Dunántúli Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-10 / 184. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! xxvi.évfolyam, 184.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1969. augusztus 10., vasárnap Szorosabb együttműködést A fogyasztó — szükségle­­teinek kielégítettsége alapján — gyakran illeti jogos vagy jogtalan bírálattal a me­­zőg­azdasági üzemeket, az élel­miszeripari és élelmiszert for­galmazó vállalatokat. A nagy többség azonban a kritikáik el­lenére jól látja — s ellátásá­nak javulásán keresztül érzi is — azt a fejlődést, amit szo­cialista mezőgazdaságunk az utóbbi esztendőkben produ­kált. A mezőgazdaság termelésé­nek alakulására — a vele szentben jelentkező növekvő szükségletek alapján — a sza­kosított, iparszerű termelés kezd jellemzővé válni. Ez, egy­részt az egyes ágazatok közöt­ti munkamegosztás szélesedé­sét, az egyes részfolyamatok elkülönülését, másrészt az ága­zatok között lazább, vagy szo­rosabb kapcsolat-kialakulást, együttműködést tesz szüksé­gessé. A korszerű technika, tech­nológia és munkaszervezet al­kalmazása, a gazdaságos ter­melés az eszközök, erők össze­fogását, koncentrálását felté­telezi. Ennek egyik útja az üzemnagyság növekedése, vagyis a kisebb termelőszö­vetkezetek egyesülése. Bár e folyamat még korántsem te­kinthető lezártnak, megálla­pítható, hogy a termelőszö­vetkezetek jelenlegi üzem­nagysága lehetőséget teremt a korszerű, gazdaságos mező­­gazdasági termelésre. A szükségletek növekedése eredményeként azonban olyan termelési feladatok keletkez­nek, amelyek megvalósítására önmagában egy-egy tsz nem képes. Az elmúlt napokban adott hírt az újság kilenc tsz meg­állapodásáról, amelyben egy hatvanezer malacot, hizót elő­állító kooperáció létesítését határozták el mintegy 60—70 m­illió forintos beruházással, amit egyedül­­ az állami tá­mogatás mellett sem tudna fedezni egyik tsz sem. A Vajszló környéki termelőszö­vetkezetek tízezres sertéshiz­lalda építésére és működteté­sére hoztak létre közös vál­lalkozást és terveikben szere­pel e kombinátra épülő hús­feldolgozó létesítése is. E koo­perációk működése — várha­tóan — enyhíteni fogja a je­lenlegi sertéshús-ellátási gon­dokat Többségükben kedvezőek a tapasztalatok a tsz-ek és más szocialista vállalatok együtt­működéséről is. A Gabonafel­vásárló és Feldolgozó Vállalat nyolc tsz-szel kötött hústerme­lésre vonatkozó hatékonysági szerződést aminek eredménye például, hogy a mágocsi és lippói tsz-ek 1968-ban 8,2, il­letve 8 vagon takarmányt ta­karítottak meg. A felvásárló és forgalmazó szervek is tö­rekszenek a kölcsönös előnyö­kön alapuló kapcsolatok ki­építésére és a termelésnek a fogyasztói igényekből kiinduló támogatására. A Baranya me­gyei MÉK anyagi hozzájáru­lással igyekszik elősegíteni a korszerű, gazdaságos kertész­kedés kiterjesztését, s ennek alapján a sokat bírált zöldség- és gyümölcs-ellátás javítását A fentiekből indult ki a megyei párt-végrehajtó bizott­ság, amikor napirendjére tűzte és elemezte a szövetkezetek gazdasági együttműködésének jelenlegi helyzetét és a fej­lesztéssel kapcsolatos feladato­kat Az előterjesztés és vita — bár a jelenlegi helyzetet alap­vetően pozitívan ítélte meg — elsősorban a jelentkező ellent­mondások feltárását és azok — lehetőség szerinti — meg­oldását célozta. Az elvi kiindulási alap az volt hogy társadalmunkban a tulajdonosi elkülönültség alap­ján önálló, szocialista válla­latok kapcsolódnak egymás­hoz. Az együttműködés során tehát realizálódnia kell a kü­lön vállalati érdeknek és ugyanakkor az érdekek alap­vető azonosságának. Ez csak akkor biztosítható, ha az együttműködés alapelve a partnerek egyenjogúsága. Eb­ből következik, hogy az együtt­működés olyan formái indo­koltak, amelyek gazdaságo­sabb