Dunántúli Napló, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-10 / 235. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara, 80 fill. Dunántúli napló xxvi.évfolyam,235.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja ws..október 10.,péntek A komlói listák Új szokás terjedt el Komlón. A 30 ezres város külterületei hosszú „kívánságlistákat” küldenek be a tanácsokra. Ezekben részletesen leírják, megindokolják, hogy mit kérnek a következő öttíz évben. Utak, járdák, orvosi rendelők, szolgáltató házak, üzletbővítések, parkosítások és hasonlók szerepelnek a hosszú lajstromban, s pontosan fel van sorolva, hogy mikor mit kellene felépíteni, illetve átadni. Az első pillanatban azt hihetné az ember, hogy a város vezetői nem örülnek az ilyen listáknak. Hiszen hogy is szokott lenni: sok a kívánság, a pénz pedig kevés. Az első négy komlói külterület — Dávidföld, Mecsekfalu, Mánfa, Mecsekjánosi — is többet kér, mint amennyit adni tudnak majd. S nem is minden kérésük reális. A dávidföldiek például azt szeretnék, ha lakóterületüket csatornáznák. Már most meg lehet „jósolni”, hogy az nem fog menni, hiszen Dávidföld 200—300 négyszögöles családi házas övezetekből áll, nagyon szétterül, s — a komlói költségvetéshez mérten — horribilis összegeket emésztene fel itt a csatornázás. Még a legelemibb igényeket sem tudnák kielégíteni másutt, ha itt erre költenék a sok pénzt. Nyilván, ravatalozókat sem lehet majd építeni, pedig szinte mindegyik Komlóhoz csatolt — egykori önálló — „község” ezt kéri. Ezt sem nehéz megérteni miért. Épp az elmúlt években adtak át egy nagy, márványozott, tehát igen szép központi ravatalozót a városban. Bármenynyire is nehezményezik a külterületek lakói, ha ilyen előzmények után újabb, kicsiny és falusias színvonalú ravatalozókat építenének szerteszét, azzal elvonnák az élő emberek elől a pénzt. Ezzel már minden „rosszat” elmondtunk a kívánságlistákról, amit csak lehet. A város vezetői szerint ugyanis a kérésekre nem az ilyesmi, hanem az igények és lehetőségek reális mérlegelése jellemző. A legtöbb esetben csak annyit kérnek, ami emberi számítás szerint öt-tíz éven belül valóban megadható. S bár meglepően hangozhat, de így igaz: a város vezetői őszinte örömmel olvassák valamennyit. Valószínű, így lennének a helyükben mások is, hiszen szinte pótolhatatlan értéket képvisel az a sok apró jelzés, amit a kívánságlistákban felsoroltak. Először is azért, mert nincs az a városi vezető, aki fejben tudná tartani, hogy a tizenkét városrészt számláló Komlón hol hiányzik egy darabka járda, hol kellene a zöldségesboltot egy kicsit megnagyobbítani, melyik az a kis tér, ahol egy új higanygőzlámpára lenne szükség stb. Másodszor pedig azért, mert az ilyen listák minden városi vezetőt megnyugtatnak. Pontosan megállapítható belőlük, hogy az ott élő emberek mikor és mire tartanak igényt, következésképp nem kell tartani attól, hogy valahol valami fontos dolog elkerüli a városi vezetők figyelmét. S noha szelektálni kell a kérések között — hiszen mint említettük, sosem elég a pénz —, még az a fájdalmas szelekció is gondosabb, lelkiismeretesebb lehet így, mint másképp. Az egész kezdeményezés, tehát a lakóterületi igények összegyűjtése, rendszerezése a Hazafias Népfront, közelebbről Kádár Német Béláné városi titkár, illetve Kerner József, a dávidföldi területi bizottság elnökének nevéhez fűződik. Nemcsak a méltányosság kívánja, hogy ezt megemlítsük, hanem a közérdek is. A megújított népfront-bizottságok ugyanis nagyon alkalmasak arra, hogy az ilyen igényeket összegyűjtsék. Mindenekelőtt azért, mert — az új koncepcióknak megfelelően — ma már nemcsak hajlott korú, az életben már mégiscsak megfáradt idős emberek kaptak helyet a bizottságok vezetésében, hanem