Dunántúli Napló, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-22 / 274. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! Ara: 70 fittér Dunántúli napló XXV. évfolyam, 274. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1968. november 22., péntek A politikai könyv kereken tíz esztendeje an­nak, hogy a Politikai Könyv­hónap ünnepi rendezvénysoro­zatát először „jegyezték” az országos és helyi műsornaptá­rak. A jól végzett munka tudatában már ekkor vállal­hatja az alig kétesztendős Kossuth Könyvkiadó, hogy ünnepélyes külsőségek közt ugyan, de mégis mintegy mér­legre tegye egész évi tevé­kenységét. A „mérlegelés” eredménye azóta is rendsze­resen pozitív, s jórészt ennek köszönhető, hogy a Politikai Könyvhónapokat most már nem csak egyszerűen elfo­gadja, s igényli is könyv­­szerető közvéleményünk. A könyv, a szocialista kul­­túrforradalom immáron egy negyedszázados vonulatával a hátunk mögött, fogalommá lett nálunk, s ezen belül mél­tó helyet vívott ki magának a szocialista tudatformálás alapvető segédeszköze: a po­litikai könyv. A könyv — mondhatni — „társadalmi rangja” nem határozatok, dek­larációk kényszerpályáján emelkedett idáig. A rendsze­res és tudatos könyvpropa­­gandát azért kísérhette siker elsősorban, mert az élet egyre több oldalról bizonyította és bizonyítja, hogy az olvasás — s általában az önművelés — nem valamiféle kiegészítő jellegű s épp ezért akár el is hanyagolható tevékenység vagy egyszerűen „életpótlék”, hanem úgyszólván minden rendű és rangú emberi meg­nyilvánulás színvonalát átté­telesen megalapozó szükség­szerűség. Különösen bonyo­lultan és árnyaltan jelentkez­nek, s még így is a legszéle­sebb rétegek érdeklődésére tarthatnak számot, a minden­napok politikai-ideológiai kér­désfelvetései, problémái, ezért nyugodtan elmondhatjuk, hogy mindennél nagyobb a politikai könyvkiadás s ezzel együtt a politikai könyvterjesztők fe­lelőssége. A Kossuth Könyvkiadó mun­kájának évről évre emelkedő színvonala, az igények és kö­vetelmények helyes mérlege­lése nyomán egyre kézzel fog­na jobban megmutatkozó ered­mények, nagymértékben hoz­zájárultak ahhoz, hogy ma már a frázispufogtatás ve­szélye nélkül állíthassuk: a könyv i­s főként a jó politi­kai könyv­­— fegyver az ol­vasó kezében. A színvonalemelkedést az olvasó, s rajta keresztül a sta­tisztikák érzékelik igazán. A statisztikákból pedig megtud­hatjuk, hogy Baranyában az elmúlt esztendő folyamán egy­­egy kereső személy átlag 7,5 forintért vásárolt politikai könyvet, s hogy a vásárlás egyre határozottabban emel­kedő tendenciát mutat. A könyv megbecsüléséből egyenesen következik a könyv­­terjesztő munkájának meg­becsülése s nem csupán a vá­sárló, hanem egyszersmind a kiadó által. A baranyai poli­tikai könyvterjesztők jó mun­kájának elismerését bizonyítja egyebek között az is, hogy a Kossuth Könyvkiadó az idén Pécset választotta a Po­litikai Könyvhónap országos megnyitójának színhelyéül. Az ünnepi megnyitót ma este 6 órakor rendezik a Technika Háza nagytermében, ahol az ünnepi szónok dr. Szatmári Miklós kandidátus, az MSZ­MP Központi Bizottságának alosztályvezetője — átadja egyúttal a közönségnek a Kossuth Könyvkiadó reprezen­tatív könyvkiállítását. Boda Miklós P­ártunk küzdelme, harcos fél évszázada Kibővített ünnepi pártbizottsági ülés a Puskin Művelődési Házban A Kommunisták Magyaror­szági Pártja megalakulásának 50. évfordulója alkalmából az MSZMP Baranya megyei, Pécs városi és a Mecseki Szénbá­nyák bizottsága tegnap dél­után 3 ágat, kezdettel kibőví­tett ünnepi pártbizottsági ülést tartott a pécsszabolcsi Puskin Művelődési Házban. Megje­lent és az elnökségben foglalt helyet Gáspár Sándor, a Po­litikai Bizottság tagja, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettese,­­ Palkó Sándor, az MSZMP KB I tagja, a Baranya megyei Ta­­­­nács VB-elnöke, Novics Já­nos, dr. Nagy József és dr.