Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-21 / 219. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napiö­xxulévfolyam,218.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1969.szept 26.,szombat A párt és a tanács együttes ülése Tovább javítják Mohácson a nemzetiségi dolgozók helyzetét Fontos határozatok az anyanyelvi oktatás szélesítésére, a népművelési munka javítására A legutóbbi népszámlálás alkalmával Mohács lakossá­gának mintegy 35 százaléka vallotta magát szerb-horvát, illetve német anyanyelvű­nek. Lényegesen nagyobb azonban azoknak a száma, akik a két nyelv valamelyi­két beszélik. A nemzetiségi kérdés tehát nagyon is élő dolog a városban és a he­lyesen alkalmazott nemzeti­ségi politikának különösen nagy jelentősége van. A felszabadulás óta Mohá­cson is a nemzetiségek pél­dás együttéléséről és együtt­működéséről beszélhetünk. — Természetesen sok tennivaló van még a nemzetiségi kér­dés tovább javítása terén. — Ezért volt nagy fontosságú az a tanácskozás, amelyet pénte­ken együttes ülésén tartott az MSZMP városi Végrehajtó Bizottsága és a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A ta­nácskozáson megjelent és fel­szólalt Ognyenovics Milán or­szággyűlési képviselő, a Ma­gyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetségének fő­titkára és Holzmann Miklós, a Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetségének fő­titkárhelyettese. Mélyrehatóan elemezték a városban élő szerb-horvát és német nemzetiségűek helyze­tét. Megállapították, hogy a magyar anyanyelvű lakosság­gal egyenlő feltételek között élnek, a város pártszerveze­teiben a nemzetiségi pártta­gok száma a helyes arányban fejlődik, s az államigazgatási szervekben is megfelelő kép­viselete van a nemzetiségi la­kosságnak. A számos felvetett problé­ma közül feltétlenül ki kell emelni azt, amiről a tanács­kozáson is a legtöbb szó esett: az anyanyelvi oktatás kérdé­sét. A beiskolázási adatok ugyan határozott előrehaladás­ról tanúskodnak (az 1960— 61-es tanévben 88 tanuló je­lentkezett anyanyelvi okta­tásra, az 1969—70-es tanévre már 138-an), de ez még min­dig kevés. Az iskolák tapasz­talata az, hogy a szülők vo­nakodnak gyermekeiket be­íratni az anyanyelvi oktatás­ra. Nagy teret szenteltek a ta­nácskozáson a népművelés­nek is és határozott formában felvetették: minél hamarabb létre kell hozni Mohácson egy olyan tánccsoportot, amely alkalmas arra, hogy jól rep­rezentálja a városban élő nem­zetiségek hagyományait, kul­túráját. Az Új Barázda Ter­melőszövetkezet támogatásá­val működik és országos hír­névre tett szert a délszláv tánccsoport, amely igen al­kalmas lenne arra, hogy ezt az új feladatot átvegye. Sür­getően beszéltek a délszláv nemzetiségi múzeum létreho­zásáról, amely összegyűjtené a hazánkban élő szerb-horvát nemzetiség néprajzi emlékeit. Ezzel azért sem lehet sokat késlekedni, mert — mint az egyik felszólaló mondta — a nemzetiségek közötti kü­lönbségek eltűnőben vannak, ami egyúttal a népviseletek, a népi használati tárgyak, nép­­művészeti alkotások lassú el­tűnését is jelenti. Ezek össze­gyűjtésében szinte az utolsó percekhez jutottunk el. A nemzetiségi kultúra ápo­lásának lényeges részeként említették a könyvtárakat, amelyek ez idő szerint nem rendelkeznek megfelelő meny­­nyiségű és összetételű könyv­­állománnyal, de a meglévő sincs kellőképpen kihasznál­va. A nemzetiségi szövetsége­ket kérték, hogy nyújtsanak segítséget a szerb-horvát és a német nyelvű könyvállomány felfrissítéséhez, kibővítéséhez, mert csak így lehet növelni az illető népek irodalma iránti érdeklődést. A tanácskozáson fontos ha­tározatokat hoztak a nemzeti­ségek helyzetének további ja­vítására, az anyanyelvi okta­tás kibővítésére és a népmű­velési munka javítására. A határozat értelmében a város valamennyi pártszervezetében meg kell tárgyalni a nemzeti­ségi politikát a jövő év első félévének végéig és össze kell hívni a nemzetiségi értelmi­ségieket is a határozatok gya­korlati végrehajtásában való közreműködés megtárgyalásá­ra. Jubilál a bolyi Kossuth Tsz A bolyi „Kossuth” mező­­gazdasági termelőszövetke­zet alakulásának 20 éves évfordulója