Dunántúli Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-279. szám)
1969-11-21 / 270. szám
Rendőrlázadás Milánóban f fl Helsinki tárgyalások A Reuter hírügynökség gyorshírben jelentette, hogy Milánóból érkező hírek szerint a városban szerdán lefolyt zavargások során a rohamrendőrség egy része fellázadt és a zendülést csak könnygáz-gránátokkal tudták leverni. Szemtanúk elmondották: s látták, amikor az egyik rendőrkaszárnyából mintegy ötven, a gránátok hatására könnyező, vörösszemű rendőr futott az utcákra, ezt kiáltozva. ..nem vagyunk vad- állatok, mi is emberek vagyünk”. Milánói lapok szintén közölték a hírt és megjegyezték: egyes értesülések szerint több rendőrkaszárnyában összecsapás zajlott le a zendülők és a ,,lojális” társaik között. Mariano Rumor miniszterelnök csütörtökön 20 percig díszőrséget állt a szerdai milánói zavargások során megölt Antonio Annarunna fiatal rendőr ravatalánál. A Reuter értesülése szerint a szerdai zavargásokkal kapcsolatban a rendőrség 19 személyt tart még mindig őrizetben.* Az olasz nyomdász-szaki szervezet szombatra 24 órás sztrájkot hirdetett, s ezért nem jelennek meg a szombat délutáni és vasárnap reggeli napilapok. UTCAI HARC MILANÓBAN. — Gumibotos rendőrök ütlemelik a tüntetőket Milano belvárosában az általános sztrájkkal kapcsolatos összetűzések során. — Egy rendőr meghalt, a sebesültek száma hatvanegy WASHINGTON, Japán és az Egyesült Államok szer-dán gyakorlatilag megállapo-dott abban, hogy 1972-ben I Okinawa szigete visszatér a japán anyaországhoz — közli az AFP hírügynökség diplomáciai forrásokra hivatkozva. Szato és Nixon tár gyalásairól pénteken adnak ki közös közleményt. *■ KAIRÓ: Nasszer elnök meghívta Tito jugoszláv elnököt, hogy a jövő évben látogasson el az Egyesült Arab Köztársaságba — közli az Al Ahram csütörtöki száma. 4 LAGOS: Kedden Nigéria fővárosában nagyszabású utcai összetűzésre kerüli sor katonáit ,és polgári személyek között. A dolog egy jelentéktelen auto- busz-incidenssel kezdődött, később viszont annál véresebbé fajult: a lagosi rádió közlése szerrint az összecsapásnak számos sebesültje van. Szemtanúk szerint a halálos áldozatok száma meghaladja a tizet is. ♦ RÓMA: Az olasz központi statisztikai intézet adatai szerint Olaszországban a létfenntartási költségek 1968. szeptemberétől 1969. szeptemberéig három százalékkal emelkedtek. ♦ MOSZKVA: A Német Demokratikus Köztársaság katonai küldöttsége Karl- Heinz Hoffmann hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter vezetésével pénteken hivatalos baráti látogatásra a Szovjetunióba érkezett. A küldöttséget Andrej Orecsko marsall, szovjet honvédelmi miniszter hívta meg. 4 MARSEILLE: Harminc, álarcot viselő és feltehetően anarchista fiatal szerdán Marseille külvárosában megrohamozott egy rendőrőrsöt. A támadók benzines palackokat hajítottak az épületre és felgyújtottak egy rendőrségi kocsit is. A rendőrség nagyszabású hajtóvadászatot indított a tettesek után. A GLENS FALLS: A Mohawk amerikai légitársaság egy kétmotoros gépe szerdán este, röviddel azután, hogy Albanyból felszállt, felrobbant ,és lezuhant. A gép tizenegy utasa és három főnyi személyzete életét vesztette. 4 WELLINGTON: Szerdán a/ 1 e tekintetben legkevésbé „frek- 1 v putilt” földrész, az Antarktisz I is bevonult a repülőszerencsétlenségek színterei közé. Egy újzélandi helikopter lezuhant, utasai közül ketten — egy filmrendező és egy amerikai tudós — életüket vesztették, hatan pedig megsebesültek. ♦ WASHINGTON: Az amerikai elnököknek úgy tűnik — nincs szerencséjük a legfelső bíróság új tagjainak ki nevezésével: Clement Haynsworth dél-carolinai bírót, Nixon jelöltjét a szenátus nem fogadta különösebb jóindulattal, és azután, hogy republikánus szenátorok is elzárkóztak Haynsworth jóváhagyásától, a szavazás kimenetele több mint kétséges. 