Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-26 / 21. szám
l£jl. Január 26. DUNÁNTÚLI NAPLÓ A magyar olajfeldolgozó ipar fellegvárában Tíz év alatt megötszörözi termelését a Dunai Kőolajipari Vállalat "kriás a Duna mellett! Közhelyként hangzik, találóbban mégsem lehet jellemezni a Dunai Kőolajipari Vállalatot, amelynek az évtized végén már mintegy 15 millió tonna nyersolajat kell feldolgozni évente. (Az 1970-es termelés 3 millió tonna volt!) Ezért az éppen tíz esztendeje indult beruházás máig sem fejeződött be. A DKV-I több, mint 4 milliárdos programja idén zárul le, de megkezdődött már a DKV-II. építése is, amelynek fogadnia kell majd az 1972. november 7-ig megépülő Barátság II-n érkező szovjet kőolajat. Kukoricaföld és megyehatár — Amikor 1961-ben először jöttünk ki ide, a földeken még lábon állt a kukorica. Elképzelni is nehéz volt azt, ami ma úgy hozzátartozik a tájhoz, mintha mindig itt lett volna. — Farsang László gazdasági igazgató, a mai vezérkar egyik pionírja emlékezik vissza így a kezdetre. Pest és Fejér megyék határa kettészelte a finomító mai 1450 holdas, Ercsi felé terjeszkedő területét. „Határrendezés” volt az első közigazgatási inítézkedés: Százhalombatta várossá nyilvánítása a legjelentősebb. Ma többszáz kilométernyi csővezeték-rendszer hálózza be a hatalmas területet. Ott kezdődik, ahol végetér a Barátság , és ott végződik, ahol a kőolajszármazékok a szállítótartályokba kerülnek. A két végpont között ezüstösen csillogó, karcsú desztilláló és frakcionáló tornyok, tartályok légiója, a semmire sem jó hulladékgázok rőt lángját éjjel-nappal lobogtató fáklyák, a hűtőtornyok körül emberre, gépre fátyolt vonó, lustán hömpölygő gőzfelhő... Szovjet tervek megvalósításával, szovjet szakemberek segítségével jutott el a DKV oda, hogy már ma is jelentős tényező a hazai üzemanyag és fűtőolajellátásban, és ahogy növekszik a szénhidrogének részaránya az ország energiamérlegében, úgy válik a Dunai Kőolajipari Vállalat is a hazai olajfeldolgozás óriásává. A „nagyhal“ elv —* mai módon A tőkés világban úgy válik óriássá egy ilyen vállalat, hogy fölfalja a kisebbeket. Ez régi, „jól bevált” recept. Valami ilyesmi történik a DKV körül is, persze más indítékok alapján és más céllal. Kezdődött azzal, hogy fuzionált a csepeli kőolajfinomítóval. A cél félreérthetetlen volt. Az elavult berendezésekkel drágán dolgozó üzemet fel kell számolni. Ez meg is történt, a sok kiváló szakember többsége ma már Százhalombattán dolgozik. A kőbányai paraffingyár is így jár. 6,5 ezer tonnás évi termelése az ország szükségleteinek fedezésére is szűkösen volt elég. A DKV-ban már próbaüzemelésre kész a legkorszerűbb berendezésekkel felszerelt üzem, amely 35 ezer tonna paraffin előállítására lesz alkalmas és ebből bőven jut exportra is. Január 1-én egyesült a DKV- val a péti kőolajfinomító. Ez is eléggé elavult üzem már, korszerűsítését pedig elsősorban a műtrágyagyár soron következő nagyarányú rekonstrukciója teszi indokolatlanná. Két állóeszközértékkel arányos hatékonysága az elmúlt évben 6,5 százalékos volt, azaz a befektetett állóeszköz minden 100 forintja 6 forint 50 fillér nyereséget hoz, Százhalombattán 11,20-at, s ezt fel akarják vinni 18 forintig. Világos, hogy a legkorszerűbb technológiával dolgozó finomító alkalmas arra, hogy a közelben lévő üzemek termelési kapacitását átvegye és