dinamikus fiatal erők is. Ilyen ember Kerner József, a Béta-akna műszaki vezetője, a dávidföldi anyag megszövegezője is. A Városi Tanács vezetői szerint az a jelentés egy kisebb szociológiai felméréssel is felér. Amikor e vezércikket írjuk, nemcsak Komló példája lebeg a szemünk előtt, hanem Pécs helyzete is. Pécsett is sok a külterület meg az ún. csatolt község, s épp a közelmúltban tettük szóvá, hogy néhányuknak, például Malomnak még egészséges ivóvize sincs. Azt is javasoltuk, hogy készüljön a külterületek fejlesztésére egy külön terv. Ezt most megismételnénk, avval a kiegészítéssel, hogy kezdje nálunk is a népfront, ahogy Komlón tették. S még egy gondolatot: érdemes lenne eltűnődni a komlói példán Mohácson sőt Szigetvárott is. Az utóbbihoz is tartozik már néhány csatolt község. Magyar László Szeged üdülőváros 1970-től SZOT üdültetés kezdődik Szegeden. A helyi idegenforgalmi hivatal és a SZOT üdülési és szanatóriumi főigazgatósága között most megkötött megállapodás értelmében jövőre, július 12-től szeptember 15-ig több mint ezren üdülnek majd szakszervezeti beutalóval Szegeden. A beutaltak mindazon szolgáltatásokban részesülnek, amelyeket a SZOT üdülők hazánkban nyújtanak A Szegedre látogatóknak külön vonzó nyári programot ad a szabadtéri játékok előadásainak és a szegedi ünnepi hetek más kulturális, valamint sporteseményeinek megtekintése. Harcok a Jordán-folyó völgyében Az Asszifa, az El Fatah katonai szervezete Kairóban bejelentette, hogy az eltelt két nap alatt kommandóegységei kétszer is megütköztek az izraeli katonasággal a Jordán folyó völgyében. Az egyik ütközet Um Szidra térségében zajlott le. Nem egész másfél órás harc után az arab ellenállók rakétákkal és más tűzfegyverekkel megsemmisítettek egy izraeli megfigyelőállást. A másik összeütközés szerdán este történt Al Szueimánál. Mint a közlemény mondja, az izraeliek megpróbálták bekeríteni a kommandót, de az ellenállók négyórás harcban, miközben nagy veszteségeket okoztak az ellenségnek, kivágták magukat a gyűrűből és visszatértek támaszpontjukra. Ülést tartott a Minisztertanács Határozat a szolgáltatások fejlesztéséről A kormány tájékoztatási hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta a külügyminiszter tájékoztatóját dr. Urho Kaleva Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke magyarországi látogatásáról és tárgyalásairól, amelynek során hasznos és gyümölcsöző eszmecsere folyt a nemzetközi problémákról — elsősorban az európai biztonság kérdéséről — és az országaink közötti kapcsolatokról. A látogatás jelentősen hozzájárult a magyar és a finn nép együttműködésének és barátságának elmélyítéséhez. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a külkereskedelmi miniszter jelentését kanadai látogatásáról és megbeszéléseiről. A kormány a tárgyalásokat hasznosnak ítélte és megállapította, hogy azok eredményei elősegítik a két ország gazdasági együttműködésének kiszélesítését A Minisztertanács titkárságának vezetője ismertette az országgyűlés szeptember 24— 25-i ülésszakán elhangzott képviselői észrevételeket és javaslatokat. A kormány fel■ hívta az érintett minisztereket és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg a javaslatok megvalósításának lehetőségét és arról tájékoztassák az országgyűlés elnökét és a javaslattevő képviselőket. Az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztésére a Minisztertanács határozatot hozott a lakosság ipari, kereskedelmi és áruszállítási szolgáltatások fejlesztésére. A kormány már korábban elfogadta a fejlesztés irányelveit és felkérése alapján ezeket négy országgyűlési bizottság, valamint a fővárosi és megyei jogú tanácsok végrehajtó bizottságai — külső szakemberek bevonásával — megvitatták. Az előterjesztés