Dunántúli Napló, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-14 / 38. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek I­V ./ Dunamtúsi napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja XXIV. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1967. FEBRUÁR 14., KED© Tegnap még terv — ma valóság H­a az ember egy hosszabb kérés volt ez —, ma persze már túl az egymilliomodik tv­­készüléken kevésbé izgalmas­­nak tűnik. „Megvettük a ké­­szüléket, sőt nemcsak Kacsó­­ta, hanem Csonkamindszent, Keresztespuszta, Tarcsa lakói is kaptak tv-t” — mondja a szentlőrinci tanácselnök. Ap­­ropo, Szentlőrinc. ״ Több fel­­szólaló a korszerű közvilágí­­tás szükségességére hívta fel a figyelmet. A meglévő lám­­pahelyek a községben kevés­­nek bizonyultak” — olvasom a kimutatásban a Szentlőrinc­­ről szóló rész első bekezdését. ״ Javítottuk a község közvilá­­gítását, az elmúlt év elején a főútvonalat pedig korszerű hi­­ganygőz-világítással láttuk el” — tájékoztat az elnök. Néz­­zük tovább a kimutatást: ״ A lakosság kérte, hogy a vízel­­látás problémáját oldjuk meg Az anyagi fedezetet a község biztosítani nem tudja, felsőbb szervek támogatására van szükség”. Megkapták-e ezt a támogatást? ,„Szentlőrinc köz­­ség háromnegyed része ma már vízcsőhálózattal ellátott, működik már vagy 70 köz­­kutunk­­. A vízcsőhálózatot körülbelül március közepéig üzembe helyezzük” — mond­­ja az elnök. Olvasom tovább ״ A lakosság szükségesnek tartja egy központi orvosi ren­­delő létesítését, ahol szako­­­tott rendelés lenne". A tanács vb-elnökének válasza: ״ Az el­­múlt évben megvásároltunk egy épületet erre a célra. Az összeg: 300 000 forint, amely­­nek­ felét a megyei tanács, másik felét pedig a miniszté­­rium adta. Ebben az évben megnyílik az orvosi rendelő” A továbbiakban: ״ A lakosság számszerű, állandó növekedé­­se folytán szükség lenne két emeletes épület építésére”. Válasz: ״ Nem épült — ma is nagy problémát jelent. Kér­­jük, a felsőbb szervek támo­­gassák ezt a kérésünket, mert a lakáshelyzet ma is súlyos gondként nehezedik a vál­­lunkra”. A bükkösdi tanács vb-elnö­­kének olvasom a kimutatá­­somnak rájuk vonatkozó ré­­szét: ״ A szentdomjánpusztai cigánytelep lakossága kér­te kútjának felújítását”. Válasz: ״ Felújítottuk, a telepieknek jó ivóvizük van". Másik bekez­­dés: ,JK szolgáltató tevékeny­­séggel kapcsolatban a felszó­­lalók kérték, hogy intézked­­jenek az elromló rádiók, tv-k, háztartási gépek megjavítta­­tásának lehetőségéről”. ״ A járási tanács v. b■ intézkedé­­sére a szentlőrinci fmsz­te­­lenként elszállítja, majd jakví­­tás után visszaszállítja a gé­­peket”. Baksa is a pécsi já­­ráshoz tartozik. ״ A lakosság kifogásolta, hogy a tankötete­­sek szükségtantermekben van­­nak elhelyezve. Újabb iskola építését kérik”. A baksai vb­­elnök válasza: ״ Átszervezés­­sel megnyugtató módon meg­­oldottuk ezt a kérést. Gondos­­kodtunk arról, hogy Bácsa­­pusztáról autóbusz hozza be iskolába a gyerekeket. Nap­­közit is létesítettünk, élelem­­mel a tsz látja el”. Kézzel fogható tények ezek, igazukról bárki meggyőződ­­het !