Dunántúli Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-30 / 125. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXVII. évfolyam, 125. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. május 30., szombat­­ra: 80 fillér A rossz bizonyítvány árnyéka T­apasztalt határőrtisztek mondják, a forgalom­ mindig pontosan jelzi, ha közeledik a bizonyítvány­­osztás ideje az iskolában. Ilyenkor rendszerint feltűnik néhány csellengő gyerekem­ber a határövezetben, akik­nek szinte az orrukra van ír­va, miben törik a fejüket. Persze vannak „dörzsölteb­bek” is — vagy legalábbis akik annak hiszik magukat — ám határőreink és az őket segítő határmenti lakosság éberségét kijátszani roppant nehéz. A vállalkozások rend­szerint már a kezdeti stá­diumban kudarcba fulladnak, a világgá indulók a legtöbb esetben el sem jutnak a ha­tárig. Ahány eset, annyi kis drá­ma. A kihallgatások, beszél­getések során elmondott in­dítékoknak azonban van egy figyelemre méltó közös voná­sa: a rossz bizonyítvány vagy a bukás réme mögött szinte mindig kísért a bomlott csa­lád, a gyakran rideg, elvisel­hetetlen környezet A közelmúlt napokban négy póruljárt gyerekkel be­szélgettem egy határőr laktanyában. Három fiú — mindhárom tizenhat éves és ipari tanuló — meg egy lány. A tizenöt éves, a hete­dik általánosba járna, ha jár­na, de akkor már két hete feléje se nézett az iskolának. Az egyik bányászvárosból in­dultak a nyugati határ felé azzal a szándékkal, hogy át­szöknek Ausztriába, és... és ... azután minden további ködbevész, megállt a tudo­mányuk. Amikor a­hogyan továbbra kérdeztem — akár odakint, akár itthon — csak elkereke­dett szemek néztek vissza rám. „Azon még nem gondol­koztam”. A három fiú kollégiumban lakott, a lány a szüleinél. „A szüleim válnak, idegileg ki­vagyok, nem bírom a tanu­lást” — mondta. „Apámról nem tudom hol van, anyám alkalmi munkás. Amit nappal keres, este elissza. Szakrajz­ból meg matekból bukásra ál­lok. Gondoltam, úgyis meg­húznak, most már mindegy" — vonta fel a vállát az egyik fiú. „Fegyelmi úton kitettek a kollégiumból. Úgy tudom a szüleim valahol Angliában él­nek, 56-ban disszidáltak" — így a másik. „Tizenhárom éves korom óta állami gondo­zásban vagyok. Eddig min­denhonnan megszöktem. Nem szeretek tanulni. Semmi ér­telme ...” így a harmadik. E­rősen az iskolaév végén járunk. A bizonyítványok előrevetik árnyékukat. _ ... az elkönnyelműskö­­dött, ellógott hónapok követ­kezményeivel szembe kell nézni. Az éretlen homlokok mögött tehát most ott döröm­böl a félsz, most mi lesz? És mindig akadnak, akiknek fél­rehord a logikájuk. Úgy gon­dolják, hogy a hibákat egy még nagyobbal el lehet töröl­ni, kis vétségeiktől bűn árán akarnak megszabadulni. Ta­nárok, nevelők, szülők ezek­ben a napokban nagyobb fi­gyelemmel kísérjék a gyere­kek, különösen a nehezen ne­velhető, rosszul tanuló gye­rekek viselkedését, környeze­tét. Szükség esetén ne fukar­kodjanak a biztató szóval, az okos, meggyőző tanácsokkal. Sok mindent meg lehet és meg kell nekik magyarázni. Többek között azt is, mi a haza... T. ! Az OVH jelenti Szeged nehéz órái A Felső-Tiszán az utóbbi 24 órában tovább apadt a víz, s ezért Borsod megyében Zemplénagárd és Tiszakarád között harmadfokúról másod­fokúra mérsékelték az árvíz­védelmi