Dunántúli Napló, 1973. október (30. évfolyam, 260-290. szám)

1973-10-16 / 275. szám

st DUNANTOLI HAPIO Az évelő növények színes for­gatagában nehéz eligazodni. Az ültetés megkezdése előtt az évelőágyakat, vagy a sziklaker­tet meg kell tervezni. Nagyobb feladat esetén forduljunk szak­emberhez tanácsért. Kisebb ki­ültetést magunk is megtervez­hetünk. Az évelők általános is­mertetése az elmúlt alkalom­mal megtörtént Most virágzás! sorrendben, a leggyakoribb évelők ismertetésére kerül sor.­ Kora tavaszi évelők: A kora tavasszal virágzó évelők külö­nös értékei a kertnek. A hosz­­szú tél után a természet utáni vágy minden emberben erősö­dik. Várva várjuk az első virág megjelenését. Kertünk értékét nagyban növelhetjük a kora ta­vaszi évelők betelepítésével. HÓVIRÁG (Galanthus nive­­us): A Mecseken bőven talál­ható. Tavasszal hóolvadáskor virágzik. Bár elterjedt az erdő­ben, az igazi kertbarát telepít saját kertjébe, hogy a tavasz első hírnökében otthon is gyö­nyörködhessen. Igénytelen, ár­nyékos helyen jól megél. Cser­jék alá ültethetjük. Virágzás­kor kell az erdőben hagymáját gyűjteni, (mert csak akkor lát­szik) és azonnal elültetni, ülte­tési mélység 4—6 cm, ahogy eredeti helyén találtuk. SÁFRÁNY (Crocus , vermis): Kevéssé ismert, hagymás gu­mós, szőr nélküli alacsony évelő, tölcséres virágokkal. A természetben a hegyi nedves levegőt szereti. Szaporítása sarjhagymákról és magvetéssel történik. A kereskedelemben főleg keresztezésből származó, nagy virágú fajták kaphatók, esetenként. Az elmúlt év tava­szán a Széchenyi téri vi­rágta­lak többszínű sáfránykollekció­jában gyönyörködhetett a kö­zönség. Hagymájukat most kell végleges helyre kiültetni, ahol több évig maradhat egyhely- Spen., ’ MEZEI JÁCINT,­­ FÜRTÖS GYÖNGYIKE (Muscari­nacemo­­sus). Mezőn, gyepben vadon is található. Tavasszal és nyáron nyílik, hagymás növény, sarj­hagymákról szaporítjuk. Szép kerti nagy virágú változatai kék és fehér színekben az évelőkert tavaszi díszei. A hagymák ülte­tése ősszel történik. Levele nyá­ron elhal. Különösebb kezelést nem igényel. NÁRCISZ (Narcissus): Hagy­más növény. Sok faja és igen sok változata van. 20—40 cm magas sárga és fehér virágú fajtái vannak, valamint ezek kereszteződései. Áprilisban, má­jus elején virágzik. Szép hosz­­szú szárú virága vágásra is al­kalmas. Szaporítása nem okoz gondot, jól szaporodik. Új hely­re telepítése nyár végén, ősz­szel a legjobb. IBOLYA (Viola odorota): Ki ne ismerné az ibolyát? Talán ezért lehet keveset találni a kertekben belőle. Ha nincs le­hetőség nemesített fajta be­szerzésére, a Mecsekről is be­­gyűjthetjük szükségletünket. Ár­nyék­­növény, díszcserjék, bok­rok alatt is jól megél. Tavasz­­szal, tömbfakadás előtt kedves színfoltja a kertnek. Vannak teltvirágú fehér, lila, kék válto­zatai is. Ősszel célszerű lomb­ba­ takarni a töveket, a levelek takarása nem szükséges. Indá­ról szaporodik. Ősszel ültessük, virágzás idején is átültethető, ha kis földdel emeljük ki. TÉLI ZÖLD METÉNG (Vinca minor): Kertünk árnyékosabb zugában, a gyep megtelepítése tehetetlen. Ne kísérletezzünk gyep létesítésével, mert