Dunántúli Napló, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-18 / 242. szám

z INTERKOZMOSZ 1. Hét szocialista ország tudósainak közös munkája, az október 14-én felbocsátott Interkozmosz 1. mes­terséges hold a szerelőcsarnokban. Boris Valnicek csehszlovák, Oleg Gajevoj szovjet és Hans-Joachim Fischer NDR-tudós a m­űbolygót ellenőrzi 4 IMATRA: Nyikolaj Pod­­gornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, aki Kekkonen elnök társasá­gában országjáró körutat tesz Finnországban, csütörtökön es­te Imatra városába érkezett. A LONDON: A Brit Sajtótanács csütörtökön éles kirohanást inté­zett a News of the World címil bulvárlap ellen Christine Keeler emlékiratainak nyilvánosságra ho­zása miatt. A sajtótanács szerint az emlékiratok közlése károkat okozott a sajtónak és a közvéle­ménynek. „Honorárium felkínálá­sa egy ilyen irományért ellent­mond az­ etikai követelmények­nek: ízléstelen botrányt csinálni egy ember múltjából — nem egyeztethető össze az újságírói hi­vatással” —, hangoztatja a sajtó­tanács.­­ VATIKÁN-VÁROS: Csü­törtökön váratlan találkozóra került sor Vatikán-Városban: VI. Pál pápa fogadta Julius Nyererét, a Tanzániai Egye­sült Köztársaság elnökét. Va­tikáni megfigyelők valószínű­nek tartják, hogy­­ a magán­jellegig, találkozó során a felek a nigériai béke lehetőségeiről folytattak eszmecserét. *■ PORT MORESBY: ÚJ-Guineá­­ban 323 pápua bennszülött esett áldozatul a két hónap óta dühön­gő Influenza-járványnak. Hivata­los közlés szerint a bennszülöttek különösen hajlamosak a meghű­lésre és az influenzára. A WASHINGTON: Nixon Amerikai elnök pénteken ma­gyar idő szerint este 21 órakor rádióbeszédet intézett az ame­rikai néphez „az árakról és a magas megélhetési költsé­gekről"’. A Reuter hírügynök­ség jelentése szerint Nixon a közvélemény támogatását kér­te az állandóan emelkedő árak letöréséhez. A MEXIKÓVÁROS: Az Interpol 38. közgyűlésének résztvevői meg­állapodtak abban, hogy bizottsá­got hoznak létre a világszerte is­mert csempészek és kábítószer­­iszerek mozgásának követésére. A SAN FRANCISCO: Egy gyil­kosságokkal gyanúsítható őrült iskolásgyermekeket fenyegetett meg San Franciscóban. „A gyere­kek kitűnő, célpontok. Azt hiszem, kiradírozok egy iskolai buszt va­lamelyik reggel” — írta levelében egy San Francisco-i lapnak. A rendőrség gyanítja, hogy arról a személyről van szó, aki az el­múlt december óta három nőt és két férfit ölt meg ezen a vidéken. 4 TOKIÓ: Csütörtökre 33 amerikai hadihajó gyűlt össze a Jokoszuka japán kikötő mellett lévő amerikai hadi­tengerészeti támaszponton. Az amerikai haditengerészet ille­tékesei nem voltak hajlandók megjegyzéseket fűzni a szo­katlanul nagy felvonuláshoz. MOGADISHU: A két nappal ezelőtt meggyilkolt Sermarke el­nök gyermekei és Mohammed Ib­rahim Egal szem­áli miniszterel­nök pénteken hazaérkeztek Mo­­gadishuba, hogy részt vegyenek az elhunyt gyászszertartásán. A szom­áli főváros rádiója csak gyászzenét és a Koránból vett idé­zeteket sugároz, fegyveres őrjára­tok cirkálnak mindenütt a város­ban. 4 KAIRÓ: Csütörtökön Kai­róban befejeződött 14 arab ország egészségügyi miniszte­reinek három­napos konferen­­cája. Az értekezlet javasolja az érintett országoknak, hogy