Dunántúli Napló, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-12 / 215. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja XXIV. ÉVFOLYAM, 215. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1967. SZEPTEMBER 12״ KEDD Zrínyi-emlékü­nnepség Szigetváron Leleplezték Tinódi szobrát — KISZ-vezetők szemináriuma — Szimpozion a városi tanácson — Kamarahangverseny a dzsámiban — Emléktűz a Zrínyi téren Esernyők alatt, orkánkabát­­ban állta körül a közönség vasárnap délelőtt a fehér le­­pellel takart szobrot. A megnyitó ünnepségen részt­­vett Rapai Gyula, az MSZ­­MP Baranya megyei Bizottsá­­gának első titkára, Novics Já­­nos, a megyei Pártbizottság titkára, Palkó Sándor, a me­­gyei tanács elnöke, Takács Gyula, a megyei tanács vb­­elnökhelyettese és Lukács Já­­nos, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára. A harsonaszó és zászlófelvonás után Tinusz János, a sziget­­vári városi tanács vb-elnöke nyitotta meg az idei Zrínyi emlékünnepet, majd az ün­­nepi láng meggyújtása után a Szigetvári Tinódi Vegyeskar énekelt. Ezután Palkó Sándor, a Baranya megyei Tanács vl­­elnöke emelkedett szólásra. — Tinódi, a baranyai job­­bágyfiú, mint a szenvedő or­­szág lelkiismerete járta a végvárakat — mondotta, mi­­közben emlékezetbe idézte Ti­­nódi Lantos Sebestyén élet­­útját, hangsúlyozva, hogy Tö­­rök Bálint fiainak nevelője­­ként nyolc és fél évet töltött a szigetvári várban. Palkó Sándor elvtárs elmondotta: a szobor felállításának többek között az a célja, hogy erő­­sítse a szocialista hazaszere­­tetet, amellett ez is segítsen szebbé, vonzóbbá tenni Bara­­nyát. Elismerését fejezte ki A szoboravatás után a Fel­­szabadulás téren; a költő Zrí­­nyi szobra előtt gyülekezett a nagyszámú nézősereg. A honvédségi díszszázad felvo­­nulása a jelentéstételt köve­­tően Győri Emil színművész szavalt, majd Petőházi Szil­­veszter, a KISZ megyei bi­­zottsága titkára mondott em­­lékbeszédet. — A Szigeti veszedelem al­­kotójára emlékezünk — mon­­dotta többek között —, aki azonban nemcsak tollal, szó­­val küzdött a nemzeti ha­­ladás érdekében, hanem fegy­­verrel is. Közismert, hogy Zrínyi korának egyik, kitűnő hadtudósa és hadvezére is Kiss István Kossuth-díjas szobrászművésznek, a Tinódi­­szobor alkotójának. Ezután leleplezte a szobrot, majd a Tinódi Vegyeskar és a Pécsi Honvéd Helyőrség fú­­vószenekarának közreműködé­­se mellett sorban megkoszo­­rúzta azt a szigetvári városi tanács, a rózsafal­­ községi ta­­nács, a Tinódi Művelődési Ház, a Szigetvári Zrínyi Tsz, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének képviselője volt. Alakját megőriztük szá­­zadokon át, de igazán mi, a mai társadalomban élők te­­kintjük példaképnek tevékeny­ségét. Izzó hazaszeretete, az ellenség gyűlölete ihlette nagyszerű eposzát, versbe önt­ve hagyta ránk gondolatait a haza tiszteletéről, szereteté­­ről, amelyért, ha kel, halni is érdemes. A honvédség, a város, az ifjúság képviselői helyeztek el koszorúkat a szobornál. Fü­­löp Mihály színművész a Peroratiot adta elő. Az ün­­nepség végén a honvédség díszszázada díszmenetben vo­­nult el. című művének 16. századi ere­deti kézirata, valamint Gör­­csönyi Ambrus: Szép jeles históriás éneke Mátyás ki­­rályról, amely 1581-ben Ko­­lozsvárott jelent meg. A kiállítást a nap folyamán is sokan nézték meg. Emlékezés Tinódira Két­nyelvű, magyar