4 CINCINNATI: Nyolc amerikai államban észleltek szerdán kisebb földlökéseket. A rengés, amelynek központja Nyugat- Virginia délnyugati részén volt, nem okozott károkat. ♦ STOCKHOLM: Svédország 62 000 személyt foglalkoztató 470 vállalatánál idegeneké a döntő szó. Tavaly húsz vállalatot szereztek meg külföldi tőkések, 1969 első hat hónapjában pedig további tizet. Az idegen tőke behatolásánál az amerikaiak játsszák a vezető szerepet. Erről tanúskodik az a svéd statisztikai adat, amely szerint az országban működő 149 külföldi leányvállalat közül 39 amerikai tulajdon. A Svédország iparába hatoló idegen államok között harmadik helyen a Német Szövetségi Köztársaság áll, amely 5350 személyt foglalkoztató 15 vállalatot vásárolt meg. OS Hang kaputelefon ma már nem luxus, hanem a modern lakás nélkülözhetetlen tartozéka, mely közvetlen beszédérintkezést biztosít a kapubejárat és a lakások között. Kérje gyártmányismertetőnket! Gyártja: BARANYA MEGYEI SZERELŐIPARI ÉS SZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT Pécs, Líceum u. I. sz. i Dunantmi itexpso fogadás Pekingben Alekszej Jelizavetyin, a Szovjetunió pekingi ideiglenes ügyvivője, csütörtökön fogadást adott V. V. Kuznyecov, a külügyminiszter első helyettese vezette szovjet kormányküldöttség tiszteletére., •. A fogadáson , kínai részről Csiao Kuan-Hua külügyminiszterhelyettes, a kínai kormányküldöttség vezetője, a küldöttség többi tagja és más hivatalos személyiségek voltak jelen. Megjelentek a Pekingben akkreditált külföldi diplomáciai képviseletek vezetői is. első neje Pintyi Sándor, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Bonyodalmak nélkül, türelmes munkastílusban zajlott le a szovjet—amerikai tárgyalások első hete . Helsinkiben átgondolt menetrend szerint történik a világ egyik legnehezebb katonapolitikai problémájának „körültapogatása”, azzal a céllal, hogy a mostani előzetes megbeszéléseken megjelölt mederben azután konkrét tárgyalások kezdődjenek a hadászati, fegyverkezési verseny megfékezéséről. Losonczi Pálra indul vissza Budapestre Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke csütörtökön reggel rövid városnézésre indult Isfahanban. Délután ,Losonczi Pál és kísérete látogatást tett a művelődés és művészetügyi minisztériumban. A vendégeket Merdad Palbod miniszter fogadta. A minisztérium vetítőtermében Losonczi Pál és kísérete megtekintette azt a színes filmet, amelyet iráni filmesek készítettek a látogatásról. Ezután a magyar nagykövetségen találkozott az elnök a magyar kolónia tagjaival. Este az iráni sah magánjellegű vacsorán látta vendégül az államfőt és kíséretét. A vacsorán jelen voltak csak családtagjai is. Losonczi Pál és kísérete pénteken, a kora délelőtti órákban indul vissza Buda-pestre. Ismét az anyaűrhajón vannak a Hold-utazók (Folytatás az 1. oldalról) dalán is. A kőzetmintákat a földi irányító központ utasításaiban kijelölt helyeken gyűjtötték be. Valamennyi mintát számozott zacskóban helyezték el, eltávolítása előtt még a talajon lefényképezték és részletesen le is írták a földi irányító központnak. A mintákat ládában elhelyezve, érintetlenül, hozzák vissza a Földre. A két holdséta együttes eredménye összesen mintegy 50 kilogrammnyi holdkőzet lesz. Az űrhajósok védőöltözete kifogástalanul működött és mindvégig igen jó volt rádiókapcsolatuk egymással és a földdel. Nem sikerült azonban a televíziós közvetítés: a tv kamera még az első közvetítésnél elromlott s nem tudták megjavítani. Ezt is visszahozzák a Földre, kivizsgálásra. A felszállásra magyar idő szerint 16.25 órakor került