Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-14 / 87. szám

1972. április 14. Tegnap történt... ülést tartott tegnap Pécsett a Szakszervezetek Baranya me­gyei Tanácsának Elnöksége, az SZMT székházban. Beszámoló hangzott el az SZMT munkájá­ról, amit a küldöttértekezlet óta végzett. Napirenden szerepelt a szocialista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom helyzete a Központi Bizottság 1971. december 1-i és a SZOT határozata alapján. Az SZMT Elnöksége elfogadta 1972. má­jus 1. megünneplésének és fel­vonulásának tervét. A munkás­­osztály ünnepét az idén is a hagyományoknak megfelelően rendezik. A május elsejei fel­vonulás tervét később teszik közzé.* Dr. Heiczmann János, a kohó- és gépipari miniszter helyettese tegnap Baranyába látogatott. Útjára elkísérte a szaktárca több vezető tisztégviselője. Dr. Heiczman János miniszter-he­lyettes Baranya megye és Pécs város vezetőivel a kohó- és gépipar helyi fejlesztésének le­hetőségeiről tanácskozott. Dél­után megtekintette a Porcelán­­gyár több üzemét.­­ Balla István, az Állami Egy­házügyi Hivatal elnökhelyette­se tegnap Pécsett, az oktatási igazgatóság épületében, idő­szerű egyházpolitikai kérdések­ről konzultációval egybekötött előadást tartott. Az előadáson párt-, állami, egyetemi és főis­kolai tisztségviselők vettek részt. Az orvoskollégiumban Elkészült a klub és az étterem is A padlót faltól-falig szőnyeg borítja. A világos asztalok mel­lett kék huzatú fotelok állnak, hátul, a büfé falán dekoratív, élénkszínű motívumok kacska­­ringóznak. Az Orvostudományi Egyetem új kollégiumának klubja a fő­bejárattól jobbra található. Szemben a lengőajtókkal por­tásfülke, kulcshelyekkel, akár­csak a legelegánsabb hotelek­ben. Mint korábban hírt adtunk róla, a 34 millió 200 ezer fo­rintos költséggel épült, tera­szos, impozáns kollégiumba február elején beköltöztek a hallgatók, de akkor még né­hány kiegészítő létesítmény hátra volt. Csütörtökön délelőtt találkoztak a klubban a beru­házók, a Baranya megyei Épí­tőipari Vállalat képviselői, s a különböző hatóságok, hogy műszakilag átvegyék a klubot és az éttermet. Az önkiszolgáló étterem az első emeleten található. Az ét­terembe vezető helyiség két ol­dalán mosdókagylók állnak, barna, széthúzható faajtón lép­het be az ember a világos, mindkét oldalán üvegfallal ha­tárolt helyiségbe. Egyszerre 120 személy étkezhet itt, de önki­­szolgáló étteremről lévén szó, gyakorlatilag egy óra alatt le­bonyolítható az ebéd. Mint megtudtuk, az orvostanhallga­tók 80—90 százaléka veszi majd igénybe az ízléses, egyszerű éttermet. Az étterem közvetlen szomszédságában van a kol­légium könyvtárszobája, de en­nek egyik fala az előbbiekhez hasonlóan „felgöngyölíthető”, ezáltal az egybenyitott három helyiség nagyobb megmozdu­lások, ünnepek rendezésére is alkalmas. A műszaki átadáson részt vett a tervező, Köves Emil Ybl­­díjas építész is. Arról érdek­lődtünk tőle, milyen érzésekkel szemlélte meg az elkészült épü­letet. — Tulajdonképpen a tervező addig érzi magát a legjobban, amíg dolgozik a terveken. Mert alighogy