Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-13 / 12. szám

Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIV. évfolyam, 12. szám 1977. január 13., csütörtök Ara: 80 fillér A munkahelyi közérzet dolgozó kezeket pótol A csövek talán máig sem kerülnek a bányába, ha a gyorsvágathajtó brigád másokra vár. Bányala­katosból már akkor — tizenhá­rom esztendővel ezelőtt — is kevés volt. Ha a munkahelyre érve ott találta a mázsányi csöveket, és ha segítséget ka­pott, felszerelte. Ha nem, vár­hatott a csapat, míg arra ve­tődött a többi lakatos. Vala­mennyi termelési tanácskozás napirendje volt, hogy várni kell a bánya­lakatosra. A következő negyedévben aztán megkapták a választ, minden harmadik műszakban azonban továbbra is pattanásig feszegették a tömlőket, hogy az elmaradt sű­rítettlevegős vezetéktől a vár­­végig elérjenek. A szocialista brigád rövide­sen felismerve saját érdekeit, segített magán: megkeresték azt az időt, amikor a munka­helyen négyen is elegen van­nak, és ketten a csöveket ké­szítették be. A nehéz fizikai munkát jelentő szállítás nem az ő dolguk volt, az irodák­ban sokat veszekedtek is emi­att a műszakiak. A brigád azonban jobban tudta, hogy mi felel meg az érdekeiknek. Rozgonyi Tamás és dr. An­dics Jenő gazdaságszociológiai vizsgálatai egyértelműen bizo­nyítják, hogy milyen óriási erő­ket szabadít fel a gondosan összeválogatott, jól szervezett, a munkában érdekelt közös­ség. Esztendők óta vitatkozunk, hogy honnan vegyünk munka­erőt, ha egyszer ninés. Hány közösséget kérdeztek meg ha­zánkban, hogy hajlandók len­nének-e kevesebben elvégezni ugyanazt a­ munkát, vagy má­sokét is, ha ezért erkölcsi és anyagi elismerést kapnak? Hány gazdasági vezető gon­dolkodott eddig azon, hogy a társadalmi-gazdasági érdekek­re épülő munkaközösségeket úgy szervezzék, hogy azokban a rokonszenv kapcsolatok is ki­alakulhassanak? Jó néhány munkahelyen találkoztam olyan közösségekkel, melyek mit sem törődve a hivatalos szervezet­tel, zárt, megközelíthetetlen csoportokat alkottak, többnyire a diktatórikus módszereket al­kalmazó vezetőkkel szemben. A közösségek kapcsolatai eltérő­en alakulhatnak, más és más közösségek alakulnak ki, ha a csoportot alkotó munkások ér­dekei a hivatalos közösségen belül, annak segítségével meg­valósulhatnak. A gazdaságszo­ciológia ezért is tartja a leg­fejlettebb csoportnak a teamet, ahol mindannyiuk érdeke azo­nos a csoport egészének érde­kével, s legalább egy tevé­kenységi körben nincsenek másféle húzóerők. Ha az így szervezett közösség képviselőit a csoportra vonatkozó dönté­sekbe is bevonják, ha figyelem­be veszik véleményüket, ha esetleg a döntést rájuk bízzák, azonosulhatnak a rájuk vonat­kozó tervekkel, tényleges tel­jesítőképességüknek többszörö­sére lesznek képesek. Az ilyen közösségek képesek magukkal ragadni gyengébb társaikat, dolgoznak a hiányzók helyett is. Ők­ nem siránkoznak: hon­nan vegyük, ami nincs? Az előbb a döntésekről, a demokratikus döntésekről be­széltem, melyek egyrészt az op­timális döntések elengedhetet­len feltételei, másrészt szoros összefüggésben áll az érdekelt­séggel. Az anyagi érdekeltsé­get most kár lenne a közössé­gek munkájával, a munkaerő takarékossággal kapcsolatban felhozni. Nemcsak azért, mert sok esetben a gazdasági veze­tők ezt az érvényben lévő bér­­szabályozás mellett ugyanolyan nehezen képesek biztosítani, mint a munkaerőt, hanem, mert meggyőződésem szerint a munkások a munkahelyi közér­zetet, a munkakörülményeket, a szociális gondoskodást, a munkahelyi barátságokat több­re becsülik. Tudom, az üzemi demokrá­ciáról szólva sokan megkérde­zik: miért kellene a döntések­be a közösségeket jobban be­vonni, hiszen a munkások véle­ményei a termelési tanácsko­zásokon, szakszervezeti taggyű­léseken, egyéni panaszok nyo­mán, a gazdasági szervezetek alá- és fölérendeltségi viszo­nyainak különböző csatornáin úgyis eljutottak mindenhova. Valóban így van. De jó né­hány fórumot, tanácskozást vé­gigültem, míg a