­ a sok-sok község fejlődé­­­­­sét nézem — az ered­­ményből már nemcsak a köz­­ségek, hanem az egész me­­gye jellemzése kitűnik. A kis tallózás korántsem mutat hű képet arról a nagyarányú fel­­­őrlésről, amely megyénkben vagy akárcsak az említett né­­csi járásban a legutóbbi ta­­nácsválasztás óta történt után elindul, időnként megáll lélegzetvételnyi szünet­­re és visszapillant a már meg­­tett útszakaszra. Mögötte a már legyűrt távolság, sima út, néha árkok, buktatók. Egy sor akadályon túl a gyalogos már mind jobban reméli: biz­­ton a célhoz ér. Nos, a megtett út egy ré­­sze előttem fekszik, vaskos füzet képében. A kimutatás címe: „Az 1963. évi ország­­gyűlési képviselő és tanács­­tagi jelölő gyűléseken ehang­­zott közérdekű bejelentések, javaslatok”. Nem maradt te­­hát ״ pusztába kiáltott szó” a sok-sok kérés és javaslat, me­­lyek ezeken a gyűléseken el­­hangzottak. Kimutatásba fog­­lalni a megyében 1963-ban kérteket — ez igazán nem va­­lami nagy munka. Ez igaz. De hogy a sűrűn gépelt, 31 oldalas kimutatásban foglal­­tak közül az elmúlt négy év alatt mi valósult meg — er­­ről számot adni már izgal­­masabb dolog. Nemrég Egerágon jártam és Korpa Sándor elvtárssal, a községi tanács vb-elnökével egy egész délelőtt csak arról beszélgettünk, hogy mit gya­­rapodott a község az elmúlt tanácsválasztás óta. Sorolta a tűzoltószertárat, a fodrászüz­­letet, az egészségházat. .. Be­­szélgetés közben fellapoztam az említett kimutatást, ami­­ben az akkori 22. számú vá­­lasztókerület, Egerág cím alatt többek között ez olvas­­ható: ״ Kérte a lakosság, hogy az óvoda állandó jelleggel mű­­ködjék a községben”. Mi tör­­tént azóta? ״ A régi óvodát át­­alakítottuk és a tanács a költ­­ségvetésből biztosítja annak állandó működését” — mond­­ta az elnök. Később — míg az elnök beszélt, néhányszor a kimutatásomba pillantottam — észrevettem: szűkszavú az én kis füzetecském. Ebben a községben például jóval több­­ről lehet számot adni, mint amennyit a kimutatás tartal­­maz. Nincs benne szó példá­­ul arról, hogy szükség lenne egy megfelelő művelődési ház­­ra is Ennek megépítésére nem hangzott el ígéret. Nem ígér­­tek, ellenben: „Már tető alatt van a művelődési ház, ebben az évben megnyitjuk” — mondta az elnök. A község lakóinak mintegy 120 ezer fo­­rint értékű társadalmi mun­­kája van benne ... Négy év­­vel ezelőtt még csak gondol­­ták, hogy jó volna egy sor­­teti könyvtár is. Ma már mű­­ködik. Evés közben jön meg az étvágy — tartja a köz­­mondás s így volt ez itt is. Felmerült: létre kellene hozni egy klubot, ahol esténként összejöhetnének egy kis be­­szélgetésre. Az elnök nem kis büszkeséggel vezetett a mo­­dern asztalokkal, fotelokkal berendezett terembe. „Alig várjuk már a péntek délutá­­nokat, amikor összejövünk egy kis purparléra vagy ép­­pen egy-egy előadás meghall­­gatására” — mondja az el­­nök. Egy-egy kis község fejlődé­­se, épülése persze nem nagy sztori —, de ha sok község „előrelépését” összeadom, ak­­kor az összeadás eredménye­­ként már kibontakozik egy megye képe, jellemzéséül