Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)

1978-10-02 / 272. szám

Az alperes a vállalat Újítók, újítások a bíróságon Ha a bírás abból nem ág ítéli meg, lehet baj tret ez a hatét újítás, a kértői díj Nem bizonyítható, nem is az a lényeg, hogy kik között zaj­lott a beszélgetés, de minden­képpen tanulságos. A bíróság folyosóján, a tárgyalás szüne­tében egy nagyvállalat képvi­selője felajánlotta az újítónak, hogy ezzel és ezzel társuljon, s akkor még akár találmányt is lehetne csinálni a vitatott gépből. Az alperes a vállalat, amely nem volt hajlandó újí­tásként elfogadni azt, amit már egyébként gyártanak, s több más vállalat is megvásá­rolt azóta. A per még mindig folyik. Hogy miért jutnak el ezek az ügyek a tárgyalótermekig? Látszólag nehéz magyarázatot adni, hiszen közös érdek a ha­tékonyságot segítő ötletek megvalósítása. A bíróságok ta­pasztalatai szerint sokszor egyéni, emberi tényezők állnak az esetek mögött. Szakmai fél­tékenység, vagy éppen nem kellő hozzáértés, túlzott óva­tosság, vagy az egészséges kockázatvállalás hiánya. Mindjárt az elején szögez­zük le, hogy semmi szükség a vészharangok megkondításá­­ra. Ha a benyújtott, elfoga­dott, simán­ lebonyolódott újí­tási ügyek, illetve az ezekkel kapcsolatos perek arányát néz­zük, egyáltalán nem sötét a kép. A Pécsi Járásbíróság elé évente átlagosan 10—12 ilyen ügy kerül. Az okokat vizsgálva három fő csoportra oszthatók a pereskedések. A legsimább — nem a leg­gyakoribb — esetek közé tar­tozik, mikor csupán a papír kell, azaz az illetékes a fele­lősség elől a bíróság ítélete mögé húzódik. Egy példa: Egy kőbányában — kiemelt termé­szetvédelmi környezet közelé­ben — pormentes fejtési eljá­rást dolgozott ki egy újító. Olyan berendezést konstruált, amelyet eddig kizárólag tőkés importból lehetett beszerezni, ha egyáltalán hajlandó volt szállítani a nyugati cég. A ha­zai konstrukció pedig jobb ha­tásfokkal, nagyobb élettartam­mal működik. A helyi szervek még újításnak sem merték mi­nősíteni, jóllehet évek óta használják. A felügyeleti szerv így az újítási díjat nem álla­píthatja meg. Ott a megoldás, a Kolumbusz tojása: ítélje meg a bíróság, mindenki elégedett lesz. Legtöbb esetben az újítási díj mértékén folyik a vita. Nemrégiben a Mohácsi Járás­­bíróság ítélkezett egy nagy­értékű, jelentős devizamegta­karítást eredményező újítás fe­letti vitában. A munkáltató ne­vetségesen alacsony összeggel akarta honorálni. Megfelelő igazságügyi műszaki szakértő hiányában, hosszú ideig húzó­dott a per, végül is a felaján­lott díjnak több mint a tízsze­resét ítélte meg a bíróság. Az alperes szó nélkül belenyugo­dott. Megesik, bár ritkán, hogy egy vállalat — példánk ese­tében szövetkezet — nem fo­gadja el az újítást, aztán be­vezeti. Ez történt a házgyári elemek elektromos szerelésé­vel kapcsolatban. Az újító köz­ben megvált a szövetkezettől — gyakran megtörténik ilyen a hosszas huzavona következté­ben — jó néhány hónappal később véletlenül értesült, hogy újítását rendszeresen alkalmaz­zák. Természetesen a bíróság­hoz fordult. Valamennyi vitás kérdésben az igazságügyi szakértő véle­ménye alapján döntenek. Né­ha érthetetlen a vállalat ma­kacssága, hiszen a legtöbb esetben ráfizetnek a pereske­désre. Van rá példa, hogy a bíróság megítélte a 10 ezer fo­rint kifizetését, a műszaki szak­értői díj 6000 forint volt, ez is a vállalatot terhelte. Elgondolkoztató, hogy meny­nyire megalapozott a felpere­sek igénye. A Pécsi Járásbíró­ságon például átlagosan 10 újító közül legfeljebb egy ve­szít pert. Kurucz Gyula — Ezzel az újításommal könnyedén elérem, hogy kifizessék az eddigi újításaimat is. Erb János rajza Gépjármű­átírás - egyszerűbben Meglehetősen fárasztó