Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-26 / 72. szám

2 Magyar—bolgár tárgyalások Budapesten A Parlament épületében megkezdődött a Magyar—Bolgár Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság IX. ülésszaka. KSD, NAPLÓ, TELEFOTO Rumor kormányalakítási problémája Sama: Mariano Sumor, kijelölt olasz miniszterelnök legnagyobb problémája pillanatnyilag, hogy ki töltse be a négypárti „balközép” kormányában a külügyminiszter tisztét. Az olasz Szocialista Párt (PSI) ragaszkodik ahhoz, hogy a külügyminiszteri tárcát a párt veteránja, Pietro Nenni kapja meg. A kereszténydemokrata balszárny ezzel szemben azt szeretné keresztülvinni, hogy Aldo Moro ülhessen be a külügyminiszteri székbe. Politikai források szerint Rumor még ezen a héten átnyújtja a kormánylistát Saragas köztársasági elnöknek. 4 MOSZKVA: Nyikolaj Patolicsev szovjet és Cornel Burtica román külkereskedelmi miniszter kedden Moszkvában eszmecserét folytatott az 1970. évi árucsereforgalmi jegyzőkönyvi megállapodás teljesítésével összefüggő kérdésekről. A PEKING: A nagy múlttal rendelkező kínai textilipar, amely egyike az ország legfejlettebb iparágainak, az elmúlt két évtizedben az Új Kína jelentése szerint ötszörösére növelte a gyapotfonal és anyag termelését. Ez a cérnaáruk tekintetében a leggyorsabb fejlődés a világon (700 millió kínai számára a fő ruházkodási cikket a gyapotáruk jelentik). ? * TOKIÓ: A szabálytalan parkolás megakadályozása sok gondot okoz minden orsszágban, a közlekedési rendőrségnek. A japán rendőrség országos felügyelősége által feltalált új szerkezetre, „a Szabálytalan parkolásért a gépkocsin lakattal felerősíthető idézés”, amelyet a szabálysértő csak a rendőrség segítségével képes eltávolítani a gépkocsiról, külföldön is felfigyeltek rá. ♦ NEW YORK: Az ENSZ- közgyűlés gyarmati kérdésekkel foglalkozó különbizottsága szerdán megkezdte első napirendi pontjának megvitatását, a gyarmati országok és népek függelenségéről szóló nyilatkozat 10. évfordulójával kapcsolatos tevékenységének vizsgálatát. Harcok Libanonban Bejrúttgy izraeli gyalogosszázad szerdán délelőtt több száz méter mélyen behatolt Libanon területére és 40 perces tűzharcot vívott a libanoni hadsereg alakulataival, közölte egy libanoni katonai szóvivő. 1968 óta izraeli egységek összesen 11 alkalommal sértették meg Libanon határait. 4 RÓMA: Rómában aláírták az olasz—bolgár megállapodást a tudomány és a kultúra terén való együttműködésről. 4 OSAKA: Az Osakai Világkiállítást az első héten 1,5 millió látogató tekintette meg. A vásár megtekintőinek igen nagy türelmet kell tanúsítaniok, mivel az időjárás megtanulásával egyre hosszabbá válnak a várakozási időszakok. A világkiállítás legnagyobb építménye a 109 méter magas szovjet pavilon. 4- KÖLN: A Kölni Ipari Kutató Intézet most nyilvánosságra hozott statisztikai adatai szerint az elmúlt öt évben a világ országainak vasérc-termelése 19,3 százalékkal növekedett és mennyisége elérte a 381,5 millió tortárt. Magyar disszidens tűzharca Párizs Tűzharcot vívott a rendőrséggel kedden a franciaországi Nancyban Simon Géza, a 29 éves magyar disszidens villanyszerelő. A tűzharcban Simon megölt egy rendőrtisztet és ő maga is olyan súlyosan megsebesült, hogy nem sokkal később meghalt. Simon nemrég elvesztette a munkáját és elment az illetékes hivatalba felvenni munkanélküli segélyét. Iratai azonban nem voltak rendben és azok kiegészítése céljából elküldték. Simon nemsokára visszajött, de újabb iratok helyett revolvert hozott magával és lövöldözni kezdett a munkanélküli segélyt folyósító