szolgáló alap. Egerág — pécsi járás, nézzünk meg még né­­hány községet ugyancsak a pécsi járásból, teljesen ,,talló­­zásszerű” alapon. Kacsótáról ezt olvasom a kimutatásban: ״ A lakosság kérte egy televí­­ziókészülék vásárlását a mű­­velődési otthon részére. A­k­­kor még nagyon is jelentő« Guns Foren« Győztes a Il-es bányaüzem Munkaversenyértékelés a Messeki Ércbányászat­ Vállalatnál A Mecseki Ércbányászat Vállalatnál indított munka­verseny feltételeit — az el­múlt évhez hasonlóan — üzemenként határozták meg Az üzemek közötti verseny tavalyi győztese a Il-es bá­nyaüzem egy évre nyerte e a vándorzászlót és az NDB testvérvállalat által ajándé­kozott serleget. Itt említjük meg, hogy az üzem kollektí­váj­a határidő alatt végezte el a vakaknai átszerelési munká­­latokat és a termeléskiesés ellenére tudott nyerni. A ju­­talomösszeget — melyet a vál­­lalat a kevésbé súlyos, de gya­­koribb balesetek miatt húsz százalékkal csökkentett — az üzem maga osztotta fel. Min­­den üzem adottságainak meg­­felelő feltételek szerint kü­­lön is d­jazott, mégpedig, sa­­ját jutalmazási alapjából kü­­lönböző formákban. Az egyes üzem például negyedévenként, a kettes havonta értékelt, az egyes év végén, a kettes ne­­gyedévenként jutalmazott. A tavalyi verseny egyik alapvető célja volt a 100 százalék alatt termelő csapatok teljesítmé­­nyének növelése. A kettes üzem jutalmazási módszere (külön értékelték és díjazták a 100 százalék alatt és felett termelő csapatokat), itt is cél­­ravezető volt, hiszen a bene­­vezett csapatok fele növelte teljesítményét. A legnagyobb teljesítménynövelést a hetve­­nes csapat érte el, amely a negyedévi 98,1 százalékkal szemben év végére 113,3 szá­­zalékot ért el éves átlagban. Az elmúlt év tapasztalatai alapján az idén beindított munkaverseny feltételei és ér­­tékelési módszere lényegében hasonló a tavalyihoz, de né­­hány dolog megváltozott. Az üzemek közötti versenyt segíti — éppen úgy, mint 1966-ban — a vállalati szinten indított éves csapat- és bri­­gádverseny. Tizenhét-tizenhét­­ezer, illetve tíz-tíz és nyolc­­nyolcezer forintot kap mind a fejtési, mind a vágathajtási csapatok versenyének első, il­­letve második és harmadik helyezettje. Tavaly a kettes bányaüzem huszonkettes csa­­pata és az egyes bányaüzem kilences csapata volt a két első helyezett. Különböző dí­­jazásban részesülnek a mély­fúró és bányafúró brigádok, valamint a különböző üzemek­­ben működő egyéb brigádok, így többek között a tavaly figyelmen kívül hagyott ku­­tatási csoport munkabrigádjai és a központi munkabrigádok is. A versenyt a gazdasági, párt, SZB- és KISZ-vezetés egységesítette, tehát, ebben az évben nem kerül sor külön vállalati és KISZ értékelésre, illetve jutalmazásra, hanem a kitűzött célfeladatok végre­­hajtásában az ifjúsági brigá­­dok is részt vesznek. 