Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-01 / 51. szám

1970. március 1. HORIZONT MIÉRT ÍZLETESEK A CSIRKÉK? A Wisconsin­i egyetemen az a­­merik­ai kutatók észrevet­ték, hogy a baromfigyárak­ban túlságosan steril viszo­nyok között nevelt csirkék húsa íztelen. Kiderült, hogy sí „steril” csirkék gyomrá­ban nincsenek olyan bakté­riumfajták, amelyek a szo­kásos baromfiudvarokban tartott szárnyasok gyomrá­ban mindig megtalálhatók. A tudósok feltételezik, hogy éppen a gyomor- és­ bélbak­tériumok szintetizálják azo­kat az anyagokat, amelyek oly ízletessé teszik a csirke­húst LÉZERSUGÁR A VÉREDÉNYEK átvilágítására Nemrégiben angol tudósok kí­sérletet végeztek a lézersugár­nak az emberi test átvilágításá­ra való felhasználásával. Ha az emberi kart 100 milliwatt erős­ségű hél­o­ nconsugárral világít­juk meg, közönséges előhívás után megkaphatjuk a véredény­­rendszer rajzolatát. Röntgensu­garakkal gyakorlatilag lehetet­len elérni ezt. Ezek után nincs kizártra, hogy eljön az a nap, amikor a lézer-berendezés alkal­mazása lehetővé teszi a véredé­nyek kóros elváltozásának diag­nosztizálását. Ha figyelembe vesszük, hogy a szív-érrendszeri megbetegedések mennyire fe­nyegetik ma az emberiséget , értékelni tudjuk e lehetőség je­lentőségét. FÖLDI MOGYORÓ A VÉRZÉKENYSÉG ELLEN A vérzékenység kezelésére eddig a vérátömlesztésen kí­vül nem állt más eszköz az orvosok rendelkezésére. A düsseldorfi gyermekklinikán, ahol a véralvadás kérdésé­vel már régóta foglalkoznak, megállapították, hogy a kö­zönséges földi mogyoró olyan anyagokat tartalmaz, amely lényegesen növeli a vér alvadóképességét. Bár még sok ellenőrző kísérletre van szükség, amíg a ható­anyagot gyógyszerként alkal­mazhatják, a szakemberek véleménye szerint a felfede­zés új fejezetet nyitott a vérzékenység elleni küzde­lemben. VITAMINOKKAL A SKIZOFRÉNIA ELLEN Dr. Abram Hoffer kanadai ideg- és elmegy­ógy­ász „a ski­zofrénia gyógyítására létesített alap” New York-i ülésén ismer­tette a skizofréniások viszonylag egyszerű és nem túlságosan költséges gyógykezelését. Tulaj­donképpen nem új a gondolat, amely Hoffer elméletének alap­ját képezi, és amely röviden ab­ban foglalható össze, hogy ez a betegség a B 3 vitamin túlzott hiányával függ össze. A gyógy­mód, amely a skizofrénia minél korábbi stádiumában igen nagy adagokban irányoz elő B 3 és C vitamint, dr. Hoffer szerint ed­dig nem sejtett lehetőségeket ígél. sunanttitt napló Tyúktojásba oltják az influenzások torokváladékát Világjárvány a hongkongi Fél évszázad alatt harmadszor — Vírusok ellen tehetetlen a tudomány? Két szörnyű vírusbetegség — a himlő és a veszettség — megszüntetésére alkalmas el­járást Jenner 1798-ban,­ illet­ve Pasteur­­iedben dolgozta ki, jóllehet a vírusok termé­szetét akkor még nem is is­merték. Mi az oka annak, hogy a viszonylag enyhébb vírusbetegséget, az influenzát mai napig sem sikerült le­küzdeni? Szakemberek szerint ennek­ oka az, hogy a kórokozó ví­rusok között az influenza ví­rusának sajátos természete van. Legjellemzőbb rá a nagyfokú változékonyság. Ez azt jelenti, hogy az egyes in­­■ fluenza vírustörzsek között, de a törzsek egyes varián­sainál is lényeges alaki és biológiai eltérések vannak. Továbbá bizonyos