Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)

1973-09-08 / 237. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek t­unantusi napló XXX. évfolyam, 237. szám 1973. szeptember 8.,r­ombat Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Hatékonyabb ideológiai tevékenységet Gyakorlati tapasztalatok ta­núsítják a gazdaság és ideológia, politika és ideológia, kommunista nevelés és ideoló­gia elválaszthatatlan egységét, a pártalapszervezeti munkában is. A pártszervezeteknek nem csak kötelességük, hanem több­nyire a lehetőségeik és képes­ségeik is adottak, hogy tevéke­nyen hozzájáruljanak a mamis­mus—leninizmus elsajátításához, alkotó alkalmazásához, egysé­gének és tisztaságának védel­méhez, a kommunisták és pár­­tonkívüliek szocialista szellemű neveléséhez. Egyszóval, a haté­kony ideológiai tevékenységhez. Nincs olyan alapszervezet, amely ne járulhatna hozzá tag­jai mamista műveltségének gya­rapításához. Hiszen itt kezde­ményezik a tanulást, tesznek ja­vaslatot a felsőbb szervek által kiválasztottak iskoláztatására. Az alapszervezet dönt, kiket vonnak be a pártoktatásba hall­gatóként, illetve propagandista­ként. Itt dől el, kapnak-e „test­hez álló” megbízatást a maga­sabb politikai végzettségűek, és hogy a választások alkalmával ezek bekerülnek-e a vezetőség­be. Mindez pedig fontos ideo­lógiai tevékenység. Ennek alapján időszerű fel­adat, hogy a most következő oktatási évad előkészítésében nagy figyelmet fordítsanak az alapszervezet titkárának, veze­tőségi tagjainak, a tömegszer­vezetek irányítóinak, az üzemek, vállalatok, intézmények felső- és középszintű vezetőinek intenzí­vebb politikai képzésére. A pártalapszervezetek ideoló­giai teendője, hogy a propa­gandisták munkájukhoz meg­kapják az összes lehetséges in­formációt. Itt kell törődni azzal is, hogy mielőb szerezzék meg a munkájukhoz nélkülözhetetlen pedagógiai-módszertani felké­szültséget: ne csupán „ismeret­­közlők” legyenek, hanem rend­szeres nevelő hatást gyakorolja­nak a rájuk bízottakra, egész környezetükre. Bizonyos kispolgári tünetek láttán kifejezetten alap­szervezeti ideológiai feladat kri­­tikusabbá tenni a párttagságot a kispolgári életvitel, ízlés elle­ni harcban. Nem elég ezeket a jelenségeket általánosságban elmarasztalni, vagy tünetileg kezelni, hanem alkalmanként, konkrét tények, esetek, megnyil­vánulások kapcsán szükséges fellépni az álradikalizmus, a közöny, a közpénzen történő „rongyrázás”, a harácsolás, az elkényelmesedés, s minden ef­fajta jelenség ellen. Halasztha­tatlan feladata az alapszerve­zeteknek, hogy működési terü­letüket ebből a szempontból is folyamatosan vizsgálják, s ele­mezzék a tapasztalatokat. A politikai irodalom, a külön­böző kiadványok, folyóiratok, a sajtó terjesztése és felhasználá­sa ugyancsak fontos alapszer­­vezeti feladat. Az üzemi és köz­művelődési könyvtárak látoga­tottságának növelése, az általá­nos és szakmai műveltséget gya­rapító tanfolyamok, szocialista brigádok művelődési jellegű vállalásai, s még sok más helyi teendő kötelezi a pártszerveze­teket a közművelődéssel történő hatékony foglalkozásra. Íme, csupán néhány az állan­dó jellegű feladatok közül an­nak bizonyítására, hogy az ideo­lógiai munka nem valami meg­foghatatlan, misztikus dolog az alapszervezetekben, hanem a pártélet szerves része, a min­dennapi munka hatékonyságá­nak nélkülözhetetlen emelője, D. M. A tartalomból Egyetértésben fejlődik Szalánta Szőlészeti, borászati mintabázis Villányban Vandálok Nincs „meseüzem“­­ Esti gimnázium indul Hidason Városfejlesztési érdek: teljesíteni kell a szanálási programot Ülést tartott a pécsi Városi Tanács végrehajtó bizottsága Fontos várospolitikai kérdé­sek szerepeltek Pécs megyei város Tanácsa Végrehajtó Bi­zottságának