Dunántúli Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-279. szám)

1969-11-21 / 270. szám

Rendőrlázadás Milánóban f fl Helsinki tárgyalások A Reuter hírügynökség gyorshírben jelentette, hogy Milánóból érkező hírek sze­rint a városban szerdán le­folyt zavargások során a ro­hamrendőrség egy része fel­lázadt és a zendülést csak könnygáz-gránátokkal tudták­­ leverni. Szemtanúk elmondották: s látták, amikor az egyik rend­­őrkaszárnyából mintegy öt­ven, a gránátok hatására könnyező, vörösszemű rendőr futott az utcákra, ezt kiál­tozva. ..nem vagyunk vad-­­ állatok, mi is emberek va­­­­gyünk”. Milánói lapok szintén kö­zölték a hírt és megjegyez­ték: egyes értesülések sze­rint több rendőrkaszárnyá­­ban összecsapás zajlott le a zendülők és a ,,lojális” tár­saik között. Mariano Rumor miniszter­­elnök csütörtökön 20 percig díszőrséget állt a szerdai mi­lánói zavargások során meg­ölt Antonio Annarunna fia­tal rendőr ravatalánál. A Reuter értesülése szerint a szerdai zavargásokkal kap­csolatban a rendőrség 19 sze­mélyt tart még mindig őri­zetben.* Az olasz nyomdász-szak­­i szervezet szombatra 24 órás sztrájkot hirdetett, s ezért nem jelennek meg a szombat délutáni és vasárnap reggeli napilapok. UTCAI HARC MILANÓBAN. — Gumibotos rendőrök ütle­­m­elik a tüntetőket Milano belvárosában az általános sztrájk­kal kapcsolatos összetűzések során. — Egy rendőr meghalt, a sebesültek száma hatvanegy WASHINGTON, Japán­­ és az­ Egyesült Államok szer-­­­dán gyakorlatilag megállapo-­­­dott abban, hogy 1972-ben I Okinawa szigete visszatér a­­ japán anyaországhoz — köz­­­­li az AFP hírügynökség dip­­lomáciai forrásokra hivat­­­­kozva. Szato és Nixon tár­­­ gyalásairól pénteken adnak­­ ki közös közleményt. *■ KAIRÓ: Nasszer elnök meghívta Tito jugoszláv el­nököt, hogy a jövő évben lá­togasson el az Egyesült Arab Köztársaságba — közli az Al Ahram csütörtöki száma. 4 LAGOS: Kedden Nigéria fő­városában nagyszabású utcai­­ összetűzésre kerüli sor katonáit ,és polgári személyek között. A­­ dolog egy jelentéktelen auto-­­ busz-incidenssel kezdődött, ké­­­­sőbb viszont annál véresebbé fa­jult: a lagosi rádió közlése szer­­­rint az összecsapásnak számos sebesültje van. Szem­tanúk sze­rint a halálos áldozatok száma meghaladja a tizet is.­ ♦ RÓMA: Az olasz köz­ponti statisztikai intézet ada­tai szerint Olaszországban a létfenntartási költségek 1968. szeptemberétől 1969. szep­temberéig három százalékkal emelkedtek. ♦ MOSZKVA: A Német Demokratikus Köztársaság katonai küldöttsége Karl- Heinz Hoffmann hadsereg­tábornok, nemzetvédelmi mi­niszter vezetésével pénteken hivatalos baráti látogatásra a Szovjetunióba érkezett. A küldöttséget Andrej Orecsko marsall, szovjet honvédelmi miniszter hívta meg. 4 MARSEILLE: Harminc, ál­arcot v­iselő és feltehetően anar­­chista fiatal szerdán Marseille külvárosában megrohamozott egy rendőrőrsöt. A támadók benzines palackokat hajítottak az épületre és felgyújtottak egy rendőrségi kocsit is. A rendőr­ség nagyszabású hajtóvadászatot indított a tettesek után. A GLENS FALLS: A Mo­hawk amerikai légitársaság egy kétmotoros gépe szerdán este, röviddel azután, hogy Albanyból felszállt, felrob­bant ,és lezuhant. A gép ti­zenegy utasa és három főnyi személyzete életét vesztette.­­ 4 WELLINGTON: Szerdán a/ 1 e tekintetben legkevésbé „frek- 1 v pu­tilt” földrész, az Antarktisz I is bevonult a repülőszerencsét­­­­lenségek színterei közé. Egy új­­zélandi helikopter lezuhant, uta­sai közül ketten — egy film­­­­rendező és egy amerikai tudós — életüket vesztették, hatan pe­dig megsebesültek. ♦ WASHINGTON: Az ame­rikai elnököknek úgy tűnik — nincs szerencséjük a leg­felső bíróság új tagjainak­ ki­ nevezésével: Clement Hayns­worth dél-carolinai bírót, Ni­xon jelöltjét a szenátus nem fogadta különösebb jóindu­lattal, és azután, hogy re­publikánus szenátorok is el­zárkóztak Haynsworth jóvá­hagyásától, a szavazás kime­netele több mint kétséges. 