megsokszorozza, ezért a „nagyhalelv” népgazdasági haszna vitathatatlan. És ez a technológia alkalmas arra is, hogy kihozza a nyers, olajból maradéktalanul mindazt, ami benne van. Benzin. A „normál” eljárással 46-os oktánszámú benzin jön ki a tornyokból. Ez így szinte használhatatlan. Van azonban egy reformáló üzem, ahol platinakatalizátoron — egy töltet két évig használható és 22 millió forintba kerül — bocsátják át a benzint és oktánszáma megközelíti a százat. Ezt keverik be a 46-osba megfelelő arányban, s így születik többek között a szuperbenzin is. Pakura. Valamikor általánosan használt fűtőanyag volt. Csak ma tudni, hogy akkori olcsósága mellett is milyen drága volt. Vákuumdesztillálóba kerül, kenőolajak sora kerül ki belőle és egyéb termékek leválasztása után marad vissza a gudron nevezetű, cipőpaszta-sűrűségű massza, ami propánbután gázzal való hígítás után a Dunamenti Hőerőmű Vállalathoz kerül fűtőanyagnak. Kén. Ez lesz a legújabb termék. A fűtőolaj tartalmaz bizonyos mennyiségű ként, ami az olaj elégése után a légkörben kénsavvá alakul. Ezt a ként ezután kivonják a gázolajból. Az eredmény: évente 4 ezer tonna tiszta kén. A Shell versenytársa A sokféle termék egy részéből jelentős kivitele van a DKV-nak. 1970-ben 2 millió dollár értékű kenőolajat szállítottak főleg a nyugati országokba. A termékek minőségével mindenütt elégedettek, ami nagy szó, hiszen olyan versenytársakkal kell megvívni a piacon, mint például a Shell, vagy a Mobil Oil Gázolajból, fűtőolajból és benzinből nincs export, motorolajakból viszont a DKV gyors termelés-felfutása eredményeként megszűnt a behozatal. A belföldi igények kielégítése, a külföldi piacon való helytállás még ennél az új finomítónál is egyre magasabbra emeli a mércét. A közelmúltban létrehozott kutatási főosztály jól felszerelt laboratóriumaiban újabb termékek gyártástechnológiáján dolgoznak, a műanyagipar egyes alapanyagainak gyártását készítik elő. A computer nem fényűzés Már most is több ezer ember dolgozik a Dunai Kőolajipari Vállalatnál. A nagyfokú automatizáltság következtében azonban túlnyomó többségük nem a termelésben dolgozik. Gépek „irányítják” a termelést és egyre inkább érződik annak a szükségessége is, hogy a nagyvállalat egészének irányításába is ,bevonjanak egy gépet — egy számítógépet. Őszre érkezik meg Angliából az IBM- computer, aminek „kiszolgálására” megalakult már a számítógépes központ — 28 fővel. ■Nem fényűzés ez vajon? A DKV-nál nem tartják annak. Úgy mondják, ha nem csinálnák, lemondanának a jövőről. És különben is, hogyan lehetne lemondani a jövőről éppen itt, ahol minden a jövőt hirdeti? Itt, ahol minden a mai termelés ötszörösére emeléséért történik! Hársfai István A DUNAI KŐOLAJIPARI VÁLLALAT ÉJSZAKAI FÉNYEI Nemzetközi gasztronómiai hetek, 1971 Pécs testvérvárosainak jegyében „LAHTI” FINN NAPOK JANUAR 25—29-ig. „LVOV” OROS5E NAPOK FEBRUAR 1—5-íg. „eszék” délszláv napok február 1—12-ig. „DIJON” FRANCIA NAPOK FEBRUAR 15—19-íg, „PARMA” OLASZ NAPOK FEBRUAR 22—26-íg. Az ételkülönlegességeket neves mesterszakácsok készítik. Szeretettel várjuk vendégeinket vacsoraestéinken. Asztalfoglalás a szálloda portáján és az üzletvezetőknél. HIKUMGARBÍKOmS Új kórház épül Szigetváron Országosan is újdonság: a jövendő szigetvári nagy kórházban a hatalmas, több mint fél megye területét e vonatkozásban ellátó elmeosztály egy