mun­kánkat kudarc követi. A me­téng kitűnő árnyéki gyeppótló. Mindamellett, hogy a gyepet pótolja, örökzöld leveleivel té­len is díszít, tavaszi kék virá­gai kimondottan mutatósak, igénytelen évelő, napon is szé­pen díszül, még a szár­azabb körülményeket is jól tűri. Tö­véről jól szaporodik, de szóra­­ eltekszik és le is gyökerezik. A­­ Mecseken is több helyen meg­található. Mediterrán származású a Vinca major, sokkal nagyobb levelekkel. Szára hosszabb tám­falakról futtatható, (amponic növény) levelei télen lefagy­nak, takarást igényel. Mindket­tőt tavasszal és ősszel is átül­tethetjük. JÁCINT (Hyacinthus orienta­­lis). Sok fajtája van. Közked­velt az illatos jácint, mely sarj­hagymákról szaporodik. Gon­dos tápanyag-utánpótlás ese­tén szép, nagy virágokat hoz. A hagymákat a nyár végén fel kell szedni és tápanyagdús földbe kell újra elültetni. Amennyiben egy helyen hagy­juk és a trágyázás elmarad, apró, ritka virágokat hoz. Fe­hér, kék, rózsaszín változatai vannak. Illatos virágait április —májusban hozza, ültetési ide­je október hónap. Kalla Gábor Mi a teendő hagyaték esetén? Sok embernek jelent problé­mát hozzátartozója elhalálozása esetén az, hogy az elhalt ha­gyatékával kapcsolatban mit kell tenni, illetve a szükséges eljárást hol kell kezdeményezni. Az elhalálozást a halott lakó­helye (tartózkodási helye) sze­rinti tanácsnál (igazgatási osz­tálynál) kell bejelenteni. A ha­­gyatáki eljárást e bejelentés kapcsán a halottvizsgálati jegy­zőkönyv alapján a tanács igaz­gatási osztálya hivatalból indítja meg az elhalt UTOLSÓ ÁLLANDÓ bejelentett lakhelyén. A hagyatéki leltár felvételére is hasonló módon kerül sor (be­jelentés alapján.) KÖTELEZŐ a hagyatéki leltár felvétele, ha az elhalt nevén ingatlan vagyon,­­ fenntartásos takarékbetét­könyv, vagy személygépkocsi van. Az egyéb ingóságokat csak akkor KELL leltározni, ha a hagyatékban szülői felügye­let alatt NEM ÁLLÓ KISKORÚ, gondnokolt, vagy ismeretlen he­lyen távollevő személy érdekelt, nincs ismert örökös, az örökösök között „deviza — külföldi” személy is van, az örökhagyó belföldön (Magyar­­országon) meghalt KÜLFÖLDI állampolgár. Abban az esetben, ha az öröklésre jogosultak nem tud­nak megegyezni a hagyaték­ban, akkor is leérhetik az i­n­g­ó­­ságok leltározását, ha az egyébként nem kötelező. A leltárt készítő hatósági sze­mély (leltár-előadó) az örök­hagyóra az öröklésre jogosul­takra, valamint az ingatlanra vonatkozó adatokat a legköze­lebbi hozzátartozó(k) meghall­gatása alapján állapítja meg. Az ingatlan telekkönyvi adatai­nak megállapításához helyes az ingatlanra vonatkozó SZERZŐ­DÉST, vagy telekkönyvi VÉGZÉST bemutatni. Az ingóságok leltá­rozása a helyszínen történik. Ennek időpontjáról az érdekel­teket külön értesítik. Abban az esetben, ha az érdekeltek az értesítés ellenére nem jelennek meg a leltározásnál, ezt távol­létükben­ is megtartják. A meg nem jelenéssel a leltározás nem akadályozható meg. Egyre többször fordul elő, hogy az elhalt lakásában, lak­részében más személy nem la­kik, de hagyaték maradt visz­­sza, ez esetben a hatósági sze­mély a lakást