Dunántúli Napló, 1974. április (31. évfolyam, 90-117. szám)

1974-04-27 / 114. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! napi Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Baráti köszöntő A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizott­sága és a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa meghívá­sára ma baráti látogatásra ha­zánkba érkezik Josip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság és a Jugosz­láv Kommunisták Szövetsége el­nöke. Tito elnök személyében nagyrabecsült, kedves vendéget üdvözlünk és látogatásától azt reméljük, hogy az utóbbi évek­ben egyenletesen és dinamiku­san fejlődő magyar—jugoszláv kapcsolatok tovább szélesed­nek. Legutóbb tavaly júliusban vol­tak magyar—jugoszláv magas­­szintű tárgyalások, amikor Ká­dár János, az MSZMP KB első titkára Brioniban Tito elnök ven­dége volt. Az akkori tárgyalá­sokról kiadott közlemény hang­súlyozta, hogy „valamennyi fel­tétel és lehetőség adott a ba­ráti, jószomszédi viszony továb­bi erősítéséhez, a két ország gazdasági együttműködésének szélesítéséhez, a határmenti területek kapcsolatainak fejlesz­téséhez, a kulturális együttmű­ködés kiterjesztéséhez, a tudo­mányos és műszaki vívmányok cseréjének további növeléséhez, valamint a kölcsönös érdeklő­désre számot tartó egyéb terü­leteken folyó együttműködés ki­­terjesztéséhez”. Tavaly volt tíz éve, hogy a két ország közös gazdasági te­vékenységét hosszú távú állam­közi egyezménnyel, a Magyar— Jugoszláv Gazdasági Együttmű­ködési Bizottság létrehozásával intézményesítették. Ez a tíz év hatalmas fellendülést eredmé­nyezett Az árucsere értéke megháromszorozódott, az 1962. évi 37 millió dolláros forgalom 134 millióra növekedett, tavaly pedig már 160 millió körül mozgott. Az 1971—75. évi idő­szakban 630 millió az előirány­zat, ami a korábbi ötéves idő­szakhoz képest 70 százalékos emelkedést jelent Igen jelentős a kishatárforgalom — ezen az úton évi tízmillió dollár körüli érték cserél gazdát A gazdasági együttműködés magasabbrendű formái is je­lentős eredményt mutatnak, bár e téren még bőségesen vannak feltáratlan tartalékok. A ma­gyar—jugoszláv bankkonzor­cium komoly segítséget nyújt az ipari kooperációra szánt költségek előteremtéséhez. Je­lentős ipari együttes vállalkozá­sok léteznek már, vagy vannak kialakulóban a timföldiparban, a vegyiparban, a cellulózgyár­tásban, az építőiparban, a víz­­gazdálkodásban, az Adria kő­­olajvezeték létrehozásában, to­vábbá a műszaki-tudományos tapasztalatok cseréjében. Le­hetőségek vannak a vállalatok közvetlen kapcsolatainak fej­lesztésére is. Az ALUTERV pél­dául terveket dolgoz ki egy 600 ezer tonnás évi kapacitású boszniai timföldgyár felépítésé­hez, a Ganz Villamossági Mű­vek pedig 46 villamos motorvo­nat szállítására kötött szerző­dést a jugoszláv szövetségi vas­utakkal. A Jugoszláviából jövő importban korábban a nyers­anyagok voltak többségben, az utóbbi évek során azonban elő­retört az ipari termékek beho­zatala. Jugoszlávia nem tartozik gaz­dasági, vagy­­katonai tömbök­höz, el nem kötelezett külpoliti­kát folytat. Ebben a politikában azonban nem valami közöm­bösség uralkodik napjaink leg­fontosabb világpolitikai ese­ményei iránt, hanem határozot­tan és egyértelműen antiimpe­­rialista jellegű. Jugoszlávia rendszeresen állást foglalt a vietnami béke megteremtése mellett, támogatja az arab né­pek igazságos harcát, síkraszáll a nemzeti felszabadító mozgal­mak mellett és elítéli az újgyar­­matosítás valamennyi formáját. 1973 szeptemberében Tito el­nök az el nem kötelezett orszá­gok algíri csúcstalálkozóján azt a gondolatot fejtette ki, hogy ezeknek az országoknak szere­pet kell vállalniuk a világ égető kérdéseinek megoldásában, s fel kell lépniök az ellen, hogy a reakciós erők kerekedjenek felül, terror­rendszereket hozza­nak létre és helyi háborúkat robbantsanak ki. A mai napon szeretettel köszöntjük Tito elnököt, feleségét, és a kíséretében lévő jugoszláv személyiségeket. Kel­lemes magyarországi tartózko­dást és a hivatalos tárgyaláso­kon eredményes munkát kívá­nunk. Emlékérem kiváló újítóknak Ankét a Szakszervezetek Megyei Tanácsánál Tegnap délután az SZMT fél­emeleti tanácstermében talál­koztak Baranya megye újítómoz­galmának legjobbjai, a mozga­lom újítási előadói. A