elkezdődik a munka, akkor jelentkeznek a problé­mák, gondok. Viszont meg kell hagyni, hogy mégis az elkészült mű a döntő, az a jó építész, aki a gyakorlatba tudja átül­tetni az elképzeléseit, akár har­cok, „verekedések” árán is. Az Orvostudományi Egyetem follégiuma ezzel lényegében­­ teljesen elkészült. A környék, a­­ kert rendezése van hátra, s­­ mint megtudtuk, a hallgatók társadalmi munkában egy nemzetközi szabványoknak megfelelő méretű kézilabda pá­lyát szeretnének építeni a kol­légium mellett. Ez eredetileg nem szerepelt a tervekben. Az építők jó munkáját, a ter­vező megvalósult elképzeléseit látva önként kívánkozik az öt­let: miért ne lehetne az épület falán elhelyezett táblán meg­örökíteni nemcsak a tervező, hanem a kiváló munkát vég­zett építők, munkások nevét is? Ne névtelenül álljon itt mara­dandó művük, hadd becsüljék meg az erre járók azokat a dolgozó kezeket, akik kőbe, betonba varázsolták a papírra vetett gondolatot. M. L DUNÁNTÚLI NAPLÓ S A Péti Nitrogén Művek tartozása: 1300 vagon műtrágya Baranyának ígéretek helyett Felháborodás az üzemekben, nyugtalanság az AGROKER-nél Az utóbbi évek gyakorlatában példátlanul álló eset történt meg az idén Baranyában. Itt a kukoricavetés ideje s a mező­­gazdasági üzemek nitrogén hiány miatt nem tudják e munkát megkezdeni. A megye állami gazdaságaiban 60 százalékos a nitrogén műtrágya hiány, a Bolyi Állami Gazdaságnak 100 vagon, a villányinak 77 vagon karbamidda­ tartozik a kereskedelem, a Bihari Állami Gazdaság saját teherautóival jár létre műtrágyáért. A Mohácsi Tsz Szövetség területén 39—40 százalékos az ellátatlan­ság, hasonló a helyzet a megye más részein is. Míg az elmúlt két évben műtrágya hegyek tornyosultak, s az eladhatóság jelentette a legfőbb problémát, most nem jut a növényekre még a leg­szükségesebb mennyiség sem. A Baranya megyei AGROKER- re hetek óta óriási nyomás ne­hezedik a vevők részéről, tele­fonok százai csengenek napon­ta, mi lesz a Nitrogénnel. Már­cius közepe óta nemcsak a mű­trágya osztály, de a vállalat egész vezetősége a Nitrogén­ügyekkel foglalkozik. Megszám­lálhatatlanul sok telefon és te­lex hívást intéztek Péthez. Mi lesz azzal az 1300 vagon nitro­génnel amivel a gyár adós Ba­ranyának, még ez év I. negyed­évéből! Ezt a mennyiséget — 20,5 százalékos hatóanyagban számolva — megrendelte Ba­ranya s a rendelést vissza is igazolta a gyár. Minden rekla­mációra és sürgetésre azt vála­szolta Pét, hogy legkésőbb áp­rilis 15-ig az egész mennyisé­get leszállítja. Ez­­azonban a mai napig nem történt meg. Ennyit az előzményről. A leg­újabb fejleményekről Salamon Gyulát, a megyei AGROKER igazgatóját kérdeztük meg teg­nap, aki április 11-én szemé­lyesen járt Péten a Nitrogén Műveknél, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a gyár a megadott határidőt nem tudja betartani. — Milyen eredménnyel járt ez az út? Mire számíthatnak a gazdaságok? — A helyzet változatlanul fe­szült, azonban az AGROTRÖSZT határozott közbelépésére Bara­nya soronkívüliséget kapott, ami azt jelenti, hogy a gyár napi termelésének 70 százalé­kát