lepecsételi. A pecsétet csak az igazga­tási osztály engedélyével lehet eltávolítani. A pecsét engedély nélküli eltávolítása bűncselek­­mény. A hagyatéki leltárt az in­gatlan értékelése után az illeté­kes közjegyzőnek küldi meg a tanács további eljárás céljából. I wX 1973. október 16. Szemünk fénye a kiskert Pincétől a padlásig Ültessünk évelőt (II.) Az elmúlt évtizedekben a parasztság régi bútorai, hasz­nálati tárgyai, szerszámai mind nagyobb számban kerültek a pincékbe, padlásokra, mint ér­téktelen lim­lomok. Helyüket elfoglalták az új idők szülöttei; olyanok, amelyek jobban meg­felelnek a kor életigényeinek és olyanok is, amelyeket min­den idők mindig változó divat­ja szült és értékben nem egy­szer mélyen alatta maradtak azoknak, amelyek látszólag re­ménytelen álmukat aludtak a padlásokon. Igen, csak látszólag, mert ezek a lim­lomnak tartott tár­gyak az elmúlt években divat­ba jöttek és az új divat kiürí­tette a pincéket, padlásokat. A paraszti élet egykori használati tárgyai: cserépedények, rok­kák, szerszámok, használati tárgyak, textíliák olyan kereset­té váltak, hogy ma ritkaság­számba megy egy-egy igazán értékes darab fellelése. Honi és külföldi gyűjtők, megbízott és önkéntes ügynökök hálózata járta és kutatta végig főleg a padlásokat és sok tízezer pótol­hatatlan népi értékünk tűnt el itthon és nyugaton, mire észbe­kaptunk és igyekszünk valamit tenni pótolhatatlan értékeink még megmaradt részének meg­mentésére. A rokka ma szoba­dísz, a csizmahúzó a családi íróasztalon levélnehezék és a szenes vasaló virágtartó a könyvespolcon, a tíz literes ká­­posztásfazék padlóváza, benne nádbuzogánnyal. Vagyis fel­­használásuk funkcióellenes, és így ebben a beállításban, mely természetellenes, a legértéke­sebb tárgyak is giccsessé vál­nak. Ezeknek a még meglévő ér­tékeknek a felkutatását és to­vábbi elkallódásának megaka­dályozását különösen fontossá teszi a most kialakuló és im­már megvalósulás alatt álló szentendrei nagy nemzeti skan­zen. A munka már megindult Jelenleg 70 millió forintos költséggel közművesítik a Mar­gitsziget nagyságú területet és az ország különböző területei­ről összesen 80 parasztházat építenek fel az összes falusi „járulékos" épülettel együtt, így templom, iskola, szatócsüz­let, kocsma, különböző műhe­lyek épülnek a falumúzeumban, mely Európa egyik legjelentő­sebbje lesz. Ezeket az épülete­ket mind be kell rendezni bú­torokkal, használati tárgyakkal, szerszámokkal, textíliákkal, és ezeket elsősorban most kell összegyűjteni. Múzeumainkban nagyon szép anyag található, így pl. a Néprajzi Múzeum 40 ezer különlegesen értékes, válo­gatott népi kerámiával rendel­kezik. Ez kb. fedezné az új falu­múzeum berendezéséhez szük­séges kerámia-szükségletet, de nem lenne helyes ezt a nagy értékű múzeumi anyagot átte­lepíteni, amikor a rendkívül szerteágazó és felelőtlen gyűj­tés után is található még annyi érték, hogy az a berendezéshez szükséges tárgyakat biztosít­hatja. Európában mindenütt — nyu­gaton és keleten — rendkívül nagy érdeklődést tanúsítanak a paraszti, népi értékek iránt és Svájcon, Ausztrián keresztül