és hosszú utat (rendőrség — illetékhivatal — posta — illetékhivatal — rend­őrség) kellett eddig tenni a nem állami vállalattól gépjárművet vásárlóknak mindaddig, amíg az át­írást le tudták bonyolíta­ni. Mától kezdve mindez leegyszerűsödik, mert megváltozik a gépjármű­tulajdonosváltozással kap­csolatos eljárás menete. A Megyei Tanács és a Baranya megyei Rendőr­főkapitányság között létre­jött megállapodás értel­mében ugyanis a nem ál­lami" vállalatoktól vásá­rolt gépjárművek átírási ügyeit ezentúl egy helyen, a rendőrség Légszeszgyár utcai épületében intézik. Az ügyfélfogadási napo­kon itt dolgozik az illeték­­hivatalok képviselője és elvégzi mindazon teendő­ket, amelyek elintézésére eddig az ügyfeleknek az illetékhivatalokhoz kellett menniük. A bevezetett újítás a MERKUR-tól vett gépko­csik átírási rendjét nem érinti. Hegyekké tornyosuló koronazárak Szerencsét hoz-e a Márkakupak? Pincérek előnyben Sorsjegyért reklamáló gyűjtők Hogy hányan hódolnak e kü­lönös hobbynak, azt képtelen­ség még csak felbecsülni is. Az év elején meghirdetett akciónak olyan sikere van, hogy még ma­ga az ötlet szülője sem számí­tott ekkora Márka-hegyekre. Január óta naponta több mint ezren fordulnak meg a buda­pesti Hegedű utcai Márka Ku­pak Központjában, hétfőn-szer­­dán-pénteken, hogy sokszor órányi sorbanállás után átad­ják az összegyűjtött koronazá­rakat. A raktár — amely meglehető­sen kicsi , most szinte üres, ép­pen tegnap vitte el a teherautó a csepeli kohóba a Márka-ku­pakkal teli szállítmányt. Kovács Istvánné adminisztrátor kimuta­tása szerint a 135 zsák, egymil­­lió-hétszázötvenezer koronazá­rat tartalmazott. S mindez egy hét­ alatt érkezett ide a Hegedű utcai begyűjtőhelyre Budapest­ről és az ország minden részé­ből. Horváth Lajos gépészmérnök Győrből jött. De kedd lévén ő is dolgavégezetlenül kénytelen távozni. — Másodszor vagyok itt. A kislányom gyűjti a kupakokat mintegy fél éve. Most kétszáz darabot hoztam, ezért négy da­rab sorsjegy járna. No mind­egy, majd legközelebb... — Kik jönnek ide? — fordu­lok Kovácsnéhoz. — Főként pincérek. Legalább­is abból gondolom, hogy alig­­alig akad olyan gyűjtő, aki öt­ven darabbal érkezne. Ennyiért jár ugyanis egy sorsjegy. A hú­zás január tizenharmadikán lesz, a főnyeremény egy Zsiguli, ezen kívül hűtőszekrényeket, te­levíziókat, magnetofonokat, MALÉV-repülőjegyeket, vásárlá­si utalványokat és ajándékcso­magokat sorsolnak ki. - Úgy tudom, sokan rekla­­málnak azért, mert nem kapják meg a kupakokért járó megfe­lelő számú sorsjegyet.­­ Ez sajnos igaz. Vidékről csomagban érkeznek hozzánk a koronazárak, sokan meg se számolják azokat, hanem öm­lesztve küldik el a kupakokat Mi képtelenek vagyunk átszá­molni a küldemények tartalmát Főként ebből adódnak a rekla­mációk. Belelapozok néhány levélbe. A tiszasülyi Fejes Lászlóné a következőket írja: „Több mint egy hónapja elküldtem a ku­pakokat és még ma sem kap­tam meg az értük járó sorsje­gyet." Vagy, Hegedűs Albert Nagykőrösről: „Kétszáz darab koronazárat küldtem önöknek és csak két sorsjegyet kaptam. Ez a lehető legrosszabb reklám­fogás a cég részéről...” Tá­­borfalváról Sztancsik Lászlóné küldött reklamáló sorokat: „Jú­lius 26-án feladtam száz darab kupakot és csak egy sorsjegyet küldtek a részemre, azt is szep­temberben. Neheztel Karcagi Pál is, a pécsi főpályaudvar utasellátó éttermének felszolgálója. - Vagy másfél hónapja 750 kupakot küldtem el a Hegedű utcába, de még csak nem is válaszoltak. Pedig az unokám nagyon várja a sorsjegyeket... A Borgazdasági Vállalatok Trösztje gyártja a hazai üdítő­italok mintegy húsz százalékát. Szeptember végéig kétszázhúsz­millió palack Márka fogyott. Gyurmik Ádám kereskedelmi osztályvezető szerint