Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)
1978-01-16 / 16. szám
Rövidzárlat, amit nem tud megmagyarázni Taróczy Balázs nyilatkozata Fiatalember, alig múlt 23 éves, a Bp. Vasas sportolója, a legjobb magyar teniszező, Taróczy Balázs. — Mikor kezdett játszani? — Hat éves voltam, amikor az első teniszütőt kaptam és nyolcéves koromban már orvosi engedéllyel részt vettem az ifjúsági csapatbajnokság mérkőzésein. Tizennégy éves koromban voltam először válogatott, a Gallea Kupában játszottam. — Az első nagy sikere? — 1971-ben Gulyás mögött második lettem a magyar bajnokságban. Ezt követően 1973- ban nyertem az első magyar bajnokságot, melyet még három követett. A sorozat tavaly sajnos megszakadt, Benyik a döntőben megvert. — A magyar játékosok közül ki a legnagyobb ellenfele? — A salakos pályán Benyik, a teremben Szőke. Nagyon össze kell szednem magamat, ha ellenük játszom. Nem szeretném, ha a tavalyihoz hasonló kellemetlen meglepetés érne ellenük. — Kit tart a világ legjobb teniszezőjének? — Borg, Connors, Vilas, Gottfried a sorrend nálam. Ezen nem változtat az, ha Borg időnként kikap valamelyik vetélytársától. — Ki a versenyző ideálja? — Kimondottan nincs példaképem. Egyik nagy versenyzőt sem akarom utánozni. Ami tetszik náluk, azt igyekszem megtanulni. Borg hallatlanul tud koncentrálni, minden labdát képes megjátszani, Vilas akaratereje csodálatos, nem ismer elveszett labdát. Connors lábtechnikája a legjobb a világon. — A legnagyobb skalp, amit eddig megszerzett? — A világranglista ötödik helyén álló Orantest már három alkalommal sikerült legyőznöm. A nyolcadik helyezett amerikai Solomont az amerikai fedettpályás bajnokságon két alkalommal is megvertem. Egy ízben Gottfried ellen mérkőzéslabdám volt, de nem tudtam megjátszani. — Mi volt eddig a legértékesebb eredménye? — Megnyertem az osztrák és holland Grand Prix versenyt és az 1977-es svéd nemzetközi bajnokság döntőjében voltam. — A világranglistán Taróczy Balázs hányadik helyen áll? — A ranglista állandóan változik, legutóbb 30. voltam. — Ha összeállítanák Európa legjobb teniszezőinek ranglistáját, hova kerülne? — Érzésem szerint ott lennék az első tíz között. — Egy évben hány versenyen indul? — Tavaly 29 alkalommal álltam rajthoz, ebből 22 Grand Prix verseny volt. A salakos pályákat jobban kedvelem, de kezdek megbarátkozni a műanyag talajú pályákkal is. — Párosban ki a partnere? — Az elmúlt évben a csehszlovák Palával játszottam, két grand prix versenyt nyertünk, egyben döntősek lettünk. Az idén a csehszlovák Rodessal indulok. Itthon Szőke a párom. — Van hobbija? — Igen, a tenisz. — A tenisz mellett mit csinál? — Tanulok, negyedéves hallgatója vagyok a közgazdasági egyetemnek. — Népszerű? — Eléggé ismernek, sok barátom van itthon is és külföldön is. — A tenisz világszerte reneszánszát éli. Mi a sportág népszerűségének titka? — Kezdeném azzal, hogy a tenisz egyéni sport, ketten is űzhetik, és ami ugyancsak fontos, fiatalok mellett idősebbek is hódolhatnak neki. A grand prix versenyek bevezetésével a profik és amatőrök együtt indulhatnak és a világon szép számmal vannak nagyszerű játékosok, akiknek versenyzése magas színvonalú és izgalmas játékot biztosít a nézőknek. — Milyen esélyünk van a Saab Kings Cup-ban. — Jelenleg az első helyen állunk csoportunkban, de az NSZK-t idegenben le kell győznünk, ez pedig nem lesz könnyű. — Az egyesben az első játszmában Taróczy olyan játékot produkált, amit a szakemberek még nem láttak tőle Magyarországon, de aztán viszszaesett, és ez alkalommal vereséget szenvedett. Mi ennek az oka? — Hasonló rövidzárlat máskor is ért már, egyszerűen nem tudom. Az első játszmában minden sikerült, később egyre többször bizonytalankodtam. — Mikor láthatjuk ismét Pécsett? — Március 17-én, 19-én a városi sportcsarnokban lesz a háromnapos magyar—belga DC-mérkőzés. . . Hegyi István A legnagyobb skalp: Orantes Nincs példaképe, de a jót megtanulja Borg a legjobb, még ha időnként ki is kap Egy iksz-kettő A HDN fotótippjei a következő hétre: 1. Bologna-Lazio. így tanítják az olasz tangót is a tánciskolában: egyet előre, kettőt hátra. Tipp: 1, 2. 