Dunántúli Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-01 / 152. szám

w Világ proletárjai, egyesüljetek! Aia: 80 fii!Miéi Dunántúli napló XXVII. évfolyam, 152. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. július 1., szerda Tervezés és közvélemény M­ég egy fél év és befe­jezzük a harmadik öt­éves tervet. Sok mun­ka, szép sikerek, de nem egyszer idegtépő bosz­­szúságok is „tarkították” az elmúlt esztendőket A vég­eredményt majd hírül adják különböző közlemények, sta­tisztikai jelentések. A „finis” még hátra van ugyan, de már a következő ötéves terv rajtja is közeledik. A negye­dik ötéves terv lényegében elkészült,­­ a kormány vég­ső jóváhagyása szükséges hozzá. A tervek a lakosság élet­­körülményeinek jobb kielé­gítését szolgálják, — élet­­színvonalának emelését. Ez­zel mindenki egyetért. A ter­veket, különböző adatokat a kormány jóváhagyása előtt még korai lenne publikálni,­­ de egy-két „irányszám” tájékozódás céljából megem­líthető. Pécsett például a ne­gyedik ötéves tervben 4400 tanácsi és szövetkezeti lakás felépítése a cél. A harmadik ötéves tervben felépült, il­letve felépülő 3300 lakással szemben. A következő ötéves tervben számolunk a sport­­csarnok megépítésével, a Siklósi úti felüljáró elkészü­lésével, a meszesi iskolával. A tervek tehát elkészültek, de mit szól majd hozzá a közvélemény, egyetért-e a központi elképzelésekkel ? Mert a demokratizmus kiter­jesztése a dolgok minél jobb megismerését, a hozzászólást és a vitát is feltételezi. Ha pedig a tervekben rólunk van szó, — márpedig ki más­­ról lenne — akkor időben kívánunk tudomást szerezni azokról. Tény, hogy a köz­ponti elképzelések, tervek kialakítása támaszkodott a lakosság véleményére, igé­nyeire. Igény és lehetőség — ezek jó összehangolása te­remti meg a realitást. Az már most sem kétséges, hogy például a csak Pécs vonat­kozásában említett tervekkel egyet lehet érteni: kellenek az új lakások? Igen. Szük­séges az új sportcsarnok? Igen. Felmerült már ezer­szer a Siklósi úti felüljáró építésének fontossága? Igen. De sorolhatnánk a­ többit is,­­ amelyekkel nemcsak egyetért a közvélemény, ha­nem megvalósításukat szen­vedélyesen sürgeti is már évek óta. D­e nemcsak százmilliós nagyságú fejlesztésekből áll a terv. A lakosságot érdekli az új objektu­mok létrehozása, érdeklődve és tevékenyen részt vesz építésükben. De legalább ilyen érdeklődést tanúsít közvetlen környezetének — városrészének, utcájának — fejlődése iránt is. Őt érdekli legjobban, hogy például épül-e és mikor a lakásához közel egy élelmiszerüzlet, érdekli, hogy utcáját mikor pormentesítik, vagy mikor kötheti be házába a vízve­zetéket? Ha pedig érdekli, akkor hozzá kíván szólni, netán vitatkozni is. Meg kell adni ehhez a lehetőséget. Egyrészt a tervek megismer­­tetéséshez, másrészt vélemé­nyének kifejtéséhez. Mert, hogy mire költi a tanács pél­dául a fejlesztési alapját,­­ ehhez is joga van, sőt köte­lessége is beleszólni. A ter­vek végleges ismeretében tanácstagok, a Hazafias Nép­front aktívái hozzák majd felszínre gyűlések, beszélge­tések alapján a lakosság vé­leményét. Számos ötlet, ja­vaslat segítheti így terveink minél célszerűbb megvalósí­tását. Garday Ferenc 1973 áprilisa helyett Hét hónappal korábban üzemel a BCM Bondor József miniszter sajtókonferenciája Az Építésügyi és Város­­fejlesztési Minisztériumban kedden Bondor József épí­tésügyi és városfejlesztési miniszter sajtótájékoztatót tartott. Bondor József miniszter elmondotta, hogy az építő­ipar a