Magyarországig — Zalaeger­szeg, Orfű, Szentendre, Tisza­­hát és tovább Lengyelország, Románia, Bulgária irányában egy csodálatos falumúzeum vonal alakult ki. Nem véletlen, hiszen a társadalom fejlődése alapvetően változtatta meg az emberek életkörülményeit, ezek a változások nem állnak meg. Ha nem vagyunk elég körülte­kintőek, éber őrei értékeink­nek, akkor levélnehezék lesz a csizmahúzó a családi íróaszta­lon a továbbiakban is, és pad­lóváza a káposztásfazék, nem kerül helyére a falumúzeum épületének megfelelő helyén, vagy külföldre vándorol és örökre elvesztjük. Mi tehát a teendő? Mindenekelőtt meg kell aka­dályozni az illegális magán­vagy ügynöki gyűjtést, és meg kell akadályozni ezeknek az ér­tékeknek akár egyedi kivitelét is. Különösen az ügynökök és megbízóik tevékenysége nagyon veszélyes. Ők azok, akik fel­verték az árát a pincék, pad­lások egykori „lim-lom”-jainak, és ma nagy gondot okoz a mú­zeumoknak, az állami felvásár­lásnak is az erősen magas fel­­vásárlási árszint. A következő lépésben meg kell szervezni az általános, az egész országot átfogó gyűjtő­munkát, és ebben az iskolai szakkörök, mindenekelőtt a kö­zépiskolák honismereti szakkö­rei végezhetnek nagyon érté­kes munkát. A középiskolai szakkörök munkája nélkülözhe­tetlen és pótolhatatlan. Sajnos Baranyában, különösen Pécsett kevés az ilyen jellegű szakkör, holott tizenkét középiskola sok ezer tanulója nagyon sokat te­hetne azért, hogy ennek a nép­rajzi értékekben rendkívül szí­nes és gazdag területnek még fellelhető értékeit felkutassák és összegyűjtsék. Vonatkozik ez szellemi és tárgyi értékekre egyaránt. Magától értetődik, hogy eb­ben a munkában nélkülözhetet­len a Tanárképző Főiskola és a főiskolák, egyetemek munká­ja is. — di — Zöld répalevelet aprítottak ezen azt asztalon egykor a baromfi­­udvar melletti színben. Hozzáértő szemek fedezték fel az értékes, intarzia díszítésű asztalt, gondos munkával restaurálták, és most egy orvos a lakásán őrzi, de nyilvántartják és ha létrejön a falu­múzeum, akkor annak engedi át. — Szokolai felé. — Ne csak kötődjünk! Hó» nótái: ne mindig a hibá»­írat hánytorgassuk fel e nyolf­­használatban, hanem ismerjük el a dicséretre méltó eredménye­ket is, így például jóleső érzés­­sel pihent meg a tekintetem az utóbbi hetekben két alkalommal is a „kötöde” feliratoson. Még­pedig azért, mert az­o­k minde­nütt rövid jelzéssel szerepeltek.­­ Teljesen ésszerűen, hiszen a köt igéhez a 'de képző járul, s a kettő közé csupán kötőhangként­­ ékelődik még egy ö. Az alapszó tehát nem a ,kötő” melléknévi igenév, mint ahogy gondolni (vagy talán érezni) lehetne. Ugyanehhez a csoporthoz tar­­t­­ozik az öntöde is (önt­ö-de). Az­­ öntvénynél nincs szükség kötő­­hangzóra, mivel a kiejtés nem­­ ütközik nehézségbe, de az önt­­de a magyar ember nyelvét már törné, a magánhangzóknak fon­tos szerep jut nálunk. A szóban lévő -da, -de képzőt annak idején sok újonnan alko­tott szóhoz illesztették. Ezek közé tartozott a tanoda is. Érdekes, , hogy mégsem tudott meghono­sodni­ és maradt a közhasználat- |­­ ban az idegen eredetű iskola.