Dunántúli Napló, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-17 / 220. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunámon napja Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja XXIV. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM 1967. SZEPTEMBER 17., VASÁRNAP ARA: 80 FILLÉR A XXII. közgyűlés­ ­é k­ülönleges körülmények között nyílik meg az Egyesült Nemzetek Szerveze­­tének híressé vált és sok vihart látott üvegpalotájá­­ban az ENSZ XXII. rendes közgyűlése. Különlegesnek lehet tekinteni e helyzetet mindenekelőtt azért, mert a nemzetközi életben a meg­­szokottnál is több súlyos probléma zsúfolódott össze. Az ENSZ XXI. közgyűlését elsősorban a leszerelés az eu­­rópai biztonság és a német­­kérdés, valamint a világszer­­vezet belső kérdései foglal­­koztatták. Mindezt pedig be­­árnyékolta a vietnami hábo­­rú. Ez utóbbi formailag ugyan nem tartozik és nem is tar­­tozhat az Egyesült Nemzetek Szervezetének hatáskörébe (hiszen alapvetően egy orszá­­gon belül folyó szabadságharc­­ról van szó az elnyomás erői ellen) , mégis a napirenden kívüli magasszintű diplomá­­ciai tárgyalások fő témája volt. Nyíltan meg kell mondani: a helyzet sok szempontból most még bonyolultabb, mint a XXI. ülésszak végén, ami­­kor az akkori közgyűlés af­­gán elnöke, Fashvak azzal a kegyes kívánsággal zárta a tanácskozásokat, hogy a ka­­rácsonyi és újévi tűzszünet nyissa meg a rendezés felé vezető utat. A XXI. ülésszak befejezése óta az óhajok és illúziók nem vitték közelebb a világot a megoldáshoz. Mindenekelőtt azért nem, mert az ameri­­kai politikában egyre in­­kább a katonai ultrák, a „héjják” akarata érvényesül. A XXI. ülésszak után az izraeli támadás mára egy rend­­kívüli ENSZ-ülésszak témá­­ja volt. Ez a rendkívüli ülés­­szak lényegében eredményte­­lenül zárult. Közben az arab országok számos értekezleten egyeztették álláspontjukat, s követelésükre egy nappal a mostani rendes ülésszak megnyitása előtt ismét egy rendkívüli ENSZ-közgyűlés napirendjére tűzték a közel­­keleti kérdést. Miután ebben az esetben az ENSZ-et elsődlegesen érintő kérdésről van szó, a rend­­kívüli ülésszak 24 órás ta­­nácskozás után ״ átalakult az Egyesült Nemzetek XXII. rendes közgyűlésévé. A kö­­zel-keleti helyzet ily módon magának a XXII. közgyűlés­­nek lesz egyik legfontosabb napirendi pontja. Természete­­sen még vázlatos jóslatokba sem lehet bocsátkozni a vár­­hatóan éles közel-keleti vita kimenetelével kapcsolatban. A szocialista országok ál­­־'־*־­láspontja világos: min­­den rendezés elengedhetetlen kezdő lépése csakis az arab területeket megszállva tartó izraeli erők visszavonása le­­het. Ehhez még azt lehet hoz­­záfűzni, hogy a khartumi arab csúcsértekezlet határo­­zatainak tanúsága szerint — Algéria és Szíria kivételével — az összes arab országok a válság politikai megoldására összpontosítják erőfeszítései­­ket. Ilyen körülmények kö­­zött feltételezhető, hogy az ENSZ ülésszakon legalább egy későbbi megoldás elvi alapjait sikerül felvázolni. Az előző ülésszakhoz ha­­sonlóan az ENSZ belső szer­­vezeti kérdései a XXII. köz­­gyűlésen is jelentős szerepet kapnak. Ezek a belső prob­­lémák (elsősorban az úgyne­­vezett ENSZ békefenntartó erők kérdése) ugyancsak rö­­vid rendkívüli ülésszak napi­­rendjén szerepeltek 1967 ó­ta­(Folytatás a 2. oldalon) Péter János vezeti a magyar ENSZ-küldöttséget A Magyar Népköztársaság Eln­öki Tanácsa jóváhagyta az ENSZ-közgyűlés XXII. