. A kongresszus anyagával a második félévben egysége­­sen, öt fejezetre bontva fog­­lalkozik a pártoktatás. Elő­­ször a nemzetközi helyzetet, a párt és a nemzetközi mun­­kásmozgalom viszonyát érté­­kelik, ezt követi társadal­­munk osztály­szerkezetének és a szocialista nemzeti egy­­ség erősítésének kérdése. A népgazdaság fejlődése és az ezzel kapcsolatos feladatok külön fejezetben kerül tár­­gyalásra, ideológiai és kultu­­rális életünk fejlődése, majd a pártélet kérdései zárják ezt a témakört. Ennek kapcsán a hallgatók számának további emelkedé­­se várható, mivel a IX. kong­­resszus anyagának feldolgo­­zásába azok a párttagok is bekapcsolódnak, akik koráb­­ban egyéb elfoglaltság, pél­­dául állami oktatásban való részvétel miatt kívülmarad­­tak a pártoktatáson. A természet újabb ajándéka Sziget­várnak Gázzal ״ házasodott” a termálvíz A víz metánt hoz masával A természet bőkezűen aján­­dékozza újabban az ország legfiatalabb városát, Sziget­­várt. A Mecseki Ércbányászati Vállalat mélyfúrói tavaly nyá­­ron 800 méter mélyben 62 Celsius fok, magas ásványtar­­talmú hévízre bukkantak. Azóta is percenként 3200 liter hozammal buzog a melegvíz a föld felszínére, amelyet fedett fürdőben rövidesen téli stran­­dolásra is használhatnak a város lakói. A kíváncsiság most újabb meglepetést ho­­zott. A strand körül dolgozó emberek és a fürdőmester — csupán a gáz feltételezése alapján égő papírlapocskákat dugtak a melegvizet szállító cső szájához. Eleinte ritkáb­­ban, jelenleg pedig minden alkalommal meggyullad a metán, bár a víz nyom­­ban el is oltja. Észlelésük azért is érdekes, mivel az érc­­bányászok a fúrás idején ugyancsak végeztek hasonló kísérletet, de eredménytelenül. Ebből arra lehet következtet­­ni, hogy a gáz azóta került a kútba. A Mecseki Ércbányá­­szati Vállalat közbenjárására a Dunántúli Kőolajfúrási Üzem nagykanizsai földtani szervezetének szakemberei csütörtökön víz- és gázmintát vettek a helyszínen és elvég­­zik a szükséges elemzéseket, vizsgálatokat. Az első feltéte­­lezések szerint a termálvíz metánt hoz magával, mégpe­­dig jelentős mennyiségben. Ezt bizonyítja az is, hogy a melegvíz nagyobb nyomással jön a felszínre, mint koráb­­ban. Ülést tartott a megyei szállítási bizottság Megtartotta az év első ülé­­sét pénteken a megyei szállí­­tási bizottság, amelyen össze­­gezték a szállító vállalatok el­­múlt évi munkáját. A MÁV Igazgatóság 389 202 tonnával több árut■ szállított el tavaly a tervezettnél. A kocsik kihasználásánál 0,6 szá­­zalékos javulás tapasztalható, a raksúly kihasználást 90,02 százalékra sikerült teljesíte­­niök, s a berakott kocsik szá­­ma a tervezett 682 740-nel szemben 698 607 darab volt. Az Autóközlekedési Válla­­lat az elmúlt évben átlagosan 51 darab kocsival kevesebbel bonyolította le fuvarjait, s ennek ellenére 62 000 tonnával több árut szállított, mint 1965- ben. Az ÉPFU a tervhez ké­­pest ugyancsak 73 000 tonná­­val több árut vitt rendeltetési helyére. Ezekhez az eredményekhez kétségtelenül hozzájárult a szállíttató vállalatok szerve­­zettebb munkája is. Január 11-én tárgyalta meg az előszállítási munkabizottság az 1967-es előszállításokat. A Közúti Üzemi Vállalat igénye az eddigi visszaigazolások alapján Baranya megye terü­­letére 36 064 tonna kő, mely­­nek 70 százalékát a komlói kőbányából szállítják. Főbb rendeltetési helyek: Szigetvár, Villány, Pécsbányarendező, Magyarbóly, Almamellék, Pécsvárad, Mohács, Magyar­­szék, Siklós, Nagyharsány, Sásd. Az előszállítási igény 5300 tonna, amely ugyancsak nyolc állomásra kerül, az útépítésekhez legközelebb eső helyekre. Az Aszfaltútépítő Vállalat is időben gondoskodott az anyagellátásról, ezért előszál­­ütésként 13 000 tonna anyagot kért. Nyolcezer tonna folyam­­kavicsot Gyékényesről, s 3000 tonna szórtalap elszállítását kéri a helyi bányákból. A téglagyárakból pedig 5 millió darab kisméretű tégla vár el­­szállításra. Ehhez a munkához a MÁV és a gépkocsival fuvarozó vállalatok is biztosítani tud­­ják a szállító eszközöket. Az értekezleten újból vitáz­­tak a kőbányák és a TÜZÉP- telepiek központosított szállítá­­sának problémájáról. Az ér­­dekeltek elvileg már megál­­lapodtak abban, hogy a kő­bányákból az AKÖV gépko­csijai biztosítják az anyag­­szállítást, s a pécsi TÜZÉP- telepeken kívül Mohácson, Villányban, Siklóson, Sziget­­váron is az AKÖV végzi az építőanyagok és a tüzelő szál­­lítását. A szállítóeszközök jó kihasználása és a rendszeres árukiadás biztosítása érdeké­­ben jelenleg ez a módszer látszik a leggazdaságosabb megoldásnak. A földművesszövetkezet szekérfuvarozási szakcsoport­­jának létrejöttével már az el­­múlt évi júliusi szállítási bi­­zottsági értekezlet foglalko­­zott az illetményszén házhoz szállításával, melyre az fensz fuvarvállalói vállalkoztak. Az értekezleten olyan bírálat is elhangzott, hogy a szakcso­­port munkájában szervezet­­lenség tapasztalható és így több fuvaros kereset nélkül maradt. Ez viszont annál in­­kább is érthetetlen, mert a szakcsoport a mai napig még nem dolgozott ki egy olyan elfogadható tarifát, és így nem is hagyathatta jóvá, amely lehetővé tenné az Ü­­letményszén szállítását. Na­­gyon jó lenne, ha ez ügyben minél előbb intézkedések tör­­ténnének. ZAJLIK A DUNA Erb János felvétel« Befejeződött a választók adatainak felü­lvizsgálata Baranya minden községé­­ben és városában befejeződött az összeírt választók adatai­­nak felülvizsgálata. A taná­­csok végrehajtó bizottságai meghozták a választójogosult- Ságot igazoló határozatokat, s elkezdődött az ideiglenes név­­jegyzékek összeállítása. Bara­­nyában az ideiglenes névjegy­­zékeknek mintegy 35 százalé­­ka készült el pénteken estig. Ami a választások techni­­kai előkészítését illeti, elkez­­dődöst a s­endítő javítása,­­ festése. Rendbehatászolt végső­­ határideje január 31-e. A­­ községekben megkezdték a je­­lölőgyűlések helyiségeinek fes­­tését, takarítását. A jelölő­­gyűléseket legnagyobbrészt középületekben, iskolákban, tanácsházán, művelődési ház­­ban, klubban, termelőszövet­­kezeti irodában tartják meg, néhány kisebb községben azonban szükség lesz rá, hogy az e célra felajánlott magán­­házakat is igénybe vegyék a jelölőgyűlés az időtartamára. b . Zárszámadás Mohácson Losonczi Pál földművelésügyi miniszter látogatáséi az Új Barázda Tsz-ben A mohácsi Új Barázda Tsz tagsága tegnap délelőtt, a Bartók Béla Művelődési Ház­­ban tartotta meg zárszámadó közgyűlését. A zsúfolásig meg­­telt teremben felcsattant a taps, amikor az elnöklő Baji János bejelentette, hogy Lo­sonczi Pál földművelésügyi miniszter is megtisztelte a tsz-t látogatásával. Ugyan­­csak az elnökségben foglalt helyet Nagy­­ József, a Megyei Pártbizottság titkára. Borsos János, a