típusok rö­vid életűek, hirtelen, nem tudni honnan, új törzsek je­lennek meg. Ezek a körül­mények teszik bonyolulttá­ és nehézzé a kutatásokat. Mind­ezek ellenére azért mégis vannak biztató eredmények az influenza elleni kutatá­sok terén. SPANYOLNÁTHA Félévszázad alatt a harma­dik járványt éljük át. Az idősebbek jól emlékeznek az 1918—19. évi nagy influen­zára. Ekkor az egész világon húszmillió ember halt meg influenza következtében, Ma­gyarországon több, mint öt­venezer ember életét vitte el a vírus. A járvány­­Ameri­kából indult, onnan jutott el Európába, először Franciaor­szágba. Feltételezik, hogy a háború miatt legyengült fran­cia lakosság körében a vírus virulensebbé vált. A hírzár­lat miatt hiányos volt az in­formáció. Az influenzáról szóló legtöbb hír" az akkor semleges Spanyolországból származott, ezért nevezték Európában az 1918—19-es influenzajárványt „spanyol­­náthának”. A második világ­járvány 1957-ben volt Ez Kínából indult el, ezért „ázsiai influenzának” nevez­ték. Már a 18-as világjárvány után nagy erővel fogtak hoz­zá az influenzát okozó vírus kutatásához.­ Annak ellenére, hogy a betegség diagnózisa klinikáikig még ma sem je­lent egységes kórképet — már régen sejtették, hogy az influenzát vírus okozza. Bi­zonyítani azonban csak 1933- ban sikerült. Rájöttek, ha influenzás ember köpetével megfertőzik a vadászgörényt akkor a görény az emberhez hasonló influenzás tünetek­kel megbetegszik. Mivel a vírus csak élő sejtben szaporodik, tanulmá­nyozás céljára előkeltetett tyúktojásba oltják az influen­zás ember torokváladékát. A vírus a csirkeembrióban el­szaporodik és néhány nap múlva az embrionális folya­dékból kimutatható. Ilyen tenyésztési eljárások alapján sikerült kimutatni, hogy a 18-as és az 57-es járványt az A-típusú, illetve annak vál­tozatai okozták. Az angol ku­tatók által elkülönített vírust például Ao altípusnak nevez­ték el. Kimutatták azt is, hogy a húszas években elter­jedt egy olyan vírus is, amely rokona volt az AO-nak, de korántsem volt azonos vele. 1946 táján már annyira el­térő variánsok jelentek meg, hogy a kutatók egy egészen új törzsről — az Ai-ről be­széltek. Ezzel egyidőben az „ősi” Ao típus kihalt, nyoma­­veszett. Ekkortájt egyedural­kodó volt az Ai, de nem so­káig, mert 1957-ben megje­lent „napjaink vírusa”,­­ az A1. Feltűnő, hogy az A-tör­­­zsek egyike az A 1 nem oko­zott világjárványt, míg az, Ao és az A2 igen. HÁROMÉVENKÉNT Úgy látszik világjárványok akkor keletkeznek, amikor a vírus váratlanul támadja meg az embert, amikor az nem rendelkezik semmiféle immunitással. Erre csakis az új törzsek alkalmasak, illet­ve ugyanannak a törzsnek egy variánsa. Az A-típus okozta járványok két-három évenként követik egy­mást, a közbeeső szünetek oka fel­tehetően a szerzett immuni­tás, amely megakadályozza a nagyobb mérvű járvány kifej­lődését. A kisebb, a két-há­rom évenként ismétlődő in­fluenza esetén nem minden­ki betegszik meg, de a vi­lágjárványok idején csaknem száz százalékos a megbetege­dés. Amint látjuk, a vírusos influenza kórokozója elleni küzdelmet nagymértékben gátolja a vírusok nagyfokú változékonysága, amely a lé­tért folyó küzdelemnek igen érdekes példája. A néhány évenként ismétlődő járvá­nyok során