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség összetételét. A küldöttség vezetője Péter János külü­gyminiszter, tagjai: Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese, Csatorday Károly nagykövet, a Magyar Népköztársaság állandó ENSZ-képviselője, Beck János nagykövet, Bakonyi-Sebestyén Endre nagykövet, hazánk állandó képviselője az ENSZ genfi irodája mellett és Lőrincz Tamás főosztályvezető. A küldöttség tagjainak első csoportja Péter János külügyminiszter vezetésével szombaton reggel elutazott New Yorkba. ,A pécsi egyetemek tör­énete 1367—1967’ Kiállítás a pécsi klinika márványcsarnokában ״ A pécsi egyetemek törté­­nete 1367—1967” címmel ki­­állítás nyílik az új pécsi kli­­nika márvány­csarnokában ok­­tóber 9-én, az egyhetes ju­­bileumi ünnepségsorozat első napján. A több száz doku­­mentumot felvonultató kiál­­lítás bemutatja az első ma­­gyar egyetem alapításával, megszervezésével és működé­­sével összefüggő — 1367— 1430 közötti évekből szárma­­zó — valamennyi okiratot, il­­letve azoknak fotómásolatait. Köztük látható az egyetem alapítását 1367. szeptember elsején megerősítő, V. Orbán pápa által kibocsátott bulla, valamint az ennek kiegészí­­téseként az I. Lajos magyar királynak küldött pápai ok­­levelek, kinevezések fotókó­­piái. Ezek a vatikáni levél­­tárban őrzött okiratok az el­­ső magyar egyetem megszer­­vezésével, beindításával kap­­csolatos rendelkezéseket fog­­lalják magukba. Tartalmazza a kiállítási anyag továbbá az egykori pécsi diák, majd egyetemi ta­­nár, Veresmarthy Ipoly kó­­dexéről, a müncheni kódex­­ben található pécsi egyetemi beszédekről és a középkori pécsi egyetemről fennmaradt egyetlen tankönyvről — az Aristoteles fizikájáról másolt kéziratos könyvről — készí­­tett fotókópiákat. Első alka­­lommal kerül bemutatásra a kódexek szövegéről készült átírás, Petrovics Ede levél­­táros 2500 gépelt oldalt ki­­tevő, nagy munkája, mely megkönnyíti az egyetem tör­­ténetéhez kapcsolódó közép­­kori latin nyelvű szöveg tanul­­mányozását. A kisszámú emléktárgy kö­­zül külön említést érdemel a középkori egyetem épüle­­tének feltételezett címerköve, valamint az egyetem alapítá­­sát szolgáló és annak irányí­­tását, felügyeletét elsőként ellátó Vilmos püspök pecsét­­gyűrűje. A középkor — arány­lag csekélyszámú — emlék­­anyagán túl szemlélteti a ki­­állítás a pécsi felsőoktatás újkori újjáéledését, az I. vi­­lágháború után Pozsonyból Pécsre átkerült Erzsébet egye­­tem történetét és a felszaba­­dulás utáni időszakban elért mérföldes léptékű, impozáns fejlődést. ■■■ Október végéig elvégezhetjük a vetést, betakarítást Munkacsúcs a földeken Az Alföldön szüretelik a korán érő borszőlőt HÉTFŐN. Ifjúsági nap a jubileumi kiállításon Hétfőn ״ A­­ szovjet tudo­­mány és technika 50 éves kiállításon ifjúsági napot rendez a KISZ Központi Bizottsága és a kiállítás igazgatósága. Az eddigi előzetes jelentések alapján hétfőre az ifjúság köréből e megmozdulás keretében körülbelül félszázezer láto­­gatót várnak. A különböző megyékből külön autóbuszok szállítják a fiatalokat a kiállításra, amely egyéb­­ként ettől függetlenül, nyitva áll majd a nagykö­­zönség többi rétegei szá­­mára is. Az ifjúsági nap esemény״ sorozata reggel 9 órakor a Budapesti Műszaki Egye״­tem aulájában kezdődik A. N. Orajevszkijnak, a mate­­matikai-fizikai tudományok doktorának ״ Hogyan let­­tem tudós?