Dunántúli Napló, 1970. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-19 / 220. szám

I Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló X­X­VII. évfolyam, 220. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja . 1970. szeptember 19., szombat óra: 80 fillér T A szövetkezetek a szocializmus pótolhatatlan intézményei Kommunista szövetkezeti aktíva Pécsett Dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkárának előadása Tartalmas, sokoldalú vita a soron levő feladatokról egnap délelőtt Pécsett, a Járási Tanács­­ dísztermében, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága az utóbbi idők legna­gyobb szabású megyei szövetkezeti tanács­kozását rendezte a szövetkezeti ágazatok­ban dolgozó kommunista aktívák részvéte­­ lével, hogy közösen vitassák meg a szövet­kezeti mozgalom helyzetét és a kommunis­ták tevékenységét a mozgalom továbbfej­lesztésében. A tanácskozás elnökségében h­elyet foglaltak: Egri Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára, dr. Nagy László egyetemi tanár, a Központi Bizottság Szö­vetkezetpolitikai Munkabizottságának tagja, Ballai László, a Központi Bizottság alosz­tályvezetője, valamint a megye szövetkezeti szerveinek területi szövetségeinek, társadal­mi és állami szerveinek képviselői. Azonos tulajdonviszonyok — egységes szövetkezetpolitika A tanácskozáson dr. Nagy József, a Megyei Pártbizott­ság titkára tartott előadást a szövetkezeti mozgalom helyzetéről s fejlesztésének időszerű kérdéseiről. Beveze­tőben utalt a Politikai Bi­zottság ez év március 24-i ülésén megtárgyalt és jóvá­hagyott szövetkezetpolitikai irányelvekre, amelyek meg­jelenését több esztendeig tartó elméleti vita előzte meg. Az irányelvek tisztázta e vita kérdéseit, amelyek a lenini szövetkezeti terv to­vábbfejlesztésének problé­mái körül alakultak ki. Pár­tunk szövetkezeti politikája arra irányul, hogy a külön­böző szövetkezeti típusok szervesen illeszkedjenek a szocialista népgazdaságba és gazdasági tevékenységük mellett betöltsék mozgalmi, társadalmi szerepüket is, amely a szövetkezeti tagság nevelésében, kulturáltságuk fejlesztésében rájuk hárul. Ebből adódóan pártunk kö­vetkezetes harcot folytatott a szövetkezetek helyével, sze­repével és jövőjével kapcso­latban jelentkező helytelen, szélsőséges elméletekkel. A közvélemény, mint azt a me­gyei tapasztalatok is bizo­nyítják, e tekintetben még nem mentes a torzításoktól. Az új egységes, a szövetke­zeti mozgalom egészét átfo­gó törvény megalkotása most van folyamatban. Mivel a különböző típusú szövetkeze­tekben, néhány sajátosság­tól eltekintve, a tulajdonvi­szonyok azonosak, ezért va­lamennyi szövetkezetben egy­séges szövetkezetpolitika va­lósul meg. Ennél fogva a ké­szülőben lévő új törvénynek — amelynek megalkotásában a pécsi szövetkezeti nagyak­tíva tapasztalatait is figye­lembe veszik — azonos el­vek szerint kell rendeznie az állam és a szövetkezetek, valamint a szövetkezetek és szövetségeik közötti kapcso­latot, továbbá a szövetkeze­tek belső működésének alap­vető szabályait. A szövetkezeteknek társa­dalmunkban betöltött szere­pét bizonyítja, hogy a ha­zánkban működő vállalatok­nak több mint a fele szövet­kezet, illetve szövetkezeti vállalat, s ezekben dolgozik az aktív keresőknek közel egyharmada. A mezőgazda­­sági termelés értékének 70, az építőiparnak 13, az ipar­nak 6 százalékát szövetkeze­tek állítják elő, de egyes cikkekben és szolgáltatások­ban részesedésük eléri az 50 —80 százalékot. A kiskeres­kedelmi és vendéglátóipari forgalomban részesedésük el­éri a 33 százalékot. M­egyénkben a szövetkeze­tek részaránya, tevékenysé­ge lényegében az országos adatokkal megegyező. 