épületcsoportban lesz egy általános kórházzal. Pontosabban: 300 ágyas elmeosztály épül és 200 ágyas általános kórház. Utóbbiban belgyógyászat — 80 ággyal — sebészet — 70 ággyal — valamint szülészet és nőgyógyászat — 50 ággyal lesz. Minden egyéb, így röntgen, kardiológia, laboratórium — közösen működik majd. Ez a korszerű gazdaságos kórházszervezés: a technikát, a gazdasági felszerelést, jobban ki tudják így használni. Mindezeket hosszú idő múlva, körülbelül 1976-ban lehet majd készen látni, akikor épül fel — a tervek szerint — az új szigetvári kórház. Ára: mintegy 145 millió forint. Laza rendszerű építkezés lesz — egy középső, négyemeletes tömbben kap helyet az általános kórház, több, egyemeletes, 50 ágyas részben az elmeosztály — ezeket úgynevezett „összekötőnyak" útján lehet majd megközelíteni. A magas tömb mellett még egyemeletes rendelőintézet is épül. Ehhez a tervhez tartozik a mohácsi kórház elmeosztályának felépítése is A Duna menti város kórházát 84 ágyas résszel bővítik e célból, továbbá egy új ideggyógyászati járóbetegszolgálattal. Ára: közel 13 millió forint. Túrom — zárszámadás előtt Megduplázódott a jövedelem Turony minden szempontból közepes község, s ilyen szövetkezete is. Háromezerháromszáz hold összterület, melyből 2250 kataszteri hold szántó. A tagok száma 280. A gazdaság három község — Turony, Csarnóta és Bisse —, tsz-einek összevonásával jött létre. A székhely község Turony. A központi irodák egy faluszéli parasztházban kaptak helyet, az isten hátamögöttiség érzése azonban mégsem keríti hatalmába az embert: a polcokon, asztalokon a legújabb mezőgazdasági szakkönyvek, folyóiratok ..................... Csattognak a számológépek. A főkönyvelő érthető óvatossággal nyilatkozik a gazdálkodás múlt évi eredményeiről , a mérleg nincs teljesen kész. A legfontosabb adatok azonban már pontosak. Nézzük hát, mit hozott az év? Hirre Sándor elnök a kiesésekkel kezdi. A tavasz későn jött, aztán júniusban hirtelen beköszöntött a forróság , s ettől ocsú-jelleget kapott a gabona. A tervhez viszonyítva fél millió forinttal kaptak kevesebbet a gabonáért, az előző évi szinthez, tehát a bázishoz viszonyítva, azonban 700 ezer forintnál is magasabb volt a kiesés összege. A pénzügyi egyensúly elvesztése egyebek mellett a jövedelmi szint csökkenésével veszélyeztetett, ezért foganatosítottak már az év közepén többirányú ellenintézkedéseket. Két főágazatunk van: a növénytermesztés és az állattenyésztés, magától értetődő volt tehát, hogy amikor a növénytermesztéssel bajok voltak, az állattenyésztőktől kértünk segítséget, ötszáz malacot vásároltunk a pécsi és siklósi vásárokon, ezeket hízóra fogtuk. A rossz gabonatermés miatt elvesztett ötszázezer forint zöme ezzel meg is térült, de a növénytermesztés is segített önmagán. Az étkezési borsóból holdanként 3 mázsával többet szedtek a tervezettnél — így aztán, minden nehézség ellenére, tartani tudtuk az előző évben elért szintet. Az emberek megállítják az utcán az elnököt. Mennyi lesz...! Tavaly — ■ tíz órás munkanapra számítva — 78 forintot fizetett a tsz, ehhez jött a 20 százalék körüli nyereségrészesedés. Az egy tagra eső átlagos jövedelem 16 365 forint volt, ami első hallásra nem túl nagy öszszeg. — Vannak idősebb tagok, asszonyok, akik csak a nyári szezonban dolgoznak: negyven-ötven napot. Ebben a számban az ő kereseti adataik is benne vannak, azok évi keresete, tehát, akik egész évben dolgoznak, a fenti öszszegnél jelentősebb. Egy napra vetítve 100—120 forint körül lehet a legtöbbet és legjobban dolgozók bére. — És a gépészek, traktorosok? — Valamivel jobban keresnek ennél; természetesen nem nyolc, sőt nem is tíz órás ■ munkanapokkal kell számolni az ő esetükben. Százhúsz—százharminc forintot keresnek naponta — éves szinten. Nyáron többet, télen kevesebbet. — S a nők ...?