Dunántúli Napló, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-19 / 243. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! xxvi.évfolyam,243.nem Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja október 19.,vasárnap i napló Ára: 1 forint Befejeződött a játékfilmszemle Palkó Sándor elvtárs záróbeszéde NAGYDÍJAS: A FELDOBOTT KŐ A KÖZÖNSÉG A PÁL UTCAI FIÚKRA SZAVAZOTT razfolt hAl előtt kiadOM meg tegnap este ö1 órakor az V. magyar Játékfilmszemle záróünnepsége a Petőfi filmszínházban. Megjelent Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Rapai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára, Szurdi István belkereskedelmi miniszter, továbbá a pécsi és baranyai párt-, állami- és társadalmi vezetők, kulturális életünk több vezető személyisége, a hazai filmszakma kiválóságai. Palkó Sándor, az MSZMP KB tagja, a Megyei Tanács elnöke — mint a társadalmi zsűri elnöke — mondott záróbeszédet és ismertette a zsűri döntését. — Ötödízben került sor a magyar játékfilmművészet pécs-baranyai szemléjére — mondotta Palkó elvtárs. — Ötödik év, ez már kisebb jubileum, egy évtized fele. Ünneppé mégis inkább az emelheti, hogy ez az öt év látta a magyar filmművészet tartósnak ígérkező felvirágzását, felnövekedését korunk és társadalmunk legfontosabb problémáihoz, e problémák bátor és felelős ábrázolásához. Eközben a magyar film művészi eszközeiben is nagykorú lett, és története során eddig nem tapasztalt magaslatra jutott. Akad filmünk, mely időközben az egyetemes filmművészet nemzetközileg elismert értéke lett, és a világ sok pontján, ahová csak filmjeink eljutottak, felfigyeltek rájuk a gondolkodó emberek, így tehát, ha talán még nem is a kívánt mértékben, filmművészetünk jelen van a világ tudatában. Az idei szemlére jelölt filmeket vizsgálva a zsűri úgy véli, hogy filmművészetünk lendületvesztésétől nincs okunk tartani. Ellenkezőleg. A versenyre jelölt nyolc film művészi színvonala kiegyenlített, éspedig távolról sem a „szürke középszer” jegyében. Témában, műfajban, stílusban egyaránt gazdagodást, az eszközök, az ábrázolásmódok biztató gyarapodását s a növekvő műgondot tapasztalhattuk. A szemlefilmek között egyetlen egy sincs, amelyre ő megáll a(Folytatás a 4. oldalon.) Aczél György a pécsi filmszemlén Az V. magyar Játékoímszemle utolsó napján Pécsre látogatott Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Délelőtt a Megyei Pártbizottságon folytatott beszélgetést a járási és városi pártbizottságok titkáraival. A déli órákban a II. kisplasztikai biennálét tekintette meg Rapai Gyulának, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága első titkárának társaságában. A koradélutáni órákban Aczél György elvtárs találkozott a filmszemle rendezőivel és vendégeivel. Részt vett a beszélgetésen Rapai Gyula, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára, Palkó Sándor, a Baranya megyei Tanács vb-elnöke, Szentistványi Gyuláné, a Pécs városi Pártbizottság titkára, Bogár József, a Szakszervezetek megyei Tanácsa vezető titkára, Papp Imre, a Pécs városi Tanács vb-elnökhelyettese. Megjelent Szurdi István belkereskedelmi miniszter, a filmszemle vendége, továbbá a Film- és Tv- Művészek Szövetségének, a szemle intéző bizottságának vezetői és a szemlefilmek rendezői. A kitűzött tudományos feladatok teljesítése után véget ért a három szovjet űrhajó csoportos repülése Simán földet ért a Szojuz 8. is A Szojuz 8. szovjet űrhajó, amelyet Vlagyimir Satarov ezredes űrhajós és Alekszej Jeliszejev fedélzeti mérnök vezetett, szombaton magyar idő szerint 10.10 órakor leszállt a Szovjetunió előre kijelölt térségében, Karagandától északra 15 kilométerre. A szputnyikpályáról való leereszkedéshez Satarov űrhajós a