készültséget. Dél- Borsodban és Poroszló térsé­gében még mindig magas vi­zet tartanak a gátak, és so­kasodnak a szivárgások, a csorgások. A munkát nehezí­ti, hogy az áradástól és az esőtől átázott töltéseken gépko­csikkal nehezen lehet köz­lekedni, s így több szaka­szon úszóművek, pontonok segítségével védik a gáta­kat Az egyik legkritikusabb szakaszon, Tiszadob környé­kén az MHSZ miskolci köny­­nyűbúvárai hajóról ereszked­tek a vízbe, hogy fóliával bo­rítsák be az erősen szivárgó töltés oldalát. A Rigósi-főcsatorna torko­latánál a kővel burkolt ellen­­nyomó medencében a napok­ban fakadó víz tört fel, de homokzsákokkal sikerült lo­kalizálni. Most már arra is jutott erő, hogy a medencé­ben gumicsónakról ipari te­levíziós kamerát engedjenek a sérült fenékrészre, s ellen­őrizzék, mennyi hordalékot mosott ki a buzgár, milyen sérülést okozott A Laskó-patak töltésénél új eljárással, bentonitos tömítéssel kísérleteznek, hogy a szivárgásokat csök­kentsék, illetve megszün­tessék. Tiszafürednél a folyó két nap alatt mindössze 8 centi­méterrel apadt, s a jelenlegi 765 centiméteres vízszintje megegyezik a korábbi maxi­mummal. A magas vízszint miatt Egyek térségében erő­sen átázott a töltés. Ezért a Tiszántúli Vízügyi Igazgató­ság irányításával 6000 ho­mokzsákkal és 720 tonna kő­vel támasztották meg a töl­tést,­­ így elhárították a ve­szélyt. További jelentős mun­kát végeztek a Tiszacsege és Tiszafüred közötti lokalizá­ciós gát építői. Péntekig csak­nem 40 000 köbméter földet építettek be ebbe a második védvonalba. Szegeden pénteken délben 933 centimétert jelzett a ti­szai vízmérce, s ez a vízszint kereken 10 centiméterre­ haladja meg az 1932. évi maximumot, de a folyó még árad. Gyors ütemben készülnek fel az árhullám­ tetőzésére. Befejezték a Tisza-parti sé­tány mellvédfalának erősíté­sét. E fal mellett olyan bor­dás rendszerű homokzsákgá­tat építettek, amelyet később tovább erősíthetnek, maga­síthatnak terméskövekkel vagy homokzsákokkal. Az egyik legjobban veszélyezte­tett védelmi szakaszon, a sze­gedi gyermekklinika előtt új utat építettek a szállító jár­műveknek, hogy megkönnyít­sék, meggyorsítsák a közle­kedést, a védekezőanyagok szállítását. Szegednél minden eddig észlelt maximumnál magasabb a Tisza vízállása. A város ostromlott képet mutat. A támfal biztosítására a Tisza-parti Móra Ferenc sétányon több mint 150 ezer homokzsákot helyeztek el. ­ Pécsre érkezett Lenin páncélautójának mása Délután még Pécsváradon volt, négy órakor ért véget az ünnepség, s egy óra múlva — az MHSZ megyei és városi munkatársai, valamint a KISZ képviselői kíséretében — már Pécsett a Petőfi Sándor lak­tanyában állt az autó. Közel ezer úttörő várta a Lenin-páncélautót a pécsúj­­hegyi pálya előtti téren. Az ünnepélyes pécsi fogadtatás után szalagot kötöttek az autót kísérő zászlóra, majd a két rendőri motoros, az MHSZ motorosai, s a kocsi­karaván kíséretében a páncél­autó végigvonult a városon. Az első állomás a Gyár­városi Általános Iskola előtti tér volt. A műsor és szalag­kötés után a kocsi a 48-as térre indult Harsonák hang­ja zengte Várnai Ferenc: Zengő Baranya című szerze­ményének szignálját az Egyetem utcai iskola kama­rakórusa énekelt majd el­szavalták Nicolas Guillen kubai költő Lenin című ver­sét. Ezt