Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-26 / 277. szám

I Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló­kra: 80 fillér xxvii.évfolyam,27­.szám . Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja mo. nov. 26., csütörtök A közéleti demokrácia kibontakoztatásának fontos feltétele a pártdemokrácia fejlesztése Folytatódott a vita a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának szerdai tanácskozásán Biszku Béla, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső felszólalásai A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kong­resszusa szerdán reggel 9 órakor folytatta tanácskozását az Építők Rózsa Ferenc Mű­velődési Házában. Az ülést az elnöklő Kár­ví­r Ferenc vezérőrnagy nyitotta meg, be­jelentette, hogy újabb testvérpártok juttatták el üdvözletüket a Magyar Szocialista Min-­­-­­ párt X. kongresszusához. Üdvözlő távira­tot küldött az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártja, a Chilei Kommunista Párt, a Haiti Kommunisták Egyesült Pártja. Az elnök a kongresszus részvevőinek nagy tapsa közben köszönetét fejezte ki a testvér­pártok szívélyes üdvözleteiért. Ezután Biszku Béla, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára szólalt fel. Bi­ssku Iléla: *­­ Feladatainkat csak társadalmi életünk demokratizmusa továbbfejlesztésével végezhetjük A Központi Bizottság a .gresszusi irányelvei, va­lamint a kongresszus elé ter­jesztett jelentése sokoldalúan foglalkozott a pártde­m­okrá­­c­ia és a szocialista demokrá­cia jelentőségével, helyzeté­vel és továbbfejlesztésének feladataival. Teljes mérték­ben egyetértve a bennük fog­lalakkal, néhány gondolatot kívánok fűzni ezekhez a kér­désekhez — kezdte felszóla­lását Biszku elvtárs, mely­ben a következőkkel foglal­kozott: A demokratizmus helyes irányú szocialista jellegű to­vábbfejlesztésének fontos kö­vetelménye, hogy a fogalom jelentését, mindenekelőtt a demokrácia osztály tartalmát valamennyien egységesen, marxista—leninista módon értelmezzük. Közismert, hogy osztályok­tól független demokrácia nincs és nem is lehetséges. A demokratizmus eredeti jelen­tése a népuralom — hadd A szocialista társadalom­ban a közéleti demokrácia fejlődésének biztosítéka a pártdemokrácia. Ebből kell kiindulnunk, amikor a szo­­cialista demokrácia tovább­fejlesztésének lehetőségeit és feladatait vizsgáljuk. A szo­cialista társadalom felépíté­séhez a dolgozó tömegek te­vékeny közreműködésére, cselekvő közéleti részvételre van szükség. Annál erősebb a rendszerünk, minél többen, minél cselekvőbben vesznek részt célkitűzéseink megha­tározásában és megvalósítá­sában, minél többen érzik a közügyet saját­­ ügyüknek. Hol dönthet demokratikusan a munkás a gyár ügyeiben, a dolgozó paraszt, a föld­munkás a nagybirtok bár­mely kérdésében, a város vagy a falu dolgaiban az ezt megelőző társadalmakban ? Csak a szocializmus képes százak, ezrek és tízezrek, párttagok és pártonkívüliek, a tömegek alkotó részvételét biztosítani a döntésekben. Ennek előmozdítása és szün­telen ösztönzése a párt alap­vető politikai feladatai közé tartozik. A párt úgy tehet eleget ennek a feladatának, ha a párttagság példásan ak­tív, a pártélet erőteljes po­litikai-társadalmi energiát emlékeztessünk — csak a szocializmusban, a mi társa­dalmunkban valósulhat meg. Társadalmunkban, osztály­politikánknak