kézi irányítórendszer segítségével megfelelően betájolta az űrhajót és a kijelölt időpontban bekapcsolta a leszállási programozót. A fékerőművek működésének befejeződése után az űrhajóról levált a leszállóberendezés, amelyben a személyzet foglalt helyet. A leszállóberendezés aerodinamikai eszközök felhasználásával irányított pályán ereszkedett le. A légkörben végrehajtott fékezés után üzembelépett az ejtőernyőrendszer. A sima leszállás hajtóművei biztosították a leszállóberendezés zökkenőmentes földetérését. Ezzel a három szovjet űrhajó — a Szojuz 6, a Szojuz 7. és a Szojuz 8. — csoportos repülése végetért. Sára Sándor a fődíj átvétele után a közönség tapsát fogadja. Baloldalt elöl Palkó Sándor, a zsűri elnöke áll Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára Rapai Gyulával, a Megyei Pártbizottság első titkárával, valamint Ujhelyi Szilárddal, a Művelődésügyi Minisztérium filmfőosztálya vezetőjével, Sára Sándor és dr. Ranódy László filmrendezőkkel beszélget a tegnap délutáni találkozón A tartalomból: Egy hét a világpolitikában (2. oldal) Szárazra vetett „halipar” ? (3. oldal) Bach-muzsika és a mini téglagyár (3. oldal) Gesztenyeszüret — leányvásár nélkül (4. oldal) A népművelés szolgálatában (5. oldal) A filmcsillag és a maffia (8. oldal) Közlemény a dél-vietnami küldöttség magyarországi látogatásáról • A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormánynak a meghívására Tran Buu Kiem-nek a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front Központi Bizottsága Elnöksége tagjának, a Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya államminiszterének vezetésével október 12. és 17. között hivatalos, baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front Központi Bizottságának és a Délvietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormányának küldöttsége. A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front és az Ideiglenes Forradalmi Kormány küldöttségét fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. A küldöttség látogatásakor megbeszélésekre került sor a magyar és a dél-vietnami fél között. Magyar részről a megbeszéléseken részt vett Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, dr. Ajtai Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának póttagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Bugár Jánosné, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkár-helyettese és Erdélyi Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter-helyettes , vietnami részről Tran Buu Kiem, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormányának államminisztere, Nguyen Dinh Chi asszony, a Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya mellett működő tanácsadó testület tagja, Hoang Bich Son, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter-helyettes és Dinh Ba Thi, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A tárgyalásokon a magyar fél tájékoztatást adott a magyar nép szocialista építőmunkájáról, a Vietnam megsegítésére kibontakozott országos mozgalomról. (Folytatás a 2. oldalon) Vietnami nap a szakszervezeti világkongresszuson Vietnami nappá szervezték a Budapesten ülésező szakszervezeti világkongresszus szombati programját, amellyel folytatódott a plenáris tanácskozás. Az ülésszak megkezdése előtt a több száz küldött és vendég a kongresszus színhelyén rendezett dokumentációs kiállítás ünnepélyes megnyitóján vett részt. Mintegy 50 tablón körülbelül 200 fénykép szerepel. A vietnami nép harca az amerikai imperialista agresszorok ellen, a nemzeti függetlenségért és a világ békéjéért című kiállításon. A megrázó erejű anyagot — az északi és a dél-vietnami küldöttség nevében — Tran Hoai Nam, a Dél-Vietnam Felszabadításáért