kiemeli, hogy főként a lakáskarbantartás, a mosás-vegytisztítás, a háztartási gépek javítása, a rádió-, a televízió-, a személygépkocsi-javítás és karbantartás terén merültek fel jogos panaszok. A Minisztertanács határozatot hozott a szolgáltatások fejlődését biztosító gazdasági szabályozó intézkedésekre; adó- és hitelkedvezmények nyújtására; a szolgáltatásban dolgozók érdekeltségének fokozására; egyszerűbb, a lakosság igényeihez jobban alkalmazkodó formák bevezetésére; az átalányrendszer, a helyszíni javító szervezetek kiszélesítésére; a bedolgozó-hálózat bővítésére; a kölcsönző szolgálat kiterjesztésére; a lakosság szabadidejéhez jobban alkalmazkodó munkarend kialakítására Elő kell mozdítani az állami vállalatok, szövetkezetek, közületek, intézmények és a magánkisipar szabad javító kapacitásának igénybe vételét és nagyobb mértékben bevonni a munkaidőn túli javító tevékenységbe más főfoglalkozású szakembereket és nyugdíjasokat. A szolgáltatásokkal kapcsolatos árpolitika fontos eszköze a kiegyensúlyozott ellátás biztosításának, ezért előírja a határozat, hogy messzemenően figyelembe kell venni a kisebb jövedelmű rétegek érdekeit, s az illetékes szervek tegyék hatékonyabbá az árellenőrzést. A határozat végül intézkedik — a lakosság saját javító munkájának megkönnyítése érdekében — az anyag-, alkatrész- és szerszámellátás megjavítására. A kormány felhívta a szolgáltatásokat végző állami vállalatokat és szövetkezeteket, azok vezetőit és dolgozóit, valamint a magánkisiparosokat, hogy végezzenek színvonalasabb munkát, javítsák a lakosság ellátását. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A kormány tájékoztatási kirmány már korábban elfogadta vatala közli: a fejlesztés irányelveit és fel-A Minisztertanács csütörtöki kérése alapján ezeket négy kön ülést tartott. Meghallgatta országgyűlési bizottság, valaa külügyminiszter tájékoztató-, mint a fővárosi és megyei jóját dr. Urho Kaleva Kékkő-gú tanácsok végrehajtó bizettnen, a Finn Köztársaság el- ságai — külső szakemberek nöke magyarországi látogatá • bevonásával — megvitatták,sáról és tárgyalásairól, amely- Az előterjesztés kiemelt enek során hasznos és gyümölc s hogy főként a lakáskarbantarcsözó eszmecsere folyt a nem-tás, a mosás-vegytisztítás, azetközi problémákról — első- háztartási gépek javítása, a sorban az európai biztonsági rádió-, a televízió-, a szekérdáséről és az országaink mélygépkocsi-javítás és karközötti kapcsolatokról. A fábantartás terén merültek fel togatás jelentősen hozzájárult jogos panaszok, a magyar és a finn nép együtt- A Minisztertanács határozaműködésének és barátságának ízot hozott a szolgáltatások felelmélyítéséhez. A Minisztertan fődését biztosító gazdasági nács a jelentést tudomásul szabályozó intézkedésekre vette. adó- és hitelkedvezmények A kormány jóváhagyólag tv- , nyújtására, a szolgáltatásban domásul vette a külkereske-y dolgozók érdekeltségének fédelmi miniszter jelentését kajkozására; egyszerűbb, a lakosnadai látogatásáról és megbe-jság igényeihez jobban alkalszéléseiről. A kormány a tár- imazkodó formák bevezetésére; gyalásokat hasznosnak ítélte az átalányrendszer, a hely- és megállapította, hogy azok színi javító szervezetek kiszé- Dél-dunántúli eszperantó bizottság alakult Baranya, Somogy és Tolna megye eszperantó csoportjainak küldöttei csütörtököm Pécsett megalakították a Magyar Eszperantó Szövetség dél-dunántúli területi bizottságát. Az új szerv feladata a három déldunántúli megyében gondoskodni a nemzetközi nyelv iskolai és iskolán kívüli oktatásáról. Épül az aknatorony Petőcön Új szakaszához érkezett a Mecseki Ércbányák petőci üzemének építése: a több mint ezer méter mély aknatorok felett csúszózsalus módszerrel megkezdték az 54 méter magas aknatorony