köteles Baranyába irányí­tani. Konkrétabban ez azt je­lenti, hogy a Péti Nitrogén Mű­vek a fenti adósságból 350 va­gon 25 százalékos nitrogén műtrágyát tud leszállítani. A tel­jes mennyiséget tehát nem, legalább is most azonnal, ami-­­kor a műtrágya nagyon gyor­­s­­an kellene. Ezért a tröszt in­­­­tézkedett, hogy a még hiányzó­­ mennyiséget Leninvárosból sze­­­­rezzük be. Munkatársunk azon-­­ nal leutazott a Tiszavidéki Vegyi­­ Kombináthoz, hogy 420 vagon 34 százalékos műtrágyára meg-­s állapodást kössön.­­ Az üzemek azt is kifogá­solják, hogy az elmúlt évek nagy karbamid kampányának hatására áttértek a magasabb hatóanyagú nitrogén használa­­­tára, s most karbamid helyett érthetetlenül újra pétisót kap­nak, amiből háromszoros men­-­ nyiséget kell felhasználniok. Ma­gyarul rábeszélték őket a jobb­ra és most nem jutnak hozzá. — Valóban. Ezt Péten azzal magyarázzák, hogy váratlanul 15 ezer vagonos karbamid ex­portot kellett teljesíteniük. Rá­adásul igen nagy a termelés­­kiesésük, ottjártunkkor is állt a karbamid üzem a gázbontó meghibásodása miatt. Minde­mellett a Csehszlovákiából várt karbamid szállítások sem ér­keztek meg. Azt hiszem az üzemek ma már nem válogatnak, bármilyen faj­ta nitrogénnel beérnének, csak itt volna. Az időjárás sürget, hisz a vegetáció előrehaladott, a munkák két-három héttel elő­re csúsztak. És mégcsak nem is az áprilisi, hanem még az első negyedévi rendeléseiket sürge­tik és joggal. A Péti Nitrogén Művek illetékesei nemrég úgy nyilatkoztak, hogy Baranya ki­vételével minden első negyed­évi kötelezettségüknek eleget tettek. Hogy miért került Bara­nya a sor végére, ezt sokan összefüggésbe hozzák azzal a tavalyi minőségi kártérítési per­rel,­ amelyet 41 baranyai ter­melőszövetkezet ellenében el­vesztett a gyár. Ez persze csak feltételezés, aminek az ad tá­pot, hogy országosan nincs nit­rogén műtrágya hiány. A mun­ka itt az ország déli részén a körmünkre ég, s műtrágya nél­kül, a tervezett termést kockáz­tatják a mezőgazdaságban, ígéretek helyett most már mű­trágyát akarnak kapni az üze­mek. Rónaszéki Ferencné Belföldi és külföldi megrendelők részére szebbnél-szebb házi­szőtteseket, faliképeket készít a Pécsi Háziipari Szövetkezet. A Bajcsy-Zsilinszky úti üzem egyik legérdekesebb gépe a képen látható lyukkártya programozású kéziszövőgép, amelyen Mátyás Ferencné faliképeket készít. Június 30—-július 10.: Országos közlekedési kiállítás Harminchárom százalékos vasúti kedvezmény Országos közlekedési kiállí­tásnak ad otthont idén nyá­ron Pécs. A nagyszabású és az országban egyedülálló kiállí­tást június 30. és július 10-e kö­zött rendezik meg a Köztársa­ság téri Általános Iskolában, a Pécsi Ipari Vásárok színhelyén. Ezt a tényt Asztalos Ferenc, a Pécsi Idegenforgalmi Hivatal vezetője jelentette be szerdán Gyüdön, az idegenforgalmi új­ságírók számára rendezett saj­tótájékoztatón. A kiállítás megrendezésére a Pécsi Idegenforgalmi Hivatal kapott­ megbízást, amely mint­egy 300 vállalatot és intéz­ményt hívott meg, egyebek kö­­zött a MERKUR-t, az AUTÓ­­KER-t, a MOGÜRT-öt, az Ika­­rus-t, a