1966-ban külön folyt az újí­­tási verseny, idén ezt a leg­­jobb üzem­e­kért folyó ver­­senybe is bedolgozták. A csa­­patversenyben értékelik a be­­adott és megvalósításra elfo­­gadott újításokat, valamint az új technológia bevezetésében való közreműködést is. Új dolog a limit anyaggaz­­dálkodási rendszer bekapcso­­lása. Megmaradt az igazolat­­lan mulasztások és a csapat hibájából eredő balesetek ne­­gatívumként való értékelése. Az üzemek közötti verseny­­ben az ezer műszakra számí­­tott baleseti okból kiesett munkanapok számát veszik fi­­gyelembe, ha a baleseti muta­­tó a tavalyi fölé emelkedik, ez nemcsak jutalomösszeg csökkentésével jár együtt, ha­­nem kizáró ok. Figyelmet fordítanak a csa­­patok és munkabrigádok ne­­velő, valamint társadalmi és politikai tevékenységére és ide tartozik az önképzés értékelé­­se is. A szocialista erkölccsel össze nem egyeztethető maga­­tartás büntetéssel jár — a ta­­valyi legjobb harminckilences csapat 147,8 százalékos telje­­sí­tm­énye ellenére ezért lett csak második —, a szocialista együttélés szabályainak meg­­sértése kizárást is eredmé­­nyezhet. Téli vásár t­izenhatmillió forint értékű ״ téli­ áru várja a vevőket Baranyában Hétfőn reggel kezdődött­­ meg a hagyományos téli vá­­­ sár, amely február 13-tól feb­­­ ruár 28-ig tart. Nemcsak a 1­1 vásár hagyományos, hanem­­ most már az is, hogy ilyen­ jó­kor tömegek rohamozzák a j­ó boltokat, kimerítő ütemet dik- ן s­tálva az elárusítóknak. 1 ן Mi kapható az üzletekben 1 20—30—40 százalékkal mérsé-­­ kelt áron? Minden, ami a 1 ״ szezon”-ból, azaz most a téli­­ idényből megmaradt. A vásár s cikkeiben tehát nem teljes a­­ választék, szerencse dolga,­­ hogy ki-ki megtalálja magá-­­ nak azt, amire éppen szükség­­­ge van. Legtöbb a sálakból, 1 bolyhos, meleg alsóneműből, 1 pamutharisnyából, férfiingből, 1 kötöttkesztyűből van. Olcsób-­­­ban adják a télikabátok, öltő-­­ nyök, melegítők, nylonharis-­í­nyák, csizmák, cipők és gyap­­j­­­útakar­ók egy részét, kedvez-­­­ménnyel árusítják a matlasszé­p pongyolákat és méterben a­­ kordbársonyt, flanellt és egyes­­ szövetfajtákat. Az érdeklődés­­ kétségtelenül a konfekcionált­­ áruk felé irányul, hiszen a­­ kész pongyola ára 196 forint,­­ alig több a fazon áránál, egy fiú zakó 182 forintba kerül, ennyiért meg sem varrja a szabó. Az üzletek forgalmán lát­­szik, hogy sokan várták a vá­­sárt és takarékoskodtak erre a célra az emberek. A Tünde női divatáru boltban délig több, mint háromszorosát tel­­jesítették a szokásos forga­­lomnak, az ifjúsági divatház­­ban, az állami áruházban ha­­sonló volt a helyzet. Annak ellenére, hogy sok falusi vá­­sárló volt a pécsi üzletekben, a vidéki boltok forgalma is megélénkült. Különösen szép eredményeket könyveltek el a földművesszövetkezeti terület­­hez tartozó sásdi, mágocsi, pécsváradi, mecseknádasdi boltokban. A megye 21 önálló földművesszövetkezete mint­­egy 4,5—5 millió forint értékű árut vont be a téli vásárba A B. m. Ruházati Kereskedel­­mi Vállalat 8, a Pécsi Állami Áruház pedig hozzávetőlege­­sen 3 millió forint értékű árut biztosít a téli vásár idején kedvezményes áron vásárlói­­nak. A tavasz közeledtével m­egyeszerte megkezdték a gyümölcsfák metszését, tisztítását. Pécsett a Mecsek oldalában is metszik már az almafát. Fotó: Erb Ülést tartott a Hazafias