és — szellemes ötlettel — görög fel­­irat fogadta vasárnap délelőtt 10 órakor az idei Zrínyi em­­lékünnep kétségtelenül legér­­dekesebb, s legszínvonalasabb rendezvényének résztvevőit. Szimpozion, — állt az oszlo­­pon magyarul és görögül, s mint Balogh János, a Városi Tanács vb-titkára megnyitó­­jában mondotta, többféle célt akartak ezzel elérni: azt, hogy a szakemberek emlékezzenek Tinódira, hogy méltassák Ti­­nódi munkásságát, erősítsék saját hivatástudatukat, ápol­­ják haladó hagyományainkat, végül, hogy az újságírók és zeneszerzők körében még j­ob­­ban megismertessék Szigetvárt. A Tinódi szülőföldjéről, a rózsafai termelőszövetkezettől származó szőlő, bor és sütő­(Folytatás a 3. oldalon) Koszorúzás a Zrínyi-szobornál Emléktűz este a Zrínyi téren Szeminárium a hazafias nevelésről A KISZ-vezetők szemináriu­mára délelőtt 10 órakor a Zrí­­nyi filmszínházban került sor. Mintegy 250 ifjúsági vezető jött el. Kitűnő ötlet volt ezt a szemináriumot megrendezni, amelynek témája a hazafias és honvédelmi nevelés volt Dr. Mank Károly alezredes tartotta a gondolatokban gazdag előadást, majd Csorba Tivadar, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának munka­­társa beszélt a fiataloknak a hazafias nevelés fontosságá­­ról. Kovács József, a KISZ megyei bizottságának munka­­társa a középiskolás, Fodor Józsefné úttörővezető az álta­­lános iskolai problémákról szólt. Hősi múltunk a históriás énekekben Délelőtt került sor a tavaly avatott, szép járási könyv­­tárban a megyei könyvtár ki­­állításának megnyitására. A kiállítás címe: Hősi múltunk a históriás énekekben. Lemle Géza, a megyei ta­­nács művelődésügyi osztályá­­nak helyettes vezetője nyitot­­ta meg a kiállítást. Beszélt a Zrínyi-ünnepség jelentőségé­­ről, elmondta, hogy az ünnep­­ség egyre szélesedő köréhez az idén a képzőművészet, a zene mellett a társadalomtu­dományok is hozzájárulnak a maguk eseményeivel. A me­­gyei könyvtár színvonalasan, igényesen rendezte meg a ki­­állítást, amely a hősi helyt­­állásnak azokra a példáira utal, amelyek a ma számára is tanulságosak. A kiállítás anyaga kisebb részben eredeti kéziratokból, nagyobb részben másolatok­­ból, fotókópiákból tevődött ki. A tárlókban sorakozó anyagból kiemelkedett Tinó­­di: Hadnagyoknak tanúság Holdat ért a Surveyor 5. Pasadén­a. A Sur­veyor 5. elnevezésű ame­­rikai holdszonda az elő­­zetes bejelentésekkel szemben, elérte célját: vasárnap „sima” leszál­­lást végzett a Hold fel­­színén és — mint ké­­sőbb közölték — 75 perc elteltével már jó minő­­ségű fényképfelvételeket továbbított a földi meg­­figyelő állomásra. A 300 kg súlyú űrla­­boratórium, amely a fényképezésen kívül vegyelemzést is végez a Hold-felszínről, szilárdan megült a talajon, mind­­össze 32,1 kilométernyire attól a ponttól, amelyet eredetileg leszállására kijelöltek. A Surveyor 5. célja az, hogy a Nyuga­­lom tengerének térségé­­ből, ahova esetleg ké­­sőbb ember vezette űr­­hajó is leszáll, kísérleti adatokat továbbítson. !Sihotid^ a tiány^egészségiüTmvi napodra készül Százhúsz szakembert várnak A magyar és német nyel­­vű meghívók öt országba jutottak el, s a posta egyre másra hozza a visszaigazo­­lásokat. A Nehézipari Mi­­nisztérium és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete kö­­zös szervezésében megren­­dezendő IV. bányaegészség­­ügyi napokra — tíz nappal