2. Foggia—Internazionale. Az Internek fogára való. Tipp: x, 2. 3. Genoa—Fiorentina. Tétova a Genova. Tipp: x, 2. 4. Lanerossi-Juventus. A Fiat megússza defekt nélkül. Tipp: x, 2. 5. Milan-Napoli. Nyereségvágyból elkövetett totógyilkosság. Tipp: x, 2. 6. Pescara-Perugia. A vendégek elgondolóznak az egyik ponttal. Tipp: x. 7. Roma-Atalanta. Az Atalantának Doberdó. Tipp: 1. 8. Torino-Verona. Veronika elcsábítva és elhagyatva. Tipp: 1. 9. Avellino-Sampdoria. Dóra jelenti: x. 10. Bari-Brescia. Potyolino. Tipp: x. 11. Como-Catanzaro. Ezt a lépést borítékolom: 1. 12. Pistoiese-Lecce. Csütörtököt mond a pisztoly. Tipp: 2. 13. Rimini-Sambenedettese. Én se, te se, de nem is a Benedettese. Tipp: 1, x. Pótmérkőzések. 14. Palermo—Cesena. Tipp: 1. 15. Taranto-Monza. Tipp: x. 16. Ternana-Cagtiari. Tipp: 1. Kepmozaikreftueny Csak egy képet kérünk! A januárban megjelenő Hétfői Dunántúli Napló öt számában egy-egy fotómontázs-rejtvényt találnak kedves olvasóink. Az öt mozaikkép leközlése után kell majd rejtvénykedvelő pályázóinknak levelezőlapra ragasztva beküldeni az öt képdarabból álló teljes fotót szerkesztőségünk címére (7601 Pécs, Hunyadi u. 11.). Mai számunkban a rejtvény harmadik fotómontázsát közöljük. A labdarúgó-világbajnokság története 1050., Brazília Európa a sebeit kötözte, még alig ébredt több éves ájulásából, idegeiben még ott remegett a világháború minden borzalma. A FIFA 1946. július 25-én kongresszusi ülést tartott. A tanácskozás résztvevői elhatározták: a brazil labdarúgószövetséget bízzák meg a soron következő labdarúgó világbajnokság megrendezésével. A határozatot egyhangúlag hozták, Európában még nem volt olyan ország, amely vállalni tudta volna a verseny megrendezését. Megfelelő anyagi eszköz állt rendelkezésre az ilyen méretű sportesemény előkészítésére és megrendezésére. A FIFA kongresszusán nagy tapssal fogadták a brazil küldöttnek azt a bejelentését, hogy Rio de Janeiróban, az ország akkori fővárosában kétszázezer néző befogadására alkalmas stadiont építenek a világbajnokság tiszteletére. A rendezők sokezer turistára, külföldi szurkolóra számítottak. Senki nem hitte volna, hogy a brazíliai világbajnokság nem szárnyalja túl az elsőt, a montevideóit. Igaz, kezdetben nagy volt az érdeklődés. Harminchárom válogatott jelezte érkezését, de aztán egymás után mondták le részvételüket: Argentina, Burma, Ecuador, Peru, Ausztria, Skócia . . . Csehszlovákia és Magyarország pedig nem is nevezte be csapatát. Közben a FIFA újabb kongresszust tartott, s ezen felvette tagjai sorába a Szovjetunió labdarúgó-szövetségét. Elhatározta továbbá, hogy a labdarúgó-világbajnokságot, amelyet addig világkupának hívtak, hivatalosan is elnevezik Jules Rimet,a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség hosszú éveken át fáradhatatlanul dolgozó elnöke tiszteletére. Jules Rimet pedig felajánlotta azt az aranykupát, amelyet húsz évvel később, Mexikóban nyert el végleg Brazília válogatottja. Az egy kilogramm súlyú, színaranyból készült kupáért nagy becsvággyal küzdöttek két évtizeden át a csapatok. Brazíliában viszont mindöszsze 13 válogatott vett részt. Már a megnyitó is egy kissé a riói karnevált idézte. Huszonegy ágyúlövés dörrent, tűzijáték sziporkázó csóvái rajzolták tele az eget és óriási érdeklődés követett minden mérkőzést. Az amerikaiak nem tudtak futballozni, de 1 :0- ra megverték az angolokat, akik fölényeskedve játszottak, s mire észbe kaptak volna, a játékvezető már lefújta a mérkőzést. Mindez azonban csak bevezetője volt a szenzációs döntőnek. Brazília és Uruguay vívta ezt a