hivatalban. A pénztárost könnyebben megsebesítette. Ezután hazament és elbarikádozta magát manzardszobájában. Amikor a rendőrök érte jöttek, akkor kezdődött a halálos tűzharc. Egyes jelentések szerint Simon erősen alkoholos állapotban követte el tettét. ♦ WASHINGTON: Az amerikai postaügyi miniszter kedd esti sajtóértekezletén közölte, hogy hamarosan megkezdi a tárgyalásokat a szakszervezeti megbízottakkal a postások bérköveteléseiről. ♦ PÁRIZS: Given fekete álarcos, magát „jobboldali lázadónak” minősítő diák kedden berontott a párizsi Quartier Latin egyik kis színházába, ahol Juan Copi argentínai „avangard” szerző sok vihart kavart, „Éva peron” című darabja volt műsoron. Az álarcosok könnygázbombákat dobáltak, ütlegelni kezdték a nézőket, majd tüzet raktak a színpadon. Egy nézőt kórházba kellett szállítani. ■f WHITTON: Az angliai Whittonban Arnold Baker 37 éves hivatalnok kizuhant munkahelyének 10. emeleti ablakából. A balesetet könynyebb sérülésekkel megúszta, mivel egy vászontetejű gépkocsira esett , a kocsi viszont alaposan megrongálódott. utian mi napja Péter János Potsdamban Az NSZEP központi lapja , a Neues Deutschland szerdán első oldalán számol be Péter János külügyminiszter keddi tárgyalásáról Otto Winterrel. Szerdán Potsdam meglátogatása szerepelt a programon, este pedig a berlini magyar nagykövetség adott fogadást Péter János tiszteletére. Podgornij iráni látogatása Moszkvai politikai körökben élénk figyelemmel kísérik Nyikolaj Podgornijnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének iráni látogatását. Szovjet részről aláhúzzák, hogy a két ország vezetői közötti magasszintű találkozók és eszmecserék mindannyiszor kedvezően hatottak a szovjet-iráni kapcsolatok alakulására. Huszonnégy órán belül két diplomatát raboltak el Latin-Amerikában Buenos Aires, Paraguay Buenos Aires-i nagykövetsége kedden éjszaka értesítette az argentin rendőrséget arról, hogy elrabolták Waldemar Sanchezt, Paraguay Corrientes tartomány Ituzaingo városában működő konzulját. Egy közeli bárban letétbe helyezett levél tanúsága szerint a magát „argentínai felszabadító frontnak” nevező szervezet hajtotta végre, 24 órán belül a második ilyen jellegű akciót Latin-Amerikában. A szervezet Sanchez életéért két politikai fogoly szabadon bocsátását követeli, akiket — értesüléseik szerint — a börtönben rendszeresen kínoznak. A csere lebonyolításának határidejét a gerillaszervezet szerdán, helyi idő szerint este 22 órában jelölte meg. Santo Domingo: Kedden ugyancsak elrabolták az Egyesült Államok Santo Domingo-i nagykövetségének légiattaséját, a 48 éves Donald J. Crowley alezredest A szervezet ultimátumban jelentette be, hogy 21 politikai fogoly szabadon bocsátását követeli a dominikai hatóságoktól, cserében az amerikai légiattasé életéért. Az ultimátum szerdán, magyar idő szerint 16 órakor járt le. Közölték továbbá azt is, hogy a foglyok szabadon bocsátása után 10 órával eleresztik az amerikai tisztet. Figyelmeztették a hatóságokat, hogy a szabadon bocsátandók névjegyzékére kerül mindenki, akit az ultimátum kibocsátását követően az esetleges nyomozás során tartóztatnak le. 1970. március 26. Megkezdődtek a magyar kultúra napjai a Szovjetunióban A Szovjetunióban szerdán megkezdődtek a magyar kulturális napok. Ebből az alkalomból díszbe öltözött a Kreml kongresszusi palotája , a nyitóünnepség színhelye. Magyar és szovjet zászlók ékesítették a hatezer személyt befogadó, impozáns termet, méteres betűkből összeállított felirat hirdette az örök és megbonthatatlan szovjet—magyar barátságot. Hosszantartó