alkalmából, ma este 19 órai kezdettel ün­nepi közgyűlést tart a gaz­daság központjában és Töt­­tösön a kultúrházban. Az 1949. szeptember 19-én — négy gazda kezdeménye­zésére —a létrejött egyesülés két évtizedes évfordulóján Zsuró János alapító tag köszönti a vendégeket és megnyitja a jubileumi köz­gyűlést. Szabó Mátyás, Ál­lami-díjas tsz-elnök mond ünnepi beszédet és ismer­teti a termelőszövetkezet 20 éves történetét, majd ki­tüntetéseket ad át a 20, il­letve 15, 10 évet dolgozó tsz-tagoknak. Az ünnepi alkalomból a bolyi szakközépiskola ta­nulói is köszöntik a szö­vetkezetet és gazdáit, ezt követően a tagság a veze­tők és a vendégek — az alkalomra épített 800 sze­mélyes sátorban — közös vacsorán vesznek részt. Ismét a Kossuth térről indulnak a buszok Ismét a Kossuth térről indulnak az autóbuszok. A 12-es AKÖV egyelőre öt kocsiállást alakított a téren. Így péntek hajnal­tól ismét az utazóközön­ségé a Kossuth tér. In­nen indulnak a 34-es, 44-es, 33-as és 35-ös me­cseki, a 39 és 39/A jel­zésű kertvárosi járatok és a 40-es uránvárosi já­rat. Újdonság a 20-as gyorsjárat beállítása, amely a 40-es gyorsjá­rattal együtt a 3-as ko­csiállásról indul. A pi­ros táblával megkülön­böztetett gyorsjárati ko­csik közül a 20-as, elő­ször a Kórház téren, majd az újmecsekaljai iparitanuló-intézetnél és a Mecsek Áruháznál, a 40-es gyorsjárat először a Megyeri útnál és a Mecsek Áruháznál állnak meg. Innét a végállomá­sig minden megállóhe­lyen megállnak. A Kos­suth térre visszaállított járatok menetrendjében egyéb változás nem állt be. Fotó: Szokolai Ára: 80 fillér A tartalomból: Gromiko felszólalása az ENSZ-ben (2. oldal) Mikor jut nyugvópontra a cserkúti r •• a vízügy : (3. oldal) A színfalak mögött (3. oldal) Felavatták az SZTK új székházát Tegnap ünnepi külsőségek között avatták a SZOT Társa­dalombiztosítási Főigazgatóság Baranya megyi Igazgatósága Szalay András u. 3 szám alatti új székházát. Az üveg és vasbeton épület avató ün­nepségén részt vett Rapai Gyula, az MSZMP KB tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára, Gál László, a SZOT titkára, dr. Bartos István fő­igazgató. Jelen voltak a Me­gyei Pártbizottság, a Megyei és a Városi Tanács, a szak­­szervezetek, a társadalmi szer­vek képviselői, valamint az épület tervezői, beruházói és kivitelezői, az ország társigaz­gatóságainak igazgatói. Dr. Varga Kovács István megyei igazgató megnyitója után Gál László mondott be­szédet. — Ma ismét egy olyan ál­lomáshoz érkeztünk, amely jelentős a társadalombiztosí­tási intézményeink országszer­te meglévő elhelyezési gond­jainak enyhítésében — mon­dotta bevezetőként. — Az új épület megoldotta a nehézsé­geket, s egyben megterem­tette a feltételét annak, hogy a biztosítottakkal türelmeseb­ben foglalkozzanak, csökkent­sék munkájuk bürokratikus maradványait. Gál László elmondotta, ha­zánkban 25 milliárdos, Bara­nya megyében mintegy 390 milliós összegű társadalom­­biztosítási kiadásokért felelő­sek. Ismertette mit valósítot­tak meg — a párt és a kor­mány kezdeményezésére — nyugdíjasok érdekében, a csa­ládi pótlékra jogosultak köré­ben stb. Dr. Bartos István főigaz­gató — felhasználva az ünnepi alkalmat — jutalmat adott át: Bibercz Boldizsárnak, a Ba­ranya megyei Állami Építő­ipari Vállalat hatszoros szo­cialista címmel kitüntetett brigádvezetőnek, dr. Varga Kovács István megyei igaz­gatónak, dr. Varga János igazgató-helyettesnek, Blahut Endre főigazgatósági dolgozó­nak, — aki egyben a Társa­dalombiztosítás Kiváló Dol­gozója kitüntetésben is része­sült, — valamint dr. Józsa Pál főigazgatósági alkalma­zottnak, aki jogi tanácsaival segített a létesítmény építésé­ben. A jutalmak átadása után, dr. Bédi Gábor osztályvezető az Igazgatóság pártalapszervi titkára kért szót és beszélt arról a jelentős munkáról, melyet megyénkben a 223 ezer biztosított és család­tagjuk érdekében végeznek. Az ünnepség befejezése után a vendégek megtekin­tették az új intézményt. A földszinten az úgynevezett szolgáltatási osztályt, ahol a táppénz, útiköltség és egyéb segélyügyeket — gyógyászati segédeszköz stb. — intézik. Az első emeleten található a nyugdíjügyi