­­ Csendes Lajos, az MSZMP I Baranyai megyei Bizottságé-­­ nak titkárai, Ambrus Jenő, az MSZMP Pécs városi Bizottsá­gának első titkára, Nagy Sán­dor, az MSZMP megyei végre­hajtó bizottságának tagja, a MESZÖV elnöke, Bogár Jó­zsef, az SZMT vezető titkára, Lukács János, a KISZ Bara­nya megyei Bizottságának el­ső titkára, Dittrich József, a Szigetvári járási Pártbizottság titkára, Gergely Lajos, a Ba­ranya megyei képviselőcsoport vezetője, dr. Boros Béla, a Pécsi Orvostudományi Egye­tem rektora, Berensek An­­talné, a Kesztyűgyár pártbi­zottságának titkára, Matako­­vics Jánosné, a munkásmoz­galom régi harcosa, Gáspár Károly, a Bőrgyár tímára, Rákosa Gyula, Kossuth-bánya szocialista brigádvezetője, Sár­­bak Béla, a Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat vására és Sziveri­­ Kálmán, a mágocsi tsz elnöke. Stier József, az MSZMP Ba­ranya megyei Végrehajtó Bi­zottságának tagja, a Mecseki Szénbányák pártbizottságának titkára, s kibővített ünnepi pártbizottsági ülés elnökének megnyitóját követően dr. Csendes Lajos, az MSZMP Baranya megyei Bizottságá­nak titkára emelkedett szó­lásra és tartotta meg ünnepi beszédét. A kibővített ünnepi pártbizottsági ülés elnöksége. Dr. Csendes Lajos, a Megyei Párt­­bizottság titkára ünnepi beszédét mondja. Dr. Csendes Lajos ünnepi beszéde — Pártbizottságaink mosta­ni együttes ülésén a Kommu­nisták Magyarországi Pártjá­nak megalakulására, a ma­gyar kommunisták félévszáza­dos történelmi harcaira emlé­kezünk. Együtt ünnepel ve­lünk az ország népe, Pécs és Baranya lakossága. Lerójuk tiszteletünket, megbecsülésün­ket forradalmár elődeink iránt és új erőt merítünk napjaink feladatainak végrehajtásához.­­ Józan büszkeség tölt el bennünket, hiszen ahhoz a párthoz tartozunk, amely ki­állta öt évtized történelmi megpróbáltatásait. Ez a párt, 50 évvel ezelőtt, népünk, nem­zeti történelmünk haladó múltjának jogos folytatója­ként, a forradalmi magyar munkásosztály hivatott veze­tőjeként állt az elnyomottak élére. Ez a párt a marxizmus —leninizmus forradalmi elmé­lete alapján, a nemzetközi proletár szolidaritás eszméjé­től mélységesen áthatva, tu­datosan és eredményesen ve­zette munkásosztályunk, né­pünk har­cát a szabadságért, a függetlenségért, a társadal­mi-nemzeti haladásért, a szo­cialista Magyarországért . Az elmúlt 50 év forra­dalmi harcai, eredményei iga­zolják, hogy dicső történelmi tettet vittek véghez azok a forradalmárok, akik Kun Bé­la vezetésével megalakították a Kommunisták Magyarorszá­gi Pártját. Az ünnepi szónok felvázolta azokat a rendkívüli történel­mi körülményeket, melyek le­hetővé tették és egyben sür­gették a magyar társadalmi válság megoldását, a befeje­zetlen polgári demokratikus átalakulás befejezését és a ve­le már összetorlódó szocialista feladatok végrehajtását, majd így folytatta: (Folytatás a 3. oldalon) Ülést tartott a TOT