harmadik ötéves terv­ben előirányzott 35—36 he­lyett 45,1 százalékkal növel­te termelését, már 1969 vé­géig. Az építési igények azonban jóval gyorsabban növekedtek. Ezért az idén is több mint tízmilliárd forint értékű építési megbízást kellett el­utasítani a vállalatoknak kapacitáshiány miatt. A negyedik ötéves tervben te­hát az a legfontosabb fel­adat, hogy az építőipari kapacitás lényeges bővíté­sével a kínálat megközelít­se, s lehetőleg elérje, telje­sítse az igényeket. A termelés növelésének egyik alapvető követelménye, az anyagellátás javítása. Az utóbbi években sikerült meg­oldani az egészségügyi por­celánáruk hazai gyártását. Felépült a Fémmunkás Vál­lalat új üzeme, amely éven­te 400 ezer négyzetméternyi különféle alumínium ablakok és egyéb nyílászáró szerkeze­teket gyárt magas színvona­lon. Orosházán új üveggyár építése kezdődött, s elkészül­tével ez az ipartelep egyma­ga több síküveget gyárt majd, mint jelenleg az egész hazai üvegipar. A Beremenden épülő, évi egymillió tonna kapacitású új cementmű a vállalatok szocialista összefogásának eredményeként 1973. ápri­lisa helyett .1973. augusz­tus 30-án megkezdi a munkát, ami terven felül 450 ezer tonna cementet jelent. Jövőre megkezdik a hejő­­csabai 1,4 millió tonnás új cementgyár építését, s előre­láthatóan még a negyedik ötéves tervben termelni kezd az új beruházás. Hozzáfogtak a bélapátfalvai évi 1,4 millió tonna kapacitású cement­gyár építésének előkészítésé­hez is. Bátaszéken évi 50—50 mil­lió tégla és cserép, továb­bá egymillió folyóméter alapcső gyártására tervez­nek új ipartelepet az eter­nitgyári és a selypi re­konstrukció eredményeként 14 millió négyzetméter az­beszt-cement lemezhez, és évi 33 kilométer hosszú azbeszt-cement csőhöz jut az építészet. A Szolnokon és Szentendrén épülő új betoncsőgyárak je­lentős segítséget nyújtanak majd a közműépítési program teljesítéséhez. k ARATUNK Megkezdték az ősziárpa aratását a kisharsányi termelő­­szövetkezetben. Tegnap a déli órákban az aratócséplőgépek­­ megkezdték az ősziárpa betakarítását.­­ Két nap múlva vásárnyitás Finiséhez érkezett a Pécsi Ipari Vásár rendezése, két nap múlva vásárnyitás. Teg­nap találkoztak a zsűri tag­jai, ma pedig megkezdődik a benevezett termékek zsűrizé­se. Íme a vásár menetrend­je: Július 2-án, délelőtt fél 12 órakor sajtófogadás a Rét ut­ca 41. szám alatt, az 500-as­­ Ipari Szakmunkásképző In­­­­tézet dísztermében. Ugyanitt­­ délután 2 órakor díjkiosztás, j július 3-án délelőtt 10 óra­kor ünnepélyes megnyitó. A II. Pécsi Ipari Vásárt és Ki­állítást Gáspár Sándor, a Po­litikai Bizottság tagja, a SZOT főtitkára nyitja meg. Az ünnepélyes megnyitót fo­gadás követi.­­ A vásár július 13-ig tart­­ nyitva, hétköznap 10—22 óráig, vasárnap 8—20 óráig­­ tart nyitva. A közönségdíja­kat július 13-án délután 4­­ órakor adják át. A táplálómból: Rogers sajtóértekezlete (2. oldal) Feltárják a bakonyai halomsírt (3. oldal) Miért szűnik meg a tájszínház? (3. oldal) Szakvélemények egy kandidátusi disszertációról 13. oldal) Termelni kezd a sombereki húsgyár (5. oldal) Megkezdődtek a magyar—mongol tárgyalások Ulan Bator. Kedden délelőtt a Mongol Nagy Népi Hurál elnöksé­gének tanácstermében meg­kezdődtek a hivatalos tár­gyalások Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és a kíséretében lévő magyar államférfiak, illetve a Mon­gol Népköztársaság vezetői között. A tárgyalásokon mongol részről jelen voltak Zs. Szambu, a Nagy Népi Hu­rál elnökségének elnöke, J. Cedenbal