építését. A kivitelezés érdekessége, hogy a zsalura még a földön rászerelték az aknatorony 25 tonna súlyú tetőszerkezetét, az viszi majd magával a megfelelő szintig. Ez a megoldás azért előnyös, mert nem kell utólag külön-külön felemelni a gerendákat, amivel sok fáradságos munkát és időt takarítanak meg. Repülőgépről vizsgálják Pécs levegőjét. A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság meteorológiai egysége a KÖJÁL-lal karöltve repülőgépről vizsgálja Pécs levegőjének szennyezettségét. Ezidáig — a város különböző pontjai felett — mintegy ötezer mintát vettek. A levegőminták értékelésével párhuzamosan vizsgálják azt is, hogy a gyárkémények által kibocsátott nagymennyiségű korom, hogyan hat a környék meteorológiai viszonyaira. Emellett a nagymennyiségű adatot a város egészségügyi intézményei is hasznosítják. A képen: Szentiványi Miklós meteorológus mintát vesz a repülőgép ablakán. Zsolnaykerámiák az Iparművészeti Múzeum nagyszabású bemutatóján Október 18-án nyitják az Iparművészeti Múzeumban az „Európai kerámiaművészet” című kiállítást, amelyhez hasonló nagyszabású bemutatót ebben a „műfajban” aligha rendeztek, legalábbis ami az elmúlt negyedszázadot illeti. A kerámia- és üvegtár a múzeum legnagyobb gyűjteménye, 24 ezer darabot számlál. Ebből a hatalmas anyagból válogatták ki azt a kétezres együttest, amelyet 53 vitrinbe rendezve a múzeumi hónap alkalmából tárnak a közönség elé. A magyar gyűjteményt XVII. századi habán kerámiákat, valamint — egyebek között — XIX. századi kőedényeket és a herendi, valamint a Zsolnay gyár néhány kimagasló produktumát láthatják majd az érdeklődők. A kiállítás három magyar Kossuthdíjas keramikus művész, Kovács Margit, Gorka Géza és Gábor István munkáival zárul. b ői iá- Bérfejlesztés a Pécsi Postaigazgatóságon Emelik a forgalmi dolgozók bérét A postás dolgozók bére — a népgazdaság többi ágazatához viszonyítva — az országos átlag alatt maradt következtében mind fokozottabban jelentkezett a munkaerővándorlás — főleg a forgalom területén. Az alacsony bérezés és a kedvezőtlen munkakörülmények következtében a szolgáltatás egyes területeken bizonytalanná vált. A Postás Szakszervezet Elnöksége és a Vezérigazgatóság a problémák felszámolása és a szolgáltatások zavartalan biztosítása érdekében a Pécsi Postaigazgatóság havi 262 ezer forint bérfejlesztést kapott. A Postások Szakszervezete pécsi területi bizottsága e hét elején rendkívüli ülésen tárgyalta a központi részesedési alapból kapott bérfejlesztés elosztását. Varga Sándor a területi bizottság titkára a bérfejlesztéssel kapcsolatban a következőket mondotta: — A kapott összeg nem old meg minden problémát — mivel — elsősorban — a forgalmi dolgozók közül kb. 2000 fő részesülhet bérfejlesztésben. Irányelv, hogy egy dolgozónak 80 forintnál kevesebb összeg nem adható. Nagy felelősség hárul a szakszervezeti és szakmai vezetőkre, s bérek differenciált elosztásánál. Továbbra is fontos feladatunk marad az élet- és munkakörülmények javítása és nehéz fizikai munka könnyítése, mert ez is szerepet játszik a létszámproblémában Az elosztásnál elsősorban jól dolgozókat és az idősebb postások bérét kívánjuk emelni — mondotta befejezésül Varga Sándor. Kettős jubileumra készül a sarkadi Lenin-tsi Kettős jubileumra készül az országban elsőnek alakult sarkadi Lenin Tsz. a szövetkezet fennállásának negyedszázados évfordulójára és a névadó centenáriumára. Az egykori szegényparasztok, uradalmi cselédek alkotta közösség negyedszázados fejlődéstörténetét, az elért eredményeke fényképes kiadványban örökítik meg. A szövetkezeti mozgalom úttörői és Sarkad község vezetői Lenin-szobor avatássa készülnek a kettős ünnepre A Lenin-szobor alkotója sarkadi születésű Búza Barna szobrászművész.