mérkőzést. Brazíliának jobb gólaránya révén már a döntetlen is elég lett volna a világbajnoki címhez. Győzelmét tehát mindenki biztosra vette. Csupán Costa, a brazil szövetségi kapitány intette óvatosságra a hevesvérűeket. A döntő előtt figyelmeztette játékosait. — Félek, mert úgy érzem, hogy ti már a zsebetekben érzitek a világbajnokságot. Nagyon vigyázzatok, ne bízzátok el magatokat, mert nem bemutatót játszotok, hanem küzdelmet, döntőt vívtok, nem is akármilyen ellenféllel! Uruguay nyugodtan várta a döntő napját, vezetőjük, Volpe ezredes csak ennyit mondott: — Miért ne szerezhetnénk meg a második világbajnokságunkat is? Nincs okunk az idegességre, úgy állhatunk ki a mérkőzésre, hogy nincs veszíteni valónk. És jobban ismerjük a brazilokat és taktikájukat, mint az európaiak. A mérkőzés vezetését a már nem fiatal, neves angol bíróra, George Raederre bízták, aki civil foglalkozásának megfelelően tanárosan, de mindkét féllel szemben jóindulatúan, mindvégig kitűnően vezette a mérkőzést, amelyre így emlékezik: „Pályafutásom e legfontosabb mérkőzésének emlékei kissé már a feledés fátyolába burkolóztak. De elképzelhetetlen, hogy valaki ne tudna nem visszaemlékezni egy olyan sportszerű országban rendezett nagyszerű mérkőzéssorozatra, mint amiben nekem is részem volt akkor Brazíliában. Játékvezetői pályafutásom utolsó mérkőzése volt ez, s a világ akkori leghatalmasabb sportlétesítményében, a Macarana stadionban játszódott. Abban a pillanatban viszont, amikor számhoz emeltem a sípot és megadtam a kezdésre a jelt, a lelátók halotti csendbe burkolóztak, egy pisszenés nem sok, annyi sem hallatszott az óriási arénában. Úgy éreztem, mindenki rám figyel, majd a mérkőzés minden apró mozzanatára összpontosít. Az első percek ebben a dermedt, mozdulatlan csendben teltek el. Gól nélküli döntetlennel zárult az első félidő. A második pedig rendkívül feszült, vibrálóan ideges légkörben kezdődött meg. Nem csak a pályán a játékosok, de a lelátón a nézők is rabjai lettek ennek a hangulatnak, már-már robbanni készült minden, amikor a harmadik percben a brazil Frica ragyogó és látszólag idegnyugtató gólt lőtt. A zenekarok azonnal felharsantak, petárdák tízezrei robbantak, és még tombolt a leírhatatlan lárma, amikor az uruguayi Schiaffino váratlan lövéssel kiegyenlített. Derékba tört a mámoros hangulat. És még nem volt vége. A harminchatodik percben Ghiggia, az „uruk” jobbszélsője hatalmas lövést küldött Barbosa kapujába. A kapus tehetetlen volt: 2:1 Uruguay javára. A brazilok hihetetlen iramot diktáltak ezután, mindent elkövettek az egyenlítés érdekében, de a görcsös erőfeszítés már nem hozott sikert a számukra.” A FIFA elnöke, Jules Rimet visszaemlékezése szerint: ......A himnusz és az ünnepi beszéd is elmaradt... Én a színarany kupát kézben tartva, a közönséggel sodródtam és egyszerűen nem tudtam, hogy mit is kezdjek vele. Végre megpillantottam Varelát, az újdonsült világbajnoki gárda kapitányát. Átadtam neki a kupát, nyújtottam a kezem, hogy gratuláljak, de már csak futólagosan érinthettem az övét, a közönség magával sodort.. Jules Rímet a tömegtől sodorva adta át a kupát Két bombagól döntött, a megnyitó karnevál volt 1950. július 16.: Rio de Janeiróban, a Maracana stadionban 200 000 néző előtt lejátszott. Uruguay—Brazília |2:1| döntő mérkőzés előtti pillanatok. Jobbról balra: Friaca, a brazilok és Varela, az „uruk" csapatkapitánya üdvözlik egymást és zászlót cserélnek. Középen: G. Reader, a mérkőzés angol FIFA-játékvezetője. FEHÉR HETEK A CENTRUMBAN! 1970. 9-től 21-ig AJÁNLATAINK Lengyel lepedő (140x220) már 68 Ft-ért. Színes ágyneműgarnitúra 283 Ft-tól—402 Ft-ig. Crepp ágyneműgarnitúra 338 Ft-tól—372 Ft-ig Hímzett ágyneműgarnitúra 448 Ft-tól—625 Ft-ig Szintetikus gyermek ágyneműgarnitúra 152 Ft-tól— 102 Ft-ig. Centrum Áruház városközpontjában! FEHÉR HETEK II CENTRUMBAN!