hozzák létre az „Arab Egész­ségügyi Szervezetet" a tagál­lamoknak történő orvosi se­gélynyújtás céljából. Javaslat született ezenkívül arról, hogy a Palesztinai forradalmi moz­galom kórházi, gyógyászati és orvosi igényeit haladéktalanul elégítsék ki. A LONDON: A yorkshire-i bá­­nyavidéken hétfőn kitört szénbá­nyász-sztrájk átterjedt Skóciára, Dél-Wales-re és Anglia középső területeire. Ez idő szerint 96 bá­nya mintegy százezer dolgozója sztrájkol, hogy így adjon súlyt a 40 órás munkahét bevezetésére, béremelésre és a munkakörülmé­nyek megjavítására irányuló kö­vetelésének. Legmegragadóbb élményünk a magyar nép szolidaritása és barátsága A dél-vietnami küldöttség sajtó­tájékoztatója A DNFF és az ideiglenes forradalmi kormány küldött­sége pénteken a delegáció el­utazása előtt a Külügyminisz­térium Disz téri vendéghá­zában találkozott a magyar és a külföldi sajtó munka­társaival. A sajtóértekezletet dr. Ran­­dé Jenő, a Külügyminiszté­rium főosztályvezetője nyi­totta meg, majd Tran Buu­­ Kiem, a küldöttség vezetője összefoglalta a delegáció be­nyomásait a Magyarországon látottakról. " A szocialista építő mun­ka nagy eredményein, az or­szág szépségén túl a legmeg­ragadóbb élményt számunkra a magyar nép szolidaritása és barátsága jelentette, amely­­lyel szinte minden lépésünk­ben találkoztunk — mondot­ta. — Ez a szolidaritás a for­rása annak az értékes politi­kai és gazdasági támogatásnak, amelyet a magyar nép és kor­mánya nyújt a dél-vietnami nép harcához, jelentősen hoz­zájárulva e harcban kivívott győzelmeinkhez — hangsúlyoz­ta Tran Buu Kiem, majd az­­ újságírók kérdéseire válaszolt.­­ A párizsi tárgyalásokra utal­­­­va hangoztatta: a vietnami kérdést nem egyedül a kon­ferencia hivatott megoldani. Ugyanakkor a harctereken is egyre nyilvánvalóbbá válik az agresszorok kudarca. A DNFF és az ideiglenes forradalmi kormány őszintén kívánja a probléma megoldását, és erre megfelelő alapot nyújt a DNFF tízpontos javaslata. Az ame­rikaiakon a sor, hogy megmu­tassák: valóban szándékukban áll a háború megszüntetése. Az újságírók megkérdezték Tran Buu Kiemet, hogy véle­ménye szerint a jelenleg Ame­rikában zajló tüntetések mi­lyen befolyással lehetnek a Nixon-adminisztráció dönté­seire.­­ Bár az Egyesült Államok és a hasonló kormányzati rendszerű országok kormányai semmibe veszik a közvélemény állásfoglalását, látniuk kell, hogy egyre erősödik az ellen­állás politikájukkal szemben. Ezt mutatják a közvélemény­kutatás eredményei is. Ha ez az áramlat tovább erősödik, előbb-utóbb befolyással lesz a hivatalos amerikai külpolitiká­ra is — állapította meg, és hangsúlyozta, hogy a DNFF és az ideiglenes forradalmi kor­mány nagyra értékeli az ame­rikai közvéleménynek ezeket a megnyilvánulásait. Ezután a dél-vietnami bel­politikai helyzetről beszélt, majd a küldöttség magyaror­szági tárgyalásairól szólva hangsúlyozta, hogy teljes egyetértés alakult ki a ma­gyar vezetőkkel a dél-vietna­mi helyzet értékelésében és a Nixon kormány magatartásá­nak megítélésében. Azonosak a nézetek abban is, hogy a vietnami kérdés megoldása ér­dekében szükséges a béke erői­nek összehangolt akciója. Egy háborús bűnös pályafutása Bonn: Nyugat-Németországban nem sok­kal