Mohácsi városi Pártbizottság első titkára. Pálkúti Keresztély, a Mohácsi városi Tanács elnöke és má­­sok. Az Új Barázda Tsz hánom nemzetiségű tagságát szimbo­­lizálva magyar, délszláv és német népi viseletbe öltözött lányok jelentek meg az ein ל­­ki asztal előtt, s a kíséretük­­ben lévő két úttörőkislány elszavalta Ady Endre Magyar jakobinus dala, illetve Juhász Gyula A munka című versei. Ezt követően Józsa István, a tsz elnöke mondotta el a zár­­számadási beszámolót Országos hírű tsz Józsa István higgadt hangú beszámolója reális képet nyúj­­tott a tsz 1966 évi munkájá­­ról. A jogos büszkeség örömé­­vel állapította meg, hogy búzából és őszi árpából, i­­letve kukoricából már má­­sodik éve érnek el 20 má­­zsánál több, illetve 30 mázsa körüli termésátlagot, a ken­­derből pedig 45 és fél mázsát arattak le holdanként. Az ilyen magas hozam ország■־« szempontból sem megvetendő eredmény. De büszkék lehet­­nek 3428 literes évi fejési át­­lagukra is. A tsz-tagság derakas mun­­kájának, a kedvező időjárás­­nak köszönhető, hogy az Új Barázda 172 vagon kenyérga­­bonát, 21 vagon napraforgót, 85 vagon rostkendert, 1038 mázsa hízómarhát, 2027 má­­zsa hízósertést, csaknem 390 ezer liter tejet adott tavaly a népgazdaságnak. Minden­ből többet szállítottak a terve­­zettnél, a túlteljesítés mérté­­ke búzából elérte a 172, hízó­­marhából a 150 százalékot.­­ Mindez nemcsak az állam-­­­nak, a szövetkezet egészének­­ volt hasznos, hanem minden egyes tsz-tagnak is, hiszen 95 forint 80 fillérre nőtt a tag­­ság 10 órás munkanapra eső, közösből származó jövedelmi Vannak egészen kiemelked jövedelmű családok is, Tót Mihály és felesége példái 83 798, a Mohácsán csala 66 276, az Andrics és a Csi­pics család pedig több ránz 50 ezer forint készpénzt­l­letve terméket kapott a ts­ től. A kiemelkedő jel magyarázható,, hogy az Barázda Tsz nevét az más részein is megismt Kádár János elvtárs évi látogatása, s kongressu­sí zárszava — melyben mese szavakkal emlékezett meg tsz-ről — öregbítették a ts hírét. Ugyancsak 1966-ba megfordult náluk a roma földművelésügyi miniszter . Jól vizsgázott a 187­ paraszt״ á״ A jó hír persze kötelez­ő s az Új Barázdának még vaj mit javítani a munkáján. Jó­zsa István részletesen beszél erről is, különösen a kerté­szet viszonylagos elmarad­tát, az állati férőhelyek, há­nyát és annak követé­nyeit elemezte. A beszámoló­­ után Szigetvári József munkacsapat-vezető, Losonczi Pál földműi miniszter emelkedett . A Központi Bizottság és kormány, Kádár János elvi, személyes és meleg üdvözl­tét tolmácsolta a tsz-tagjá­nak. Elmondotta, hogy na örömmel jött el a zárszám a­ közgyűlésre, hiszen régi ér­tékeket idézett fel benne termelőszövetkezet, a várt 1956-ban ugyanis, nem sokk­al árvíz előtt a városban ta­tózkodott, s ő is azok köze volt, aki a közös gazdálkod gondolatát népszerűsítette mohácsi parasztság sorai kö­zött. Mi tagadás, más ide jártak még akkor, hittek nekik meg nem is, ezért ké­szetes öröm végigtekinteni , embereken, látni az arcot és tudni és érezni, hogy a mohi ősi parasztok is megszerette magukénak érzik és vallják termelőszövetkezetet. Felidézte a mezőgazdasá átszervezésének nyugati saj­tóvisszhangjait is, s emléke­zetett arra, hogy a bürzsé kommentátorok azt jósolták .Folytatása a 3. oldalassá Józsa István tsz-elnök beszámol az elmúlt év eredményeiről

Next