Dunántúli Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-19 / 246. szám
á Világ proletárja!, egyesüljetek ! Dunántúli napló XXV. évfolyam, 246. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1968. október 19., szombatra? Az országgyűlés befejezte munkáját Megszavazták a vasútról szóló törvényjavaslatot Új törvény a népi ellenőrzésről Pénteken délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, valamint Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az ülésen részt vett az országgyűlés vendégeként Budapesten tartózkodó uruguayi parlamenti küldöttség Luis Rinon Perrez, képviselőházi elnök vezetésével. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülést az elnöklő ,Vass Istvánné nyitotta meg. Bejelentette, hogy napirend szerint folytatódik a vita a beterjesztett új vasúttörvénytervezet és közlekedéspolitikai koncepció fölött. A pénteki ülésen elsőnek szólalt fel dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, majd Kovács Antal Vas megyei, Fodor Istvánné Heves megyei, Szenes Ottó Szolnok megyei, Imri Gyula Borsod megyei képviselő kapott szót. Ezután szünet következett, majd a szünet után az elnöklő Kállai Gyula visszaadta a szót dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszternek, aki válaszolt a felszólalásokra. A hangzott észrevételeket a további munkában hasznosítják, azokat a kérdéseket pedig, amelyek meghaladják a minisztérium hatáskörét, a kormány elé terjesztik. Ismételten kérte az országgyűlést, hogy a kormány által benyújtott közlekedési koncepciót jóváhagyólag vegye tudomásul, a vasutakról szóló törvényjavaslatot fogadja el. Ezután Nemeslaki Tivadar, a törvényjavaslat előadója szólalt fel. Bejelentette, hogy öt képviselő módosító javaslatokat terjesztett elő a vasútról szóló törvényjavaslathoz. Ezeket a parlament tagjai között írásban szétosztották. Az ipari bizottság, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság a módosító javaslatokat megtárgyalta. A két bizottság együttes ülésén a javaslattevő képviselők, továbbá az illetékes miniszter is részt vett. Az előadó bejelentette, hogy a két bizottság a közlekedés- és postaügyi miniszternek a bizottsági ülésen és a parlamenti zárszavában előterjesztett indokolásával egyetért, s ennek alapján terjeszti javaslatait az országgyűlés elé. Kállai Gyula elnök részletesen ismertette a törvényjavaslat különböző pontjaira vonatkozó módosításokat, s ezekről az országgyűlés külön-külön szavazott, s azokat egyhangúlag elfogadta. Az elnök bejelentette, hogy az elfogadott módosításoknak megfelelően a törvényjavaslat indokolását értelemszerűen kiigazítják. Ezután újabb szavazás következett: az országgyűlés a vasutakról szóló törvényjavaslatot általánosságban és — a már megszavazott módosításokkal — részleteiben is elfogadta. Az országgyűlés határozatban mondotta ki, hogy a magyar közlekedéspolitika koncepcióját és a vitájában elhangzott felszólalásokra adott miniszteri választ jóváhagyólag tudomásul veszi. Ezután a napirend szerint a népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. (Folytatás a 3. oldalon.) Dr. Csanádi György Korszerűbb közlekedést akarunk A miniszter részletesen válaszolt a vitában elhangzott javaslatokra, ismertette a törvényjavaslat egyes pontjainak módosítására tett indítványokat, s kifejtette a kormánynak az ezekre vonatkozó álláspontját. A vita tanulságait összegezve megállapította, hogy a legtöbb aggodalmat a képviselők részéről egyes vasútvonalak tervezett megszüntetése okozta. Kijelentette, bár országos szempontból ez a téma talán nem túl nagy jelentőségű, érthető, hogy az érintett helység, vagy helységek lakói számára egyáltalán nem közömbös, mi történik vasútukkal. Annyi azonban bizonyos, hogy az eddiginél jobb, korszerűbb közlekedést akarunk teremteni az említett területeken — hangsúlyozta a miniszter, s hozzátette, hogy a megszüntetés előtt a helyi szervekkel a legtüzetesebben megbeszélik, megvizsgálják, valóban indokolt-e az intézkedés, s csak ha minden előfeltétel biztosított, akkor kerülhet sor a vasútvonal megszüntetésére. A képviselők észrevételei alapján a minisztérium újból felülvizsgálja például a dombóvár—lepsényi, a lakitelek—kunszentmártoni vasútvonal ügyét, s