bányában dol­goztam, és újságíróként is. - Kevés volt olyan azonban, mely lázba hozta a munkásokat, mely igazán növelte a munká­sok érdeklődését a vállalat ügyei, gondjai iránt. Pedig egy kollektív tulajdonosi tudat, a „miénk” kialakulása bármilyen furcsán hangzik is, munkaerő­gazdálkodásunk egyik fontos feltétele. Ahol igazi teamek dolgoznak, ahol a demokratiz­must nem szükséges állandóan deklarálni, mert az valójában él, onnan nem mennek el a munkások, ott kisebb a kapun belüli munkanélküliség, ott gyengébb társaik helyett is dol­goznak, ha szükséges. Tizenhárom esztendeje az éj­szakai csőszállításnál P. I. lá­bára esett egyik cső. Két hé­tig a szerszámosládán pihen­tette összezúzott lábfejét, a csőszállításnál más segített, a várvégen pedig hárman dol­goztak. Mint aknásznak, az lett volna a kötelességem, hogy táppénzre küldjem, a csőszállí­tást beszüntessem, a gyorsvá­gathajtó brigád létszámát va­lahonnan kiegészítsem. Ők más­ként döntöttek. Abban a hó­napban hat méterrel túlszár­nyalták előző havi önmagu­kat ... Lombosi Jenő Erich Honecker Jugoszláviában Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának, az NDK állam­tanácsa elnökének vezetésével szerdán január 15-ig tartó hi­vatalos és baráti látogatásra Jugoszláviába érkezett a Német Demokratikus Köztársaság párt­os állami küldöttsége. A dele­gációt Belgrádban, a köztársa­sági elnök rezidenciája előtt Joszip Broz Tito, a JKSZ elnöke, Jugoszlávia államelnökségének elnöke köszöntötte. A jugoszláv sajtó meleghan­gú kommentárokban köszönti az NDK párt- és állami kül­döttségének látogatását és a Belgrádban sorra kerülő magas­szintű megbeszéléseket, ame­lyekre — mint írják — „Jugo­szlávia és az NDK jól és sok­oldalúan fejlődő kapcsolatai­nak időszakában kerül sor". Javul a hírközlés és a postaszolgálat Csaknem 2,6 milliárd forint fejlesztésre A hírközlési igények növe­kedése egyre nagyobb felada­tok elé állítja a postát, amely egyelőre mennyiségben igyek­szik kielégíteni a követelmé­nyeket, s emellett törekszik szol­gáltatásai minőségének javítá­sára is. A posta 1977. évi terve vál­tozatlanul a telefonszolgálat fejlesztését, a rádió- és a tele­vízió adóhálózat bővítését írja elő. A klasszikus postaszolgá­latban a levélforgalom mérsé­kelt, 30 milliós növekedésével számolnak. Várhatóan 3 száza­lékkal emelkedik a csekk- és az utalványforgalom, a tavalyi szinten marad a csomag- és a táviratforgalom. Állóeszközfejlesztésre állami és vállalati beruházásból meg­közelítően 2,6 milliárd forint áll a posta rendelkezésére, az ösz­­szeg több mint felét a helyi távbeszélőszolgálatra, 20 szá­zalékát a postaszolgálatra köl­tik. Budapesten 49 ezer állo­mással, vidéken mintegy 17 ezer állomással bővítik a telefon-fő­központok kapacitását. Vidé­ken ugyancsak a múlt évről hú­zódott át a szegedi 11 160 állo­másos crossbar központ átadá­sa. Ezen kívül a városban és környékén kisebb főközpontok­ban 2160 új állomást szerelnek fel és 4100 állomással bővítik Zalaegerszegen és Nagykani­zsán a telefonközpont befoga­dóképességét. A helyközi tele­fonforgalom bővítésére, javítá­sára Budapest—Győr között 2700 csatornás átviteltechnikai berendezést helyeznek üzembe, Szekszárd — Hőgyész — Dom­bóvár, valamint Balassagyar­mat—Salgótarján között koaxi­ális kábelt építenek. A nemzet­közi forgalomban megteremtik a távhívó kapcsolatot Cseh­szlovákiával. A telefonszolgálat „ügye” az egyéni előfizetők névsorának idei megjelentetése is. A vezeték nélküli hírközlés legnagyobb eseménye a solti 2000 kilowattos középhullámú adó februári üzembehelyezése, amely az ország területének 80 százalékára terjeszti ki a Kos­suth adó jó minőségű vételét. Ezen kívül 15 URH adó telepí­tésével javítják a rádiózást, míg a televíziózás fehér foltjainak csökkentésére 12 átjátszó adót helyeznek üzembe. Győr—Kab­­hegy és Budapest—Győr kö­zött mikrohullámú összekötte­tést teremtenek. A postaszolgálat feltételei­nek javítására 43 postahivatal üzembe helyezését tervezik. Az