miniszterelnök, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkára, a mongol párt és a kormány több vezetője. Magyar részről a megbe­szélésen részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke, dr. Biró József külke­reskedelmi miniszter, Gye­­nes András külügyminiszter­helyettes és Krajcsik Mi­hály, hazánk Ulánbátori nagykövete. A megbeszéléseket szívé­lyes elvtársi légkör és vala­mennyi érintett kérdésben a legteljesebb nézetazonosság jellemezte. A tárgyalások bevezetéseként Szambu és Cedenbal tolmácsolta a Mon­gol Népi Forradalmi Pár Központi Bizottságának, Nagy Népi Hurál elnöksé­gének és a mongol népnek testvéri, baráti üdvözletét Hangsúlyozták, hogy a Ma­gyar Népköztársaság Elnök Tanácsa elnökének és ki­létének baráti látogatása fontos hozzájárulás a jó ország közötti kapcsolatok továbbfejlesztéséhez. Az üdvözlő szavakra vá­laszolva Losonczi Pál el­mondotta, hogy a mostan látogatás célja az orszá­gaink és pártjaink között jó viszony elmélyítése, nemzetközi problémáknak , a két ország közötti együtt­működés legidőszerűbb kér­déseinek megtárgyalása. Losonczi Pál­ és kíséret kora délután ünnepélyes ke­retek között megkoszorúzd Vladimir Iljics Lenin ulan­bátori emlékművét. A dél­utáni órákban az Elnöki Ta­nács elnöke és kísérete meg­tekintette a mongol fővá egyik büszkeségét, az ulan­batori autójavító üzemet. Ma, szerdán reggel L­­onczi Pál országjáró kő úton vesz részt. TÁRSASJÁTÉK a VÍZBEN Szokolai felv. ] Magyar—portugál párttalálkozó A küldöttséget fogadta Kádár János Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására jú­nius második felében láto­gatást tett Magyarországon a Portugál Kommunista Párt küldöttsége: Alvaro Cunhal a párt főtitkára, José Vito­­riano a KB titkárság tagja és Carlos Britto, a Központi Bizottság tagja. A küldött­séget fogadta Kádár János, az MSZMP KB első titkára: a delegáció találkozott Ko­mócsin Zoltánnal, a Politi­kai Bizottság tagjával, a KB titkárával és a Központi Bi­zottság más képviselőivel. A portugál pártküldöttség magyarországi útja során lá­togatást tett ipari, mezőgaz­dasági üzemekben, kulturá­lis intézményekben, megis­merkedett a magyar dolgo­zók építő munkájával, élet­­körülményeivel. A portugál kommunisták delegációja mindenütt nagy tiszteletté fogadták. A találkozók a kalmával a két párt képvi­selői kölcsönösen tájékoz­t­atták egymást országai helyzetéről, pártjaik tevé­kenységéről, a nemzetköz kommunista és munkásmoz­galom, valamint a nemzet­közi helyzet időszerű kérdé­seiben elfoglalt álláspont­jukról. Az őszinte, elvtárs légkörű eszmecserék bizo­nyították, hogy az össze érintett kérdésben teljes nézetazonosság a két test­vérpárt között. A Magyar Szocialist Munkáspárt Központi Bi­zottságának képviselői kife­jezték szolidaritásukat Portugál Kommunista Pár hősi harcával, amelyet a fa­siszta diktatúra ellen, a de­mokratikus rendszer kivívá­sáért, a portugál gyarmat uralom felszámolásáért foly­tat. A Portugál Kommunist Párt Központi Bizottságá­nak képviselői elismerésü­ket tolmácsolták a szocializ­mus magyarországi eredmé­nyeivel kapcsolatban, ame­lyet úgy értékelnek, min nagy jelentőségű hozzájáru­lást a nemzetközi munkás­osztály és az összes orszá­gok népeinek harcához Mindkét fél hangsúlyozta, a kommunista és munkáspár­tok internacionalista együtt­működésének, valamint az összes antiimperialista erő összefogásának nagy fontos­ságát és kölcsönösen kifejez­ték törekvésüket a magya és a portugál kommunistái közötti kapcsolatok elmélyí­tésére.

Next