az emberek nagy­része védetté válik, ami miatt az eredeti kórokozó vírus fennmaradása lehetetlen. VÉDŐOLTÁSOK Annak az eldöntése, hogy az előző törzstől származó oltóanyaggal lehet-e védekez­ni az újabb influenza ellen, attól függ, hogy a variáns vírustörzs mennyire tér el az előzőtől. Előfordul az is, hogy néha egészen új törzsek bukkannak fel, talán az ál­latokban fejlődnek, s ezek ellen semmi védettsége, nincs az embernek. Feltehetően az ilyen törzsek okozzák a vi­lágjárványokat. A vírusok nagyfokú válto­zékonysága miatt védőoltás­sal teljes mértékben véde­kezni nem lehet. Legfeljebb mérsékelni lehet a járványo­kat, de felszámolni nem. Éppígy nincs az influenzának fajlagos gyógyszere sem. 1964 óta tudunk egy Ammantidin I nevű szerről, amely állítólag­­ képes a vírusok szaporodá­­­­sát megakadályozni. Annak­­ ellenére, hogy ez a szer sem­­ oldja meg az influenza gyó­­­­gyítását, illetve megelőzését, mégis jelentős lépésnek tart­ható az influenzás megbete­gedés gyógyítása, vagy pre­venciója szempontjából. Ta­lán több eredménnyel ke­csegtetnek azok a kutatások, amelyek kimutatták, hogy bizonyos vírussal fertőzött szövettenyészetet nem lehet megfertőzni másik vírussal, mivel azzal szemben immun A NARVÁL Szarvának rendkívüli hosszúsága miatt valósá­gos legendák övezik. A vi­lág egyik legtitokzatosabb állata. Egy időben már azt hitték, hogy kihalt, de az­után újra felmerült az óceán mélyéből. A narvál­­ról — illetve a hímek óriási csontszarváról — költötték az egyszarvú le­gendáját. A vadászok ré­gen beérték­ azzal, hogy fejszével levágták a nar­­vál gyönyörű, olykor 3 mé­ter hosszú szarvát. Az esz­kimók ma már zsírjáért is vadásszák. A KEREK HÁTÚ BÁLNA Nem­­ sok embernek, nem sok tengerésznek volt al­kalma valaha is megtekin­teni az óceán vizéből ki­ugró kerek hátú bálna akrobata mutatványát, amint 30 tonna súlyáról megfeledkezve, a delfinek könnyed szökellését utá­nozza. A Bermudák vidé­kén a kerek hátú bálnák — más bálnafajtáktól elté­rően, amelyek csendesen úszkálnak — egész ugrás­sorozatokat produkálnak. A kerek hátú bálna ugrá­sai már régóta foglalkoz­tatják a tudósokat Nem tudják­­ eldönteni, vajon az ugrás a kerek hátú bál­­­nák sajátos nyelve, vagy örömük kifejezése? Vagy talán játék? A tudósoknak mindmáig nem sikerült megfejteniük ezt a rej­télyt, amely olyan régi, mint a kerek hátú bálnák fajtája: 200 000 éves. A KÖHAL olyan gyorsan és töké­letesen elrejtőzik a tenger szirtes mélységében, hogy a fényképésznek legfel­jebb csak nagy ügyesség­gel, detektívhez méltó ta­lálékonysággal és nem kis bátorsággal sikerül lencse­végre kapnia. Az ember tarka virág­csokornak nézné, pedig a kis kőhal félelmetesebb, mint a polipok vagy a bál­nák, veszedelmesebb, mint a világ óceánjainak bármely halfajtája. A kőhal a tró­pusi vizek mélyén, vagy a kelet-afrikai partok men­tén — kedvelt búvóhelyein — igazi tömegveszedelem­nek tekinthető, mert du­doraiban veszedelmes fegy­ver rejlik: villámgyorsan kilövellő méreg, akárcsak a kobránál. A kőhal a tenger mélyét kutató em­berek halálos ellensége. mesebeli Állatok VÉRVIZSGÁLÓ AUTOMATA­ ­ A laboratóriumi elemzés a­­ rendelőintézetekben, a kór­­­­házakban és a kutatóintéze­tekben nagyszámú munka­erőt köt