elnöksége A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöksége csütörtökön az Akadémia ut­cai székházában ülést tartott. A tanácskozáson részt vett dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezési miniszterhelyettes. Az elnökség foglalkozott az­­ országos tanács soron köve­tke-­­­tő decemberi ülésének előké-­­­szítésével és megv­itatta a ter­melőszövetkezeti elnökök er­­­­kölcsi, illetve politikai meg-­s ítéléséről készült jelentést. A Budapesti Pártbizottság ünnepi ülése A párt megalakulásának 50. évfordulója alkalmából csü­törtökön az új­ városháza nagy termében kibővített ünnepi ülést tartott a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága. Részt vett az ülé­sen Fock Jenő, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, , az MSZMP Politikai Bizottsá­­­­­ának tagjai, s ott volt a­­ Központi Bizottság, valamint a kormány több tagja. Vené­­czi Jánosnak, a Budapesti Pártbizottság titkárának meg­nyitója után Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának póttagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára mon­dott ünnepi beszédet. Felhívás Csehszlovákia népéhez Mint a CTK jelentette, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának elnök­sége, a kormány, a Nemzet­­gyűlés elnöksége és a Szak­­szervezetek Központi Tanácsá­nak elnöksége szerdán együt­tes felhívással fordult az or­szág népéh­ez. A felhívás utal a CSKP Központi Bizottságának leg­utóbbi plénumán hozott hatá­rozatra, amely — mint mond­ja — megjelöli azokat a reá­lis lépéseket, amelyek meg­nyitják az utat a­ békés és po­zitív munkához. Közvélemé­nyünk túlnyomó többsége a határozatot megfontoltan, meg­értéssel fogadta és reális ki­vezető utat lát benne a jelen­legi helyzetből. A felhívás ugyanakkor utal bizonyos veszedelmes jelensé­gekre, különösen a diákok fel­lépésével kapcsolatban. Felhívással fordulunk a Csehszlovák Köztársaság min­den állampolgárához, ne en­gedje meg e veszélyes helyzet fokozódását. Mindenekelőtt a munkásokhoz, a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek tag­jaihoz, az értelmiséghez, a szülőkhöz, a pedagógusokhoz, az ifjúsághoz, a diákmozga­lom felelős aktivistáihoz for­dulunk, hogy idejében hárít­sák el a veszélyt, amely a meggondolatlan akciók révén fenyeget. Támogassák mara­déktalanul a CSKP és a kor­mány politikai vonalát, amely a novemberi plénum határo­zatában jut kifejezésre — mondja a felhívás. Brigádok a jubileumi versenyben Sorra teljesítik vállalásaikat a szocialista brigádok ! Keresem Hegedűs Bélát, a­­ Baranya—Tolna megyei Hús-­­ ipari Vállalat KISZ-titkár­át.­­ Az exportelőkészítőben Bódis­­ István —■ egy „húserdő” kő- j­­ zött — végigkiált: „Béla! Ke- j­e resnek!” Aztán Béla előkerül. !­­ — A legjobb brigád? A 1­­ Halmosért! ! Halmos József a „Kinizsi”­­ brigád vezetője. Kilépünk a marhavágó ka­puján, itt kint mégis tisztább­­ a levegő. Halmos Jóska és­­ Andrási Jancsi­ — a KISZ­­ brigád tagjai egyébként — a­­ laikus szemében nem éppen kedvező látványt nyújtanak: nyakig véresek. Érthető ez­­ persze, mert naponta — hat­­­ van, nyolcvan, kilencven mar­­­­hát vágnak le. Ez már ön i­s magában nagy teljesítmény­­ iparági szinten, országos vi­­­­szonylatban. De talán itt nem­­ is annyira a mennyiség szá­­­­mít. . . A Baranya megyei KISZ Bizottság által korábban meg­­­­hirdetett jubileumi verseny­­­­ben a „Kinizsi” brigád