megfelelően a szocialista demokrácia fő cél­ja az, hogy tovább erősödjék általa a munkásosztály ha­talma, az egész dolgozó nép érdekében, hogy hatékonyab­ban érvényesüljön a mun­kásosztály és pártjának ve­zető szerepe, tovább szilár­duljon a munkásosztálynak és szövetségeseinek termé­keny kapcsolata, növekedjék a pártot támogató dolgozó tömegek közéleti aktivitása. Ebből a nézőpontból szük­séges megemlítenünk a de­mokratizmus minden problé­máját. Társadalmunk létér­deke, hogy a még létező és a jövőben is jelentkező tár­sadalmi ellentétek a haladás szellemében oldódjanak meg. Az ezért folyó küzdel­met csak a párt tudja ve­zetni, amely ösztönzője, fej­lesztője, szervezője a szocia­lista­­demokráciának­ sugároz. A kommunisták aktivitásának viszont nélkü­lözhetetlen feltétele az, hogy minél jobban kiteljesedjék a pártélet belső demokratiz­musa. Helytelen volna, ha a párt­demokrácia erősítését kizáró­lag a párt belső ügyének te­kintenénk, illetve elválasz­tani a szocializmus építésé­nek általános feltételeitől és követelményeitől. Különösen fontos felismerés ez a hatal­mon levő munkásosztály ve­zető pártjai, így tehát a mi pártunk számára is. Ugyanis a történelmi fejlődés tapasz­talatai szerint a demokratiz­mus fejlettsége meghatáro­zóan befolyásolja a párt po­litikájának kidolgozását, megvalósítását. Biszku elvtárs ezután a demokrácia és centralizmus összefüggéseiről beszélt. Tisztelt Kongresszus! Központi Bizottságunk mindenkor nagy figyelmet fordított a pártdemokrácia fejlesztésének kérdéseire. A fejlődés azonban növekvő követelményeket támaszt pártunkkal szemben. Lerak­tuk hazánkban a szocializ­mus alapjait és történelmileg új viszonyok között folytat­juk a szocialista építőrr mun­kat. Hogy a párt megfelel­hessen a növekvő követel­ményeknek, szükségképpen arra kellett és kell töreked­nünk, hogy a pártdemokrá­cia kiteljesítésével is növel­jük szervezeteink cselekvő­­képességét, gyarapítsuk al­kotóerejét. Ennek­­ a folya­matnak fontos állomása volt, amikor pártunk IX. kong­resszusa megbízta a Központi Bizottságot, elméletileg ku­tassuk a pártdemokrácia fej­lesztésének új lehetőségeit és ennek eredményeit formál­juk konkrét döntésekké. Így került sor arra, hogy több éves előkészítő munka után a Központi Bizottság 1969 A párt vezető szerepének erősítésével, a pártdemokrá­cia kiszélesítésével kapcso­latban nagyon fontos a veze­tők kiválasztása, képzése és nevelése. A lenini útmutatá­sok szellemében az utóbbi másfél évtizedben hasznosí­tani törekedtünk fontos tör­ténelmi tapasztalatokat a ve­zetők kiválasztásában és ne­velésében. Fontos forrása en­nek a nyíltság a tömegekkel szemben, még akkor is, ha pillanatnyilag népszerűtlen feladatokról van szó, mert minden kérdésben az igazi érdekeiket kell képviselnünk. Számoljunk tehát vélemé­n­vemberében átfogóan megtárgyalta a pártdemok­rácia helyzetét. Ezt a kérdést elméletileg vizsgálva és a gyakorlati ta­pasztalatokkal egybevetve, mindenekelőtt abból indul­tunk ki, hogy a nép szolgá­lata, a szocialista építőmun­ka megköveteli a munkás­­osztály, a párt vezető szere­pének erősítését, a vezetés hatékonyságának javítását. A pártirányítás rendkívül fontos feladata, hogy gondos­kodjék az elvi politika ér­vényesítéséről, a politika vé­delméről és továbbfejleszté­séről. A legfőbb garancia erre a pártdemokrácia