״ című előadá­­sával Künn a vásárváros­­ban, negyed 11-kor újabb előadás ismerteti a felső­­oktatás és a fiatal műsza­­kiak helyzetét a Szovjet­­unióban. Az előadó J. V. Prohorov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájá­­nak levelező tagja lesz. Egyébként — stílszerűen — ifjúsági nap mindkét szov­­jet tudós előadója fiatal, egyikük sem haladta meg a 30. életévet. Déli 12 órától este 9 óráig folyamatosan vetíte­­nek szovjet tudományos filmeket és ugyancsak dél­­től egymást váltva ad szó­­rakoztató műsort az Exp­­ressz tánczenekar, valamint az Atlas, a Ranger együt­­tes, a Rajkó-zenekar és a határőrség központi zene­­kara. Az énekesek között fellép Joszip Kobzon, Feny­­vesi Gabi, Szécsi Pál, Ha­­rangozó Teréz, Hacki Ta­­más, Nagy Judit és Gön­­czöl András, a humorról pedig Hofi Géza parodista gondoskodik. A Mezőgazdasági és Élelme­­zésügyi Minisztériumban szom­baton Mészáros István, a ter­­mésfelügyeleti osztály vezető­­je tájékoztatta a sajtó képvi­­selőit az őszi szántás­ vetés, betakarítás jelenlegi helyzeté­­ről, feladatairól. Elmondotta, hogy a most következő „őszi munkacsúcsban” kereken 4 millió hold kapás­ és egyéb növény betakarításával pár­­huzamosan 3,2 millió holdnyi őszi gabona, magnövény és takarmány, ezen belül 2,2 mil­­lió hold kenyérgabona talaj­­előkészítését és vetését, tava­­szi növények számára mint­­egy 4 millió holdnyi terület mélyszántását kell elvégezni. Ugyanakkor 350 000 holdnyi szőlő vár szüretre. 1,2 millió tonnányi gyümölcs és zöldség termést kell minél előbb le­­szedni és raktározni. A ter­­melő üzemeknek 30 millió tonna termény szállítására is fel kell készülniök. A legutóbbi jelentések sze­­rint a mezőgazdasági üzemek eddig az őszi vetőszántásnak körülbelül felét, ezen belül az állami gazdaságok a két­­harmadát végezték el. A mély szántással országosan 20, az állami gazdaságokban 25 szá­­zalék körül tartanak. Reális célként lehet kitűzni, hogy a múlt évivel azonos te­­rületen október végéig min­­­denütt befejezzék a vetést, s a szőlőszüret kivételével, a betakarítással ugyancsak ok­­tóberben végezzenek. A mun­­kákra rendelkezésre áll több mint 70 000 traktor, 65 000 pót­­kocsi, 72 000 tehergépkocsi, 18 500 traktorvontatású vető­­gép. Nitrogén műtrágyából 2 050 0­00 tonna az évi elő­­irányzat, ennek 94 százalékát — 1 930 000 tonnát — október közepéig kiszállítják a termelő üzemekbe. Ugyanerre az idő­­szakra a foszforműtrágyák 85, a káliműtrágyák 94 százalékát ן adják át a gazdaságoknak. Az ן üzemanyagtároló­ helyek bőví­­­­tése lehetőséget ad a megfe­­­­­elő tartalékok képzésére. ן A legutóbb lehullott bőséges­­ csapadék az egész országban­­ jó lehetőséget adott a talaj­­munkák meggyorsítására, a vetés jó előkészítésére. Azért is hasznos volt a csapadék, mert a már elvetett, vagy a közeljövőben vetésre kerülő gabona és takarmányfélék gyorsan és jól kikelhetnek. A legutóbbi hetekben meg­­kezdődött a kapások betaka­­rítása. A burgonya termőte­­rületnek 50 százalékáról máris betakarították a termést. A cukorrépa