osztály. A máso­dik emeleten található a se­gédhivatal, itt, ezen az eme­leten intézik a családi pótlék ügyeket, itt kapott helyet az igazgató és helyettese is. A harmadik emeleten igazolják a munkaviszonyt, a járuléko­kat, a be- és kijelentéseket, a termelőszövetkezeti ügyeket. Ezen a szinten található a jogügyi csoport. A negyedik emeleten a pénz- és költség­­vetési ügyeket intézik, az ötödik emeleten helyezték el az ellenőrzési osztályt. Nagy István Megoldják a tárolási gondokat Toronypince épül Villányban Több mint 1000 köbméter sziklát kell eltávolítani Megkezdődött az élőmun­ka a Villány—Siklósi Állami Gazdaság 13 millió forintos költséggel épülő, 24 ezer hek­toliter bor tárolására alkal­mas toronypincéjének építésé­nél. Az öt­szintes, 19 méter magas, 20 méter átmérőjű toronypincének, az előzetes tervek szerint a jövő őszre kell elkészülnie. Itt kívánják tárolni a jövő esztendei must egy részét. Je­lenleg, a villányi pincében 27, a göntériben pedig 9 ezer hektoliter tárolótér van, amely nem elegendő a várható ter­més tárolásához. Az idén 60 vagon szőlőt kénytelenek fel­dolgozásra átadni, a Mecseki Pincegazdaság számára, tá­rolótér hiányában. A toronypince elkészültével 60 ezer hektoliter bor elhelye­zésére nyílik lehetőség, meg­felelő hőmérsékleti viszonyok között. Azonban még akkor is 14 ezer hektót kénytele­nek lesznek alumínium ká­dakban, a szabadban tárolni. Az elmondottakból kitű­nik, mennyire fontos az új létesítmény határidőre törté­nő elkészítése. Jelenleg a Bányászati Aknamélyítő Vál­lalat mecseki körzetének munkásai mintegy 1000 köb­méter sziklát kell, hogy el­mozdítsanak. A munkát kö­rülményessé teszi, hogy a közelben lakóépületek vannak. Ezért erősen korlátozott a jö­­vesztésre felhasznált robba­nóanyag mennyisége. A szik­la eltávolítása után kezdheti majd a B. m. Állami Építő­ipari Vállalat az­ építkezést. A toronypince összeköttetés­ben lesz a régi pincékkel. — Nagy előnye, hogy a bor szükség szerinti mozgatásához külön energia nem szükséges — gravitációs erővel történik. A tervek szerint a „pincében” állandóan, a bor tárolásához legmegfelelőbb hőmérsékletet biztosítanak majd. Burkolását, a vízzáró cementvakolásra helyezett, zsinórüveg burkoló lapokkal oldják meg. Október 1-től: Módosított ösztöndíj­rendszer az egyetemeken, főiskolákon Mint ismeretes, az idei tan­évben vezetik be a főiskolá­kon és az egyetemeken a mó­dosított tanulmányi ösztöndíj­­rendszert. A felsőoktatási in­tézmények vezetői — a diák­jóléti bizottságokkal és a KISZ-szervezetekkel együtt — ütemtervet készítettek az új ösztöndíjrendszer zökkenő­­mentes bevezetésére és alkal­mazására. A dékáni hivatalok a ta­nulócsoportok rendelkezésére bocsátották a hallgatók utolsó félévi tanulmányi eredményei­ről készült kimutatást. Első­sorban ennek alapján álla­pítják meg a tanulmányi, il­letve a szociális ösztöndíj ösz­­szegét. A tanulócsoportok KISZ-szervezetei számba ve­szik a hallgatók szüleinek anyagi helyzetét, illetve a csa­ládok egy főre jutó jövedel­mét. Mérlegre kerül a tanul­mányi eredmények mellett — a diákok magatartása, segítő­készsége, az, hogy miként vesznek részt az intézmény közösségi életében, a tudomá­nyos diákkörök munkájában. A tanulócsoportok tagjai mindezek alapján pontozzák a hallgatókat, s szavazással döntenek arról, hogy kit me­lyik kategóriába sorolnak. Október 1-től az ország va­lamennyi egyetemén és főis­koláján már az érvényben le­vő, módosított ösztöndíjrend­szer szerint kapják meg a hallgatók mind a tanulmányi, mind a szociális juttatást. Tízemeletnyi mélységben alapozzák a Hél malomcsarnokát Ezen a héten megkezdődött az Iparterv tervei alapján a malomcsarnok alapozása mintegy 28 m-es mélységben. A kivitelezési munkákat a 31-es Állami Építőipari Vál­lalat alvállalkozásában a Víz­ügyi Építő Vállalat végzi, mintegy 33 millió forintos ki­viteli értékben. A kivitelezés során 10 000 köbméter föld megmozgatásá­ra kerül sor olasz résalapozó gépekkel, majd mintegy 10 000 köbméter vasbeton bedolgo­zásával elkészülnek a malom­csarnok alapjai, melyekre 1970 tavaszán megkezdődik az építmény felszerkezetének építése.

Next