olyan­­ vállalásokat tett, amit ebben a szakmában valóban csak nagy szakértelemmel lehet elvégezni. Például: — A pontos, egyenes hasí­tás — mondja a brigádvezető. —­ A szúrásnak is tökéletes­nek kell lennie, hogy tiszta, szép fehér húst kapjunk — mondja Andrási János. — A bőripar szigorú nor­mát ír elő: ennek az a lé­nyege, hogy a bőr leválasztá­sánál ne legyen „bevágás”, ami már a bőr minőségét rontja. A sok közül néhány köve­telmény ahhoz, hogy egy bri­gád elnyerje a szocialista cí­met, Halmosék elnyerték. A leg­utóbbi értékelés szerint az ifjúsági brigádmozgalomban oklevelet és könyvjutalmat kaptak. A Pécsi Cementipari Válla­lat egyik legjobb brigádja Bóka József rakodó-együttese. A vattakabátos brigádvezető­vel kint a rakodótéren be­szélgetünk. — Hány tagja van a bri­gádnak? — Tizenkettő. Két műszak­ban dolgozunk. — Mennyi a norma? — Negyedévenként három­száz vagon nyersanyagot, il­letve készárut rakunk be és ki. Munkájuk egyáltalán nem irigylésreméltó. A munkaidőt a vagonok érkezéséhez kell igazítani. Ez annyit jelent, hogy szinte rendszeresen is­métlődik a szombat délutáni, vagy a vasárnapi munka.­­ Megfelelő munkaszervezéssel kéthetenként a brigád vala­mennyi tagjának biztosítják a szabad szombatot. A brigád jubileumi felajánlását — pon­tos anyag ki- és berakást — ebben az esztendőben ponto­san végrehajtották. Meg is kapták a negyedévenkénti cél­prémiumot, amely több száz forintot tesz ki. A kézi lánchegesztő műhely a Pécsi Fémipari Vállalat egyik legnehezebb munkahe­lye. Csupa asszony és lány ül a munkapadoknál. A bal­kézben csípőfogó, jobbkézzel egy kart fordítanak el, meg­állás nincs, ugyanaz a moz­dulat. 8 óra alatt 10 ezernél is több. Kiss-Horváthné szo­cialista brigádja dolgzik itt.­­ A mi szocialista brigád­jaink minden év elején meg­újítják szocialista szerződésü­ket. Az idén a jubileumi év­forduló tiszteletére feszítetteb­bé tették vállalásaikat, — mondja elöljáróban Somogyi­­ László SZB-titkár.­­ — Mit vállaltak? — kér­­­­dezem Horváth Istvánnétól, aki megkülönböztetésül viseli­­ a „Kis” előnevet, mert két . Horváthné is van a kézi lánc­­­ hegesztő üzemben. — Ha mennyiségi túlteljesí­tést vállalnánk, az az amúgy is szoros norma mellett a mi­nőség rovására menne. Azt vállaltuk, hogy­­száz százalék­ra teljesítjük a normát és se­­lejtmentesen dolgozunk. Tő­lünk a brigádból többen is igénybe vették a gyermek­­gondozási segélyt. Akik he­lyettük jönnek, hamar elked­vetlenedtek, nagy a vándorlás. A fogó feltöri a kezüket, nagy kazal selejtet csinálnak. Vi­gasztaljuk őket, mi is így kezdtük. A hólyagos kéz majd megkeményedik. A brigád tagjai fejenként két óra tár­sadalmi munkát ajánlottak fel, s ez alatt az idő alatt kijavítottuk a selejtet. Egy hónap a betanítási idő, de ez idő alatt ritka, aki be­tanul. A brigád tagjai vállal­ták azt is, hogy külön-külön foglalkoznak az újakkal, hogy minél hamarabb betanuljanak és elérjék legalább a 90 szá­zalékot A műhelyt is ma­guk tisztítják, virágos kertet gondoznak. A szocialista bri­gádnapló lapjai sok közös megmozdulásról árulkodnak, az üzemlátogatástól kezdve a betegek látogatásáig. • az el­lenszolgáltatás? A november 7-i és az április 4-i jutalom­osztásnál természetesen figye­lembe veszik, hogy a vállalá­sok a vállalat gazdálkodását javítják. A láncrészleg min­dig több jutalmat kapott mint a többi műhely.

Next