itt is szalagkötés követte, majd az egybegyűlt pajtások és felnőttek meg­hallgatták Lenin hangját, melyet az autóról közvetí­tettek. A Köztársaság téren a II. kerületi úttörőcsapatok há­romszoros hurrával köszön­tötték a megérkező kocsit. A pajtások itt is hallhatták Lenin hangját, majd a fel­zászlózott páncélautó tovább­haladt Újmecsekaljára. A Mecsek Áruház előtti téren igazi tömegdemonstrá­ció fogadta Lenin páncélautó­jának mását. Ezen az ünnepi fogadtatáson megjelent Kiss Dezső, az MSZMP Pécs vá­rosi Bizottsága osztályveze­tője és Novák Szilveszter, a KISZ Pécs városi Bizottsá­ga titkára is. A III. kerületi úttörőcsapatok nevében kö­szöntötték a megjelenteket, majd egy rövid kórusmű el­hangzása után a 39-es dan­dár utcai iskola népi tánc­­csoportja adott műsort a tér­re beálló páncélautó előtt. A szép táncműsor után szavalat következett, aztán szalagot kötöttek a lenini zászlóra, majd újabb népitánc jelene­tet adtak elő. A műsor után az autó — és kísérő személy­zete — az MSZMP Baranya megyei Bizottságának udva­rára ment. Baranyában május 29-től június 8-ig tartózkodik a Lenin-páncélautó, országjáró útja során. Ma délelőtt 8 órakor áll a páncélautó ismét a Köz­társaság téren lesz, ahol Pécs legjobban tevékenyke­dő tizenegy úttörő őrsének képviselői, valamint a kör­nyező MHSZ klubok delegált­jai állnak díszőrséget. Délután egy órakor indul a páncélautó Sikondára, illet­ve Komlóra, innét május 31- én délelőtt 11 órakor indul tovább és Hosszúhetény, Pécsvárad, Erzsébet, Szellő, Károly, Máriakéménd, Sze­derkény érintésével fél hat­kor érkezik Mohácsra. Más­nap, június 1-én délelőtt 11 órakor indul el Mohácsról, majd Lánycsók érintésével délután 3-kor érkezik Boly­ba. Június 2-án reggel 9-kor indul el Bolyból és Borjád, Pócsa érintésével pontosan délben érkezik Villányba. A trenm­­aard a pécsi fogadáson. Erb János felvétető Kormányhatározat az árvíz- és belvízkárok felméréséről, a kártalanításról és a helyreállítás feladatairól Az árvíz és a belvíz által okozott tömeges vagy nagyobb területre kiterjedő károk felmérésével, a kártalanítással és a helyreállítási intézkedésekkel kapcsolatban a rendkívüli árvíz-, illetőleg belvízvédekezés során követendő eljárásról a kormány az alábbiakat határozza: Szervezeti rendelkezések Az Országos Vízgazdálko­dási Bizottság az árvíz és a belvíz által okozott károk felmérésével, a kártalanítás­sal és a helyreállítási mun­kákkal összefüggő gazdasági és államigazgatási kérdések megvizsgálásával, az ezekre vonatkozó állásfoglalások ki­alakításával, valamint a több minisztériumot (orszá­gos hatáskörű szervet) és a tanácsokat érintő feladatok összehangolásával kapcsola­tos központi feladatokat az országos helyreállítási albi­zottsága útján látja el. Az árvízkárok felmérésé­nek megszervezésével, a kár­talanítással és a helyreállítás­sal kapcsolatos intézkedések kezdeményezésével és össze­hangolásával, illetőleg meg­tételével felmerülő területi feladatok ellátására az árviz­es belvízvédekezési területi bizottság keretén belül a) kárfelmérési és kármegálla­pítási, valamint b) helyreál­lítási albizottságot kell szer­vezni. Mindkét albizottság elnöke annak a megyei ta­nács végrehajtó bizottságá­nak a gazdasági ügyeket irá­nyító elnökhelyettese, amely megyében a területi bizott­ság működik. Az elnökhe­lyettes egyben a területi bi­zottságnak is tagja. Mezőgazdaság­i károk megtérítése Kárfelmérés, kártalanítás és a helyreállítás egyes kér­dései személyi tulajdonban levő lakóépületekre vonatko­zó szabályok az alábbiak szerint értendők: Az árvíz és a belvíz által megrongált személyi tulaj­donban álló épületekben ke­letkezett károk felmérésére és helyreállítására (újjáépítésé­re) a 7/1969. (3. 