előfizetői telex-hálózat mint­egy 6000 állomásához újabb 400-at kapcsolnak be. Elutazott a mongol parlamenti küldöttség Szerdán elutazott a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Huráljának küldöttsége, amely az or­szággyűlés meghívására hivatalos, baráti látogatást tett hazánkban. A küldött­séget C. Dügerszüren, a Nagy Népi Hurál Elnöksé­gének elnökhelyettese ve­zette. A mongol parlamenti kül­döttséget elutazása előtt fo­gadta dr. Trautmann Rezső, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnö­ke, Borbándi János, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se. A delegáció látogatást tett Buda István munka­ügyi minisztériumi államtit­kárnál. Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke kedden a városházán fo­gadta a mongol parlamen­ti küldöttséget, amely ezt követően Budapest neve­zetességeivel ismerkedett, s járt a Chinoin gyárban is. Nagyjavítás a Szigetvári Konzervgyárban Megállapodás hatvan mezőgazdasági üzemmel Finomfőzelék és zakuszka exportra Félidejéhez érkezett a nagy­javítás a Szigetvári Konzerv­gyárban. Tizenkét szakma mint­egy nyolcvan szakembere fára­dozik azon, hogy mire megér­kezik a szezon, megfelelően felkészített gépsorok álljanak a dolgozók rendelkezésére. Rendbehozzák a gyümölcs­­feldolgozót, a zöldbab- és a négy zöldborsó gyártósort. A II. üzem gépeit a TMK-műhely­­ben szerelik, mert az üzemépü­letet teljesen felújítják. Festik, mázolják, kicserélik az elektro­mos vezetékeket és tartozékai­kat. Új pasztőröző-be­rendezés­nek készítenek alapot az I. és a II. üzemben. Két, NSZK- licenc alapján gyártott hőke­zelőt vásároltak a budapesti ÉLGÉP-től. Mindkettőt január végén szerelik be a szigetvá­riak­. Nem állították le valameny­­nyi gyártósort a nagyjavítás idejére, három termel, hogy az év első három hónapjára vál­lalt kötelezettségeiket teljesíte­ni tudják. Almabort palackoz­nak, tőkés exportra pedig al­malevet sűrítenek. A nyugat­német és a francia vásárlók­nak öt vagonnal szállítanak, januárban. Ebben a negyedév­ben kétszáz vagon finomfőze­lék és másfélszer ennyi zakuszka készül szovjet megrendelésre. A most termelő gépsorokat csak a felújított feldolgozó vo­nalak után javítják. A cukor­borsó feldolgozásával indul a szezon, várhatóan május vé­gén. Utána sorra belép a töb­bi­ gyártósor is. A szükséges alapanyagot te­hát időben kellett biztosítani. Alapos előkészítő munka ered­ménye, hogy 20 százalékkal több zöldség-, és gyümölcsfé­leséget kötött le szerződésben a gyár. Kibővítette partnerkö­rét is. Tízzel több, összesen csaknem hatvan mezőgazdasá­gi üzemmel, ÁFÉSZ-szel, MÉK- kel állapodtak meg. Előzetes terveiket is ennek alapján ké­szítették el az idei esztendő­re. Termelési értéküket megkö­zelítően 70 millióval szeretnék növelni a tavalyihoz képest Az elképzelések szerint zöld­borsóból 6310, zöldbabból 1550, paradicsomból 9980, kü­lönböző fajta paprikából ösz­­szesen mintegy 3400, uborká­ból 2155 tonnát vesznek át a termelőktől. Ezeken kívül ter­mészetesen még más zöldség- és gyümölcsféleségeket is vá­sárolnak. Baranya, Somogy, Bács és Tolna megyéből szer­zik be a zöldségféleségeket, míg a gyümölcsöt az ország majd egész területéről. Legje­lentősebb partnereik: a Bólyi, a Dalmandi, a Mosonmagyar­óvári Állami Gazdaság, a mozsgói és a kocsolai termelő­­szövetkezet. Több kedvezménnyel fokoz­zák a­ termelői kedvet. Tíz bor­sócséplő gépük mezőgazdasá­gi üzemek használatában van. Növényvédelmi és vetőmag hozzájárulással támogatják a termelőket, mázsánként 4—8 ezer forinttal segítik a vetőmag­rácsot adnak a nagyobb ter- A „zakuszka vonal” a Szigetvári Konzervgyárban. Erb János felvétele ­­vásárlást. Ezeken kívül szakta­­ nten végeznek idén a Művészeti Szakközépiskola textilszakán, Bizséné Zs. Kovács Diána textil- méseredmények eléréséhez, művész irányítása mellett. A végzős növendékek az érettségi után a népművészeti és háziipari szövetkezeteknél, textilgyáraknál vállalhatnak munkát. Seres Éva felvétele H. T.

Next