termelésre ösztönöznek és biztosítják a termelői, for­galmazói és fogyasztói érde­kek összhangját Jelen helyzetben a fenti el­vek nem minden esetben jut­nak érvényre. Több ízben elő­fordult hogy olyan közös vállalkozást hoztak létre, ame­lyek sem megfelelő piaccal, sem az eredményes működés­hez szükséges anyagi és sze­mélyi feltételekkel sem ren­delkeztek. A hiányosságok okait vizsgálva a végrehajtó bizottság a következőket álla­pította meg: 1. Nem kielégítő jelenleg a különböző együttműködések közgazdasági és jogi szabályo­zása. Ennek egyik példájaként az építőipari kooperációk te­vékenysége szolgál. Az építő­ipari TOVÁLL-ok a termelő­szövetkezeti építkezési beru­házások bekerülési értékének mintegy 25 százalékát produ­kálják, ami bizonyítja jelen­tős szerepüket a beruházások megvalósításában. A rende­zetlen pénzügyi helyzet azon­ban veszélyezteti e közös vál­lalkozások létét és rossz pél­dáját mutatják a tsz-ek gaz­dasági együttműködésének. E probléma megoldása elsősor­ban központi intézkedést igé­nyel. Helyileg elérhető, hogy erőik koncentrálásával beru­házásaikat rövidebb idő alatt fejezzék be. 2. Akadályozza a gyorsabb ütemű fejlődésit a mezőgazda­­sági üzemek eszköz­szegénysé­ge is, ami miatt csak kismér­tékben képesek hozzájárulni a közös vállalatok alapításához. 3. A társulások létrejöttére negatív hatást gyakorolt ese­tenként a tsz-vezetők egymás­sal szembeni bizalmatlansága, az egyes vezetők személyi ér­dekei. Az előző két tényező, mint említettük, központi intézke­dést igényel. Az utóbbi azon­ban csak a tudatban, a veze­tés színvonalában bekövetke­ző változások eredményeként szüntethető meg. Ebből kiin­dulva a végrehajtó bizottság a fő figyelmet erre a kérdés­re fordította. A pártpolitikai­munka eszközeivel, de ahol indokolt, a tanácsok révén a közvetlen beavatkozással is szükséges biztosítani az egész­ségtelen törekvések, torzítások háttérbe szorítását. A koope­rációk létrehozása során az alapvető cél a gazdaságosabb, hatékonyabb termeléssel a fo­gyasztói szükségleteknek mind magasabb szinten való kielé­gítése legyen. Ezért nem tart­juk helyesnek az olyan néze­teket, amelyek vagy csak a termelők, vagy csak a forgal­mazó szervek érdekeiből in­dulnak ki és nem veszik kel­lően figyelembe a fogyasztói érdekeket. A különböző termelési, fel­­dolgozási és értékesítési kooperációk fejlődésük kezdeti időszakában vannak. A me­gyei párt-végrehajtó bizottság felhívta a szövetkezetek tag­ságának, vezetőinek és érdek­­védelmi szerveinek figyelmét, hogy továbbra is bátran, köz­gazdaságilag megalapozottan kezdeményezzenek. Ne félje­nek az első lépésekkel együtt­járó hibáktól, hanem kritiku­san elemezzék azokat, s meg­szüntetésükkel biztosítsák e téren is az egészséges fejlő­dést. Ezt követeli meg nem­csak a termelőszövetkezeti pa­rasztság, hanem az egész nép­gazdaság érdeke is. Kertész István,a MSZMP Baranya megyei Bizottságának munkatársa A tartalomból: A frankválság háttere (2. oldal) Útrakéssen (3. oldal) Javult a húsellátás (3. oldal) Távlati prognózis 2000-re (4. oldal) Az ókor hajósai (8. oldal) Irodalom — művészet (5—7. oldal) Szombati sporteredmények (1. oldal) Tíz mozgalmas nap után Ma bezárja kapuit a Baranyai Ipari Vásár Ma este zárja kapuit a Ba­­­­an­yai Ipari Vásár. Látogatói­nak száma a tegnapi nappal meghaladta a 65 ezret, s ma, a vásár utolsó napján ismét többezer látogatóra számíta­nak. Esemény lesz bőven. Dél­előtt 11 órakor divatbemuta­tót tartanak, jó idő esetén a Köztársaság téri általános is­kola bejárati lépcsőin vonul­nak fel a manökenek. Délután 6 órakor ismét divatbemuta­tó. Ezt követően adják át a közönség díjait, mégpedig ün­nepélyes aktus keretében a nagykereskedelmi vállalatok képviselői nyújtják át az