Dunántúli Napló, 1970. június (27. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-03 / 128. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXVII. évfolyam, 128. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. június 3., szerda Ara: SO fillér Fock Jenő Belgrádban Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke és felesége, kíséreté­vel, különvonaton kedd dél­után megérkezett Belgrádba. A jugoszláv főváros topcsi­­deri pályaudvarán a magyar vendégeket Mitja Ribicsics a Jugoszláv Szövetségi Végre­hajtó Tanács elnöke és fele­sége, Mirko Tepavac külügy­miniszter és felesége, Dragu­­tin Harami, a Horvát Szocia­lista Köztársaság kormányá­nak elnöke, Milenko Boja­­nics, a Szerb Szocialista Köz­társaság kormányának elnö­ke, Branko Pesics, a Belgrá­di Városi Tanács elnöke, Mu­­­hamed Hatizsics külkereske­delmi miniszter, Lojze Skok, a tájékoztatási miniszter első helyettese, Jaksa Petrics kül­ügyminiszter-helyettes, Ha­szan Siljak gazdasági minisz­terhelyettes, Milorad Janko­­vics altábornagy és más ve­zető személyiségek fogadták. A szívélyes fogadtatás után Fock Jenő és kísérete szállás­helyére hajtatott. A jugoszláv kormány új­belgrádi palotájában késő dél­után megkezdődtek a hivata­los magyar—jugoszláv tár­gyalások. A megbeszéléseken magyar részről részt vesznek: Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, Bíró József külkeres­kedelmi miniszter, Kovács István, a kohó- és gépipari miniszter első helyettese, Gyenes András külügyminisz­ter-helyettes, Marjai József, a Magyar Népköztársaság ju­goszláviai nagykövete és Vár­­konyi Péter, a Kormány Tá­jékoztatási Hivatalának el­nöke. A jugoszláv küldöttség tag­jai: Mitja Ribicsics, a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács el­nöke, Dragutin Harami, a Horvát Szocialista Köztársa­ság kormányának elnöke, Nagy Ferenc, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, Muhamed Hadzsics külkeres­kedelmi miniszter, Géza Tik­­vicki, Jugoszlávia magyaror­szági nagykövete, Lojze Skok, a tájékoztatási miniszter első helyettese, Jaksa Petrics kül­ügyminiszter-helyettes és Ha­szan Siljak gazdasági minisz­terhelyettes. Ma Tito jugoszláv köztár­sasági elnök Belgrádban fo­gadja Fock Jenőt. Újabb fontos állomás a kozmosz hasznosításában Száguld a Szojuz 9. Moszkva . A Szojuz—9 űrhajó kedden délután magyar idő szerint 16 óra 33 perckor befejezte a 14. fordulatot a Föld körül. Az űrhajósok teljesen elvégezték az űrrepülés első munkanap­jának programját. Az 5. körben Andrijan Nyi­­kolajev manővert hajtott végre a kézi tároló-berende­zéssel, utána bekapcsolta a pályamódosító hajtóművet. A művelet eredményeként az űrhajó új pályára tért át, amelynek jellemzői a 14. for­dulatban a következők vol­tak: legnagyobb eltávolodása a Föld felületétől 267 kilo­méter, legkisebb eltávolodása 213 kilométer, keringési idő: 89.05 perc. Az űrrepülés első napjának programját teljesítve Nyiko­­lajev ezredes megfigyelte és lefényképezte a Föld felületé­nek különböző földrajzi és földtani formátumait, Sze­­vasztyjanov űrhajós pedig elemezte a fülke­ablakokna­k a hajtóberendezés működése következtében előállott terhe­lését, továbbá meghatározta a fülkeablakok közelében fel­tűnő részecskék és különböző tárgyak méreteit. Ebéd után