22.) EVM— PM számú együttes rendele­tét, illetőleg az ezt kiegészí­tő és módosító jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmaz­ni. Az építési kölcsön törlesz­tését, ha annak visszafizetése az adós szociális körülmé­nyei miatt nincs biztosítva, a Megyei Tanács végrehajtó bizottsága egyedi elbírálás alapján — a kölcsön össze­gének az ingatlanra való te­lekkönyvi bejegyzése mellett — részben vagy egészben felfüggesztheti. A mezőgazdasági nagyüze­mekben (állami gazdaság, mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezet, mező­­gazdasági szakszövetkezet, il­letőleg ezek társulásai stb.) keletkezett károk felmérése a mezőgazdasági nagyüze­mekre érvényes biztosítási feltételek szerinti kármegál­lapítás módszerével — szük­ség esetén a Járási Tanács végrehajtó bizottsága mező­­gazdasági és élelmezésügyi osztályának a kárfelmérés­ben (kármegállapításban) va­ló közreműködése mellett — az Állami Biztosító járási fiókjának feladata, tekintet nélkül arra, hogy az üzem­nek van-e biztosítása vagy nincs. A biztosítási szerződéssel rendelkező mezőgazdasági nagyüzem kárát a biztosítási szerződésben foglalt feltéte­lek szerint az Állami Bizto­sító téríti meg. A biztosítási szerződéssel nem rendelkező mezőgazda­­sági nagyüzemek részére az állóvagyonban keletkezett kárt teljes egészében, a for­­góvagyonban keletkezett, va­lamint az egyéb károkat 50 százalékban, az állami költ­ségvetés terhére kell megté­ríteni. A kár összegének megállapítása ebben az eset­ben is az általános biztosí­tási feltételekben foglaltak szerint történik. A kár meg­térítésével kapcsolatos fel­adatokat a Járási Tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztálya látja el. Jövedelem­kiegészítés A költségvetési térítés ösz­­szegét a mezőgazdasági nagy­üzemek biztonsági alapjából (állami gazdaságoknál a tar­talékalapból és a biztonsági tartalékból) fedezhető összeg­gel, valamint a megsegíté­sükre indított akció során kapott juttatások értékével csökkenteni kell. Azoknak a termelőszövet­kezeteknek, amelyeknél a tárgyévi személyes jövede­lemszint a kapott kártalaní­tással együtt sem éri el a pénzügyi rendszer által el­ismert jövedelemszintet — az előző két év átlagának 80 százalékát — a tényleges jö­vedelem kiegészítésére eddig a szintig 1—3 éves hitelt kell nyújtani. Kivételesen indokolt eset­ben a személyes jövedelem kiegészítésére az állami költ­ségvetésből vissza nem térí­tendő hozzájárulás is adható. Az állami költségvetést terhelő térítést adómérsék­léssel, az ezt meghaladó részt pedig a közvetlen juttatással kell rendezni. Ennek során törölhető a földadója annak a mezőgazdasági üzemnek, amelynél az árvíz vagy a bel­víz által borított művelés alatt álló terület aránya a 10 szá­zalékot­­ megkülönböztetett támogatásban részesülő üze­(Folytatás a 2. oldalon)

Next