ipar­vállalatoknak A beérkezett­­ szavazatok alapján a vásáron kiállított termékek közül öt termék részesül nagydíjban. Még nem készült végleges mérleg, de felmérések szerint — tájékoztatott a rendező bi­zottság titkára — a vásáron kötött üzletek értéke megha­ladja a másfél milliárd forin­tot. A vásár bontása hétfőn hajnalban kezdődik meg, ami­kor is felpakolják a kiállított termékeket. Kedden kezdik bontani a dekorációt. A Köz­társaság téri általános iskola és technikum ismét „átvedlik” azzá, ami volt. Az iskolákat a vásár rendezőinek augusztus 14-ig kell átadniuk. A Cserkúti Gépjavító saját konstrukciójú gépein kívül bemutatja a vállalatnál javított gépeket, alkatrészeket is. Erb János felvétele Módosítják az ösztönzőket Keserű Jánosné miniszterhelyettes nyilatkozata A Belkereskedelmi Minisz­térium értékelve vállalatai­nak tevékenységét, pozití­vumként állapította meg, az áruellátás javulását, ugyanakkor hiányosságokat is feltárt, amelyek megszün­tetésére olyan gyors intéz­kedéseket tett, illetve kezde­ményezett, mint például az export korlátozása, a kapa­citásbővítő termelői beruhá­zásokra nyújtható preferált hitel, a közszükségleti cik­kek tőkés importjának eme­lése, az árukölcsön akciói­nak az ellátási helyzettől függő változtatása. A minisztérium a gazda­ságirányítási rendszer „ta­nulóévét” vizsgálva meg­állapította azt is, hogy a közgazdasági ösztönzők sem mindig a megfelelő irány­ban befolyásolják az ipari és a kereskedelmi vállalatok döntéseit. A minisztérium ezzel kap­csolatos észrevételeiről, ja­vaslatairól tájékoztatta nyi­latkozatában Keserű Jánosné miniszterhelyettes az MTI munkatársát. " A hatékonyabb vállalati érdekeltség megteremtése érdekében foglalkozunk az­zal, hogyan kev­és lehet a jövőben az ösztönzőket, a szabályzókat finomítani, mennyiben szükséges módo­sításuk.­­ Az új mechanizmusban egyre kedvezőbb forma pél­dául a nagy- és kiskereske­delem kapcsolatában a kö­zös üzemeltetésű bolt, a bi­zományosi konstrukció, to­vábbterjedésüket azonban hátráltatja a forgalmi- és ke­reskedelmi adólerovás jelen­legi módszere. „Fórum” a laktanyában Másfél órán keresztül nem fogytak el a kérdések dr. Nagy József, a Megyei Párt­bizottság titkárának kezéből tegnap délelőtt, azon a tájé­koztatón, melynek keretében a Petőfi Sándor honvéd­ laktanya tisztjeivel, illetve tiszthelyet­teseivel találkozott. Az alaku­lat parancsnoksága és pártbi­zottsága hosszabb idő óta azt a gyakorlatot folytatja, hogy írásban összegyűjti a szemé­lyi állomány aktuális problé­mákkal kapcsolatos kérdéseit, s azokra az ország, illetve a megye legilletékesebb vezetői­től kérnek választ. A tegnapi fórum napirendjén időszerű gazdasági kérdések szerepel­tek, mindenekelőtt az új gaz­dasági mechanizmus eddigi megyei tapasztalatai. A kérdé­sek egy jelentős része — ért­hetően —, az árak, illetve bé­rek alakulásához kapcsolódott. Dr. Nagy József válaszában elmondotta, hogy az Országos Statisztikai Hivatal 60 ezer­­ magyar család életnívójának alakulását figyeli következete­sen, s az így kapott reprezen­tatív adatokból von le orszá­gos érvényű következtetése­ket. Az árak mindenekelőtt a szabadpiacon növekedtek, s ez valóban aggasztó. Ezzel szem­ben az is tény, hogy a reál­­jövedelműek 2,4 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. Számos kérdező a megye iparfejlesztési koncepciójával kapcsolatban kért felvilágosí­tást, míg mások a fővárosi üzemek kitelepülő egységei­nek „elosztási” elveire voltak kíváncsiak. A nagy figyelem­mel hallgatott tájékoztatóról az a közös vélemény alakult ki a tisztek körében, hogy nagy segítséget jelent a le­génységi politikai oktatás szín­­vonalának emelésében. Dr. Nagy József (balról) előadása után az alakulat parancsnokaival beszélget.

Next