102 mezőgazdasági tsz, az összes terület 75 százalékán gazdál­k­odik, dolgozó tagjainak szá­ma 33 ezer fő, továbbá 15 ezer nyugdíjasnak és járadé­kosnak, valamint 4300 alkal­mazottnak biztosítanak meg­élhetési lehetőséget. A tsz-ek közös vagyona 969-ben meghaladta a 3,3 milliárd forintot, az általuk előállított halmozott terme­lési érték a 2,8 milliárd fo­rintot, ami az összes mező­­gazdasági termelési érték 70 százaléka. A 23 kisipari szö­vetkezet létszáma 8300 fő, az ipari foglalkoztatottaknak a 7,6 százaléka. A ktsz-ek ál­tal előállított termelési ér­ték 600 millió forint volt Tavaly 120 millió forint ér­tékű árut termeltek exportra és 290 millió forint értéket belső ellátásra. Termelésük az utóbbi négy évben 44 százalékkal nőtt Huszonkét ÁFÉSZ van a megyében , valamint egy népművészeti és egy fuvarozó szövetkezet. Taglétszámuk 58 200 fő és az összes bolti forgalom 30, a vendéglátóipari forgalom 32,9 százalékát bonyolítják. A 19 takarékszövetkezetnek 45 300 tagja van, betétállományuk meghaladja a 220 millió fo­rintot. Az ÁFÉSZ-ek keretén belül 5500 fővel 110 mező­­gazdasági társulás és szak­­szövetkezet működik, ezek közös értékesítése meghalad­ja az évi 40 millió forintot. A 15 lakásszövetkezetben 3108 tag tömörül. Megyénk­ben összesen 160 ezer szö­vetkezeti tag van, s a szö­vetkezetek által előállított, vagy forgalmazott érték ta­valy meghaladta az 5,5 mil­liárd forintot. Szerepük, je­lentőségük, különösen a falu ellátásában lényeges és meg­határozó. Az ellenőrzés erősítése egyik fő feladat M­egyénk szövetkezeteinek tevékenységét értékelve az előadó a belvárdgyulai csa­ládi tervezést, a háztáji gaz­dálkodás baksai, szabadszent- irályi, szalántai, berkesdi módszerét, a tevékenységi kör bővítésében a nagykozá­­ri tsz példáját, az eredmé­nyes kooperációra a ME­­CSEKTEJ létrehozását emlí­tette, mint országos például is szolgáló módszereket. Ezek olyan törekvések, amelyeket a továbbiakban is támogatni kell, ellelhetők azonban olyan jelenségek is, amelyek gátol­ják a mozgalom erőteljesebb fejlődését. A szövetkezetek tevékenységének egyik ilyen kritikus területe a vezetés, amelynek színvonala sokat nőtt, s szakmai és politikai tekintetben általában meg­felelő. Fel kell azonban lép­ni azon kevesek ellen, akik e­ltérnek a kommunista ve­zetőt jellemző erkölcsi nor­máktól, attól az alapelvtől, hogy a szövetkezeti vezető a tulajdonostársak megbízásá­ból vezető. Az anyagi javak gátlástalan hajszolása, a dur­va hangnem, az önelégült­ség, a tagok véleményének figyelmen kívül hagyása, mind olyan tulajdonságok, amelyek gátolják a szövet­kezeti mozgalmat. A szövet­kezetekben dolgozó kommu­nistáknak kötelességük fel­lépni e jelenségek ellen. A szövetkezetek tevékeny­ségének másik kritikus terü­lete a tulajdonosi pozícióból fakadó ellenőrzési jog gya­korlása. Ismeretes, hogy né­hány mezőgazdasági tsz-ben milyen visszaélések történ­tek a gazdálkodás területén. Az ellenőrzés és a vagyon­védelem az ÁFÉSZ-eknél sem elég hatékony, a tava­lyi leltárak 34—38 százaléka hiánnyal zárult. A ktsz-eknél sem jobb a helyzet, hisz az elmúlt két évben négy szö­vetkezet vezetője ellen in­dult bűnvádi eljárás. Az ön­állóság ferde értelmezése, a