ezelőtt Karl Theodor Moll­­nann tábornokot nevezték ki a Bundeswehr hesseni, saar-vidéki és rajna-pfalz­i katonai körzetei­nek parancsnokává. A Die Tat, a nyugatnémet anti­fasiszta mozgalom lapjának köz­lése szerint a Német Kommunis­ta Párt ezzel csaknem egyidejűleg adatokat hozott nyilvánosságra, amelyek arról tanúskodnak, hogy ezt az igen magas tisztséget be­töltő bonni tábornokot közvetlen felelősség terheli azokért a hábo­rús bűnökért, amelyeket a nácik a második világháború végén francia területen követtek el, lett­ben az ő parancsára lőttek agyon lót, fogságba esett francia ellen­állót. Távollétében, 1951. áprilisá­ban ítélte halálra Molinarit a metzi francia hadbíróság. A Német Kommunista Párt kö­vetelte, hogy haladéktalanul vált­sák le a tábornokot és indítsanak ügyében vizsgálatot. A leleplezett háborús bűnös se­gítségére sietett a nyugatnémet hadügyminisztérium, amely cáfol­ta Molinari bűnös múltját. Ilyesfajta „magyarázkodások” azonban nem elégíthetik ki a nyu­gatnémet és a nemzetközi köz­véleményt, amely haladéktalan vizsgálatot követel a Molinari­­ügyben. A Die Tat ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, ,.továbbá is fennáll az a vádpont, hogy Franciaor­szágban háborús bűnökért elítélt tábornokot a Bundeswehr körzeti parancsnokává nevezték ki”. á Az N­DK katonai küldöttsége Tapolcán Alegységeket tüntetett ki Czinege Lajos honvédelmi miniszter Az NDK nemzeti néphadse­regének küldöttsége Heinz Hoffmann hadseregtábornok­nak, az NDK nemzetvédelmi miniszterének vezetésével pénteken Tapolcára látogatott. A vendégeket elkísérte Czine­ge Lajos vezérezredes, honvé­delmi miniszter. A tapolcai helyőrségi klub előtt Pap János, az MSZMP Veszp­rém megyei Bizottságának el­ső titkára, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának el­nöke és a város több vezetője köszöntötte a küldöttség tag­jait. A díszalakulat parancsnoká­nak jelentése és a két ország himnuszának elhangzása után a tapolcai laktanyában kato­nai ünnepségre került sor. A felsorakozott egységek előtt felolvasták a honvédelmi mi­niszter parancsát a kiváló cím odaítéléséről, amelyet több ta­polcai alegység is elnyert. Ez­után Czinege Lajos vezérezre­des, honvédelmi miniszter mondott beszédet. Bevezető­ben elismerését fejezte ki az ország valamennyi kiváló cí­met elnyert alegységének. El­mondotta, hogy a néphadsereg alakulatai között nagyszabású szocialista verseny bontakozott ki, s ebben a mozgalomban a résztvevők egynegyede nyerte el a kiváló címet, amely bi­zonyítja az alakulatok jobb harckészültségét, a feladatok tökéletesebb végrehajtását. El­ismeréssel szólt a parancsno­kok kiváló munkájáról, ame­lyet a beosztottak katonai is­mereteinek gyarapításában fej­tettek ki. A honvédelmi miniszter be­szédében szólott a Varsói Szer­ződés tagállamainak kimagas­ló eredményeiről, közöttük az NDK testvérhadseregének si­kereiről. ■ Kifejezte örömét, hogy a magyar néphadsereg­nek módjában áll a Heinz Hoffmann hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter ve­zetésével itt-tartózkodó kato­nai küldöttségnek bemutatni felkészültségét. Hangoztatta, hogy a Magyar Néphadsereg ereje tovább nőtt és méltó fegyvertársa a Varsói Szerző­dés tagállamai