tegnapi ülésének napirendjén. A IV. ötéves terv szanálási programjának végrehajtásáról tárgyalva megállapította a vég­rehajtó bizottság, hogy Pécs meglévő lakásállományának nagyfokú avultsága, a rossz la­kásokban élő emberek helyze­te indokolja a bontásokat A mostani tervidőszakban az elő­zetes számítások szerint mint­egy 2000 lakás megszüntetésé­re lett volna szükség a város­­rendezési feladatok megoldá­sához. Az alacsony lakásépíté­si keretszám viszont csak 1300 lakás szanálását tette lehetővé. A városrendezési célból prog­ram szerint végrehajtott szaná­lások menetét befolyásolja, hogy életveszélyessé válás miatt soron kívül kell elrendelni bon­tásokat, s ez a lakáselosztást is befolyásolja, hiszen a lakás­alapnak ahhoz a hányadához kell nyúlni, ami a legkevésbé kötött, az ún. lakossági keret­hez. Ismeretes, hogy egy koráb­bi elhatározás szerint a város az épülő lakások egyharmadát szanálásokra fordítja, egyhar­­madának vevő- és bérlőkijelölési jogát eladja, s csak egyharma­­da kerül lakossági keretként el­osztásra. A végrehajtó bizott­ság most úgy foglalt állást, hogy 1975-ben lényegesen mér­sékelni kell a vevő- és bérlő­­kijelölési jog eladási arányát a lakossági keret javára. A végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy a következő tervidőszak jó indítása érdeké­ben törekedni kell a szanálási program maradéktalan teljesí­tésére, s csökkenteni csak a lakásépítés mérséklődése ará­nyában lehet. A következő terv­időszak előkészítését illetően a város 1976-80. között a mosta­ninál lényegesen több lakást kíván építeni, ehhez mérten kell a szanálást is számítani. Az V. ötéves terv várospolitikai fel­adatainak végrehajtásához 2900 lakás megszüntetésével kell szá­molni. Határozathozatal nélkül tár­gyalt a végrehajtó bizottság a város piacfejlesztéséről. Jelen­leg 11,4 ezer négyzetméter te­­rületen négy piac működik Pé­csett, köztük a Felsőmalom ut­cai és a Bajcsy-Zsilinszky úti közel azonos területen. A for­galom nagysága és a kihasz­náltság szempontjából jelenleg az utóbbi számít központi piac­nak. Pécs piacai általában kor­szerűtlenek, elavultak, rende­zetlenek, fejlesztésük tehát el­engedhetetlenül szükséges. Az általános piaci fejlesztési elvek számos problémát vetnek fel, ilyen többek között a vásár­­csarnok dolga, valamint a köz­ponti és a kerületi, városnegye­­di szintű piacok viszonya. Köz­ponti nagypiaccá, vásárlóköz­ponttá a Felsőmalom utcai piac fejlesztendő, a Bajcsy-piac köz­ponti jellege fokozatosan csök­ken, a jelenlegi meszesi piacot célszerű lenne a Budai vámhoz helyezni, az újmecsekaljai je­lenleg korlátozott mértékben ugyan, de megfelel a követel­ményeknek, az új szigeti város­részben, valamint a Kertváros­ban indokolt új piac létesítése. (A piacfejlesztés kérdéseire la­punkban a közeljövőben vissza­térünk.) Az Országos Takarékpénztár Baranya megyei Igazgatósága tájékoztatta a végrehajtó bi­zottságot a kölcsöntámogatá­­sos magánlakás-építés helyze­téről. Különböző formákban 1500 lakás építésének támoga­tását tervezte az OTP ebben a tervidőszakban. Eddig 501 va­lósult meg, 386 pedig folyamat­ban van. A lakásépítési ütem gyorsítására feltétlenül szükség van, hiszen Pécs lakáshelyzeté­nek javításában jelentős szere­pe van a tervezett 1500 lakás­nak, s nem közömbös, hogy ez a mennyiség hiánytalanul meg­valósul-e. A végrehajtó bizottság a to­vábbiakban egyéb időszerű kérdésekről tárgyalt. Vasárnap reggeltől késő estig Emlékünnepség Szigetváron Zrínyi Miklós horvát bán és várkapitány, valamint várvédő bajtársai hazaszeretetéről és hősi haláláról emlékeznek meg Szigetváron szeptember 9-én, vasárnap. A várvédők éppen 407 éve, 1566-ban ezen a kora­szeptemberi napon a török had­sereg ellen harcban bizonyítot­ták a haza