­­ Viszont az óvoda és a bölcsőde i­s napjainkban annál gyakrabban­­ használt fogalmak. Az óv (—féd) j szavunk még akkor is hosszú ó-­­ val írandó, ha a kiejtésünk ezt­­ nem követi. A bölcsődében vi-­­ szorít új jelenséggel találkozunk: J­a­­de előtt hosszú ö áll. Ennek azonban újszerű a ma­gyarázata: a szótő itt a bölcső, nem pedig a bölcs. (Bán Valéri SZÍNHÁZ Nemzeti Színház: A lebegő Atlasz (es­te 7 órakor). Törzs-bérlet. HANGVERSENY Liszt-terem: Középiskolai bérleti hang­verseny, I. zenekari sor. Mozart-műsor (18 órakor). Fegyveres Erők Klubja: A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének mű­sora. Előadásra kerül: Telegroteszk II. — katonakabaré két részben. A ka­baréműsorra szívesen látunk minden érdeklődőt. Az előadás nyilvános, be­lépés díjtalan (este 7 órakor). MOZI Part: Nincs idő (4. ). Sí Petőfi: Kis Nagy Ember (3, hné. 19). Kossuth: Nincs idő (10, 12). Hófehér­ke hercege (13, 15). Kis Nagy Ember (17. 9). Fekete Gyémánt: Ljubov Jarovája (6). Jószerencsét: És isten megteremte a kávéházi énekesnőt (5. 7). Rákóczi: Az utolsó mozielőadás (5, 7). Kodály Ko.: Botrány az operában (6). Május 1.: Sherlock Holmes magánélete (fő). Boly: Mária, a skótok szírálynője (7). Harkány: Életem legjobb nője (7). — Mohács: Csak a halott válaszolhat (6, 8). Pécsvárad: A bűnügyi nyomozó (7). Sellye: A hölgy autóban szem­üveggel és puskával (7). — Siklós: Fennakadva a fán (7). — Szigetvár: Vakmerőség (6). Rabszolgák (8). RÁDIÓ KOSSUTH RADIO 4.75—7.59. Jó reggelt! — A Kossuth rádió reggeli műsora. Közben 7.45: Orvosi tanácsok. 8.00: Hírek, időjárás. 8.05: Műsorismertetés. 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. 8.20: Harson a kürtszói A Gyermek­rádió műsora. 8.59: Lortzing: Cár és ács. Háromfelvonásos vígopera. Köz­ben: 10.00: Hírek, időjárás. — 10.05: Iskolarádió. 11.50: Két lengyel katona­dal. — 12.00: Déli krónika. 12.20: Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz perc­ben. 12.30: Reklám. 12.35: Melódia­koktél. 13.42: A magyar népdal hete. 14.12: A Gyermekrádió műsora. 15.00: Hírek, időjárás. 15.10: Rádióiskola. 15.59: Hallgatóink figyelmébe! 16.00: A világgazdaság hírei. 16.05: Készü­lődés a nemzetiségi kongresszusra. Ri­port. 16.27: A magyar népdal hete. 16.47: Kóruspódium. 17.00: Hírek, idő­­járás. 17.04: Fiatalok stúdiója. 17.30: Operettrészletek. 17.44: Budapesti mű­vészeti hetek. Bemutatjuk új felvéte­leinket. 18.30: A Szabó család. 19.00: Esti krónika. 19.40: Rádiószínház — 1966: A rab. Rádiójáték. 20.47: Vörös Sári nótákat énekel. — 21.07: Hírek. 21.10: Szellemi munkások — diplomá­sok — értelmiségiek. 21.40: Szvjatosz­­lav Richter Rahmoninov-prelűdöket zongorázik. — 22.00: Hírek, időjárás. 22.15: Sporthírek. 22.20: Tíz perc kül­politika. 22.30: Slágermúzeum. 23.15: Operarészletek. 24.00: Hírek, időjárás. 0.10—0.25: Szolovjev-Szedoj filmzenéjé­ből. PETŐFI RADIO 4.25—7.59: A Petőfi rádió reggeli va­­nés műsora. 8.00: Hírek, Időjárás. — 8.05: Zenés játékokból. 8.40: Beszél­gessünk zenéről! 9.00: Hírek. 9.03: A magyar népdal hete. 9.23: Tánczene három városból. 9.53: Könyvek, tájak, emberek. 