4 CINCINNATI: Nyolc ameri­kai államban észleltek szerdán kisebb földlökéseket. A rengés, amelynek központja Nyugat- Virginia délnyugati részén volt, nem okozott károkat. ♦ STOCKHOLM: Svédor­szág 62 000 személyt foglal­koztató 470 vállalatánál ide­geneké a döntő szó. Tavaly húsz vállalatot szereztek meg külföldi tőkések, 1969 első hat hónapjában pedig továb­bi tizet. Az idegen tőke be­hatolásánál az amerikaiak játsszák a vezető szerepet. Erről tanúskodik az a svéd statisztikai adat, amely sze­rint az országban működő 149 külföldi leányvállalat közül 39 amerikai tulajdon. A Svédország iparába hatoló idegen államok között har­madik helyen a Német Szö­vetségi Köztársaság áll, amely 5350 személyt foglalkoztató 15 vállalatot vásárolt meg. OS Hang kapu­telefon ma már nem luxus, hanem a modern lakás nélkülözhe­tetlen tartozéka, mely köz­vetlen beszédérintkezést biz­tosít a kapubejárat és a la­kások között. Kérje gyártmányismertetőn­ket! Gyártja: BARANYA MEGYEI SZERELŐIPARI ÉS SZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT Pécs, Líceum u. I. sz. i D­unantmi itexp­s­o f­ogadás Pekingben Aleksze­j Jelizavetyin, a Szovjetunió pekingi ideigle­nes ügyvivője, csütörtökön fogadást adott V. V. Kuznye­­cov, a külügyminiszter első helyettese vezette szovjet kormányküldöttség tiszteleté­­­re.,­ •. A fogadáson , kínai részről Csiao Kuan-Hua külügymi­niszterhelyettes, a kínai kor­mányküldöttség vezetője, a küldöttség többi tagja és más hivatalos személyiségek vol­tak jelen. Megjelentek a Pekingben akkreditált külföldi diplo­máciai képviseletek vezetői is. első n­eje Pintyi Sándor, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Bonyodalmak nélkül, türel­mes munkastílusban zajlott le a szovjet—amerikai tár­gyalások első hete . Helsinki­ben átgondolt menetrend szerint történik a világ egyik legnehezebb katona­­politikai problémájának „kö­­rültapogatása”, azzal a cél­lal, hogy a mostani előzetes megbeszéléseken megjelölt mederben azután konkrét tárgyalások kezdődjenek a hadászati, fegyverkezési ver­seny megfékezéséről. Loson­czi Pál­ra indul vissza Budapestre Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke csütörtökön reggel rövid városnézésre in­dult Isfahanban. Délután ,Losonczi Pál és kísérete látogatást tett a mű­velődés és művészetügyi mi­nisztériumban. A vendégeket Merdad Palbod miniszter fo­gadta. A minisztérium vetítőter­mében Losonczi Pál és kísé­rete megtekintette azt a szí­nes filmet, amelyet iráni filmesek készítettek a láto­gatásról. Ezután a magyar nagykö­vetségen találkozott az elnök a magyar kolónia tagjaival. Este az iráni sah magán­jellegű vacsorán látta vendé­gül az államfőt és kíséretét. A vacsorán jelen voltak c­sak családtagjai is. Losonczi Pál és kísérete­­ pénteken, a kora délelőtti­­ órákban indul vissza Buda-­­­pestre. Ismét az anyaűrhajón vannak a Hold-utazók (Folytatás az 1. oldalról) dalán is. A kőzetmintákat a földi irányító központ utasí­tásaiban kijelölt helyeken gyűjtötték be. Valamennyi mintát számozott zacskóban helyezték el, eltávolítása előtt még a talajon lefény­képezték és részletesen le is írták a földi irányító köz­pontnak. A mintákat ládában elhelyezve, érintetlenül, hoz­zák vissza a Földre. A két holdséta együttes eredménye összesen mintegy 50 kilo­­grammnyi holdkőzet lesz. Az űrhajósok védőöltözete kifogástalanul működött és mindvégig igen jó volt rádió­kapcsolatuk egymással és a földdel. Nem sikerült azon­ban a televíziós közvetítés: a tv kamera még az első közvetítésnél elromlott s nem tudták megjavítani. Ezt is visszahozzák a Földre, ki­vizsgálásra. A felszállásra magyar idő szerint 16.25 órakor