Népfront pécsi elnöksége A Hazafias Népfront Pécs városi Elnöksége tegnap ülést tartott, ahol dr. Takács József városi titkár tájékoz­­tatta az elnökség tagjait a választási jelölőgyűlések je­­lenlegi állásáról. Pécsett ösz­szesen 221 jelölő gyűlésre kerül sor, amelyeken 97 vá­­rosi tanácstagot és 216 ke­­rületi tanácstagot jelölnek. Eddig 123 jelölő gyűlést tar­­tottak, amelyeken 79 városi és 102 kerületi tanácstagot jelöltek. A jelölő gyűlése­­ken 8916 választó vett részt és több mint 500-an szólal­­tak fel. A Hazafias Népfront jelöltjeit eddig minden eset­­ben elfogadták. A felszóla­­lók döntő többsége a jelöl­­tek mellett foglalt állást. A jelölő gyűlésekre jellemző: lényegesen többen jelentek meg, mint az elmúlt válasz­­tások idején. Lezajlott az öt pécsi kép­­viselőjelölt jelölő gyűlése­­, amelyeken mintegy 1600 em­­ber jelent meg. Február 24 és március 9 között a Hazafias Népfront Pécs város területén válasz­­tási nagygyűlést és válasz­­tási gyűléseket rendez, ame­­lyeken a kén''i°1־ őjelöltek, illetve a tanácstagjelöltek találkoznak választóikkal. ״ Három tavaszt ünnepelünk“ Több mint 900 000 úttörő és kisdobos tiszteleg a követ­­kező hetekben 1848, 1919 és 1945 hőseinek emléke előtt. Hétfőn — Budapest felsza­­badulásának 22. évfordulója alkalmából — a gellérthegyi Szabadság-szobornál ünnepé­­lyesen meghirdették a Vörös zászló hőseinek útján-moz­­galom ..Három tavaszt ün­­nepelünk’’ akcióját. A ״ Három tavaszt ünnepe­­lünk” akció után ״ A lenini zászló alatt” akcióval folyta­­tódik a mozgalom. A pajtá­­sok ezzel megkezdik előké­­születeiket a Nagy Októberi Szocialista Fáradalom 50. év­­fordulójának megünneplé­­sére. Importgépet helyettesítő újítás a Fémipari Vállalatnál A Pécsi Fémipari Vállalat Felső-Malom utcai központi üzemében idén több mint 300 ezer darab kombájn-felvoró­­lécet készítenek. Ezek kivágá­­sánál sok hulladéklemez ke­­letkezik. Alvári Mihály és Hajnal Ferenc újítást dolgoz­­tak ki a hulladék hasznosítá­­sára. A lemezekből egyszerű munkával parkok virágainak védelméül szolgáló kis keríté­seket készítenek. Amennyi­­ben ezek hasznosíthatók 300 ezer forintos megtakarítást ér­­hetnek el. Régi probléma az automa­­ta lánchegesztő gépek átala­­kítása mechanikus vezérlésről elektronikus vezérlésűre. Al­­vári Mihály, Prasch László és Róna Kamill elkészítették az I elektronikus berendezést, s ki- s sérteti jelleggel alkalmazzák a lánchegesztő gépeken. A W- sériet kedvező eredmények­­kel kecsegtet, hiszen a lán­­cok hegesztésénél minőségi javulást eredményez, s pótol­­ni tudnának vele egy olyan importgépet, melynek beszer­­zése már régóta időszerű. A Szigeti úti telepen Dúsa János vezetésével egy eszter­­gapadot olyan célgéppé alakí­­tottak át, amelyen betanított munkás is elvégezheti azt, amit eddig csak szakmunkás tudott elvégezni, így, az amúgy is kevés számú szak­­munkást bonyolultabb és fi­­nomabb esztergamunkákkal tudják megbízni. A génen dolgozó betanított munkások részére pedig biztosítják a szakmai továbbképzést, hogy mielőbb szakmunkásokká vál­­janak­.

Next