rendszeres fejlesztése, amely a vezetés minden szintjén a párttagok legjobbjaiból hozza létre a kollektív vezető testületeket és erősíti azokat a kapcsola­tokat, amelyek segítségével állandó érintkezés alakulhat ki a vezetés és a tagság, a párt és a pártonkívüli dol­gozók között. A pártban olyan szervezett állandó bel­ső mozgásnak kell lennie, amely egyrészt a vezetés kü­lönféle elképzeléseit gyorsan és pontosan közvetíti a párt­tagságnak és a pártonkívü­­lieknek, másrészt a kommu­nisták és a pártonkívüli dol­gozók többségének vélemé­nyét, észrevételeit gyorsan és pontosan eljuttatja a veze­téshez. nyűkkel, legyünk türelmesek, mert a hatalom nem szemé­lyeké, hanem az osztályé, a népé. Nem lehet jó vezető az, aki a közérdeket nem tudja emberséges módon, munkatársai megbecsülésével együtt képviselni. Az elmúlt másfél évtizedben kiváló ve­zetők ezrei nevelődtek ki és dolgoznak eredményesen az élet különböző területein. A tapasztalatok azt is bi­zonyítják, az a jól dolgozó vezető, aki mellett hasonló képességű, alkalmasság dol­gában egyenrangú vezetők nevelődnek. Talán első hal­lásra furcsa, mégis igaz, hogy azok a vezetők dolgoznak igazán eredményesen, akik megteremtik önmaguk pótol­hatóságának feltételeit. Nem véletlenül beszéltem vezetőkről. Ez fontos politi­kai kérdés. A vezetés felada­tai annyira bonyolulttá vál­tak, hogy már nem elegendő egyetlen helyettest kijelölni. Minden vezetőnek gondos­kodnia kell arról, hogy bár­mi történjék is vele, a mun­ka zökkenő nélkül folyjék tovább. A szocialista építő­munka egyetlen területének sorsa sem függhet egyetlen ember előléptetésétől, fel­mentésétől. Erről azért is be­a kongresszust megelőző tanácskozásokon és itt a­szólni kell, mert még ma is találunk olyan vezetőket, akik nem szeretnek jó ké­pességű, okos emberekkel dolgozni. Az pedig egyenesen aggasztja őket, ha egy mun­katárs még vitatkozni is me­részel velük vagy ellent­mond nekik. Fontos tanul­ság, hogy a szocializmus tel­jes felépítéséhez olyan rá­termett vezetőkre van szük­ség, akik jól képviselik a munkásosztály ügyét, akik felfelé is vitába mernek szállni, s egyben „oldalt” és „lefelé” maximális türelmet tanúsítanak. kongresszuson is bírálat ér­te politikánk végrehajtását. Ha helyes a politika — már­pedig erről elismerően szól­tak —, minden a végrehaj­táson, a vezetőkön múlik. A Központi Bizottságtól az alapszervezetekig biztosíta­nunk kell, hogy politikánkat értő és annak végrehajtását megvalósítani képes vezetők dolgozzanak. Az élet azt mutatja, hogy a káderek kiválasztásában is jobban kell igazodni a de­mokrácia követelményeihez. Ezen azt értjük, hogy valaki­nek a kinevezése vagy leváltá­sa, felmentése előtt figyelembe kell venni a közvetlen mun­katársak, a beosztottak véle­ményét. Sajnos, gyakran ta­pasztaljuk, hogy a felsőbb szervek egy-egy vezetőről kialakult jellemzése nem mindig esik egybe a munka tényleges eredményeivel és a közvetlen munkatársak véle­ményével. Van egy közmon­dás: „Lakva ismerni meg egymást”. Ez így is helyes. (Folytatás a 2. oldalon) A dolgozó tömegek aktivitására van szükség A kivált vezetők ezrei dolgoznak eredményesen Minden a végrehajtáson, a vezetőkön múlik Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára beszél a kongresszuson A fegyveres erők küldötteinek egy csoportja a kongresszusi ülésteremben

Next