a Márka­­család fogyasztásának idei két­százalékos emelkedéséhez nagyban hozzájárult a kupak­gyűjtési akció is. Frajjer László budapesti lakos például — ő tartja ugyanis a rekordot —, 19 600 koronazárat adott át a Hegedű utcában. Úgy tervezik, hogy a jövő év­től legalább hét vidéki átvevőt nyitnak, köztük Pécsett is, így vá­rhatóan csökken majd a sors­jegyekkel kapcsolatos reklamá­ció. A pécsi Utasellátó pincérei közül többen is a törzsgyűjtők közé tartoznak. Tost Andrásnak például éppen a hét végén ju­tott arra ideje, hogy átszámolja és ötvenes csomagokban szortí­rozza a koronazárakat. Négyez­ret küld el a Márka Kupak Köz­pontba. Azt mondja Karcagi Pál pin­cér: — Nehogy azt gondolja, hogy minden kupakot zsebre teszünk! Aki elkéri, átadjuk. Hiszen For­tuna kegye kiszámíthatatlan. Nem? Salamon Gyula 1979-ben Interplayexpo Játékok a BNV-n Távirányításos autók és kockás elefántok Mini kertiszerszámok játékországot külföldi és a Aki játékkiál­lítást keresett az idei Buda­pesti Nemzet­közi Vásáron, az csalódott, mert amolyan nem talált. A hazai cégek mu­tatóbra kitettek néhány minta­darabot a kirakatba, de nem sok újdonsággal jelentkeztek. Ha itt-ott néhány játékra buk­kantak a látogatók, azok csu­pán a színesítést szolgálták az egyéb termékek között. Az iga­zi szakmai játékkiállításra még egy évet kell várnunk. 1979- ben a gyermekek világévében rendezik meg ugyanis a má­sodik Interplayexpót, így most csak a jövő évi beszerzéshez kaptak némi tájékoztatót a for­galmazók, a KONZUMEX és a TRIAL. A Fővárosi Kézműipari Vál­lalat kiállított termékeinek szé­les körével bizonyítja törekvé­sét, hogy a belföldi fogyasz­tók igényeinek mind teljesebb kielégítésére törekszik. A játé­kok és hobbycikkek árucsoport­ban többek között különféle textilfigurákkal jelentkezett, melyekkel a párhónapostól az óvodáskorúakig szívesen ját­szanak a gyerekek. A plüssma­­cik és kockás elefántok köny­­nyen mosható, színes kelméből készültek, ezért az egészen ki­csinyeknek is odaadhatók. Fi­gyelmet érdemelnek még a műanyag és társasjátékok, és népszerű a „Játék a betűkkel" készlet is. Felhívták magukra a figyelmet a hazai műanyag­feldolgozó szövetkezetek építő­játékaikkal, és az ismét meg­jelent, műanyagból készült, mi­nt kerti szerszámokkal: kis ásó­kat, kapákat, gereblyéket cso­dálhattak meg a látogatók. Sokan örömmel figyeltek fel az új műanyag autópályára is. A legnagyobb játékgyárunk, az Elzett Művek néhány régi le­mezjátékát állította ki, de új­donsággal nem rukkolt elő. A külföldi kiállítók közül nagy sikert aratott Hongkong. Gyermekruházati cikkeit a leg­több szülő jól ismeri és szíve­sen vásárolja, most a többi kö­zött megismerhettük a játéka­it is. Mellettük bemutatta a ki­csiknek készült portékáit a Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK és Olaszország. Az olasz Arco Falc S. R. L. cég távirányítá­sos autói és műanyag jármű­vei talán a legnagyobb közön­ségsikert aratták. Nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is megcsodálták ezeket a szépen megmunkált mini-csodákat. Láthattunk műanyagból előál­lított kutyust, lovacskát vagy éppen mozdonyt mintázó, ke­rekeken guruló kis járműveket (köztük a Forma 1.-re emlékez­tető karosszériával), melyeken a másfél-kétéves gyermekek is „közlekedhetnek". Az ígéretek szerint egy-két hónapon belül itthon is forgalomba hozza őket a TRIAL. A télre készülőknek irányítható műanyag boltokat mutattak be, de figyelemre méltók az NDK-beli gyereksík és szánkók is. G. M. Értesítjük Vendégeinket, hogy korszerűsítés után Állandó hideg-meleg ételek. Nyitva: reggel 6-tól este 10 óráig. Bólyi ÁFÉSZ hétfői­g megnyílt a szajki autósbisztró a pécs­mohácsi országút mellett

Next