MALÉV-et, a MAHART- ot, a Közlekedési Múzeumot, a Magyar Autóklubot. Részt vesz a kiállításon több kutatóintézet, számos kisebb vállalat és szö­vetkezet, de lényegében min­den cég, amely kapcsolatban áll a közlekedéssel. A kiállítás célja: bemutatni a magyar köz­lekedés múltját, jelenét és be­pillantást nyújtani a jövőbe. A másik fontos cél: a közúti köz­lekedéssel kapcsolatos baleset­­elhárítási propaganda. A közlekedési kiállítás sok érdekes látnivalóval várja az érdeklődőket. Kiállítják példá­ul az első omnibuszt, az első taxik egyikét, a MERKUR be­mutatja a közvetítésével forga­­lombahozott valamennyi sze­mélyautó-típust és látható lesz az az Ikarusz autóbusz, amely elnyerte a monacói herceg nagydíját. Számos kiegészítő rendez­vény kapcsolódik az Országos Közlekedési Kiállításhoz: az if­júság számára rajzpályázatot hirdetnek, KRESZ vetélkedőket rendeznek és bemutatják az úttörő rendőrök munkáját. A hobbysok bemutathatják a köz­lekedési eszközök makettjeit. A kereskedelem lehetővé teszi, hogy a közlekedési játékokból a helyszínen vásárolhassanak az érdeklődők. A kiállítás ide­jén a Pécsi Szabadtéri Színpa­don koncertet ad a MÁV Szim­fonikus zenekar és fellép a Gyárvárosi Úttörőzenekar is. A sportesemények közül az autó- és motorverseny, ügyességi ver­seny érdemel említést. A kiál­lítás idején számos olyan szim­­pozion és tudományos ülés­szak színhelye lesz Pécs, ame­lyen a közlekedés lesz a té­ma. A MÁV 33 százalékos utazá­si kedvezményt biztosít a kiállí­tás idején a Pécsre látogatók­nak. A rendezők 150 ezer lá­togatóra számítanak. „Az elektromos forgalomirányí­tás jelenlegi módszerei és a ha­zai fejlődés irányai" címmel nagysikerű előadás hangzott el tegnap a Közlekedéstudományi Egyesület pécsi csoportja rende­zésében. A téma — a szakmai vonakozásokon túl — közérdekű is, hiszen mindnyájan naponta közlekedünk. Ezért beszélgettünk az előadóval, Kardos Imre mér­nökkel, a KPM Pécsi Közúti Igaz­gatósága csoportvezetőjével. - Mikor kezdett foglalkozni az elektromos forgalomirányí­tással? — Tulajdonképpen hobbyból, meg némi lokálpatriotizmusból kezdtem 1966-ban foglalkozni ezzel a témával. A Városi Ta­nács közlekedési osztályával közös kísérletezés után meg­született az első példány, me­lyet a Szabadság út és a Jó­zsef Attila utca sarkán állítot­tunk fel, ahol azóta is működik. Erre a kísérletre felfigyelt a Közlekedés és Postaügyi Mi­nisztérium közúti főosztálya, ahol később Márfai Tibor ve­zetésével tervezési és gyártási programot készítettünk. A be­rendezéseket úgy terveztük, hogy körülbelül tíz évet szol­gáljanak ki, ennyi időre célsze­rű előre tervezni. Három típust dolgoztunk ki azzal az alapelv­vel, hogy korszerű és megbíz­ható legyen a berendezés. Az a célunk, hogy kihozzuk az or­szágot — nyugodtan mondhat­juk — forgalomtechnikai elma­radottságából. Elméleti síkon már megközelítettük, a fejlett nyugati országokat, de gyakor­latilag elmaradtunk a szocialis­ta országoktól is. Elmaradott forgalomirányítás mellett pe­dig nem­­ beszélhetünk fejlett motorizációról. Most tartunk a második