Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)
1977-01-13 / 12. szám
Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIV. évfolyam, 12. szám 1977. január 13., csütörtök Ara: 80 fillér A munkahelyi közérzet dolgozó kezeket pótol A csövek talán máig sem kerülnek a bányába, ha a gyorsvágathajtó brigád másokra vár. Bányalakatosból már akkor — tizenhárom esztendővel ezelőtt — is kevés volt. Ha a munkahelyre érve ott találta a mázsányi csöveket, és ha segítséget kapott, felszerelte. Ha nem, várhatott a csapat, míg arra vetődött a többi lakatos. Valamennyi termelési tanácskozás napirendje volt, hogy várni kell a bányalakatosra. A következő negyedévben aztán megkapták a választ, minden harmadik műszakban azonban továbbra is pattanásig feszegették a tömlőket, hogy az elmaradt sűrítettlevegős vezetéktől a várvégig elérjenek. A szocialista brigád rövidesen felismerve saját érdekeit, segített magán: megkeresték azt az időt, amikor a munkahelyen négyen is elegen vannak, és ketten a csöveket készítették be. A nehéz fizikai munkát jelentő szállítás nem az ő dolguk volt, az irodákban sokat veszekedtek is emiatt a műszakiak. A brigád azonban jobban tudta, hogy mi felel meg az érdekeiknek. Rozgonyi Tamás és dr. Andics Jenő gazdaságszociológiai vizsgálatai egyértelműen bizonyítják, hogy milyen óriási erőket szabadít fel a gondosan összeválogatott, jól szervezett, a munkában érdekelt közösség. Esztendők óta vitatkozunk, hogy honnan vegyünk munkaerőt, ha egyszer ninés. Hány közösséget kérdeztek meg hazánkban, hogy hajlandók lennének-e kevesebben elvégezni ugyanazt a munkát, vagy másokét is, ha ezért erkölcsi és anyagi elismerést kapnak? Hány gazdasági vezető gondolkodott eddig azon, hogy a társadalmi-gazdasági érdekekre épülő munkaközösségeket úgy szervezzék, hogy azokban a rokonszenv kapcsolatok is kialakulhassanak? Jó néhány munkahelyen találkoztam olyan közösségekkel, melyek mit sem törődve a hivatalos szervezettel, zárt, megközelíthetetlen csoportokat alkottak, többnyire a diktatórikus módszereket alkalmazó vezetőkkel szemben. A közösségek kapcsolatai eltérően alakulhatnak, más és más közösségek alakulnak ki, ha a csoportot alkotó munkások érdekei a hivatalos közösségen belül, annak segítségével megvalósulhatnak. A gazdaságszociológia ezért is tartja a legfejlettebb csoportnak a teamet, ahol mindannyiuk érdeke azonos a csoport egészének érdekével, s legalább egy tevékenységi körben nincsenek másféle húzóerők. Ha az így szervezett közösség képviselőit a csoportra vonatkozó döntésekbe is bevonják, ha figyelembe veszik véleményüket, ha esetleg a döntést rájuk bízzák, azonosulhatnak a rájuk vonatkozó tervekkel, tényleges teljesítőképességüknek többszörösére lesznek képesek. Az ilyen közösségek képesek magukkal ragadni gyengébb társaikat, dolgoznak a hiányzók helyett is. Ők nem siránkoznak: honnan vegyük, ami nincs? Az előbb a döntésekről, a demokratikus döntésekről beszéltem, melyek egyrészt az optimális döntések elengedhetetlen feltételei, másrészt szoros összefüggésben áll az érdekeltséggel. Az anyagi érdekeltséget most kár lenne a közösségek munkájával, a munkaerő takarékossággal kapcsolatban felhozni. Nemcsak azért, mert sok esetben a gazdasági vezetők ezt az érvényben lévő bérszabályozás mellett ugyanolyan nehezen képesek biztosítani, mint a munkaerőt, hanem, mert meggyőződésem szerint a munkások a munkahelyi közérzetet, a munkakörülményeket, a szociális gondoskodást, a munkahelyi barátságokat többre becsülik. Tudom, az üzemi demokráciáról szólva sokan megkérdezik: miért kellene a döntésekbe a közösségeket jobban bevonni, hiszen a munkások véleményei a termelési tanácskozásokon, szakszervezeti taggyűléseken, egyéni panaszok nyomán, a gazdasági szervezetek alá- és fölérendeltségi viszonyainak különböző csatornáin úgyis eljutottak mindenhova. Valóban így van. De jó néhány