Dunántúli Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-26 / 121. szám
WO. mefusti. Di mantait natii« Újra termelnek a Maros menti olajkutak A marosi árhullám apadásával ismét munkához láttak a Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemének dolgozói a folyó mentén leállított tankállomásokon és az olajkutak mellett. A múlt héten lezárt 16 olajkútból hétfőn 14- nek nyitották meg a csapjait, s üzembe helyezték a hozzájuk tartozó két tankállomást is. 1 Másfél millió tv — másfél millió lépés előre A hódító Videoton Tizenkétezer ember, kétmilliárd forintos termelési érték A reklám nem luxus — 1970: a nyugati betörés éve Amikor szétnyílt a súlyos bársonyfüggöny, elnőnek ez a négy betű tűnt a közönség szemébe: VT—TV. A székesfehérvári nemzetközi jazzfesztivál sok országból öszszegyűlt résztvevői azonban már nem csodálkoztak ezen: Magyarországra vezető útjuk is e négy betűvel volt kikövezve. A meghívótól a szállodáig mindenhez a Videoton embléma jegyében jutottak, s bár, magától értetődően, azt még sokan nem tudták, mit is takarnak e betűk, erejében valamennyien szentül bíztak. A VT- gyár amerikai méretű és hatásosságú reklámtevékenysége néhány év alatt itthon is csodálatos eredményeket hozott: az egykori Vadásztölténygyárra ma már szinte senki sem emlékszik. Ez a szó: televízió, ma már a gyerekekben is a Videoton, illetve a gyárral együtt hírnevet szerzett város, Székesfehérvár nevét asszociálja. Munkácsy, a hírverő Az egykori Vadásztölténygyár — melynek még a háború okozta hadianyag-konjunktúra sem tudott országos rangot adni, — ma már csak emlék. 1954-ben a VT- ben megkezdődött a rádiógyártás, 1958-ban pedig megindult a tv-szalag is. Ma tizenkétezer embert foglalkoztat a gyár, s évi termelési értéke meghaladja a 2 milliárd forintot. — A szupermodern irodaépület kapujában szigorú őr áll: aki az élvonalban van, az tudja, mit ér ma egy-egy műszaki információ. A kereskedelmi főosztályon persze már nincsenek titkok. Innen irányítják a vállalat sok millió forintot felemésztő reklámhadjáratát A propagandisták jelszava: a vásárlás, mint akció, az ismeretszerzéssel kezdődik. Az első feladat tehát: megismertetni a márkát. A második: jó hírét költeni. S a harmadik: igazolni és őrizni ezt a hírnevet. A termelési grafikon évről évre magasabbra emelkedik. 1968-ban, tehát mindössze 14 évvel a start után, megünneplik a kétmilliomodik rádiókészülék elkészültét, egy évre rá újabb születésnap: kész a másfélmilliomodik tv. Az első a jóemlékű Munkácsy volt. Lapozgatjuk a hőskort idéző kimutatásokat. Egy típus 16 ezer darab. — 1960-ban már három típus — Munkácsy, Benczúr, Tavasz —, készül a gyárban, s a „példányszám” meghaladja a hatvanezret. A kérdésre: mi a siker titka? — egyöntetű a válasz. Kellő időben, megfelelő minőségű és elfogadható árú termékkel jelentkeztek. Vidéken világvárosi szemlélettel Tavaly 234 ezer televíziót dobtak piacra. A típusok száma hét, a variánsok száma azonban több tucat. A magyarázat: a piac igényei megoszlanak, a tv ma már nemcsak tartós fogyasztási cikk, de divattárgy is. A hatalmas csarnokok fehér fényben úsznak, a szalagok szigorú, már-már kíméletlen pontossággal szállítják a munkadarabokat. A munkások túlnyomó többsége fiatal. A gyár megalakulása első percétől kiemelt jelentőséget tulajdonít a munkaerőgazdálkodással kapcsolatos kérdéseknek. A tv-gyártás fiatal iparág, logikus tehát, hogy a kulcs helyeken is fiatalok legyenek. A megbecsülés egyik legfontosabb előfeltétele a precizitás. Papp István vezérigazgató külön kimutatást készített az újságírók számára a minőség alakulásáról. A VT-televíziók egy üzem évre eső meghibásodási száma: 1.4. Három évvel ezelőtt 2.5 volt. A fordulat éve — 1964 —, óta a Videoton mind jelentősebb eredményeket ér el a külföldi piacokon. 