le, különösen a vér­minták sokirányú vizsgála­ta. Az egyik angol cég ku­tatói olyan vérvizsgáló be­rendezést konstruáltak, amely óránként 300 vérmin­ta elemzését teljesen auto­matikusan, egy személy fel­ügyelete mellett végzi el. Kovácsoknál a kézizmok gyengülnek el legkésőbb LEHET-E 180 ÉVET ÉLNI? Lehetséges, hogy az em­ber 180 évett éljen? — Ne válaszoljunk rögtön, hanem kérdezzünk tovább! Mi a titka annak, hogy egyes nö­vények hatezer évig is él­nek? Ha a biológusok kiku­tatnák egyes élőlények hosz­­szú életének titkait, tapasz­talataikat felhasználhatnák-e az emberi élet meghosszab­bítására? Eddigi életünk során be­bizonyosodott, hogy az em­beri élet felső határának nincs elméleti bizonyítéka, viszont az életkörülmények megjavításának lehetőségei gyakorlatilag kimeríthetet­­lenek. Népszámlálási adatok bizonyítják, hogy a társadal­milag fejlett országokban lassan, de folyamatosan emelkedik a száz évesnél idősebb emberek száma. Azt is megállapították, hogy Európában a középkor óta háromszorosára nőtt az élet­kor felső határa. Milyen áldozatok árán? Milyen „áldozatokat” kel­lene hozni a ma élő ember­nek, hogy meghosszabbítsa életét Tekintsünk el az öröklési tényezőktől és csak azokról a lehetőségekről be­széljünk, amelyek mindenki számára adva vannak, köny­­nyen elérhetők. Ilyenek a táplálkozás, a mindennapos alkotó, aktív munka, a he­lyes pihenés, az idegrend­szer és az értelem. Nyilván még egy évtizednyi aktív többlet élet is megéri, hogy lemondjunk a „nehéz” éte­lekről, hogy mindennap tor­názzunk, s hogy kordában tartsuk érzéseinket, indula­tainkat J. Glass, az ismert angol gerontológus, az öregedés tudományának világhírű szakembere azt tanácsolja, hogy mindenekelőtt gyöke­resen meg kell változtatni a mai ember táplálkozási el­veit. Vitázni kell azzal a né­zettel, amely az egyes táp­anyagok értékét aszerint ál­lapítja meg, hogy mennyi kalóriát tartalmaznak. Az emberi szervezet nem ter­modinamikai gép, ennélfogva a szervezet az életfolyama­tok lebonyolítására nemcsak hőenergiát, hanem kézmiai, elektromos és más fajta energiákat is hasznosítani képes. A tápanyagok érté­kelésekor inkább azt kell vizsgálni, hogy a tápanyag mennyire emészthető, káros, vagy hasznos-e a szervezet számára. Meg kell azonban mondani, hogy ma még nincs olyan táplálkozástani elmélet, amely ellensúlyozni tudná a táplálkozástudo­mány hagyományos energia­­koncepcióját. Az öregedéssel foglalkozó szakemberek felfigyeltek ar­ra a mindenki által is ta­pasztalható jelenségre, hogy az ember egyes szervei nem egyszerre öregednek el. Így például hamar „öregszik” a látó- és hallószerv, a szem és a fül, a bőr, a mozgás­szervek, az izomzat stb. Megfigyelték, hogy azok a szervek állnak ellen az öre­gedésnek leginkább, ame­lyekre a szakmai tevékeny­ségnél fogva a legnagyobb megterhelés jut. Agyunk mindennapi kenyere Glass „Lehet-e 180 évet élni?” című könyvében több tudományosan is alátámasz­tott receptet ajánl, amelyek­nek betartása esetén lelas­sítható az öregedés. Szerinte meg lehet akadályozni az egyes szervek korai örege­dését, ha megfelelően bá­nunk velük. Nézzük csak, miként bánjunk az agyunk­kal, amelynek életünk meg­hosszabbításában alighanem a legfontosabb szerep