sor. A holdkomp úgynevezett felszálló része kilövőállványául ezúttal is a „leszálló” rész szolgált, amely a fékező rakétát foglalta magában. Ez a rész, a holdkomp lábaival a Holdon marad. Az egyik lábon ezúttal is táblát helyeztek el, a holdutazás emlékéül, a tábla csak a három űrhajós nevét, aláírását és az utazás időpontját — 1969. novembere — tartalmazza. A Holdról történő indítás hibátlanul sikerült: a felszálló rész a megadott pályán haladt és a hajtómű a megadott program szerint működött. Az űrhajósokat hallhatóan nem viselte meg a bonyolult és veszélyes manőver: még tréfálkozni is tudtak a földi irányító központtal, miközben a pályaadatokat és a műszerek adatait közölték. A rajt előtt Conrad és Bean, a második holdséta befejeztével „nagytakarítást” tartott a holdkomp kabinjában : letisztíthatták ruhájukat, eltávolították a felesleges szerszámokat, műszereket és mindent elcsomagoltak, amit a holdról hoztak magukkal. Az utazás eredménye mintegy 25 kologrammnyi holdkőzet, a Surveyor automatikus űrállomás tv-kamerája és néhány alkatrésze. Az űrhajósok a földi irányító központtal együtt végezték el a rajt előtt a szükséges ellenőrzést. Az Apollo 12. két része, az „Intrepid” holdkomp és a „Yankee Clipper” anyaűrhajó a tervezettnél hat perccel hamarabb, magyar idő szerint 18.59 órakor összekapcsolódott és 125 kilométer magas holdkörüli pályán most már egyetlen űrhajóként folytatja keringését. KSID, NAPLÓ, TELEFOTO Ezen a Hold-felszínről készült képen jól látható az Apollo 12. holdkompja (Lunar Module), valamint a jóval korábban Holdra juttatott Surveyor 3. leszállóhelye. A két landolási hely közötti távolság hozzávetőleg háromszáz méter Vietnami amerikai veszteséglista A Vietnamban állomásozó amerikai csapatok parancsnoksága csütörtökön adatokat tett közzé az amerikai és saigoni kománycsapatok veszteségeiről. Az elmúlt hétre 113 amerikai halálát ismerik el, ami egyben azt is jelenti, hogy tizenhattal több amerikai katona esett el a múlt héten, mint egy héttel korábban és két hónap óta ez a legmagasabb szám. A saigoni kormánycsapatok veszteségeit a közlemény 497 halottban határozta meg, ami szintén a legmagasabb heti veszteség kilenc hét óta. A sebesültek száma az elmúlt héten az amerikaiaknál 643, a saigoni csapatoknál pedig 1091 volt-1961. január 1-e óta az Egyesült Államok Vietnamban harcoló erőinek 39 442 halottjuk volt Saigon állítása szerint, sebesültjeik száma pedig 258 126. A saigoni kormánycsapatok ugyanez idő alatt több mint százezer katonát vesztettek halottakban. ?69. IO’.'3'Tl'IOI 21. Bonni minisztertanács Tárgyalások Lengyelországgal? Polgár Dénes, az MTI tudósítója jelenti: A bonni kormány csütörtöki ülésén Brandt kancellár beszámolt arról, hogy tájékoztatta a Bundestagban képviselt pártok parlamenti csoportjának elnökeit a Lengyelországhoz intézendő jegyzékről. Ez a jegyzék tárgyalásokat fog felajánlani a két ország közötti nyitott kérdések megoldásáról. A jegyzék átnyújtása Varsóban napokon belül meg fog történni. Bunkó sztaniolban Az Egyesült Államok kormánya új alapokra helyezi latinamerikai politikáját. A Kennedy-időkben született ,,Szövetség a haladásért” terv helyét átveszi a Nixon-korszak jelszava, amely a „Szövetség” szót az „Akció”-val cseréli fel. Ezúttal azonban — minden jel szerint — többről van szó, mint egyszerű cégtábla-átfestésről. Nixon elnök, aki november első napján beszédben vázolta fel, mit ért az „Akción a haladásért”, a korábban hirdetett „segélypolitiká”ról lényegében a „segíts magadon” lovára nyergett át. Különmegbízottja, Rockefeller kormányzó pedig, aki a nyáron latin-amerikai ténymegállapító körúton járt, a napokban nyilvánosságra hozott javaslataiban