10.00: A zene hulámhosz­­szán. Közben kb. 10.30—10.35: Baba­­szerviz. 11.00—11.05: Hírek, időjárás. 19.00: Artur Grumiou* hegedül. Clara Haskit vonaorózik. — 19.43: Törvény­könyv. 13.00: Hírek, időjárás. 13.03: Csajkovszkij: M. szvit. 14.00: Kettőtől hatig. A Petőfi rádió zenés délután­ja. 14.00: Tánczenei koktél. —­ 14.45: Hírek, körzeti időjárás. 14.30: üzene­tek. Közben 15.30—15.33: Hírek. 10.33: Műsorismertetés. 16.36: Csúcsforgalom. Közben 17.30—17.33: Hírek. — 18.00: Hírek, időjárás. 18.10: üzenet. Doku­mentumműsor. 18.40: Operettkettősök. 18.57: A magyar népdal hete. 19.26: Új könyvek. 19.30: Jó estét, gyerekek ! 19.35: Kapcsoljuk az Erkel Színházat. A Lipcsei Gewandhaus zenekar hang­versenye a budapesti zenei heteken. Közben kb. 20.35—20.55: Esti krónika. II. Kb. 21.40: Olvasólámpa. Kb. 21.55: Nóták. 22.30: Sosztakovics: III. vonós­négyes. 23.00: Hírek, időjárás» 3. MŰSOR 18.00: Hírét, idő térét. 18.10: Méla­rádió. 18.25: Új lemezeinkből. 19.26: Egy ország újjáépítése. Rádiójáték. 20.06: Magnósok, figyelem . 20.51: Hí­rek. 20.54: Mozart: Esz-dúr vonósötös. 21.21: A magyar népdal hete. 21.41: Wolf-Ferrari operáiból. 22.26: Tardos Béla: Hegedőverseny. —­ 23.00—23.15: Hírek, Időjárás. PÉCSI RADIO 17.38: Magyar nyelvű műsor. — így is tetszik — úgy is tetszik. Köny­­nyűzene 17.48: őszi képek Senyéről. Jenóny Imre műsora 18.80 ■ Jandó Jenő zongorazsie 18.10: A szakmunkásképzésről. A­rtspoe­ter: Laky Rudolf ! 18.20: Részletek Polgár: A szókimondó asszonyság című operettjéből. 18.30: Dél-dunántúli híradó 10.45: James Last együttesének felvé­teleiből 19.00: v’ •horvát nyelvű műsor. — Az Ifjúság hullámhosszán. Ze­nés ifjúsági magazin. — Hírek 1 19.30: Német nyelvű műsor. — Három megyéből jelentjük. Hírek, tu­dósítások, riportok. Befejeződött e pécsi Játékfilmszemle. Hall­gatóink kérésére 20.00: Műsorzárás. rádió televízió MAGYAR TV. 8.05: Matematika (ált. Isfc. 5. oszt) 9.00: Énekeljünk együtt! 9.03: Környezetismeret (alt isk. 3. oszt) 9.55: Fizika (ált Isk. 6. oszt) 11.55: Matematika (ált Isk. 7. oszt) 13.33: Matematika (ált Isk. 5. oszt. — Ism.) 14.30: Énekeljünk együtt ! (Ism.) 13.23: Fizika (Ism.) 17.20: Matematika (élt Isk. 7. oszt — Ism.) 17.48: Műsorismertetés 17.30: Hírek 17.35: Kuckó 18.15: Szó-mi-szé 18.50: Játék a betűkkel 19.10: Reklámműsor 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: A nagy játszma. Angol bűnügyi tévéfilm 20.50: Nyitott könyv. Dorvos József: A törökverő 22.00: Tv-h­íradó — 2. kiadás. MÁSOD« MŰSOR 20»00: Olvasta-e? Egy filozopter «sé­miméi 20.10: Hajnalban indultunk. — Riport­­film a Sebő—Halmos szerzőpár népdalgyűjtő­ munká­járól 21.40: „Anyaképp. — Zolnay Zsuzsa műsora. JUGOSZLÁV TV. 17.15:­­ Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Távcső. 18.30: Tudományos stúdió. — 19.15: Népi muzsika. —­ 20.30: Stop. 21.15: Seriff New Yorkban. Filmsoro­zat 22:40. Belgrádi zenei találkozá­sok. ESZTERGÁLYOSOKAT állandó éjszakai MŰSZAKRA FELVESZÜNK Já keresti lehetőség 30% éjszakai pótlék, 20%, prémium. Jelentkezés : SOPIANA GÉPGYÁR üzemgazdasági osztályán Pécs, Szalai András u. 8. sz

Next