került sor. A holdkomp úgyneve­zett felszálló része kilövőáll­ványául ezúttal is a „leszál­ló” rész szolgált, amely a fé­kező rakétát foglalta magá­ban. Ez a rész, a holdkomp lábaival a Holdon marad. Az egyik lábon ezúttal is táblát helyeztek el, a holdutazás emlékéül, a tábla csak a három űrhajós nevét, aláírá­sát és az utazás időpontját — 1969. novembere — tar­talmazza. A Holdról történő indítás hibátlanul sikerült: a fel­szálló rész a megadott pá­lyán haladt és a haj­tómű a megadott program szerint működött. Az űrhajósokat hallhatóan nem viselte meg a bonyolult és veszélyes ma­nőver: még tréfálkozni is tudtak a földi irányító köz­ponttal, miközben a pálya­adatokat és a műszerek ada­tait közölték. A rajt előtt Conrad és Bean, a második holdséta be­fejeztével „nagytakarítást” tartott a holdkomp kabinjá­ban : letisztíthatták ruháju­kat, eltávolították a felesle­ges szerszámokat, műszere­ket és mindent elcsomagol­tak, amit a holdról hoztak­­ magukkal. Az utazás ered­ménye mintegy 25 kolo­­grammnyi holdkőzet, a Sur­veyor automatikus űrállomás tv-kamerája és néhány al­katrésze. Az űrhajósok a földi irányító központtal együtt végezték el a rajt előtt a szükséges ellenőrzést. Az Apollo 12. két része, az „Intrepid” holdkomp és a „Yankee Clipper” anyaűrha­jó a tervezettnél hat perccel hamarabb, magyar idő sze­rint 18.59 órakor összekap­csolódott és 125 kilométer magas holdkörüli pályán most már egyetlen űrhajó­ként folytatja keringését. KSID, NAPLÓ, TELEFOTO Ezen a Hold-felszínről készült képen jól látható az Apollo 12. holdkompja (Lunar Module), valamint a jóval korábban Holdra juttatott Surveyor 3. leszállóhelye. A két landolási hely közötti távolság hozzávetőleg háromszáz méter Vietnami amerikai veszteséglista A Vietnamban állomásozó amerikai csapatok parancs­noksága csütörtökön adato­kat tett közzé­ az amerikai és saigoni kom­ánycsapatok veszteségeiről. Az elmúlt hétre 113 ame­rikai halálát ismerik el, ami egyben azt is jelenti, hogy tizenhattal több amerikai ka­tona esett el a múlt héten, mint egy héttel korábban és két hónap óta ez a legmaga­sabb szám. A saigoni kor­mánycsapatok veszteségeit a közlemény 497 halottban ha­tározta meg, ami szintén a legmagasabb heti veszteség kilenc hét óta. A sebesültek száma az el­múlt héten az amerikaiaknál 643, a saigoni csapatoknál pedig 1091 volt-1961. január 1-e óta az Egyesült Államok Vietnam­ban harcoló erőinek 39 442 halottjuk volt Saigon állítá­sa szerint, sebesültjeik száma pedig 258 126. A saigoni kor­mánycsapatok ugyanez idő alatt több mint százezer ka­tonát vesztettek halottakban. ?69. IO’.'3'Tl'IOI 21. Bonni minisztertanács Tárgyalások Lengyelországgal? Polgár Dénes, az MTI tu­dósítója jelenti: A bonni kormány csü­törtöki ülésén Brandt kancel­lár beszámolt arról, hogy tá­jékoztatta a Bundestagban képviselt pártok parlamenti csoportjának elnökeit a Len­gyelországhoz intézendő jegy­zékről. Ez a jegyzék tárgya­lásokat fog felajánlani a két ország közötti nyitott kérdé­sek megoldásáról. A jegyzék átnyújtása Varsóban napo­kon belül meg fog történni. Bunkó sztaniolban Az Egyesült Államok kormá­nya új alapokra helyezi latin­­amerikai politikáját. A Kenne­­dy-időkben született ,,Szövetség a haladásért” terv helyét átve­szi a Nixon-korszak jelszava, amely a „Szövetség” szót az „Akció”-val cseréli fel. Ezúttal azonban — minden jel szerint — többről van szó, mint egyszerű cégtábla-átfestésről. Nixon el­nök, aki november első napján beszédben vázolta fel, mit ért az „Akción a haladásért”, a ko­rábban hirdetett „segélypolitiká”­­ról lényegében a „segíts maga­don” lovára nyergett át. Külön­­megbízottja, Rockefeller kor­mányzó pedig, aki a nyáron la­tin-amerikai ténymegállapító körúton járt, a napokban nyil­vánosságra hozott javaslataiban az elnöki