Küzdő Szakszervezeti Szövetség állandó bizottságának tagja mutatta be a kongresszus közönségének és köszönetét tolmácsolta a bemutató megrendezéséért a Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának. A kiállítás megtekintésekor a küldöttek és a vendégek a vietnami nép iránti mély rokonszenvvel vették szemügyre a dokumentumfotókat és szóban is kifejezést adtak szolidaritásuknak. A kiállítás megnyitása után a világkongresszus a felszólalásokkal folytatta tanácskozását. „Elavult” diplomák Az elmúlt tíz év alatt megduplázódott az emberiség műszaki ismeretanyaga, s az elkövetkezendő hat-nyolc évben ismét meg fog duplázódni. A fejlődés már-már félelmetes Egyik műszaki egyetemünk neves professzora tavaly azt nyilatkozta: a fiatal mérnökök diplomája már a kézhez vétel pillanatában elavul, s ha ez így „erős” is egy kicsit, az kétségtelen tény, hogy a diploma ma már nem életreszóló, állandó érvényű útlevél, hanem vízum, melyet napról napra meg kell hosszabbítani. A mérnöktovábbképzés rohanó tempójú korunkban tehát az egyén és a társadalom szempontjából egyaránt létkérdés. Az informálódásnak, tanulásnak persze ezernyi módja van: van aki a folyóiratok rendszeres olvasása útján, van aki tanulmányutakkal, megint más a tudományos egyesületek keretében biztosítja „szintenmaradását”, az elmúlt évek tapasztalatai azonban egyértelműen bebizonyították: ez így önmagában mind kevés. Szervezett, átgondolt, nemcsak informáló, de rendszerezésre is képes, az egyes szakterületeket teljes szélességükben és mélységükben átfogó tanfolyamokra van szükség, vagy ha úgy tetszik, az egyetem folytatására — az egyetem „kihelyezése” útján. A szervezett és valóban színvonalas, újat adó mérnöktovábbképző tanfolyamok szükségességét e lap hasábjain is számtalanszor felvetettük, ezért is érdemli meg most ezt a helyet a hír:_ október közepén megkezdődött Pécsett és Baranyában a második mérnöktovábbképző tanév. Az elmúlt évi — kísérleti jellegű — oktatási év keretében 15 tanfolyamot szerveztek. A résztvevők száma négyszázhúsz volt. A tanfolyamot szervező és az előadásokat biztosító Mérnöktovábbképző Intézet három vidéki városba — Győrbe, Miskolcra és Pécsre —, ugyanazokat a sorozatokat és előadókat „adta le”, mint amelyeket, illetve akiket a fővárosban alkalmazott, s az eredmény nem is maradt el: míg a korábbi, nagyon sokszor bizony hihetetlenül ötletszerűen megszervezett és azután botcsinálta előadókkal lebonyolított tanfolyamok hallgatóinak 60—70 százaléka lemorzsolódott, most alig volt olyan mérnök, aki saját hibájából maradt volna ki. Huszonegy tanfolyam — négyszázötven résztvevő — ezek a most indult oktatási év baranyai adatai. A fentebb említett három vidéki város után Veszprém is belépett a szervezett mérnöktovábbképzést folytató városok sorába, s változás történt a csúcson is: a Mérnöktovábbképző Intézetet átvette a Budapesti Műszaki Egyetem. Egyetemi tanárok, kutató intézeti szaktekintélyek utaznak hát hétről hétre Budapest és Pécs között, s bár tudom, tisztességesen megfizetik őket, ez alkalommal mindezt kevésnek érzem. Az ő státusukban, az ő elfoglaltságuk — no és kereseti viszonyaik —, mellett ezt nem lehet pénzért csinálni, helyesebben: ezt nem lehet pénzzel megfizetni. A hivatásszeretetnek és felelősségtudatnak olyan szép bizonyítéka minden ilyen út, hogy érdemes megállni mellette egy percre, elgondolkodni felette. Ahogy azon is gondolkodniuk kellene az illetékeseknek: megkapják-e a pluszmunkáért , a pluszmegbecsülést azok a mérnökök, akik hétről hétre beülnek az iskolapadba, s akik a szó legszorosabb értelmében éjt nappallá téve fáradoznak azon, hogy vállalatuk érdekében tudják mindazt, amit korunk legjobbjai produkálnak. B. S.