fórumot, tanácskozást végigültem, míg a bányában dolgoztam, és újságíróként is. - Kevés volt olyan azonban, mely lázba hozta a munkásokat, mely igazán növelte a munkások érdeklődését a vállalat ügyei, gondjai iránt. Pedig egy kollektív tulajdonosi tudat, a „miénk” kialakulása bármilyen furcsán hangzik is, munkaerőgazdálkodásunk egyik fontos feltétele. Ahol igazi teamek dolgoznak, ahol a demokratizmust nem szükséges állandóan deklarálni, mert az valójában él, onnan nem mennek el a munkások, ott kisebb a kapun belüli munkanélküliség, ott gyengébb társaik helyett is dolgoznak, ha szükséges. Tizenhárom esztendeje az éjszakai csőszállításnál P. I. lábára esett egyik cső. Két hétig a szerszámosládán pihentette összezúzott lábfejét, a csőszállításnál más segített, a várvégen pedig hárman dolgoztak. Mint aknásznak, az lett volna a kötelességem, hogy táppénzre küldjem, a csőszállítást beszüntessem, a gyorsvágathajtó brigád létszámát valahonnan kiegészítsem. Ők másként döntöttek. Abban a hónapban hat méterrel túlszárnyalták előző havi önmagukat ... Lombosi Jenő Erich Honecker Jugoszláviában Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának, az NDK államtanácsa elnökének vezetésével szerdán január 15-ig tartó hivatalos és baráti látogatásra Jugoszláviába érkezett a Német Demokratikus Köztársaság pártos állami küldöttsége. A delegációt Belgrádban, a köztársasági elnök rezidenciája előtt Joszip Broz Tito, a JKSZ elnöke, Jugoszlávia államelnökségének elnöke köszöntötte. A jugoszláv sajtó meleghangú kommentárokban köszönti az NDK párt- és állami küldöttségének látogatását és a Belgrádban sorra kerülő magasszintű megbeszéléseket, amelyekre — mint írják — „Jugoszlávia és az NDK jól és sokoldalúan fejlődő kapcsolatainak időszakában kerül sor". Javul a hírközlés és a postaszolgálat Csaknem 2,6 milliárd forint fejlesztésre A hírközlési igények növekedése egyre nagyobb feladatok elé állítja a postát, amely egyelőre mennyiségben igyekszik kielégíteni a követelményeket, s emellett törekszik szolgáltatásai minőségének javítására is. A posta 1977. évi terve változatlanul a telefonszolgálat fejlesztését, a rádió- és a televízió adóhálózat bővítését írja elő. A klasszikus postaszolgálatban a levélforgalom mérsékelt, 30 milliós növekedésével számolnak. Várhatóan 3 százalékkal emelkedik a csekk- és az utalványforgalom, a tavalyi szinten marad a csomag- és a táviratforgalom. Állóeszközfejlesztésre állami és vállalati beruházásból megközelítően 2,6 milliárd forint áll a posta rendelkezésére, az öszszeg több mint felét a helyi távbeszélőszolgálatra, 20 százalékát a postaszolgálatra költik. Budapesten 49 ezer állomással, vidéken mintegy 17 ezer állomással bővítik a telefon-főközpontok kapacitását. Vidéken ugyancsak a múlt évről húzódott át a szegedi 11 160 állomásos crossbar központ átadása. Ezen kívül a városban és környékén kisebb főközpontokban 2160 új állomást szerelnek fel és 4100 állomással bővítik Zalaegerszegen és Nagykanizsán a telefonközpont befogadóképességét. A helyközi telefonforgalom bővítésére, javítására Budapest—Győr között 2700 csatornás átviteltechnikai berendezést helyeznek üzembe, Szekszárd — Hőgyész — Dombóvár, valamint Balassagyarmat—Salgótarján között koaxiális kábelt építenek. A nemzetközi forgalomban megteremtik a távhívó kapcsolatot Csehszlovákiával. A telefonszolgálat „ügye” az egyéni előfizetők névsorának idei megjelentetése is. A vezeték nélküli hírközlés legnagyobb eseménye a solti 2000 kilowattos középhullámú adó februári üzembehelyezése, amely az ország területének 80 százalékára terjeszti ki a Kossuth adó jó minőségű vételét. Ezen kívül 15 URH adó telepítésével javítják a rádiózást, míg a televíziózás fehér foltjainak csökkentésére 12 átjátszó adót helyeznek üzembe. Győr—Kabhegy és Budapest—Győr között mikrohullámú összeköttetést teremtenek. A postaszolgálat feltételeinek