visszaélések nagyobb lehető­ségét vonja maga után. Az ellenőrzés erősítése jelenleg a szövetkezeti gazdálkodás és vezetés további fejleszté­sének legidőszerűbb kérdése. A törvénytervezet a belső ellenőrzés két fő ágát kü­lönbözteti meg: a vezetési ellenőrzést és a vezetéstől elkülönült ellenőrzést. A ter­vezet kimondja, hogy vala­mennyi szövetkezet évenként köteles gazdálkodásának té­teles, bizonylatokra épülő, általános, pénzügyi, gazdasá­gi revízióját szakképzett kül­ső ellenőrzés igénybevételével végeztetni. Ennek megszerve­zésében komoly feladat hárul a területi szövetségekre. A területi szövetségek tevékenysége A tsz-ek érdekképviseleti szövetségei — a másik két ágazatban még csak ez év elején jöttek létre a területi szervek — nem egészen há­rom éve működnek, s jelen­(F­oly­tatás a 3. oldalon.) A A pártkongresszus tiszteletére­ z elmúlt években általában baj volt a porcelángyári szige­telők szállítási határidejével. A gyárban a kongresszusi válla­lások közt felajánlották, hogy a GANZ részére szállítandó­ 100 kilovolton felüli transzformátor szigetelőket pontos határ­időre, a szabványoknak megfelelően, selejtmentesen legyárt­ják és szállítják. Jobb műszaki szervezéssel és azonos létszám mellett a tavalyi 200 tonna szigetelővel szemben,­ idén 40—50 tonnával többet gyártanak. Képünkön: Rein Lajos és Ken­­derik József egy óriás szigetelőn dolgoznak. E­rb János felvétel* * é Közlemény Jan Marko csehszlovák külügyminiszter magyarországi látogatásáról éter Jánosnak, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­terének meghívására 1970. szeptember 15—18 között lá­togatást tett Magyarországon Jan Marko, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kül­ügyminisztere és felesége. A csehszlovák külügymi­nisztert szívélyes, baráti be­szélgetésen fogadta Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, vala­mint Fock Jenő, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke. A tárgyalások során a kül­ügyminiszterek részletesen át­tekintették a két testvéri or­szág kapcsolatait és véle­ményt cseréltek a nemzetközi helyzet legfontosabb, időszerű kérdéseiről. A miniszterek megelégedés­sel állapították meg, hogy a Magyar Népköztársa­ság és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság közötti kapcsolatok a szocialista internacionaliz­mus elvei alapján eredmé­nyesen fejlődnek. Ezen elvek szellemében alakul a Magyar­­országon élő szlovákok és a Csehszlovákiában élő magya­rok élete, s ez erősíti a két szocialista ország barátságát. Mindkét ország érdeke meg­keresni a kölcsönösen előnyös együttműködés szélesítésének lehetőségeit minden terüle­ten, ami hozzájárul a szocia­lista országok közössége egy­ségének szilárdításához. A két miniszter véleményt cserélt az időszerű európai problémákról. Megelégedéssel állapították meg, hogy az eu­rópai biztonsági és együttmű­ködési konferencia összehívá­sának gondolata szilárd gyö­kereket vert az európai or­szágokban. A két ország arra törekszik, hogy ezt a konfe-­­ renciát Európa minden nem­zete érdekében, minél előbb hívják össze. A két ország kormánya az európai általános légkör ja­vulása szempontjából igen je­lentős lépésnek tekinti a Szovjetunió és a Német Szö­vetségi Köztársaság képvise­lői között aláírt szerződést, melyben a NSZK kormánya elismeri az összes európai or­szág határainak sérthetetlen­ségét. A szerződés egyben megteremti a további nyitott európai kérdések megoldásá­nak a feltételeit, beleértve a müncheni egyezmény kezdet­től fogva való érvénytelensé­ét, valamint a Német De­mokratikus Köztársaság elis­merését. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság határozottan el­ítéli az USA-nak a vietnami nép, valamint Kambodzsa és Laosz népei ellen irányuló agresszív akcióit. A proletár­­internacionalizmus szellemé­ben továbbra is megadnak minden támogatást a vietna­mi népnek és Indokína más népeinek igazságos és hősies harcához. A felek nagy nyugtalanság­gal figyelik a közel-keleti helyzet alakulását. A békét és az igazságos rendezést e térségben a Biztonsági Ta­nács 1967. november 22-i ha­tározatának következetes végrehajtásával lehet elérni. A felek nagyra becsülik az Egyesült Arab Kötársaságnak más arab országok által is támogatott békés kezdemé­nyezését, amely pozitívan be­folyásolhatja a válság politi­kai rendezésére irányuló tö­rekvéseket. Ugyanakkor elíté­lik Izrael folytatódó agresz­­szióját, valamint a nemrég megindult tárgyalások szabo­­tálását. A felek ismét megerősítet­ték elhatározásukat, hogy a két ország szorosan együtt­működik a közös célok, a nemzetközi biztonság és a béke érdekében , a nemzetközi fórumokon, különösen az ENSZ-ben. A két külügymi­nisztérium céltudatosan koor­dinálja a jelentősebb kérdé­sekben külpolitikai lépéseit. J­an Markonak, a Cseszlo­­vák Szocialista Köztársaság külügyminiszterének látoga­tását, fogadtatását, minden tárgyalását és megbeszélését, a testvéri barátság, a nyílt­ság és a teljes egyetértés lég­köre vette körül J­an Marko, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kül­ügyminisztere csehszlovákiai látogatásra hívta meg Péter Jánost, a Magyar Népköztár­saság külügyminiszterét, aki a meghívást örömmel elfo­gadta. J­an Marko csehszlovák kül­ügyminiszter­­, aki Péter János külügyminiszter meg­hívására négynapos hivatalos baráti látogatást tett hazánk­ban , pénteken felesége tár­saságában . elutazott Buda­pestről Dip­lomaátadás az Esti Egyetemen egnap délután Pécsett, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottsága Oktatási Igazgató­ságán bensőséges ünnepsé­gen adták át a diplomát a Marxizmus—Leninizmus Es­ti Egyetem szakosító tagoza­tán végzett 28 hallgatónak. Armbruszt György igazga­tóhelyettes beszédében rámu­tatott az iskolán kívüli szer­vezett oktatás jelentőségére, a marxista tantárgyakat el­sajátító hallgatók szorgalmá­ra, helytállására és arra a feladatra, mely a végzett hallgatókra vár a tudomá­nyos, haladó világnézet ter­jesztésében. K­iváló tanulmányi ered­ményei alapján kitüntetéses oklevelet, úgynevezett vörös diplomát kapott: Borjáti Gyuláné, Siklői Tamásné, dr. Weisenbach Jánosné, Kop­pány Jenő és Tóth Lajos Gyula. F­őiskolai végzettséget iga­zoló oklevelet kapott: Arnold József, Áringer Géza, Bakán Jenő, Bank Jánosné, dr. Csanálosi Sándorné, Czoma Sándor, Drégely József, dr. Ehmann Béla, dr. Erdősy Emil, Gungl László, Halas Ilona, Hegedűs Tiborné, Hor­ váth Csabáné, Kádár Dénes, Kerékgyártó Béla, Kiss Ist­ván, Kiss Mihályné, dr. Mol­nár István, Németh Attila, Laskó Rózsa, Szécsi Kálmán­né, Szilágyi János és Takács Ferenc. A diplomások nevében Tóth Lajos Gyula mondott köszönetet az Oktatási Igaz­gatóság vezetőinek és tanári karának. A Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem szakosító tago­zatán most negyedszer ren­deztek oklevélátadó ünnepsé­get. Eddig összesen 151-en­­ szereztek diplomát

Next