jut. Az agynak nemcsak szellemi táplálékra, ingerekre van szüksége, hanem „mindenna­pi kenyérre” is. Az emberi agynak­­ különleges táplálko­zási igénye van. Nagymeny­­nyiségű oxigént, telítetlen zsírsavakat, foszfort és ként kíván, hogy hosszú ideig hi­bátlanul elláthassa funkció­ját. Ezen kívül bizonyos nyomelemek — cink, réz, kalcium és vas — is kelle­nek ahhoz, hogy sokáig meg­őrizze frisseségét. A gondol­kodáshoz kellenek vitaminok is, nélkülözhetetlenek az E és a B vitaminok. A felsoroltak között leg­fontosabbnak tartják a ge­rontológusok a telítetlen zsírsavakat. A biokémia megállapította, hogy egyes növényi olajok, mint a nap­raforgóolaj és az agysejtek magjában lévő foszforlipoi­­dok molekulaszerkezete kö­zött bizonyos hasonlóság van. Ezért ha agysejtjeinket mindig és sokáig funkcióké­pes állapotban akarjuk tar­tani, el kell látni őket telí­tetlen zsírsavakkal — ilyen a napraforgóolaj (a mi étola­junk), olívaolaj, a búzacsírá­ból préselt olaj. De telítet­len zsírsavakat és foszfor­­lipoidokat tartalmaz a tojás sárgája és a halikra is. A férfi szervezetének öt­ször annyi telítetlen zsírsav­ra van szüksége, mint a női szervezetnek. Megállapítot­ták, hogy a férfiak korábban halnak meg, mint a nők, talán azért, mert a férfiak kevesebb növényi olajat és foszforlipoidokat ettek éle­tükben. Ezért a biológusok azt ajánlják, hogy a férfiak egyenek több halat és főleg halikrát, mert ezzel kielégít­hetik a foszforigényüket. De a férfiasságra jó hatással van a csukamájolaj, a barnake­nyér, a bab, a piroskáposzta és a sárgarépa is. Ajánlják még a fokhagymát, amely sok ként tartalmaz. Az agyvelő működéséhez nélkülözhetetlen még a cink és a réz. Cink legbiztosabb forrása a búzalisztből készült tészták, a dió pedig réztar­talma miatt fontos. Mihez kell a kálcium? Megállapí­tották, hogy mész hiányában az agy hamar kimerül, gyen­gül a koncentráció. Kellő mértékben felszívódik a kál­cium az almából és a kajszi­ból, de a szőlő és a cseresz­nye is­ fontos kálciumforrása lehet az agynak. Öröm és bánat Több gerontológus vallja, ha az agysejteket megfele­lően tápláljuk, kimunkáljuk a hosszú élet egyik, s talán legfontosabb feltételét. Per­sze az „etetés” még nem elég, hanem meg kell ta­nulni „bánni” az aggyal. A gondolkodási képesség előse­gítheti, hogy meghosszabbít­suk életünket, de meggyor­síthatja azt is, hogy a teme­tőbe kerüljünk. Ismeretes, hogy az ember érzelmi álla­pota — az öröm, nevetés, sírás, bánat — az emóciók erőteljesen hatnak a vér­nyomásra, a hosszantartó gondterheltség, ideges han­gulat éppolyan halálos mé­reg, mint a cián, vagy a hi­gany. Talán igaz az a mon­dás: „Azért halunk meg, mert helytelenül gondolko­dunk”. Biológusok nagy ré­sze hirdeti, hogy a gondol­kodási képesség hiánya nem szabad, hogy elpusztítsa az embert. Ha a tudatot aka­ratlagosan irányítjuk, határ­talan alkotóerőhöz jutunk. Tehát használjuk ki agyun­kat, tudatunkat életünk meg­hosszabbításában. Glass ja­vasolja, hogy a cél érdeké­ben szuggeráljuk agyijukat, gondolatainkat pedig tuda­­t­­osan állítsuk szervműködé­­­­seink szolgálatába. Ez nem lesz hiábavaló, hiszen az idegrendszerünkkel, agyunk­kal befolyásolhatjuk szerve­zetünk minden funkcióját. Takács László

Next