taps fogadta a vörös szegfűcsokorral színpadra lépő magyar vendégeket: Ilku Pál művelődésügyi minisztert és a magyar kulturális delegáció tagjait, Ropii Gyula moszkvai magyar nagykövetet, valamint a vendéglátókat, Jekatyerina Furceva művelődésügyi minisztert és más kimagasló szovjet kulturális személyiségeket. A kormánypáholyban az ünnepi est vendégei között foglalt helyet Pjotr Gyebmesev, az SZKP PB póttagja, a KB titkára és Konsztantyin Katusev, az SZKP KB titkára. Furceva asszony meleg szavakkal köszöntötte a magyar delegáció vezetőjét és tagjait. Hangsúlyozta a magyar művészeti eseménysorozatnak azt a jelentőségét, hogy a szovjet nép a magyar néppel együtt ünnepli meg méltóképpen Magyarország felszabadulásának negyedszázados évfordulóját. Kiemelte, a jubileum ünnepi fényét csak növeli, hogy időben egybeesik az egész emberiség nagy ünnepével, a Lenin-centenáriummal. Külön rámutatott arra, hogy a szovjet nép ismeri és nagyra értékeli a magyar kultúra alkotásait. A miniszterasszony bevezető szavait követően Ilku Pál mondott beszédet. Ilku elvtárs forró köszönetet mondott mindazoknak, akik lehetővé tették a magyar kultúra napjainak megrendezését a testvéri Szovjetunióban. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után a Magyar Állami Népi Együttes mutatta be nagysikerű műsorát a moszkvai közönségnek. A szovjet fővárosban zajló ünnepséggel egyidőben tartotta meg első előadását Leningrádban a Nemzeti Színház együttese, amely a következő tíz nap során három darabot mutat be a szovjet közönségnek: „Az ember tragédiáját”, Gyurkó László „Szerelmem Elektra” című művét és Zorin szovjet író „Varsói melódia” című színművét. A most következő tíz nap során a Szovjetunió több mint 40 városában kerül sor a magyar kulturális napok eseményeire. Színházi előadások és filmbemutatók, hangversenyek, fénykép-, könyv- és plakát-kiállítások, tudományos előadások és ülésszakok hozzák közelebb a szovjet közönséghez kulturális életünk eredményeit. Suharto megkegyelmezett két halálraítéltnek Djakarta: Suharto indonéz elnök megkegyelmezett a halálra ítélt Subandilo volt külügyminiszternek és az ugyancsak halálra ítélt Omar Dhani marsallnak, az indonéz légierő egykori főparancsnokának. A hírt az AFP francia hírügynökség közli jól tájékkozott, de meg nem nevezett djakartai körökre hivatkozva. A francia hírügynökség szerint Suharto még március 16-án megkezdett malaysiai látogatása előtt kegyelmezett meg a két halálraítéltnek. Az AFP híre szerint Suharto más, hasonló vádakkal halálra ítélt személyeknek is megkegyelmezett. A büntetéseket életfogytiglani elzárásra változtatták. Nyugat-Berlinben befejeződtek a négy nagyhatalom képviselőinek ma, csütörtökön kezdődő, Nyugat-Berlin helyzetének megvitatását célzó tárgyalásainak előkészületei, amelyekre az egykori Szövetséges Ellenőrző Tanács nyugatberlini épületében kerül sor. Tavaly júliusban Gromaro külügyminiszter azért tett javaslatot a négy nagyhatalom berlini tárgyalásainak újrakezdésére, mert az összes európai körülmények mind sürgetőbbé tették, hogy tiszta vizet öntsenek ebbe a zavaros pohárba. Amikor a szovjet javaslat elhangzott, a Nyugat-Berlini Szövetségi Ellenőrző Bizottság már mintegy 28 esztendeje csak papíron létezett. A három nyugati nagyhatalom, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország gyakorlatilag lehetetlenné tette a SZEB munkáját azáltal, hogy a városrész feletti közigazgatási jogaikat formálisan — és jogtalanul — átruházták a Német Szövetségi Köztársaságra. Ezáltal olyan válsággócot hoztak létre