a részletes ismeretek birtokában döntenek majd a sorsáról. A vitában sok szó esett a megszűnő állomások problémájáról, valamint ezzel öszszefüggésben a körzeti pályaudvarokról. Azzal a javaslattal kapcsolatban, hogy létesítsenek mintaállomásokat, a miniszter elmondta, hogy eddig két helyen — Kaposvárott és Karcagon — létesítettek korszerű pályaudvart, s az eddigi tapasztalatok igen kedvezőek. Természetesen azt nem lehet várni, hogy amikor ilyen nagy, alapvető változásról, az egész vasúttechnológia átalakításáról van szó, mindjárt kezdettől zökkenőmentes legyen a gépezet működése. Meggyőződésünk azonban, hogy helyes úton járunk, amit az eddigi eredmények is bizonyítanak. A jövőben egyébként azt a gyakorlatot követjük majd, hogy egy-egy vasútvonal felújítása előtt döntjük el a körzeti pályaudvarok sorsát — mondta a miniszter, s közölte, hogy ezek között az első lesz a hidasnémet—szerencsi vonal, ahol a jövő évben körzeti pályaudvart rendeznek be, s ugyanezt tervezik a továbbiakban a Hegyeshalom—Csorna—Porpác, valamint a Murakeresztúr—Siófok vonalon is. A miniszter foglalkozott azokkal az aggályokkal is, hogy vajon egy-egy vasútvonal, vagy állomás megszüntetésével összefüggésben kellő időben biztosítják-e a helyi közlekedés lebonyolításához szükséges előfeltételeket. A miniszter a képviselők segítségét kérte, két vonatkozásban is. Egyrészt, hogy lépjenek fel a megszüntetés ellen, ha az előfeltételek valóban nem biztosítottak, másrészt, hogy ne legyenek szószólói túlzott, teljesíthetetlen igényeknek. Közölte: az illetékesek számolnak azzal, hogy hosszabb távlatban a személyszállítás több mint kétharmadát az autóbuszközlekedés bonyolítja majd le, ezért mindent elkövetnek e fontos közlekedési ágazat fejlesztésére, korszerűsítésére. A ma még jogos aggályok tehát minden bizonynyal fokozatosan megszűnnek majd. A közúthálózat jelenlegi túlterheltségével kapcsolatos észrevételekre válaszolva a miniszter elmondta: e probléma megoldására, a szükséges anyagi eszközök előteremtésére többféle lehetőség kínálkozik. Ezek egyike éppen az a közlekedési alap, amelyet a mintegy 2000 kilométernyi vasútvonal, illetve az állomások megszüntetéséből eredő megtakarítások képeznek. Ebből természetesen nem lehet fedezni az egész úthálózat korszerűsítési költségeit, kizárólag olyan területek közlekedési problémáinak megoldására használják majd fel, ahol vasútvonalat, vagy állomást szüntetnek meg. Ezzel kapcsolatban a miniszter említést tett a gépkocsik számának rohamos növekedéséről is. A továbbiakban a miniszter a darabáru szállítással kapcsolatos észrevételekre válaszolt, majd a vonalmegszüntetéssel kapcsolatban felszabaduló vasutasok foglalkoztatásáról szólt. Hangoztatta, hogy azilletékesek gondoskodnak a felszabaduló munkaerő elhelyezéséről, messzemenően igyekeznek megoldani az érintett vasutas dolgozók problémáit. Végezetül a miniszter bejelentette, hogy a vita során el- Kiss Antal ezüst-, Pézsa Tibor bronzérmes Kiss Antal távgyaloglásban ezüstérmet szerzett. A képen: Pézsa Tibor kardvívó elveszversenyzőnk a célbaérés pillanatában tette ugyan a tokiói elsőséget. Tv-képernyő fotó: Erb János de a harmadik hely is értékes i Szovjet publicisták Baranya megyei látogatása A hét elején hazánkba érkezett szovjet publicisták delegációja pénteken Pécsre látogatott. A vendégeket — Vlagyimir Tregubovot, Olga Csecsotkinát és Mihail Tysurint — délután a Megyei Pártbizottság épületében fogadta dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára és Szentiványi József, a Megyei Pártbizottság osztályvezetője. A beszélgetésen részt vett Bocz József, a Dunántúli Napló főszerkesztője is. A delegáció ma a megyével ismerkedik és vasárnap reggel utazik el Hatályba lépett a szovjet—csehszlovák szerződés Prága: 1968. október 18-án, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Külügyminisztériumában jegyzékváltás zajlott le, amelynek során a Szovjetunió és Csehszlovákia kormánya kölcsönösen tájékoztatta egymást arról, hogy a két ország illetékes alkotmányos szervei jóváhagyták és ratifikálták a Szovjetunió és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya által a szovjet csapatok ideiglenes csehszlovákiai tartózkodásának feltételeiről