Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)
1978-03-01 / 60. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 60. szám 1978. március 1., szerda Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Törvényköszöntő Nincs olyan állampolgár, nincs olyan állami, társadalmi vagy gazdálkodó szervezet, amelyet a Polgári Törvénykönyv rendelkezései valamilyen formában ne érintenének. Az országgyűlés őszi ülésszakán dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter expozéjában hallottuk az előbbi kijelentést. Valóban, a ma életbe lépő új törvény, közismert nevén a Polgári Törvénykönyv a társadalmi viszonyok legszélesebb körét öleli át. Ez a törvény tartalmazza alkotmányunk előírásainak megfelelően a tulajdonviszonyok átfogó szabályait és ezen az alapon rendezi az állami, társadalmi, gazdasági szervek és a szövetkezetek legfontosabb polgári jogi viszonyait, ideértve a szerződéses kapcsolatokat. Szabályozza továbbá az állampolgárok vagyoni és egyes személyi viszonyait, megállapítja a jog- és cselekvőképesség tartalmát, a személyek polgári jogi jogvédelmének eszközeit, az öröklés szabályait. Legfelsőbb államhatalmi és törvényhozó szervünk 1959-ben alkotta meg a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvét, a magyar polgári jog első egységes kódexét. A Ptk. kitűnőre vizsgázott, s ez még akkor is igaz, ha a fejlődés léptéke olykor sűrűn diktálta a módosításokat. Az új Ptk. az élet és a jog megoldásra érett ellentmondásait oldotta fel. A szokásos „törvénykarbantartáson” túl több, merőben új vagy újszerű rendelkezést is tartalmaz a kódex, így például megszigorítja az államigazgatási és egyes államhatalmi szervek felelősségét az állampolgárok ügyeinek intézésénél. A régi Ptk. nem rendelkezett a nem vagyoni kár megtérítéséről. Az új törvény az indokolt mértékig lehetőséget ad a nem vagyoni hátrány orvoslására is, ha a károkozás a károsultnak a társadalmi életben való részvételét, vagy magánéletét tartósan vagy súlyosan megnehezíti. Több olyan pontja van a törvénynek, amelyeknek célja az ügyintézés egyszerűsítése, a bürokratikus vonások csökkentése, a jogi szabályozás életszerűbbé tétele. Fél év telt el a törvényjavaslat elfogadása óta. A hatályba léptetés időpontjául 1978. március 5-ét választották. Erre a viszonylag hosszú időre azért volt szükség, hogy a bíróságok és más hatóságok jól fel tudjanak készülni a változásokra. Befejeződött a jogalkalmazók felkészítése, most már csak az a feladat, az a jogos társadalmi elvárás, hogy a törvényt mind betűjében, mind szellemében a szocialista törvényesség elveinek megfelelően alkalmazzuk minden területen. E. A. Külkereskedelmi helyzetünkről, feladatainkról Kiegyenlített árucserét a szocialista országokkal, növelni a tőkés exportot A szocialista országokkal továbbra is kiegyenlített árucserét akarunk folytatni, tőkés külkereskedelmünkben azonban az idén az exportnak erőteljesen túl kell haladnia az importot — mondotta kedden a Parlamentben tartott sajtótájékoztatóján Biró József külkereskedelmi miniszter. Az export fokozása szükséges külkereskedelmünk egyensúlyának javításához. Ez azonban nagy feladat, mert a tőkés országokban jelentősen csökkent a gazdasági növekedés üteme, kisebbek tehát a piaci lehetőségek is, és ez a tendencia tovább tart. A jelenlegi ingatag világpiaci helyzetben a szocialista országok biztonságot, stabil beszerzési és elhelyezési lehetőségeket jelentenek számunkra. Különösen vonatkozik ez a Szovjetunióra, amellyel árucsereforgalmunk az idén várhatóan túlhaladja a négy milliárd rubelt. Hazánk több mint hatezer Ikarus buszt, csaknem 100 portál- és úszódarut, 100 millió rubel értékű híradástechnikai cikket és sok egyéb terméket szállít cserébe. A többi európai KGST-országgal 12,4 százalékkal növeljük