1964 azért nevezetes dátum, mert akkor tértek át az úgynevezett családelv alkalmazására. A fejlesztési erőfeszítések tehát még koncentráltabbak lettek. A fejlesztési labort egyébként akár 1. számú üzemegységnek is nevezhetnénk. Pontos számokat senki sem mond, de egy rövid séta alkalmával is meggyőződhet róla az ember, hogy milyen rendkívüli erőket fordítanak a folyamatos gyártmányfejlesztésre. 1970-et írunk, a Videoton-tv keresett cikk a piacokon, a rajzasztalok mellett mégis fantasztikus hajtás. Új gépek, új formák, új képességek kellenek... A folyamatos tanulás és az állandó fejlesztés egyébként a VT-ben alaptörvény. Már az ötvenes évek végén, amikor még csak alkatrészeket gyártottak — kooperációban —, együttműködési szerződést kötöttek a Budapesti Műszaki Egyetemmel. Innen kapták az első mérnököket, s itt tanulnak tovább a mai, nemzetközileg elismert szakemberek is. A Videotonnak nemcsak futballcsapata, stadiona, színháza, újságja — de „saját” — kihelyezett egyeteme is van. Jova rádiói A VT-emblémás készülékek Európa, Afrika és Ázsia másféltucat országába jutnak el. Most újabban a tengeren túli államokkal „ismerkednek”. A piacra való betörésnek ezernyi feltétele, módja van. Egy ezek közül a helyi ízlés, a helyi hagyományok maximális figyelembevétele. De van más út is. Egyiptom számára például külön gyártmánycsaládot — az ún. szettgarnitúrát —, alakították ki, melyet — miután az ország foglalkoztatási gondokkal küzd —, a helyszínen, helyi munkaerővel szereltetnek össze. A közeljövő készülékei? A tv-ben a közép, illetve nagyképernyős, illetve a feketefehér, valamint a színes adások vételére egyaránt alkalmas „öszvér”-készülék. Ilyen az Inter-Sztár is, mely a múlt esztendő végén kezdte meg hódító útját. A minivizor? — Egyelőre csak van. A széria kicsi, a ráfizetés nagy — mégis csinálni kell — mert ami ma luxus, holnap mindennapos szükséglet lesz. A rádiógyártás szinte teljesen átállt a zseb-, a táska-, illetve autórádiók gyártására. Tavaly — a BELKER statisztikája szerint — 465 ezer rádiót adtak el belföldön. S ebből csak 101 ezer volt a hálózati készülék... Az idei év nagy üzletegyezmény a FIAT-tal. Ha minden a tervek szerint sikerül, nemsokára magyar rádió lesz az „ÉV autójában” ... Stratégia és taktika Matók Károly, termelési igazgató mondja: a vállalatistratégia célja a vállalat jövőjének biztosítása, az események előrelátása. Feladata azon döntések megalapozása, melyek hosszú időre kihatnak majd a vállalat, illetve a piac alakulására. A vállalati stratégia nem azonos a távlati fejlesztéssel, annál szélesebb, összetettebb kategória. Mint a Videoton minden megnyilvánulásából, ezekből a mondatokból is a világosság, céltudatos egyértelműség árad. Tudni, hova akarok eljutni — ez mindennek az alapja. Épül a gyár, épül a piac, s hihetetlen szívóssággal folytatódik a nagyközönség — jó értelmű —, megdolgozása. Vasárnaponként az országban hol itt. Mintegy hatvan különböző típusú gépkocsi javítására rendezkedett be a XIV. Autójavító Vállalat Munkácsy Mihály utcai szervizüzeme. Egyre újabb típusok jönnek, velük új műszaki megoldások is és a szakember bizony sokszor tanácstalanul vakargathatná a fejebúbját, ha... A probléma szerencsére országos méretű, ezért az Autófenntartó Tröszt központilag gondoskodik már évek óta a szakemberek állandó továbbképzéséről, s nem is akárhogy. Rendszeresen járnak gépkocsiszerelők külföldre mindazokhoz a gyárakhoz, amelyektől hazánk gépkocsikat vásárol. A pécsi vállalattól idén már ketten jártak külföldön: Soós András Torinoban a FIAT-műveknél, Papp László pedig Zaporozsjeban, ahol néhány évvel ezelőtt kezdték a rövidesen nálunk is megjelenő Zaporozsecok gyártását. Harmadik partnerünk, Szabó Mihály, a szervizüzem vezetője járt már többek között Trabantéknál és Zastaváéknál