az űrhajósok rö­vid pihenőt tartottak. Lefek­vés előtt megmérték vérnyo­másukat és az űrhajó napló­jába feljegyezték a nap ered­ményeit. A Szojuz—9 moszkvai idő szerint 6.00 órától 16.00 óráig a szovjet rádiózás övezetén kívül tartózkodott. Moszkvai idő szerint 14.00 órakor meg­kezdődött az űrhajósok máso­dik munkanapja. Az egyik rádió-összeköttetéskor tolmá­csolták az űrhajósoknak Neil Armstrong amerikai űrhajós üdvözletét. A Szojuz–9 űrhajóval szi­lárd kétoldalú rádiókapcsolat áll fenn. KS­D. NAPLÓ. TELEFOTO Képünkön a legújabb szovjet űrhajó legénysége, Nyikolajev ezredes és Szevasztyjanov fedélzeti mérnök. Koszigin fogadta Armstrong amerikai űrhajóst Moszkva : Alekszej Koszigin, a szov­jet minisztertanács elnöke kedden a Kremlben fogadta Neil Armstrong amerikai űr­hajóst és Jacob Beamet, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét, akik az ameri­kai elnök részéről a szovjet népnek küldött ajándékként átnyújtották az Apollo 11. űrhajón földre hozott hold­kőzet mintapéldányait. Neil Armstrong, az Apollo 11. volt parancsnoka el­mondta, milyen benyomáso­kat szerzett a Holdon tartóz­kodása idején. Alekszej Koszigin megkö­szönte az ajándékokat és megemlékezett az űrhajósok nagy bátorságáról és érde­meiről a világűr meghódítá­sában. Hangsúlyozta, hogy a világűr meghódításának ki­zárólag békés célokat kell szolgálnia, a tudományos és műszaki haladás érdekeit és a nemzetközi együttműködés fejlődését kell szem előtt tartania. t. Harminchárommillió forint az árvízkárosultak számláján Építőanyag-irány­vonatok a Szovjetunióból A legfrissebb jelentések szerint a Maros nem­­ várta meg a Tisza árhul­lámának Szegedre érkezé­­­­­ét, majd tíz órával koráb­ban levonult, azaz áradása apadásba fordult. Ez a tíz­órás előny elegendő volt ahhoz, hogy a Tisza Sze­gednél elérje a tetőzés ál­lapotát. A szerencse ellené­re a védelem egy percet sem hagy ki: Algyőtől az országhatárig helyi anyag­központokat, depókat léte­sítenek. Szegednél tegnap délelőtt tíz órakor 958 cen­timéter volt a Tisza víz­állása, délben már két cen­tivel kevesebbet mutatott a mérce, tehát ha lassan is, de megkezdődött itt is az apadás. Mint ismeretes, az OTP- nél számlát nyitottak, amely­re magánszemélyek, vállala­ti kollektíváik befizethetik az árvízkárosultak javára fel­ajánlott összegeket. Az említett számlán össze­gyűlt pénzt többféle formá­ban, de mindenképpen az ár­vízkárosultak segélyezésére, tehát olyan támogatásra használják fel, amit nem kell visszafizetniük. Vissza­térítendő hiteleket ugyanis nem a segélyezési számláról,­­ hanem normál hitelkeretéből nyújt az Országos Takarék­­pénztár, természetesen előny­ben részesítve az árvízkáro­sultakat. A lakosság gyűjtéséből jú­nius 1-ig 33 millió for­int gyűlt össze az OTP segély­számlán. A támogatás mér­téke természetesen attól függ, hogy a társadalom mennyivel járul hozzá az ár­vízkárosultak megsegítésé­hez. Az 1965-ös árvíz idején 180 millió forintot ajánlott fel a lakosság a károsultak­nak, a mostani árvíz a jelek szerint még nagyobb áldo­zatkészségre sarkallta a la­kosságot. Az OTP számla gyarapodásának üteméből arra lehet következtetni, hogy az országos gyűjtés eredménye lényegesen na­gyobb lesz, mint 1965-ben. Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium 11 vál­lalata eddig összesen 3500 négyzetméter alapterületű barakkot szállított a Szabolcs megyei községekbe. Szerdáig további 2000 négyzetméter barakkot szállítanak, s állí­tanak fel ebben a térségben. A Fémmunkás Vállalat jú­nius végéig 20 000 négyzet­­méter alapterületű barakkot készít és küld Szabolcsba. A víztől megrongált épü­letek helyreállítására és az összedőlt házak újjáépítésére most már nagy ütemben szállítják az építőanyagok­­ a mátészalkai, a csengári és a vásárosnaményi vasútállo­másokra. A szállítások meg­kezdése óta több mint 200 vagon különféle építőanyag érkezett az árvíz sújtotta, te­rületre. A számítások szerint azonban több mint 100 mil­lió téglára lesz szükség. A Szovjetunió már meg­kezdte az útépítő kő szállí­tását. Rövidesen útnak in­dítja a cement-irányvonato­­kat, amelyekkel összesen 100 000 tonna anyagot küld az árvízsújtotta területre. Magyar kérésre a következő hetekben 38 000 köbméter fát szállít a Szovjetunió, s ez az anyag elegendő lesz a helyreállított és újjáépített házak tetőszerkezeteihez. Bulgária is bejelentette, hogy kész építőanyagokat szállí­tani a korábban vállalt szer­ződéseken felül is, az előze­tes tárgyalások szerint mint­egy 100 000 tonna cementet és 50 000 tonna meszet. Biz­tató tárgyalások kezdődtek most NDK-beli építőanyag­ipari vállalatokkal is. Péter János Oslóban Péter János külügyminisz­ter kedden Oslóba érkezett. 17 óra 12 perckor szállt le a MALÉV TU—134-es gépe a norvég főváros Fomebu-i repülőterére, ahol külügymi­niszterünket és kíséretét — Esztergályos Ferenc nagy­követet, a területi főosztály vezetőjét, dr. Bányász Re­zsőt, a sajtófőosztály veze­tőjét, dr. Katanovics Jánost, a skandináv referatúra veze­tőjét, Antalpéter Tibort, a Külkereskedelmi Miniszté­rium főosztályvezető-helyet­tesét, valamint a delegáció­hoz Oslóban csatlakozó Schiffer Pál, norvégiai nagy­követünket , Svenn Stray norvég külügyminiszter fo­gadta. Magyar részről a diplomá­ciai misszió és a kereskedel­mi kirendeltség képviselői üdvözölték Péter Jánost. Este a norvég kormány díszvacsorát adott külügymi­niszterünk és kísérete tisz­teletére. Szerdán délelőtt Péter Já­nos látogatást tesz norvég kollégájánál, majd ezt kö­vetően megkezdődnek a hi­vatalos tárgyalások. A megbeszéléseknek sajá­tos jelleget és jelentőséget kölcsönöz, hogy magyar— norvég viszonylatban ez az első külügyminiszteri talál­kozó. Külügyminiszterünk tár­gyalásai most új fejezetet nyitnak a két ország kap­csolatainak fejlődésében. A kétoldalú kapcsolatokon kívül, természetesen kiemel­kedő helyet foglal el a tár­gyalások napirendjén a szo­cialista országok által kez­deményezett európai bizton­sági értekezlet ügye. A NATO miniszteri taná­csának római ülésszaka után szerdán először találkozik a Varsói Szerződés egyik or­szágának külügyminisztere egy NATO tagállam külügy­miniszterével. Péter János­nak tehát elsőként lesz al­kalma tájékozódni a NATO ülésszakon elfogadott doku­mentumok konkrét jelenté­­­séről és értelmezéséről. Csütörtökön indul a konvoj Baranyából Tunyogmatolcsra Kétmillió 796 ezer forint értékben ajánlottak fel eddig készpénz-segélyt, szemes- és szálastakarmányt, vetőmagot, palántát és építési anyagot a Mecsek és Dráva menti Ter­melőszövetkezetek