áruforgalmunkat. Tavaly a kivitelt, az idén a behozatalt gyorsítjuk nagyobb mértékben, ily módon exportunk 11, importunk pedig 14 százalékkal nő a megállapodások szerint. Árucserénket nagy mértékben segíti, hogy különösen az utóbbi időben lényegesen bővült a termelési együttműködés. A KGST-országokba irányuló exportunknak kereken 30 százalékát immár szakosított termékek alkotják, ezen belül a gépipari exporttermékek mintegy kétharmada készül szakosítás alapján. A fejlett tőkés országokkal is bővíteni kívánjuk a termelési együttműködést. Az elmúlt tíz évben 550 kooperációs szerződés jött létre magyar és tőkés országokbeli vállalatok között, ebből 345 jelenleg is működik. E kooperációk nyomán a szerződések időtartamára összesen 34 milliárd forint importot és 74 milliárd forint exportot irányoztak elő. A kooperációk devizamérlege tehát számunkra kedvező. Az elmúlt évben aláírt 76 új kooperációs szerződésből is hasonló eredmény várható: az ezekben foglalt exportszállítások 25 százalékkal haladják meg a kapcsolódó importot. Egyben a tőkés vállalatokkal kiépített kooperáció a KGST- országok iránt vállalt kötelezettségeink színvonalasabb teljesítését is lehetővé teszi. Helytelen, hogy a kooperációban rejlő lehetőségeket még azoknak a vállalatoknak a jelentős része sem használja ki, amelyek ilyen megállapodást kötöttek. Az országban összesen 120 vállalat hozott létre termelési együttműködést, a kooperációból származó forgalom 82 százaléka azonban mindössze 23 nagyvállalat szerződése alapján realizálódik. Szükséges tehát, hogy a kis- és középvállalatok is aktívabbak legyenek e tekintetben. A fejlődő országokkal fel Biró József sajtótájékoztatóra gyorsult hazánk kereskedelmi forgalma, ami főként a mezőgazdasági és élelmiszeripari, továbbá az ipari fogyasztási cikkek exportjának erőteljes növelését tette lehetővé. E piacokon is lényegesen nőtt a verseny, ami számunkra azért jelent nagy feladatot, mert a tőkés országok vállalatai által felkínált kedvező hitelfeltételekkel nehezen tudunk versenyezni. Az árak alakulásáról szólva a miniszter elmondotta, hogy tőkés forgalmunkban a cserearányok tavaly négy százalékkal romlottak oly módon, hogy exportárainkat csak négy százalékkal tudtuk emelni, míg importunk több mint nyolc százalékkal drágult. Az idei prognózisok szerint a nem rubel elszámolású forgalmunkban a cserearány várhatóan mintegy két százalékkal romlik. Főként termékeink minőségének javításával, rugalmasabb szállítási határidők vállalásával, kielégítőbb szervizzel kell termékeinket versenyképesebbé tenni, így érhetünk el magasabb árakat. Ami KGST-beli partnereinket illeti, 1974 és 1977 között lényegében már korrigáltuk export- és importárainkat. Ezt a világpiacon a hetvenes évek első felében lezajlott árrobbanás tette szükségessé. Annak ellenére, hogy a tőkés világpiacon a legfontosabb energiahordozók és nyersanyagok, valamint a korszerű technikát és technológiát megtestesítő termelőeszközök ára — s ezzel együtt a mi tőkés importunk ára is— többszörösére nőtt, KGST-importunk átlagos árszintje mintegy 38 százalékkal, exportunké nem egészen 20 százalékkal emelkedett. Ez természetesen cserearányromlást jelent, de a nagyméretű világpiaci ármozgásokat figyelembe véve mindenképpen szolidnak, s viszonylagosan kedvezőnek tekinthető. Kedvező számunkra a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek áremelése. Különösen a magyar alma, valamint a hús, a bor, a friss és a feldolgozott zöldségek és gyümölcsök ára kedvező, míg a tőkés piacokon a hús és a gabona az indokoltnál lényegesen alacsonyabb áron értékesíthető. A miniszter végül arról beszélt, hogy külkereskedelmi mérlegünk egyensúlyát csak a termékszerkezet korszerűsítésével, a versenyképesség fokozásával javíthatjuk. Magyar vállalatok a lipcsei vásáron