Európa közepén, amelynek segítségével bármikor kiélezhetik a helyzetet. Gromiko javaslata azért is volt oly időszerű, mert ez a válsággóc a nyugati hatalmak számára is mindinkább „korszerűtlenné” válik, hiszen a rosszemlékű hidegháború terméke. Feltehető tehát, hogy a három nyugati partner is hajlandó változtatni a helyzeten. Szeptemberben megindultak az előtárgyalások a négyhatalmi megbeszélés színhelyéről és időpontjáról. Végülis megegyeztek abban, hogy március 26-án, csütörtökön a Szövetségi Ellenőrző Bizottság immár több mint két évtizede „üzemen kívül helyezett” nyugat-berlini épületében találkozik a Szovjetunió berlini, valamint a három nyugati hatalom bonni nagykövete. Miről fognak tárgyalni? A kérdés lényege: mi a státusza annak a városrésznek, amely 1915-ben, Berlin négyhatalmi megszállásának idején a három nyugati hatalomhoz tartozó zónák egyesítéséből született, s megmaradt a tőkés társadalmi rendszerben, miközben körülötte létrejött a szocialista Német Demokratikus Köztársaság? Nyugat-Berlin tulajdonképpen sziget, amelyet csak a Német Demokratikus Köztársaságon keresztül vezető útvonalakon, vagy légiúton lehet megközelíteni. Az a hidegháborús időkben született koncepció, amely ezt a városrészt az NSZK részének tekinti, abból indult ki, hogy a Német Demokratikus Köztársaság nem életképes, és az adenaueri bonni állam előbb-utóbb be fogja kebelezni. Nyugat-Berlint a három nyugati nagyhatalom sajátos harci előőrsként kezelte. Óriási pénzeket áldozott gazdasági fellendítésére, a bonni vezetők pedig még államelnököt is itt választottak, hogy ezzel is provokálják az NDK-t és hangsúlyozzák: igényt tartanak Nyugat- Berlinre. Ez a koncepció nyilvánvalóan megbukott. Elsősorban azért, mert a Német Demokratikus Köztársaság megerősödött, a világ kilencedik legfejlettebb ipari államává nőtt, és húszéves fennállása alatt olyan tekintélyt vívott ki magának, hogy a bonni vezetők ma már tárgyalóasztalhoz ülnek a nem is olyan rég „szovjet zónaként” kezelt országgal. Ebből következik, hogy a nyugatnak előbb vagy utóbb el kell ismernie: Nyugat-Berlinnek különleges és mindenképpen önálló politikai státusza van, semmiképpen sem tartozik az NSZK-hoz, s a hozzávezető utakon az NDK teljes mértékben gyakorolhatja felségjogait. Ennek elismertetése a tárgyalásokat kezdeményező szovjet fél elsőszámú célja. A nyugati hatalmak azonban le szeretnék szűkíteni a tárgyalásokat a „közlekedési problémákra”, s olyan megállapodást szeretnének kötni, amely feltétel nélkül biztosítja a szabad közlekedést az NDK területén átvezető 180 kilométeres útvonalon, s korlátozná a Német Demokratikus Köztársaság ellenőrzési jogát. A kezdet a tárgyalásokon bizonyára csak az ellentétes álláspontok tisztázásának és jobb megismerésének szakasza lesz. Mégis biztató már maga a tény, hogy a 22 éven át tartó „jegyzékháború” helyett végre ismét egy asztalnál él a négy nagyhatalom a nyugat-berlini kérdésben. Olyan időben történik ez, amikor az NDK—NSZK, lengyel—nyugatnémet, sőt szovjetnyugatnémet megbeszélések is folynak. Nyugat-Berlin státusza kétségtelenül része az általános európai rendezésnek, az európai biztonság széles problémakörének; az előrehaladás ebben az ügyben feltétlenül visszahat a kontinensünket érintő más, fontos sorskérdésekre. Huszonhét év múltán... Tanácskozás Nyugat-Berlinről Képünkért a megbeszélések résztvevői: (balról jobbra): Roger William Jackling, Anglia, Francois Seydoux, Franciaország, Kenneth Hush, az Egyesült Államok, bonni nagykövetei és Pjotr Abraszimov, a Szovjetunió berlini nagykövete.