hadseregeinek. Az NDK nemzeti néphadsere­gének küldöttsége az ünnepe­s­ség után megszemlélte az ala­­­­kulatok technikai felszerelését, majd részt vett a tiszteletére­­ rendezett harcászati bemuta­­­­tón. 1969. október 18. A csehszlovák parlament határozata Cernik miniszterelnök a csehszlovák szövetségi gyűlés csütörtöki ülésén ismertette kormányának programnyila­t­­kozatát. A szövetségi gyűlés ezt kö­vetően hozott határozatában egyetért azzal, ahogyan a kormány programnyilatkoza­ta az ország politikai és gaz­dasági helyzetét értékeli, va­lamint a kormány által a rend biztosítása érdekében hozott intézkedésekkel. A parlament nagyra értékeli az öt testvéri szocialista ország által 1968 augusztusának vál­ságos napjaiban nyújtott ön­zetlen internacionalista se­gítséget. A parlament határozatában értékeli azt a tényt, hogy az új kormány következetesen munkálkodik az államhata­lom, az állampolgári és a munkafegyelem megszilárdí­tása érdekében. Azt várja, hogy az új kormány tevé­kenysége minőségileg külön­bözzék az előző kormányok munkájától, mindenekelőtt abban, hogy határozottan megoldja a gazdaság, a la­kosság ellátása és a szociál­politika terén jelentkező fon­tos problémákat. A NATO-parlament értekezlete Az északatlanti közgyűlés — a NATO parlamentje — pénteken bizottságokban folytatta munkáját. A bizott­ságokban a NATO-országok parlamentjeinek körülbelül 200 tagja vesz részt, közöt­tük — Edward Kennedyvel az élen — húsz amerikai szenátor is. A közgyűlés, amelynek vég­re­haj­tó hatalma nincs, az AP hírügynökség jelentése szerint pénteken határozatot fogadott el a szövetség meg­erősítésére. A NATO-parlam­ent poli­tikai csoportjában működő képviselők előtt a következő kérdésekből álló határozati javaslat fekszik: 1. Anglia és a többi EFTA-ország mielőb­bi belépése a Közös Piacba; 2. a Nyugat-Németországból visszavont kanadai erők he­lyének betöltése; 3. nyugat­európai fegyver-szabványosí­tási hivatal felállítása; 4. a NATO „tűzoltóságának” ki­építése — a tőkés rendszere­ket veszélyeztető „fenyegeté­sek” ellen. Külön határozat megalko­tásán dolgoznak Görögország­gal kapcsolatban is. A NATO- képviselők fel akarják szólí­tani a görög kormányt, hogy mielőbb tartson általános vá­lasztásokat. feonkolg (Bjeg) Slabár Kúriában HAJNALI SÉTA YORKBAN York belvárosát, az óvárost a középkorból nagyrészt épen maradt városfal veszi körül. Hamarosan találunk egy lép­csőt és feljutunk. Valami különös szürkés de­rengésben áll alattunk a vá­ros. A külső városrész a sö­tétségbe vész, a belváros, mintha ködtengerben fürdene. A központban ősrégi torony körvonalai, messze mögötte a híres kéttornyú katedrális. Köztük körülöttük az alvó város. A falat helyenként tor­nyok szakítják meg, majd megszűnik és néhány száz méterre újra kell keresni. Fénykép, vagy film nem adná az élményt. Kevés a szín, ke­vés a hang. Szürke színek, fakó kövek, éles levegő és csend. Sehol ember, akár egy részeg, vagy rendőr, késői kó­bor kutya, vagy macska sem,­­ ritka utcai lámpák, egyet­len világos ablak sincsen. Utazunk lassan körben, mint évszázadok előtt a tűzre, víz­re vigyázó őrök járhattak. Ilyen hangulatban írhatta Thomas Dylan „Októberi vers”-ét: Lenéztem a város