— Meg fog lepődni: jobb az átlaguk, mint a férfiaké. 1969-ben 83,6 forintos napi átlagot értek el, a most lezárt évben pedig talán még magasabbat is. A magyarázat egyébként egyszerű: többségük az állattenyésztésben dolgozik. De az is tény, hogy hihetetlenül vállalkozó szelleműek, szorgalmasak .• Az előbb szó volt a gyengébb gabonatermés okozta bevételi kiesésekről. És ha nem sikerült volna pótolni? — A bérhez akkor se kellett volna jelentősen hozzányúlni. Nem úgy vagyunk, mint öt-hat évvel ezelőtt, amikor máról-holnapra éltünk. Másfél millió forintos biztonsági tartalékunk van... Egy kocsistól kérdezem: — Hogy élt 1965-ben? Vállat von, hogy élt volna? — És most?— Azt nem lehet így elmondani. — Jobban?— Csak az tudja, aki benne volt... Nézzük a számokat! 1965- ben a szövetkezet hitelmentes vagyona 15 millió forintra rúgott. A tagok éves részesedése 8174 forint volt... Molnár István párttitkár mosolyog. — Ennél jobb agitációsi érv nem kell, azt hiszem." Öt év alatt megduplázódott a jövedelem, s 21 millió forintra nőtt a hitelmentes közös vagyon. — És a jövő?Hitre Sándor: — A termelési érték 1975- ig 40 százalékkal nő . A tehénállomány 50 százalékkal, a sertésállonány százzal. A részesedés 20—25 százalékkal. — Ön szerint elégedettek az emberek? — Csak azt tudom mondani, tavaly egyetlen kilépőnk volt — az is a lakás miatt — És hányan jöttek? — Legalább húszan jelentkeztek.* A kérdésre, hogy el a mai paraszt? — természetesen nem lehet a tsz-ek részesedési adatai alapján pontos ferületet adni. A családok jövedelmét ugyanis minimum két tényező határozza meg: a közösben végzett munka és a háztáji. Torony a háztáji gazdaságok nagyságát, gazdagságát tekintve is közepes, azaz tipikus községnek mondható. A háztáji földek a háztáji állattartás céljait szolgálják. 1970 végén 207 szarvasmarha, 57 tehén és 725 sertés volt a háztáji istállókban, ólakban, ami a korábbi évekhez képest rekord mennyiség. Talán csak a tehenek száma nem emelkedett. Hogy milyen jelentős vagyon, illetve jövedelemforrást jelent ez az állatmennyiség, azt talán legjobban a közös állatállomány adataival való összehasonlítás bizonyítja. Az üzemben 296 szarvasmarha, 93 tehén és 2000 sertés volt az év végén... A tsz főállattenyésztője a háztáji gazdaságokon is rajt tartja a szemét. Ha kell segít, ha kell bátorít. Idén például mindhárom községükben építenek egy-egy bemutató jellegű, korszerűen felszerelt, önetetőkkel, tajókkal ellátott sertésótat. A cél: növelni a pihenésre fordítható időt. — ön szerint mennyit hozott a legszorgalmasabb tagoknak a háztáji? — Körülbelül annyit, amennyit a közösben kerestek, B. S. — Iván Eftimov bolgár zongoraművész zongoraestjét tartják ma, 26-án este fél 8- kor Mohácson a Kamarateremben. 27-én, szerdán este fél 8-kor a zongorabérlet II. hangversenye keretében a bolgár művész Pécsett lép fel a Liszt-teremben. Műsorán Scarlatti, Beethoven és Liszt művek szerepelnek.