szedés a cukor­­gyárral történt előzetes meg­­állapodás szerint halad, s ed­­dig az össz-termőterület 10— 15 százalékáról szállították be a répát. Silózással előbbre tar­­tanak, mint a múlt év hasonló időszakában. Mivel a silóku­­koricák termésátlagai általá­­ban alacsonyabbak, minden mellékterméket, hulladékot be kell silózniuk a gazdaságok­­nak, hogy szilárd téli takar­­mánybázist teremtsenek. A dohány törésével a szabolcsi területeken már 90 százalék­­nál tartanak , a tavalyinál jobb termést takarítanak be. A rizs termésátlagai, a szá­­raz, meleg időjárás következ­­tében, lényegesen javultak, a betakarítást megkezdték. Ugyancsak hozzáfogtak a jó közepes almatermés leszedé­­séhez. Szőlőből közepes termésre van kilátás. Az alföldi vidé­­keken megkezdték a korán érő borszőlő szedését. A must minősége általában kielégítő. A szőlők egészségesek, szá­­mottevő rothadást még sehon­­nan sem jelentettek a gazda­­ságok. A jövő héten előrelát­­hatólag általánossá válik a korán érő borszőlő szürete­­lése. Elkészült az új olajgyűjtő állomás Szeged határában Szeged határában újabb olajgyűjtő tankállomás készült el, ahol jelenleg hat, később pe­­dig húsz olajkút „termését” gyűjtik össze. Hat filmklub indul Baranyában A Magyar Játékfilm Szem­­le otthonává vált Pécs és Baranya, s ez okozza a film­­esztétikai nevelés fokozottabb igényét. A Moziüzemi Válla­­lat Balázs Béla Filmklubja — amely már tavaly is mű­­ködött Pécsett — ez idén szep­­tember 24-én ismét megkezdi munkáját. Az archív filmek vetítése előtt neves filmszak­­emberek, esztéták tartanak előadásokat. A filmklub az idén is klubigazolványokkal látogatható. A klubtagoknak igyekszenek biztosítani a film­szemlén bemutatandó külön­­leges, érdekes filmek megte­­kintését is. A programról csak annyit, hogy az angol filmek közül főleg Korda Sándor alkotásai tarthatnak számot az érdeklődésre, első­­sorban a híres Lady Hamil­­ton, az amerikai filmek kö­­zött pedig ott szerepel Elia Kazan filmje, A vágy villa­­mosa. De a pécsi filmklub mellett egyre kiterjedtebb a megye filmklub-hálózata. Az elmúlt évadban Hosszúhetényben és Mohácson indították meg­ a régi filmek vetítését és a filmesztétikai előadásokat. Ezek a klubok az idén is folytatják munkájukat. Szep­­temberben még indul film­klub a következő helységek­­ben: Szigetváron, Bólyban, Szentlőrincen, Siklóson. Ezek a helyek egyben a filmszem­­lében résztvevő községek is■ Szó van Dunaszekcsőről, Má­­gocsról és Villányról is, ezek­­ben a községekben az őszi hónapok után alakítják majd meg a filmklubot. A népművelésnek eddig vi­­szonylag elhanyagolt területét jelentette a filmesztétikai ne­­velés. A baranyai kezdem­é­­nyezések máris azt eredmé­­nyezték, hogy a Pécs-Bara­­nyai Népművelési Tanácsadó és a járási tanácsok mellett filmnevelési szakreferensek dolgoznak majd. A filmklu­­bok szervezésében a Mozi­­üzemi Vállalat mellett részt vesz a TIT és a Pécs-Bara­­nyai Népművelési Tanács­­adó. Ily módon ezek a szer­­vek az előadók biztosításában segítenek, s a tematika ki­­dolgozásában úgyszintén részt vesznek. A filmklubok sikere, a nagy érdeklődés azt bizonyítja, hogy szükség van rájuk. A tervek szerint a megye több községében is alakítanak majd filmklubot, néhány helyen még ebben a művelődési évadban.

Next