és most is készül külföldre. KIK MENNEK? Talán ez a legfontosabb kérdés, amire ez esetben választ várhatunk: kik is mennek külföldi tanulmányútra? — Nyilvánvaló, hogy gyenge szakmunkást nem küldünk ki — mondja Szabó Mihály —, hiszen annak az útjából nem sok hasznunk lenne. A külföldi tanulmányút a szakértelem, a jó munka elismerése és ezt így is fogja fel mindenki. Tulajdonképpen így jutott ki Zaporozsjeba Papp László is. A tanulmányúton lévő szerelők — ez már kialakult hagyomány — bőven jegyzetelnek tapasztalataikról. Itthon a jegyzeteket szakemberek tanulmányozzák át és a legjobbat típusismertetőként valamennyi vállalat rendelkezésére bocsátják. A Zaporozsec típusismertetése Papp László jegyzete alapján készült. Hamarosan jönnek már a kocsik is , amikor Papp csoportja kint volt, éppen akkor kötötte le a MERKUR az első ezer darabos szállítmányt —, ideje tehát, hogy a típusismertetés is a szerelők kezében legyen. VÁLTOZATOK GYÁRLÁTOGATÁSRA A várva várt élményt természetesen a nagyhírű autógyár meglátogatása jelenti. Micsoda izgalmas dolog lehet végigkísérni a szalagon az apránként összeálló autó útját, míg a végén a kész jármű kigördül a kapun. Ezt az élményt várta Soós András is Torinóban a FIAT-oknál. És mi lett belőle? Beültették a csoportot egy autóbuszba és ripsz-ropsz végigszaladtak velük a több kilométeres szerelőcsarnokon. Igaz, gyalogolni kissé hosszadalmas lett volna, ám legalább lehetett volna látni is valamit. De így? Persze, ez valamelyest érthető is. Minek mindent az orrukra kötni a külföldieknek és különben is nem az autógyártásért jöttek. Így aztán abból mindössze ennyi maradt meg benne: — Naponta 6500 kész kocsi hagyja el a gyárat. Soós András megjegyzését így egészíti ki Papp László: — Zaporozsecból ezidő szerint csak 360. Pappék a két hét alatt végig a gyárban voltak, a helyszínen tanulmányozhatták a Zaporozsec születését, tapasztalataikat tehát a legjobb helyen szerezhették. Hát ez akét véglet. És közte? Szabó Mihály meséli, hoggy amikor néhány évvel ezelőtt Eisenachban járt, akkor már a „levegőben lógott” valami érdekes konstrukciós változtatás a Wartburgoknál. Nagyon érdekelte őket, hiszen mint szervizeseknek első kézből kellett volna megismerkedni a dologgal. Nem ment. A gyárban mély hallgatásba burkolóztak, ha szóba hozták ezt. Ilyesmire persze fel kell készülni és nem is lehet zokon venni. Gyártási titok mindenütt van és akármilyen jó is a kapcsolat, azokat nem szívesen adják ki. SZERVIZ ÉS SZERVIZ Soós András legnagyobb élményét a FIAT szervizüzeme jelentette. Napi 300—400 kocsi fut át az üzemen, a fehérköpenyes átvevő percre megmondja a tulajdonosnak, mikor mehet a kocsiért. Persze, ez nem jelent különösebb művészetet, hiszen csak FIAT- okat fogadnak, tartalék-alkatrészeket, célszerszámokat maximálisan biztosít a gyár, kitűnő szerelők is vannak, tehát az lenne a csoda, ha nem így lenne. Szabó Mihály a kragujeváci Zastava-szervizt említi, ahová a kocsitulajdonos nem mehet be, nem lábatlankodhat a szerelő körül, csak egy folyosóról nézheti, mit csinálnak a kocsijával Ahogy ezeket elmondják, szavaikból érződik az összehasonlítás is saját üzemükkel, ahol bizony sokszor vannak gondok a tartalék-alkatré- szekkel — általában éppen az nincs, amire szükség lenne és a megrendelő ritkán érti meg, hogy ebben nem azok a hibásak, akik a kocsit javítják. — Egyes gyáraknál az a szemlélet alakult ki, hogy minél több autót adjanak el tartalék alkatrészek nélkül — mondja az üzemvezető. — Máskor meg a gyár szállítana alkatrészt, de a külkereskedelem — nem tudni, miért — nem tart rá igényt. És ezt mi magyarázzuk meg annak, aki a kocsiját itt akarja javíttatni. De ez már más téma, s ha fel is vetődik, csak arra jó, hogy lássák: jó alkatrészellátással gyerekjáték a szerviz. No persze az