iránti hűségüket és önfeláldozó szeretetüket. Tettük azóta is tiszteletet vált ki és a hazafiságra buzdító egyik örök példa. Ebben a történelmi szel­lemben fogant a már hagyo­mányos Zrínyi-emlékünnepség, amely a halódó hagyományo­kat ápolja. A megemlékezés meghittségét fokozza, hogy 140 évvel ezelőtt a város reformkori közössége először áldozott a hősi halottak emlékének — s most ezt is ünnepük. Holnap kilenc órakor a belső várban az ünnepi láng meg­gyújtása és a Zrínyi-emlékün­­nepség szignálja jelzi az egész­napos eseménysorozat kezdetét. A Zrínyiász V. énekének drama­tizált előadása a várostrom [ „Szigetvárért” utolsó napjait eleveníti meg és bemutatja a 24 oroszlánként küzdő hadnagyot. Majd a Zrí­nyi Miklós Úttörőcsapat tagjai a várárok belső szegélyére szí­nes zászlókat tűznek ki. A lobo­gó zászlók erdejében az ifjú gárda egységek ünnepi sereg­szemléjére kerül sor. A felvo­nuló fiatalok a kegyelet virága­it helyezik el Zrínyi Miklós és Horváth Márk szobránál. Hor­váth Márk az Almás-patak szi­getén épült vár korábbi kapitá­nya volt, ő 1556-ban sikerrel verte vissza a törökök ostromát. Fél tizenegykor a város új cí­merét avatják fel ünnepélyes tanácsülésen. A tanács nagy­termében délután fél hatkor a elnevezésű em­­lékplakettet adják át azoknak, akik a városért élenjáró társa­dalmi munkát végeztek. Délután két órától a várbéli II. Szulej­­mán dzsámiban hangversenyt hallhatunk. A Zrínyi téren tér­zene szórakoztatja a járókelő­ket. A dzsámi előcsarnokában tekinthető meg a már korábban megnyitott „A Szigeti veszede­lem és költője” című kiállítás. A gazdag és változatos prog­ramból nem hiányoznak a sport­­rendezvények sem. A nemzetkö­zi Zrínyi Miklós Kupa-döntő ko­sárlabda-mérkőzései mellett ba­rátságos labdarúgó-mérkőzés is lesz. A záróünnepséget este hét órától tartják meg. 1 st Megnyílt az AGROMASEXPO 73 Kőbányán, a Budapesti Nemzetközi Vásár­központban pénte­ken megnyílt a nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari gép- és műszeripari kiállítás és vásár, az Agromasexpo­­73. Az ünnep­ségen részt vettek a magyar élelmiszergazdaság központi és tár­sadalmi intézményeinek képviselői. Ott volt Udvardi Sándor kül­kereskedelmi miniszterhelyettes. Megjelentek az MSZMP megyei bizottságainak első titkárai, a megyei tanácselnökök, továbbá ott volt a budapesti diplomáciai testület kereskedelmi kirendeltségei­nek számos tagja. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes nyitotta meg a kiállítást. Hangsúlyozta: ez a nagy sza­kosított kiállítás is alátámaszt­ja, hogy a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az erdészet és a faipar termelésének fejlesztése elképzelhetetlen korszerű gé­pek, gépsorok nélkül. Rámuta­tott arra, hogy a gazdaságok fejlesztéséhez adottak a lehető­ségek. Rendelkezünk ugyanis olyan hazai ellátó- és gyártó­bázissal, amelynek gépei és komplex gépsorai jól igazodnak a fejlesztési programokhoz. To­vábbi lehetőségek nyílnak a KGST gépesítési programjainak keretében az együttműködés szélesítésére. A nyugati nagy gépgyártó cégek bemutatott termékei is ösztönzést nyújtanak ahhoz, hogy a gazdasági adott­ságoknak megfelelően egyes alapgépek, licencek vásárlásá­val és gyártási kooperációval gyorsítsák a mezőgazdaság mű­szaki fejlesztését. Különösen hasznos, hogy ezen a kiállítá­son a gyártó és forgalmazó vállalatok termelési ágazaton­ként mutatják be a kézi mun­kaerőt tökéletesen pótló és azt sokszorosan felülmúló korszerű szállítási, tárolási, feldolgozási berendezéseket, munkafolya­matokat, komplex gépsorokat. Ilyen magas műszaki színvonalú és széles választékú mezőgaz­dasági gépkiállítás még nem volt hazánkban. Az ünnepi megnyitót köve­tően a vendégek megtekintették a kiállítást. Az Agromasexpo ’73 pénte­ken délután 2 órakor nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. KS­D, NAPLÓ, TELEFOTÓ Képünkön: a John Deere amerikai óriás­cég korszerű kukorica­­kombájnja a bemutatón. Új konzervgyári termékek, elsősorban a hazai fogyasztóknak Találkozunk-e valami újdonsággal a konzervpiacon, lesz-e elegendő mennyiségű és választékú konzerv télen és tavaszon? Ez idő tájt már megbízható előrejelzést adhatnak a konzervgyárak. A Szigetvári Konzervgyárban befejezték a cseresznye, a meggy és a zöldborsó feldolgozását, most folyik a paradicsom, az uborka, a zöldbab, a paprika, valamint a gyümölcsök: szilva, körte, őszi­barack „befőzése", szirup előkészítés. Répacukor még nyomokban sem fordul elő ezekben a készítményekben, szintetikus édesítő hozzáadásá­val kapják meg a szükséges ízt. Mint a gyárban elmondották, már csak az Egészségügyi Mi­nisztérium és a MÉM engedélye hiányzik a gyártáshoz. Eddig nem találkozhattunk érett, piros paradicsommal telt befőttes üveggel. A tervek sze­rint októberre ez is megjelenik a boltokban. Saját levében, li­teres üvegekben hozzák forga­lomba az érett paradicsomot. A tartósítás technológiája tu­lajdonképpen nem új, csakhogy ehhez megfelelő mennyiségű speciális fajta szükséges. A né­hány évvel ezelőtt elterjesztett Samarsono kemény húsú fajta, kiválóan alkalmas a tartósítás­ra. — Együtt sírunk és nevetünk a mezőgazdasággal — mondta Szűcs István, a konzervgyár fő­mérnöke. — Lehet a legkorsze­rűbb technika, a legjobb szer­vezés a gyárban, nem sokat ér akkor, ha rossz a termés, vagy nem termelnek eleget egyes cikkekből. Sok igazság van ebben. Amennyire jó volt a gabonához, annyira mostohán bánt az idő­járás néhány zöldséggel. A paprika például még nyolc fo­rintért is elkelt a piacon, a kon­zervgyárak azonban három fo­rint felvásárlási árat irányoztak­­ elő erre az évre. Azt azonban nem tehetik meg, hogy ilyen arányban emeljék a kész kon­­zervek árát. Az sem lehet, hogy­­ Bizonyára sokan örömmel üd­­vözlik a Szigetvári Konzervgyár diabetikus készítményeit. Há­mozott körte- és őszibarack­­befőtteket készítenek idén őss­től, s ezt már a cukorbetegek is nyugodtan fogyaszthatják. Az úgynevezett felöntőse borkő, vagy citromsavas oldattal ké­szül, itt nincs a hagyományos gyengébb minőségű termékkel pótolják a szükséges jót. Két lehetőség kínálkozik. Az egyik az, hogy amiből jobb a termés — például a szilva — árban kiegészíti a kevésbé jót, a má­sik pedig az, hogy a drágáb­ból kevesebbet gyártanak. A gazdaságokat érdekeltté tenni, segíteni kell a zöldségter­mesztés fejlesztésében. A Szi­getvári Konzervgyár, darabon­ként csaknem 800 ezer forintért tizennégy borsócséplő-gépet, valamint 2 darab holland gyárt­mányú zöldbabszedő-gépet vá­sárolt. Ezek a gazdaságokban vannak, s a közös célt, a mun­ka könnyítését, meggyorsítását segítik. A gyár idei terve 4650 vagon zöldség-gyümölcs alapanyagú konzerv-, kész- és félkésztermé­kek. Ezeknek mintegy 75—80 százalékát exportálják. Ez utób­bi talán nem lelkesíti a hazai fogyasztókat, de a gyárnak újabban legfontosabb a belföl­di ellátás. A MÉM és a Belke­reskedelmi Minisztérium együt­tes rendelkezése értelmében el­sősorban a hazai igényeket kell kielégíteni — ha kell, akár az export rovására is. Hogy azért ilyen élesen ne vetődjön fel ez, a gyár további fejlesztésére van szükség. A géppark nagyobb arányú bőví­tésére 1975 végéig nem kerül­het sor, mivel a korábban ka­pott állami hitel törlesztése nyomja a vállukat. Az adósság azonban nemcsak forintban, hanem minőségben is jelentke­zik. Ennek egyik lényeges fel­tétele a jó nyersanyag. A gyár szakemberei ezért a termelők­kel­ egyeztetik a fajta kiválasz­tásában elképzeléseiket, sőt, ők rendelik meg a vetőmagokat is. Kurucz Gyula

Next