javítására 43 postahivatal üzembe helyezését tervezik. Az előfizetői telex-hálózat mintegy 6000 állomásához újabb 400-at kapcsolnak be. Elutazott a mongol parlamenti küldöttség Szerdán elutazott a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Huráljának küldöttsége, amely az országgyűlés meghívására hivatalos, baráti látogatást tett hazánkban. A küldöttséget C. Dügerszüren, a Nagy Népi Hurál Elnökségének elnökhelyettese vezette. A mongol parlamenti küldöttséget elutazása előtt fogadta dr. Trautmann Rezső, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese. A delegáció látogatást tett Buda István munkaügyi minisztériumi államtitkárnál. Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke kedden a városházán fogadta a mongol parlamenti küldöttséget, amely ezt követően Budapest nevezetességeivel ismerkedett, s járt a Chinoin gyárban is. Nagyjavítás a Szigetvári Konzervgyárban Megállapodás hatvan mezőgazdasági üzemmel Finomfőzelék és zakuszka exportra Félidejéhez érkezett a nagyjavítás a Szigetvári Konzervgyárban. Tizenkét szakma mintegy nyolcvan szakembere fáradozik azon, hogy mire megérkezik a szezon, megfelelően felkészített gépsorok álljanak a dolgozók rendelkezésére. Rendbehozzák a gyümölcsfeldolgozót, a zöldbab- és a négy zöldborsó gyártósort. A II. üzem gépeit a TMK-műhelyben szerelik, mert az üzemépületet teljesen felújítják. Festik, mázolják, kicserélik az elektromos vezetékeket és tartozékaikat. Új pasztőröző-berendezésnek készítenek alapot az I. és a II. üzemben. Két, NSZK- licenc alapján gyártott hőkezelőt vásároltak a budapesti ÉLGÉP-től. Mindkettőt január végén szerelik be a szigetváriak. Nem állították le valamenynyi gyártósort a nagyjavítás idejére, három termel, hogy az év első három hónapjára vállalt kötelezettségeiket teljesíteni tudják. Almabort palackoznak, tőkés exportra pedig almalevet sűrítenek. A nyugatnémet és a francia vásárlóknak öt vagonnal szállítanak, januárban. Ebben a negyedévben kétszáz vagon finomfőzelék és másfélszer ennyi zakuszka készül szovjet megrendelésre. A most termelő gépsorokat csak a felújított feldolgozó vonalak után javítják. A cukorborsó feldolgozásával indul a szezon, várhatóan május végén. Utána sorra belép a többi gyártósor is. A szükséges alapanyagot tehát időben kellett biztosítani. Alapos előkészítő munka eredménye, hogy 20 százalékkal több zöldség-, és gyümölcsféleséget kötött le szerződésben a gyár. Kibővítette partnerkörét is. Tízzel több, összesen csaknem hatvan mezőgazdasági üzemmel, ÁFÉSZ-szel, MÉK- kel állapodtak meg. Előzetes terveiket is ennek alapján készítették el az idei esztendőre. Termelési értéküket megközelítően 70 millióval szeretnék növelni a tavalyihoz képest Az elképzelések szerint zöldborsóból 6310, zöldbabból 1550, paradicsomból 9980, különböző fajta paprikából öszszesen mintegy 3400, uborkából 2155 tonnát vesznek át a termelőktől. Ezeken kívül természetesen még más zöldség- és gyümölcsféleségeket is vásárolnak. Baranya, Somogy, Bács és Tolna megyéből szerzik be a zöldségféleségeket, míg a gyümölcsöt az ország majd egész területéről. Legjelentősebb partnereik: a Bólyi, a Dalmandi, a Mosonmagyaróvári Állami Gazdaság, a mozsgói és a kocsolai termelőszövetkezet. Több kedvezménnyel fokozzák a termelői kedvet. Tíz borsócséplő gépük mezőgazdasági üzemek használatában van. Növényvédelmi és vetőmag hozzájárulással támogatják a termelőket, mázsánként 4—8 ezer forinttal segítik a vetőmagrácsot adnak a nagyobb ter- A „zakuszka vonal” a Szigetvári Konzervgyárban. Erb János felvétele vásárlást. Ezeken kívül szakta nten végeznek idén a Művészeti Szakközépiskola textilszakán, Bizséné Zs. Kovács Diána textil- méseredmények eléréséhez, művész irányítása mellett. A végzős növendékek az érettségi után a népművészeti és háziipari szövetkezeteknél, textilgyáraknál vállalhatnak munkát. Seres Éva felvétele H. T.