lépésnél: szó van ar­ról, hogy létrehoznak egy KPM kisüzemet, amely gyártaná és felszerelné ezeket a berende­zéseket. - Hol tart ma az elektromos forgalomirányítás? — A forgalomirányítás egyet­len célja az egész világon a biztonságos közlekedés elősegí­tése. A csomópontok a legna­gyobb baleseti források, így ezeket kell „rendszabályozni”. A csomópontok áteresztőképes­ségét is csak szervezett forga­lomirányítással lehet megnövel­ni. Ezek az alapelvek. A moto­rizáció követel: lejárt a karos, kézzel irányított lámpák kora, körülbelül másfél évtizede az automatikáé a szó. Jelenleg az egész világon kétféle irányítási módot alkalmaznak. Az egyik a rögzített, állandó idejű, a má­sik a forgalomtól függő, úgy­nevezett járműdetektoros, ma- 1 gyárán a forgalomtól szabályo­zott irányítás. A kettő a forga­lomtechnikában együvé tarto­zik, s általában a két típust kombinálva használják. - Előnyei, hátrányai? - Az állandó idejű jelzés­szabályozás, az úgynevezett fixfázisú, a szomszédos jelző­­berendezéssel összekapcsolva szinkron rendszert — de nem zöldhullámot — alkot. Ilyenek vannak Pécsett a Rákóczi úton. Ez a fajta olcsóbb, egyszerűbb. A módszer azonban csak ott alkalmazható gazdaságosan, ahol a forgalom minden irány­ból viszonylag egyforma, vala­mint elég sűrű a gyalogosfor­galom is. A másik módszer, a forgalom által szabályozott, úgynevezett járműdetektoros megoldás. Ezt a berendezésfaj­­tát jobban ki lehet használni, úgy, hogy az áteresztőképessé­ge is maximális legyen. Gyen­ge forgalomnál is minimális a várakozási idő, s a forgalom növekedésével automatikusan hosszabbítja a berendezés az időt. A jövő a kombinált be­rendezésé. A rapszodikus for­galmú napszakokban fix fázisú­­val, az állandó forgalmú nap­szakokban pedig járműdetekto­rossal irányítják ugyanazt a csomópontot. Magyarországon a közeljövőben a szekszárdi Garay téren felállítandó lám­pa lesz az első ilyen kombinált berendezés.­­ Hol és milyen berendezé­seket szerelnek fel a jövőben Pécsett? — A legsürgősebb a Szigeti vámnál épülő csomópont és a Kórház tér elektromos forga­lomirányításának megoldása. Mindkettő még ebben az öt­éves tervben megvalósul. A Szigeti vámnál rögzített idejű, de forgalomfüggő, a Kórház té­ren pedig járműdetektoros be­rendezés működik majd. Ezután következne a Regős utca és a Bajcsy-Zsilinszky út keresztező­désének felszerelése. Időszerű volna már a Szabadság úti lámpa kicserélése is. Távolabbi terv: a felüljáró északi olda­lán az új 6-os út elkészülte után lesz szükség elektromos forgalomirányításra. Panics György Több helyen alkalmazzák Pécsett az elektromos forgalomirányítást Beszélgetés Kardos Imrével, a KPM Pécsi Közúti Igazgatósága csoportvezetőjével PÉCS ANYAKÖNYV SZÜLETTEK Szabó Péter, Papp Ágnes, Varga Zsolt, Reichenauer Szilárd, Kasza Ti­bor, Lauer Éva, Piroha Zsuzsanna, Wéber Attila, Lakatos Erzsébet, Sza­bó József, Major Szilveszter, Filipsz Tímea, Bor Erika, Hoffmann Tamás, Csizmadia Zoltán, Farkas Tamás, Ra­­dó Beáta, Fridrich László, Weixl Ág­nes, Juhász Anna, Papp Éva, László Zsolt, Horváth István, Kovács