Hatvan ország 9000 cége, köztük 40 magyar külkereskedelmi és külkereskedelmi joggal rendelkező vállalat mutatja be ipari újdonságait és fogyasztási cikkeit a március 12—19. között a tavaszi lipcsei vásáron — jelentették be a vásár rendezői az NDK nagykövetségén tartott keddi sajtótájékoztatójukon. A magyar vállalatok tíz különböző csoportban állítanak ki, egyebek közt mérőműszereket, szerszámgépeket, élelmiszeripari berendezéseket, adatfeldolgozó eszközöket és elektrotechnikai termékeket. A szabad területen magyar mezőgazdasági gépek is láthatók lesznek. Az NDK- ban jól ismert számos vállalat, mint például a Budavox, a Gamma és az Irodagép- és Finommechanikai Vállalat korábbi gyártmányaik továbbfejlesztett, automatizált típusait kínálják majd. 1978-ban 300 db tehergépkocsira szerelhető silószállító adaptert gyárt a Mágocsi MEZŐGÉP Vállalat. Az adapter ötszörösére növeli a gépjármű szállító kapacitását. Megnyílt a Makári Falatozó ! Óránként háromszáz személy kiszolgálására alkalmas Ételek harmadosztályú áron Makári Falatozó. Ez a neve Pécs legújabb, tegnap megnyitott „vendéglátóipari egységének”. Falatozó, ízlelgessük egy kicsit a szót, mielőtt magát az „egységet" kóstolnánk meg. Nem nagy, bőséges lakomák színhelye, két, három vagy több fogásos ünnepélyes étkezéseké. Itt falatozni lehet. Bekapni valamit, aztán továbbmenni. Mit bekapni? Ételt? Italt? Az előbbihez nem kell nagy idő. Bekapja az ember a grill-csirkecombot, a melegszendvicset, leöblíti egy pohár üdítővel és megy tovább a dolgára. Az utóbbi ottmaradásra ösztönöz, az első pohár másodikat kíván, az meg harmadikat... A Makár Falatozó a Honvéd utca és Ifjúság útja sarkán épült üzletház földszintjén van. Fönt a néhány hónapja avatott ABC-áruház, lent a luxusméretű dohánybolt, mellette pedig a falatozó. Évtizedes múltja van. Még néhány éve is cukrászdaként emlegettük a majdan születő létesítményt, aztán kiderült, hogy itt egy falatozófélére nagyobb szükség van. És íme, itt van. A Baranya megyei Vendéglátó Vállalat 370 ezer forint hozzájárulást fizetett be a tanácsnak, további 750 ezerből berendezte és felszerelte az egységet, amelyet tegnap délelőtt Görcs Károly igazgató nyitott meg. Azt mondta, a negyedik ötéves terv elejére tervezték az átadást, de azért így is örülnek neki. Lehet is. A falatozó, amely a maga nemében az első a városban, a legkorszerűbb berendezésekkel felszerelve egy időben 80 ülő és 20 álló vendég fogadására alkalmas, óránként 300 személyt szolgálhatnak ki frissen készült meleg ételekkel, amelyeknek egy része ott, a vendég szeme előtt készül. A klinika, a főiskola közelsége indokolta a tervezett profil megváltoztatását, az új falatozó elsőszámú feladata: segíteni e városrész közétkeztetési gondjainak megoldásában. (Az igazi megoldást a magasház tövében épülő új étterem jelenti, amit nyáron adnak át rendeltetésének.) A falatozó reggeliztetéssel kezdi napi tevékenységét: reggel 7-től kiskereskedelmi áron szolgáltat ki tejtermékeket, vasárnap pedig a reggeli órákban tejet, kenyeret, péksüteményt árusítanak itt. A reggel 7-től este 10-ig terjedő nyitvatartás alatt grill ételeket, melegszendvicseket, hideg salátákat, sülteket, néhány főzelékfélét szolgáltatnak ki. A konyha, amely nem nagyobb egy lakótelepi konyhánál, a legkorszerűbb felszerelések segítségével lett alkalmassá arra, hogy viszonylag gazdag választék várja a vendégeket. A II. osztályú falatozóban III. osztályú áron szolgáltatják ki az ételféleségeket. Az italok — „nemes” pálinkafélék, borok, sörök és az üdítők — az osztálybesorolásnak megfelelő áron kaphatók. Hát igen, a falatozóban italáruk is vannak, választék is van belőlük. Most már csak az a kérdés, mennyire sikerül biztosítani hosszabb távon is a falatozójelleget — a kocsmajelleggel szemben. H. I.