aláírt szerződést. Az október 16-án Prágában aláírt szerződés ezzel október 18-án hatályba lépett. Pénteken délután Josef Smrkovsky elnök nyitotta meg a nemzetgyűlés teljes ülését, s egyben a ratifikációs vitát. Az ülésen jelen voltak Ludvik Svoboda, Alexander Dubcek és Oldrich Cernik. Az elnök bejelentette, hogy 200 határozat érkezett különböző üzemekből és intézményekből a napirenden szereplő törvényjavaslattal kapcsolatban, és ezekkel a határozatokkal a nemzetgyűlés elnöksége már foglalkozott. A szerződés ratifikálására vonatkozó javaslatot a kormány nevében Oldrich Cernik miniszterelnök terjeszttette a nemzetgyűlés elé. Elmondotta, hogy a legutóbbi moszkvai tanácskozás után a Központi Bizottság néhány alapvető intézkedést hozott a párt vezető szerepének növeléséről, ugyanakkor hozzáfogtak a „jelenlegi időszak fő feladatairól szóló dokumentum” előkészítéséhez. A kormány és a nemzetgyűlés intézkedéseket fogadott el a politikai élet stabilizálása, az összes társadalmi erőknek szocialista elvek alapján történő egyesítése érdekében, továbbá a népgazdaság felújítására, az államigazgatás megszilárdítására, elsősorban a belügyminisztérium területén. Intézkedéseket hoztak a szocialistaellenes erőkkel szemben, valamint arról, hogy a sajtó szocialista szellemben folytassa tevékenységét. Olyan intézkedéseket készítenek elő, amelyek megszilárdítják a szocializmus pozícióit Csehszlovákiában a marxizmus— leninizmus elvei alapján, és az öt szocialista országgal fennálló félreértéseket fokozatosan megszüntetik, a kapcsolatokat normalizálják. A szovjet—csehszlovák szerződés ratifikációs vitájában hét képviselő szólalt fel. Sekaninova Cakrtova javasolta, hogy a kormány rövid , időn belül kezdjen tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról. Cernik miniszterelnök a javaslattal szemben ellenjavaslattal élt: indítványozta, hogy a nemzetgyűlés elnöksége alkalmas időpontban tűzze napirendre a szovjet—csehszlovák szerződés végrehajtásának kérdéseit és ennek alapján észrevételeit tegye meg a kormánynál. Megállapította, hogy a szerződés nem zárja ki a további tárgyalásokat a Szovjetunióval. Marie Mikova, a nemzet gyűlés elnökhelyettese ezután tájékoztatta a képviselőket azokról a határozatokról, melyek üzemekből, intézmények dolgozóitól érkeztek a nemzetgyűléshez. Ezekben a dolgozók kifejezik bizalmukat a CSKP, a kormány, a nemzetgyűlés és a néphadsereg iránt amelyek véleményük szerint képesek teljes mértékben biztosítani a szocializmus építését. A nemzetgyűlés ezután ratifikálta a csehszlovák és a szovjet kormány által aláírt szerződést, amely a szovjet katonai alakulatok ideiglenes csehszlovákiai tartózkodásának feltételeiről szól. A 242 jelenlévő képviselő közül négyen a ratifikálás ellen szavaztak, tízen pedig tartózkodtak a szavazástól. Cernik miniszterelnök ellenjavaslatát 233 szavazattal fogadták el. Josef Smrkovsky elnök, mielőtt berekesztette volna az ülést, közölte, hogy a nemzetgyűlés legközelebbi ülésére október 27-én, az évforduló előestéjén kerül sor. Prága. Ludvik Svoboda, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke pénteken ratifikálta a szovjet csapatok Csehszlovákia területén való ideiglenes tartózkodásának feltételeiről október 16-án Prágában aláírt szovjet—csehszlovák szerződést. Moszkva. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége pénteken ratifikálta a szovjet csapatok csehszlovák területen való ideiglenes tartózkodásának feltételeiről aláírt szovjet— csehszlovák szerződést. A megállapodást október 16-án Prágában Alekszej Koszigin, a Szovjet Minisztertanács elnöke és Oldrich Cernik, a csehszlovák kormány elnöke írta alá. A Szovjet Legfelső Tanács Szövetségi Tanácsának és Nemzetiségi Tanácsának külügyi bizottságai pénteken megtartott együttes ülésükön megvizsgálták a Minisztertanács javaslatát, a szerződés ratifikálására. A kérdésről Andrej Gromiko külügyminiszter tartott beszámolót. A vita után a bizottságok tagjai egyhangúlag jóváhagyták a kormány javaslatát és indítványozták a Legfelső Tanács Elnökségének a szerződés ratifikálását. Nem sokkal ezután közzétették a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének rendeletét a szerződés ratifikálásáról. * 1