Szövetségének tagszövetkezetei. Ez volt a mérlege a tegnap Pécsett a Technika Házában megtartott rendkívüli küldöttértekezletnek, amelyen a szövetség Tunyog­­matolcson járt vezetői nevében Csötönyi Gyula titkár szá­molt be tapasztalataikról. Huszonkétmillió forintos kár­ ben és a termelő felszerelé­sekben. A két szövetkezet kö­zel 4 ezer holdon gazdálko­dik, ez csaknem teljes egé­szében víz alá került, s amit eddig vetettek, az mind ve­szendőbe ment. Az ár levo­nulása után újra kell kezde­ni mindent. A talpraállás egyedül nem megy, ebben a baranyai szövetkezetek segít­ségére számítanak. A segítés számtalan formá­ja mutatkozott meg már az első napokban. A baranyai küldöttek — látva, hogy az aránylag kis földterületen 2 ezernél több az állandóan dolgozó tagok és bedolgozó családtagok száma — fel­ajánlották: néhány család te­lepüljön át Baranya megyé­be, itt minden segítséget megkapnak a letelepedéshez. Ezzel a javaslattal nem ér­tettek egyet a tunyogmatol­­csiak, abban viszont meg­egyeztek, hogy a nyári csúcs­munkák idején 200-an eljön­nek Baranyába dolgozni.­ ­ Összehangol­tan segíteni Csötönyi Gyula a helyszí­nen tapasztaltak alapján el­mondta a küldötteknek: a se­gítség akkor lehet igazán ha­tékony, ha ez összehangoltan történik és a segítségnyújtást folyamatossá kell tenni. Pil­lanatnyilag a legsürgősebb, hogy a megmaradt állatállo­mányt takarmánnyal láthas­sák el, az ármentesített te­rületen pedig megkezdhessék a munkát. Először — és pe­az árvízsújtotta község két termelőszövetkezete — a Sza­badság Hajnala és az Új Élet — szinte mindenét elveszí­tette néhány nap alatt, ösz­­szesen 22 millió forintos kár keletkezett a földeken, az ál­­­­latállományban, az épületek­dig minél előbb! — szálas- és szemestakarmányt kell kül­deni, vetőburgonyát, rövid te­nyészidejű kukorica vetőma­got és palántát. A szövetség küldöttei állandóan tájéko­zódni fognak a helyszínen arról, hogy­ mikor mire van szükség, így a baranyai ter­melőszövetkezetek által nyúj­tott segítséget a legjobb üte­mezéssel lehet majd Tunyog­matolcsra küldeni. Szükség lesz két darab 100 férőhelyes vasszerkezetű hí­zómarha-istálló építésére. A szövetség tervezőirodájának dolgozói a tervezést társadal­mi munkában elvégzik, a szövetkezetek pedig biztosít­sák a munkaerőt természete­sen úgy, hogy a kiküldő vál­lalja az ezzel járó terheket. Abraktakarmány, hétvégi házak A szövetség kérte a szövet­kezetek vezetőit, hogy a fel­ajánlott és máris küldhető takarmányok, vetőmagvak vagonba rakásáról haladékta­lanul gondoskodjanak, hogy az első segélyszállítmány a hét végére már Tunyogma­tolcsra érjen. A termelőszö­vetkezetek küldöttei a vasúti szállítást hosszadalmasnak ítélték és a drávaszabolcsi tsz elnökének kezdeményezé­sére —, aki hét tehergépko­csi kiküldését vállalta — fel­ajánlották a szükséges gép­­kocsipark rendelkezésre bo­csátását. Így csütörtökön el­indul Baranyából a 18 teher­gépkocsiból álló konvoj, amely abraktakarmányt, ár­pát, vetőburgonyát és többek között 120 ezer paprikapalán­tát visz és ez a konvoj szál­lítja majd a Megyei Tanács által megvásárolt 15 darab hétvégi házat is. A segély­­szállítmány elosztását a tu­­nyogmatolcsi termelőszövet­kezetek vezetőivel egyetértés­ben a tsz-szövetség képvise­lői végzik.

Next