az elnöki programot katonai vonatkozások kiemelésével egészítette ki. Nyilvánvaló, hogy a Rockefeller-jelentés szervesen illeszkedik a Nixon-kormányzat — hivatalosan esetleg kimondatlan — elképzeléseibe. Egyszerű volna most arra utalni, hogy a Kennedy-időkben született latin-amerikai segélyprogram nyilvános eltemetésével — mert a Nixon-terv voltaképpen ezt jelenti — Washington beismerte a nyolc éve indultprogram kudarcát. Ez kétségtelenül igaz, hiszen közismertek azok az adatok, amelyek bizonyítják, hogy a „Szövetség a haladásért” — a segélyezés feltételei révén — többet segített a latin-amerikai piacokon érdekelt észak-amerikai monopóliumoknak, mint a megsegített országoknak. A Kennedy-terv azonban — eredménytelenségétől függetlenül — kísérlet volt arra, hogy a kubai forradalom diadalát kö-vetően tőkés reform-elképzelé- sekkel fogja ki a szelet a forradalmi változások vitorlájából. Ebbe az az elgondolás is beletartozott, hogy a katonai diktatúrákkal szemben az alkotmányos polgári rendszereket támogatják elsősorban. A Nixon-terv ezzel szemben a Rockefeller-jelentésnek abból a tételéből indul ki, hogy a „Szövetség a haladásért” elvetélt reform tervei ellenére fokozódik a szembenállás az Egyesült Államokkal és növekszik az „újabb Kubák” megszületésének — Washington számára nem kellemes — esélye. A Rockefellerjelentés ezért nyíltan a katonai segélyek növelésére szólított fel, a hivatalos Nixon-program pedig — Washingtontól szokatlan „reálpolitikával” — a fennálló latin-amerikai rendszerek tudomásulvételére, akkor is, ha a legsötétebb katonai diktatúrákról van szó, így válik igazán érthetővé a „segíts magadon” elvének előtérbe helyezése. A londoni Times nem véletlenül minősítette Nixon programját finom célzással „alku”-nak, amire — szerintünk — a „burkolt fenyegetés” kifejezés jobban illenék. Arról van ugyanis szó, hogy a latin-amerikai országok idén nyáron gazdasági természetű ultimátumot intéztek Washingtonhoz. Az „Akció a haladásért” lényegében erre az ultimátumra válaszol. Mégpedig igen jellegzetes módon. Látszólag engedményeket tesz a latin-amerikai országok javára, valójában azonban ezek az engedmények csupán homályos ígéretek. A latinamerikai országok azt sérelmezik, hogy eddig a kölcsönöket 50 százalékban az Egyesült Államokban kellett levásárolniok. — Nixon ezen most úgy változtat, hogy Latin-Amerikában is elkölthetik a pénzt — de másutt, iparilag fejlettebb országokban nem. A latin-amerikai országok kifogásolják, hogy — zömmel nyersanyagszállítók lévén — termékeik árát gyakorlatilag az Egyesült Államok szabályozza, és Washington hivatalos megkötöttségekkel tartja kordában a Latin-Amerikából származó USA-importot. A Nixon-program utal rá, hogy az amerikai tőke aligha fog új hiteleket adni olyan országoknak, ahol az államosítás veszélye fenyegeti. Ez a figyelmeztetés nyilván azt jelenti, hogy Washington a jövő hónapban esedékes amerikaközi tárgyalások küszöbén azt mondja majd partnereinek: „ha tetszik, elfogadjátok a felajánlott feltételeket, ha nem, úgy is jó. De ha válaszul esetleg perui típusú államosításon törnétek a Pejeteket, magatokra vessetek”, így találkozik a Rockefeller-jelentés a Nixon-program mélyén meghúzódó ,,rámenősebb” politikai elképzeléssel. Az Egyesült Államok latinamerikai politikáját, úgy látszik, egyfajta ciklusosság jellemzi. — Előbb volt a furkósbot. Az nem vált be, erre jött a reformterv. Most kiderült, hogy az sem segített. Előkerül tehát újra — bár egyelőre még némi sztaniolba csomagolva — a korábbi bunkó. A kérdés csak az, hogy Washington csupán „megmutatni” akarja-e, vagy használni is. Mert latin-Amerikában az utóbbi tíz esztendőben — egyik sem vált be. S. P. i