programot katonai vo­natkozások kiemelésével egészí­tette ki. Nyilvánvaló, hogy a Rockefeller-jelentés szervesen il­leszkedik a Nixon-kormányzat —­ hivatalosan esetleg kimondat­lan — elképzeléseibe. Egyszerű volna most arra utal­ni, hogy a Kennedy-időkben szü­letett latin-amerikai segélyprog­ram nyilvános eltemetésével — mert a Nixon-terv voltaképpen ezt jelenti — Washington beis­merte a nyolc éve indult­­prog­­ram kudarcát. Ez kétségtelenül igaz, hiszen közismertek azok az adatok, amelyek bizonyítják, hogy a „Szövetség a hala­dásért” — a segélyezés feltéte­lei révén — többet segített a latin-amerikai piacokon érde­kelt észak-amerikai monopóliu­moknak, mint a megsegített or­szágoknak. A Kennedy-terv azonban — eredménytelenségétől függetle­nül —­ kísérlet volt arra, hogy a­­ kubai forradalom diadalát kö-­­­vetően tőkés reform-elképzelé-­­ sekkel fogja ki a szelet a for­radalmi változások vitorlájából. Ebbe az az elgondolás is bele­tartozott, hogy a katonai dikta­túrákkal szemben az alkotmá­nyos polgári rendszereket támo­gatják elsősorban. A Nixon-terv ezzel szemben a­­ Rockefeller-jelentésnek abból a tételéből indul ki, hogy a „Szö­vetség a haladásért” elvetélt re­form tervei ellenére fokozódik a szembenállás az Egyesült Álla­mokkal és növekszik az „újabb Kubák” megszületésének — Washington számára nem kel­lemes — esélye. A Rockefeller­­jelentés ezért nyíltan a katonai segélyek növelésére szólított fel, a hivatalos Nixon-program pe­dig —­ Washingtontól szokatlan „reálpolitikával” — a fennálló latin-amerikai rendszerek tudo­másulvételére, akkor is, ha a legsötétebb katonai diktatúrák­ról van szó, így válik igazán ért­hetővé a „segíts magadon” el­vének előtérbe helyezése. A lon­doni Times nem véletlenül mi­nősítette Nixon programját fi­nom célzással „alku”-nak, amire — szerintünk — a „burkolt fe­nyegetés” kifejezés jobban ille­nék. Arról van ugyanis szó, hogy a latin-amerikai országok idén nyáron gazdasági természetű ul­timátumot intéztek Washington­hoz. Az „Akció a haladásért” lényegében erre az ultimátumra válaszol. Mégpedig igen jelleg­zetes módon. Látszólag enged­ményeket tesz a latin-amerikai országok javára, valójában azon­ban ezek az engedmények csu­pán homályos ígéretek. A latin­amerikai országok azt sérelme­zik, hogy eddig a kölcsönöket 50 százalékban az Egyesült Álla­mokban kellett levásárolniok. — Nixon ezen most úgy változtat, hogy Latin-Amerikában is el­költhetik a pénzt — de másutt, iparilag fejlettebb országokban nem. A latin-amerikai országok kifogásolják, hogy — zömmel nyersanyagszállítók lévén — ter­mékeik árát gyakorlatilag az Egyesült Államok szabályozza, és Washington hivatalos meg­kötöttségekkel tartja kordában a Latin-Amerikából származó USA-importot. A Nixon-program utal rá, hogy az amerikai tőke aligha­­ fog új hiteleket adni olyan or­­­szágoknak, ahol az államosítás­­ veszélye fenyegeti. Ez a figyel­meztetés nyilván azt jelenti, hogy Washington a jövő hónapban esedékes amerikak­özi tárgyalá­sok küszöbén azt mondja majd partnereinek: „ha tetszik, elfo­gadjátok a felajánlott feltétele­ket, ha nem, úgy is jó. De ha válaszul esetleg perui típusú ál­lamosításon törnétek a Pejeteket, magatokra vessetek”, így talál­kozik a Rockefeller-jelentés a Nixon-program mélyén meghú­zódó ,,rámenősebb” politikai el­képzeléssel. Az Egyesült Államok latin­­amerikai politikáját, úgy látszik, egyfajta ciklusosság jellemzi. — Előbb volt a furkósbot. Az nem vált be, erre jött a reformterv. Most kiderült, hogy az sem se­gített. Előkerül tehát újra — bár egyelőre még némi sztaniolba csomagolva­ — a korábbi bunkó. A kérdés csak az, hogy Washing­ton csupán „megmutatni” akar­­ja-e, vagy használni is. Mert l­atin-Amerikában az utóbbi tíz esztendőben — egyik sem vált be. S. P. i

Next