sem mindegy, hogy azt az alkatrészt ki cseréli. Ebben pedig nincs ok a panaszra. — A FIAT-szervizben a javító munka is szalagszerűen megy. A szerelő csak egy bizonyos részhez ért, de ahhoz nagyon — mondja Soós András. — Egy gyár kocsitípusainál ezt lehet is csinálni, de próbálnák nálunk, hatvan különböző típusnál. Itt univerzálisnak kell lenni. Olyanoknak, mint amilyeneket Szabó Miály látott a S Wartburg-gyárban. Felfigyelt néhány beöltözött szerelőre, akik órák hosszat kártyáztak csak munkaidő alatt. Nem értette a dolgot. Aztán megmagyarázták: ezek olyan szerelők, akik bármely pillanatban, a szalag bármelyik pontján munkába állíthatók. Kevés ilyen van, megbecsülik őket és akkor is keresnek, ha nem dolgoznak. — Ilyen univerzálisak a mi szerelőink is — mondja búcsúzóul az üzemvezető. — Csakhogy ők nem érnek rá kártyázni. Igaz, nem is azért fizetjük őket. Hársfai István holott fut ki a pályára a VIDEOTON NB I-es labdarúgócsapata, s hol itt, hol ott hangzik fel ezrek torkából a buzdítás: Hajrá Videoton. A tv Európa minden országába elviszi a játékosok mezének VT-emblémáját, a Totó pedig Dániától Törökországig belesulykolja az emberekbe ezt a nevet. Ma még sokan kérdezik, megéri ez a súlyos milliókat, a gyár vezetői azonban csak mosolyognak. A drukker csak a pályán drukker — a boltban vevő, s mint ilyen, minden erőfeszítés végső célja. Békés Sándor Európa nagy autógyáraiban Autóbusszal a FIAT szerelőcsarnokában—Pécsi szerelő jegyzeteiből készül a Zaporozsec típusismertetője — Alkatrészgondok A PTV a BNV-n városunkban a TESCO szerteágazó munkáját és annak rendkívüli jelentőségét. Mint Székács Imre vezérigazgató a megnyitó sajtófogadáson elmondotta, tevékenységük három irányú: a mérnöki és szellemi szolgáltatások exportján kívül a műszaki-tudományos együttműködés lehetőségeinek kutatása és biztosítása, valamint műszaki szakembereink külföldi munkájának szervezése, külföldi állampolgárok magyarországi továbbképzésének szervezése. Az első és egyben népgazdaságilag legjelentősebb feladatkörben egyre fokozódó szerepet kap a Pécsi Tervező Vállalat. A klötzei tejporgyár, a gubeni lakótelep, a lubbeni és weisswasseri körzeti kórházak után a potsdami, többezer lakásos lakónegyed tervezési megbízása hazánk legnagyobb szellemi exportőrei közé emelik a pécsi tervezőket. Fokozza ennek értékét, hogy a vállalt munkák minden esetben határidőre, kifogás nélkül, a megrendelő teljes megelégedésére kerültek átadásra. Ennek eredményeként egyre növekszik a megbecsülés és az érdeklődés a vállalat iránt és a megbízások száma olyan mértékben nő, hogy egy részüket időlegesen vissza kellett utasítani. Az exportmegbízások elsőrendű kivitelezése mellett a vállalat főtevékenységét természetesen a hazai igények kielégítése képezi. Ennek színvonaláról ad ízelítőt a TESCO pavilonban bemutatott fényképek és modellek sora: az újmecsekaljai panelházak, a sörgyári rekonstrukció új fázisának és a szekszárdi, 1500 fős művelődési központ fotói, valamint az újjáépülő szigeti városrész központjába tervezett igen korszerű fedett vásárcsarnok makettje. Dr. Szász János A Budapesti Nemzetközi Vásáron külön pavilonban állít ki a TESCO Nemzetközi Műszaki-Tudományos Együttműködési Iroda szervezésében exportra dolgozó 16 tervező és kivitelező vállalat, közöttük a Pécsi Tervező Vállalat. Kevesen ismerik A szigeti városrész fedett vásárcsarnoka. Tervezője: Tillai Ernő A BARANYA MEGYEI AGROKER VÁLLALAT az 1970/71. iskolai évre járműalkatrész-eladói szakmára kereskedelmi tanulókat vesz fel. Jelentkezés a vállalatnál, PÉCS, MEGYERI ÚT 90. SZÁM ALATT, a munkaügynél. GYÖNYÖRŰ I. OSZTÁLYÚ import zománcedények 20—40 százalék árengedménnyel kizárólag boltunkban kaphatók. 204. számú edénybolt Mohács, Szabadság u. 5. (A belvárosi benzinkútnál.) Telefon : 411. 3