tanács­kozáson részt vett Szili József, az SZMT titkára. Tihanyi János, az SZMT közgazdasági bizott­ságának vezetője tájékoztatót tartott a közelmúltban megren­dezett IV. országos újítói ta­nácskozás tapasztalatairól. A tájékoztatót követően Szili József az újítómozgalom fej­lesztése érdekében kifejtett eredményes munkáért „25 éves az újítómozgalom" emlékérmet adott át a mozgalom kiváló munkásainak: Máj Józsefnek, az SZMT munkatársának, Bruck Józsefnének, az SZMT munka­társának, Mátyás Lászlónak, a DéDÁSZ gazdasági igazgatójá­nak, Lőrincz Lászlónénak, a VOLÁN 12-es Vállalata újítási előadójának, Golbach József­nek, az AFIT XIV-es Vállalata üzemvezetőjének, Perlaki Fe­rencnek, a Baranya—Tolna m. Állatforgalmi és Húsipari V. újí­tási előadójának, Kerényi Jó­zsefnek, Zobák-bánya szakszer­vezeti bizottsága titkárának, Susi Györgynek, az Északi Bá­nya- és Brikettüzem lakatosá­nak, továbbá Ruff Péternek, az ÉDOSZ megyei titkárának, Sala­mon Gyulának, a Dunántúli Napló munkatársának A TARTALOMBÓL Josip Broz Tito 12 old.) Katona*­iunta alakult Portugáliában (2 old.) Korszerűsítik a szociális otthonokat (3 old ) Újabb kiváló vám­otok (3 old.) Folytatják a Dráva szabályozását (5. old.) Fontos kérdésekben döntött a pécsi Városi Tanács V 8 (5. old.) Másodszor tüntették ki kiváló címmel a Mecseki Ércbányászati Vállalatot Formálódik az ércbányászok kongresszusi versenyvállalása: a negyedik 5 éves terv végére 3 százalékkal növelik az exportot, 16 százalékkal a vállalati eredményt és 16 százalékkal az egy főre eső jövedelmet Az elmúlt esztendőben volt a két évtizedes jubileuma a Hazai uránérckutatásnak, teg­nap pedig már másodszor kapta meg a Kiváló vállalat kitünte­tést a sikeres kutatás hatására telepített hatalmas gazdasági szervezet. Az ünnepségen húsz esztendő eredményeit ková­csolók egész kis hada jelent meg: a vállalat rövid életének ellenére eseménydús időszakok­ra emlékezhet a szépszámú törzsgárda. üzemek egész so­rát építették, s már két eszten­deje, hogy az elsőként létesí­tett bányaüzemből kiszállították az utolsó csille­ércet is . . . A vállalat központjában ren­dezett ünnepségen megjelent Menyhárt László nehézipari mi­niszterhelyettes, Czégény József, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának titkára, Lukács Já­nos, az­ MSZMP Pécs városi Bi­zottságának titkára, Kun Lajos, a Bányaipari Dolgozók Szak­­szervezetének titkára, Bogár Jó­zsef, az SZMT vezető titkára, Petőházi Szilveszter, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára. Tóka Jenő, a vállalat igazga­tója beszédében jól érzékelhető képet festett a kezdeti nehéz időkről, s a vállalat életének azon állomásairól, amikor ha­sonló sikereket értek el, mint most: 1964-ben elnyerték a Mi­nisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját, 1968 ban mi­niszteri dicsérő oklevelet kap­tak, 1970 ben a Megyei Pártbi­zottság kongresszusi vándor­­zászlaját, aztán két kiváló ki­tüntetés következett Az elmúlt esztendőben olyan célokkal in­dultak, amelyek magasabbak voltak, mint amit a vállalat kö­zéptávú tervében meghatároz­tak — az eredmények ennél is jobbak. 1973-ban a vállalat történetében a legmagasabb bérfej­lesztést valósították meg, csökkent a balesetek száma, jól kamatoztatták a vállalatnál felhalmozott óriási szellemi energiát, amelynek következté­ben a műszaki fejlesztésben ki­váló eredményeket könyvelhet­nek el. Ez természetesen a telje­sítmények további növekedésé­hez vezetett, lehetővé tette, hogy a IV-es bányaüzem már az idén a beruházás alapdoku­­mentumai szerint meghatározott­­ kapacitással üzemeljen. Az ünnepség keretében ki­osztottak hat miniszteri kitünte­­t­­ést, 18 magas szakszervezeti el­ismerést, 21 kiváló dolgozó ki­tüntetést, 20-an pénzjutalmat kaptak. Ez csak töredéke a leg­utolsó idők elismeréseinek, hi­szen a felszabadulás ünnepén a vállalat négy üzeme és üzem címet kapott, kettő dicsérő ok­levelet, 500-an kiváló dolgozó kitüntetést és többen kormány­kitüntetést kaptak. Az ünnepség tulajdonképpen a múlt elismerése volt, az Érc­­bányászati Vállalat dolgozói azonban már tegnap is a jövő­be néztek. Készek a­ tervek, s megszületett a döntés; nemsoká­ra megkezdődnek az - és bá­nyaüzem építési munkái, amely biztosítja, hogy akár az ezred­fordulóig is tartani lehessen a mostani