János, Gintner Mónika, Szarka Anita, Ve­­kedel Gábor, Zakariás Csilla, Ku­­gyelka Szabolcs, Zelenyánszky Zsolt, Antal Szilvia, Baranyai Bernadett, Resch Edit, Simon László, Molnár Já­nos, Végh Rita, Meretei Judit, Te­­szárik Zoltán, Fajcsi Judit, Újlaki Andrea, Csór Attila, Veress Virág, Fischer Gyula, Vaskó Krisztina, Te­­legdy Kinga, Moro Tamás, Kiss And­rea, Simon Valéria, Tamicza Éva, Rada Beáta, László Timea, Jávorka Barbara, Marján Balázs, Balogh Csa­ba, Csorba Zsuzsanna, Szabó Lo­­ránd, Borbás Mónika, Németh Angé­la, Tamás Péter, Tamás Zoltán, Ko­vács Eszter, Lakatos Szilvia, Vezeké­­nyi Péter, Török Mónika, Ráth László, Turupoli Tamás, Antal Miklós. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Sman­etta Ferenc és Géczi Aranka, Nagy János és Sztoján Ilona, Molnár István és Bánfai Gyöngyi, Egréder István és Fucur Éva, Horváth Imre és Salamon Ilona, Szuromi Ferenc és Beregszászi Erzsébet, Teplán Imre és Dudás Mária, dr. Kovács Lehel és­­ Gróf Ágnes, Csanálosi János és Tóth Márta, Rieder Helmuth és Mayer Mária, Gulyás Zoltán és Kádár Hed­vig, Makk József és Varga Erzsébet,­­ Orovicza Márk és Bobros Erzsébet, Sárvári János és Mádai Márta, Mo-­­­nostori László és Kósa Erzsébet, Kiss I Győző és Papp Ibolya, Sebők Ferenc I és Barancs Éva, Tolnai László és­­ Mátrai Margit, Szinánovics Szulimán és Nagy Ibolya, Jászó Antal és Nagy Zsuzsanna. KOMLÓ MEGHALTAK Bischof Jánosné sz. Pécsi Erzsébet, Taksonyi Jánosné sz. Szolga Katalin, Erdős László, Kléber Józsefné sz. Csá­szár Piroska, Lakatos Gézáné sz. Kel­ler Veronka, Novák Mihály, Lauffer­­ton Henrikné sz. Gobi Mária, Keiner Lászlóné sz. Hokbold Mária, Kolter Józsefné sz. Reich Klára, Gaál Ká­roly, Suvák Györgyné sz. Vlasics Ha­na, Magyar Lajosné sz. Pozsgai Mar­git, Hoffmann Imréné sz. Felmeg Má­ria, Kozma Vendel, Weisz Ferenc, Tóth Istvánná sz. Deák Julianna, Lu­kács Istvánná sz. Acél Erzsébet, Hor­váth László, Bogdán Jánosné sz. Kun­­dár Éva, Kaufmann Jakab, Jurinovics Antal, Jászkuti Sándorné sz. Richter Paulina, Fekecs József, Dobi János­né sz. Gál Gizella, Huszárcsek Pál­­né sz. Schlegl Magdolna, Szécsi Im­re, Horányi János, Ferenc Sándor. SZÜLETTEK Glász József, Jakab Edit, Kaiser Tamás, Bari Andrea, Takács Károly, Strénger Norbert, Árvai Mónika, Szik Zsolt, Zsolnai Renáta, Kalányos Jó­zsef, Martinka Zoltán, Sándor Gab­riella, Orsós Julianna, Niemetz­­ Ni­koletta, Csík Szilvia, Bajnai Gab­riella, Böjthe Krisztina. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Lasancz Lajos és Horváth Edit, Ko­­csos Pál és Fürtön Ibolya, Dicső Jó­zsef és Juhász-Vödrös Magdolna, Brassai Mihály és Müller Magdolna, Papp József és Bozsányi Julianna, Minorics István és Havasi Gizella, Tari-Toldi Nándor és Susán Ildikó. MEGHALTAK Csirke István, Reinhardt András, Fór Józsefné sz. Cseke Katalin, Fór Imre, Kovács Józsefné sz. Sipos Zsu­zsanna, Búzás Mária. SZIGETVÁR SZÜLETTEK Csányi Tamás, Orsós Tünde, Far­­ner Gyűlő, Tamás István, Fucskár Zsolt, Simonics Róbert. MEGHALTAK Schneider Istvánná sz. Eller Erzsé­bet, Magda István, Hamvas János.

Next