az ünnepélyes megnyitás előtt — száznál több szak­­ember jelezte érkezését, köztük neves szovjet, cseh, kelet-, illetve nyugatnémet tudósok. Sikonda már ké­­szül a vendégek fogadására: a gyönyörű környezetben épült éjjeli szanatórium szeptember 20־ ra ünnepi külsőt ölt. A háromnapos tudomá­nyos program napirendjén közel hatvan előadás sze­­repel — köztük a legjobb baranyai üzemegészségügyi szakemberek beszámolói a mecseki bányászok egész­­ségvédelme terén elért ered­­ményekről. A IV. bányaegészégügyi napok előadásait három fő­­téma fogja össze. Ezek: A bányamunka élettan, az ál­­talános bányaegészségügy, valamint a mozgásszervi megbetegedések és rehabili­­tációjuk a bányászatban. Az előadásokat kerekasztal konferenciák követik, me­­lyekbe a hallgatóság is be­­kapcsolódhat. A viták ma­­gyar és német nyelven zaj­­lanak. Örömmel fogadták az esőt Megerősödnek a másodver­sek Vasárnap reggelre borús időre ébredtünk, lassan, de kitartóan szemetelt az eső. A falvak népe örömmel fo­­gadta, hiszen több mint két hónapja nélkülözzük a csa­­padékot, a hosszan tartó szá­­razság, illetve aszály máris komoly károkat okozott a mezőgazdaságban, elsősorban a kapásnövényeknél. A megye különböző pont­­jain elhelyezett esőmérők meglehetősen egyöntetű ké­­pet adnak a lehullott csapa­­dék mennyiségéről. A pécsi repülőtéren 15,4, a Pécsi Do­­hánygyárban 15,2, a Szentlő­­rinci Mezőgazdasági­­ Techni­­kumban pedig 15,3 millimé­­tert mértek hétfőn reggel. A mezőgazdasági szakem­­berek szerint annyira kiszá­radt a föld, hogy 60—70 mil­­liméter csapadékra lenne szükség. Az eddigi eső még nem könnyíti meg az őszi mélyszántást, kevés még a talajmunkákhoz. Ennek elle­­nére, már ez a csapadék is segít. A késői érésű kukori­­cák, szőlők, s különösen a másodvetésű növények — csalamádé, takarmány-napra­­forgó stb. — kissé felüdültek az eső után, s némileg köny­­nyebbé vált a cukorrépa be­­takarítás is. A borús ég, a meteoroló­giai intézet jelentései további csapadékot ígérnek — lapzár­­takor már szépen esett — így remélhető, hogy ha késve is, de az őszi mélyszántáshoz és vetéshez még időben ele­­gendő esőt kapunk. Megkezdődött a tanítás a Pécsi Tanárképző Főiskolán Tegnap, hétfőn délelőtt megnyílt az új tanév a Pé­­csi Tanárképző Főiskolán. A tanévnyitó ünnepélyen Márk Bertalan főiskolai igazgató mondott beszédet. Az idén 1300 nappali és 1700 levelező hallgató tanul ebben az intézményben. Az elsőévesek száma a nappali tagozaton 300 fő. A tanév­­nyitó ünnepség keretében két aranydiplomát is kiosz­­tottak. Egyiket Lyackovich Gabriella siófoki, másikat Bárra Mária vasvári nyu­­galmazott polgári iskolai ta­­nár kapta. Mindketten ép­­pen ötven esztendővel ez­­előtt szereztek tanári dip­­lomát a Budapesti Felső Nép- és Polgári Iskolai Ta­­nárvizsgáló Bizottságtól. Ko­­vács Lajos zalaegerszegi gimnáziumi igazgató pedig miniszteri dicséretben ré­­szesült, mint a főiskola za­­laegerszegi kihelyezett tago­­zatának volt vezetője. Vé­­gül a nappali hallgatók kö­­zül ketten a Népköztársasá­­gi ösztöndíj első, harminc­­hárman a második fokoza­­tát kapták meg. Két hall­­gató jó tanuló, jó sportoló kitüntetésben részesült, míg negyvenen kiváló tanulmá­­nyi, KISZ, illetőleg úttörő munkájukért kaptak pénz­­jutalmat. A tanévnyitó ün­­nepségén esküt tettek az elsőéves hallgatók. (Fotó: Erb János)

Next