termelési szintet, s biz­tos megélhetése legyen sokezer bányásznak. Az idén 439 szocia­lista brigád tett vállalást, s for­málódnak már az elképzelések az MSZMP XI kongresszusa tiszteletére felajánlandó vállalá­sokra is. A mostani lelkesedés­ből arra lehet számítani, hogy a Mecseki Ércbányászati Válla­lat 1975-re 3 százalékkal növeli exportját, 16 százalékkal maga­sabb eredményt produkál és a dolgozók jövedelme 15 százalék­kal több lesz, mint azt a tervek­ben meghatározták ... Az ünnepi beszéd után Meny­hárt László nehézipari minisz­terhelyettes köszöntötte a válla­lat valamennyi dolgozóját, né­hány szóval méltatta a negyed­­százados jubileumához érkezett magyar—szovjet műszaki együtt­működést, amelynek jól beérett gyümölcse a pécsi ércbányá­szat is. Bensőséges szavakkal szólt arról, hogy már második alkalommal érte a megtisztelte­tés, hogy átadhatja a NIM és BDSZ döntése értelmében e ki­tüntetést, már az 1972-es ered­mények is kitűnőek voltak, azok­ról is csak a legnagyobb elisme­rés hangján lehetett szólni, most pedig annál is jobb mun­ka elismerését adhatja át Ezt követően Czégény József tolmácsolta a Megyei és Váro­si Pártbizottságok, a Megyei Tanács, az SZMT és KISZ jókí­vánságait, elismerését a válla­lat minden „közkatonájának” és „tisztjének”. Örömmel nyugtáz­ta, hogy hazánk felszabadulá­sának 30-ik évfordulójára, az MSZMP XI. kongresszusára, újabb munkafelajánlásokkal ké­szülnek az Ércbányászati Válla­lat munkásai. L L A Kiváló vállalatnak járó oklevelet Menyhárt László elvtárs felmutatja a jelenlevőknek, mielőtt utódja Tóka Jenő elvtársnak, a MEV igazgatójának Fotó: Keller Gábor Ü­lést tartott a Minisztertanács A kormány tájékoztatási hiva­tala közli: a Minisztertanács pénteken ülést tartott. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének jelentését a magyar párt- és kormányküldöttség áp­rilis 10. és 12. között Csehszlo­vákiában tett hivatalos baráti látogatásáról. A két ország kap­csolatait a teljes bizalom, a testvéri együttműködés és köl­csönös megértés jellemzi. A tárgyalásokon valamennyi meg­beszélt kérdésben teljes volt a nézetazonosság. A tárgyalások hozzájárultak a két párt és a két ország testvéri együttműkö­désének további szélesítéséhez. Dr. Tímár Mátyás, a Minisz­tertanács elnökhelyettese beszá­molt a magyar—bolgár gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság április 18. és 20. között Szófiában tar­tott 12. üléséről. Megvitatták az 1976—1980 közötti időszakra szóló népgazdasági tervek koor­dinálását szolgáló tennivaló­kat Intézkedéseket hoztak az integrációs folyamatok bővíté­sére, valamint a két ország ki­egyensúlyozottabb kereskedelmi forgalmának és a Bulgáriába irányuló magyar idegenforga­lomnak további fejlesztésére. A Minisztertanács a jelentést elfogadta. A Minisztertanács megtárgyal­ta és jóváhagyólag tudomásul vette a külügyminiszter jelenté­sét Walter Seheelnek, a Német Szövetségi Köztársaság külügy­miniszterének hazánkban tett hi­vatalos látogatásáról. A kül­ügyminiszterek véleménycserét folytattak a két ország kapcso­latainak fejlesztéséről és az időszerű nemzetközi kérdésekről, és elhatározták több megálla­podás megkötésének előkészíté­sét. A kormány megtárgyalta az MSZMP Központi Bizottsága 1974. március 19—20-i ülésén hozott határozatokból adódó ál­lami feladatokat a munkásosz­tály társadalmi szerepének fej­lesztésére, helyzetének további javítására vonatkozó teendőkről, valamint a közművelődés fej­lesztését szolgáló célkitűzések­ről. A Minisztertanács az intéz­kedési terveket a közeljövőben megtárgyalja a SZOT vezetőivel és azután adja ki határozatát A Minisztertanács megvizsgál­ta a személyzeti munka tovább­fejlesztéséről 1968-ban hozott határozatának végrehajtását Megállapította, hogy az általá­ban kedvező hatással volt a sze­mélyzeti munka helyzetére és fejlődésére. Hozzájárult a veze­tés színvonalának emeléséhez. A kormány most új határozatban szabályozta az állami személy­zeti munka rendjét Maga­sabb követelményeket támaszt a vezetőkkel szemben, rögzíti a személyzeti munka demokratiz­musa fejlesztésének módját, a vezetők személyzeti feladatait, a személyzeti apparátusok teen­dőit, a vezetőképzés célkitűzé­seit, a minősítési és nyilvántar­tási rendszert A Minisztertanács (Folytatás az 5. oldalon)

Next