széleire. Még zárva voltak a kapuk, de a város már szemét­­dörgölte ocsúdva. Lassan színt kapnak a lom­bok, virágok, fák, kövek, ház­tetők, falak és ablakok. Fél 5-kor láttuk az első kutyát, macskát, 5-kor embert. Egy óra alatt megelevenedett a város, 6 óra körül forró feke­tét ihattunk és újult erővel, ragyogó napsütésben láttunk neki a városnézésnek. Anglia legépebben maradt középkori városa mutatta meg minden szépségét, intim báját, szűk utcáit, meghitt tereit, sarkait, patinás régi kávéházait, mű­patinás presszóit. Végre előttünk állt a yorki székesegyház égretörő gótikus­­ íveivel, idekoptatta szürkés-s fekete falaival. Belsejét éppen­­ tatarozzák. Állványok csak­nem kitöltik, daruk, liftek s hordják az anyagot, gépzaj, kalapács, felszedett alap, el­­f­­edett mennyezet. Nehezen sejthető valami teljes, harmo­nikus szépségéből, csak rész­leteit csodálhatjuk meg, a XII. és XVI. század közt készült több, mint száz festett abla­kát. A látogató tétován bo­lyong az állványok útvesztői­ben. Rajtakaptuk a javítást: meddig tudjuk még javítani a múltat mi emberek, meddig tudjuk foltozni a régi köve­ket, meddig kívánjuk pótolni új anyaggal, elővarázsolni az ódon színt, hogy megőrizhes­sünk városaink közepén egy régi magot,­­ emléket? Egy kis templom kárpótolt az elmulasztott élményért. Ne­vét sem tudom, pihenni tér­tünk be. Csodálatosan szép, tiszta női hang énekelt. Nem próbáltuk a szöveget megfej­teni, átadtuk magunkat a dal­lam szárnyalásának. Arra gondoltunk, mennyi ismeret­len érzés, mennyi dallam, kép, vers belsőnkre ható élményét fogadjuk el anélkül, hogy tel­jesen értenénk, — talán a val­lás is ilyen azok számára,­­ akiknek „van fülük a hallá­­j­­ára ...” Kapzsin gyűjtjük a látniva­­­­­­lókat a városmúzeum történ­­­neti emlékeit egy középkori utcának korhű életnagyságú makettjével. Megnézzük a régi őrtornyot, a nevezetes háza­kat, ahol történelmi személyek laktak, köztük a „Fekete hat­­­tyú” fogadót, ahol Shelley szállt meg. Benéztünk a „Ben­­bow admirális kalózkocsmá”­­ba is. A falon rozsdás kardok, a mennyezetről halászháló csüng, minden műromantika a nagy tengeri állam emlékét idézi. De a sarokban halmo­zott hordók üresen konganak, a fiatalság, a tengerjáró uta­zók, hősök vagy kalózok ké­sői utódai beat-zene mellett fogyasztják a sört vagy Coca Colát. — Hova lett Hispaniola, a „Fekete kutya” és a „Hét hor­dó rum”?... Dél felé a város nagy park­jában pihenve találkozunk gyakorlatban az angol sza­bállyal : fűre lépni sza­bad! Itt a fű arra való, hogy sétáljanak, futkossanak, játsszanak rajta felnőttek, gyerekek, aki akar, le is he­­veredhet. Ehhez persze sok eső kell, amely dúsabbá, zöl­debbé, strapabíróbbá teszi, mint a hazai. York is már emlék. Vona­tunk a tengerpart közelében robog. Lankás, egyhangú dombvidék legelésző juhokkal. A Bronte nővérek hazáját a nyár színei barátságosabbá te­szik. Biztosan sokkal zordabb az őszi és téli „üvöltő szelek” idején. A zeg-zugos tenger­partot néha megközelítjük, másutt csak a mezőn pihenő sirályok emlékeztetnek arra, hogy a Brit Szigeten minde­nütt közel van a tenger. Este érkezünk Edinbourghba. (Következik: Edinbourgh) A Boo­ham-kapu Yorkban, mögötte a székesegyház tornya

Next