Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)

1979-02-27 / 57. szám

6 Ismerjük meg jogszabályainkat! Kártérítési és anyagi felelősség Az ölmillt hónapokban több Uí ClIIIIl- ben érdeklődtek a szövetkezetek kártérítési, il­letve a tagok anyagi felelős­sége iránt. Indokoltnak tartjuk a legfontosabb rendelkezések ismertetését. Először az ipari szövetkezetekre és tagjaikra vonatkozó előírásokkal foglal­kozunk. A törvényerejű rendelet 37. §-a értelmében a szövetkezet a tagjának a tagsági viszony­nyal összefüggésben okozott kárért vétkességre tekintet nél­kül felel! Mentesül a szövetkezet a fe­lelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan OK vagy kizárólag a károsult el­háríthatatlan magatartása okozta. Ennek hiányában is mentesül a kár azon része alól, amelyet a tag vétkes ma­gatartása idézett elő. A szövetkezeti tag foglalko­zási megbetegedése esetén a szövetkezet akkor is mentesül a felelősség alól, ha bizonyít­ja, hogy e megbetegedés a működési körén belül elhárít­hatatlan volt. A jogszabályi előírás szerint a sérelemmel okozott kár az elmaradt jövedelem, a dologi kár, valamint a sérelemmel kapcsolatos indokolt költségek és kiadások. A szövetkezeti tag halála esetén a szövetkezet a hozzá­tartozóknak — ráutaltságuk mértékének megfelelően — az elveszett tartás erejéig köteles kártérítést fizetni, és köteles a sérelem folytán felmerült indo­kolt költséget és kiadásokat megtéríteni. A végrehajtási rendelet 39. §-a értelmében elmaradt jö­vedelemként meg KELL TÉRÍ­TENI a) a sérelemből származó munkaképtelenség, illetőleg munkaképesség-csökkenés miatt elmaradt vagy csökkent mun­kadíjat, ideértve a tag egyéb rendszeres, nem a szövetkezet­től származó keresetét is; b) azoknak az egyéb rend­szeres szolgáltatásoknak a pénzbeli értékét, amelyre a tag munkavégzése alapján a szö­vetkezettől a munkadíján felül jogosult, ha azokat a tag a sérelem bekövetkezését meg­előzően rendszeresen igénybe vette. Az elmaradt munkadíj meg­állapításánál a tagnak a mun­kadíjköltség és a pénzbeli ré­szesedési alap terhére része­sedésként és osztalékként járó juttatások figyelembevételével kiszámított átlagos munkadíját kell alapul venni. Dologi kár a tag ruházatá­ban, használati tárgyaiban, vagy a nála levő dolgokban a sérelem folytán bekövetke­zett kár. A dologi kár összegének megállapításánál a kártérítés megállapításának időpontjá­ban érvényes fogyasztói árat kell figyelembe venni, kivéve, ha a tag a dolgot a szövet­kezettől alacsonyabb áron szerezte be. Sok problémát okoz az ér­dekelteknek, hogy a kártérítés összegének megállapításánál mit kell levonni. A rendeletben előírtak sze­rint a kártérítés összegének ki­számításánál le kell vonni azt az összeget, a) amelyet a tag vagy hoz­zátartozója a bekövetkezett sé­relemre tekintettel társadalom­­biztosítási szolgáltatásként vagy — az élet-, baleset- és nyug­díjbiztosítás kivételével — biz­tosítás alapján kap; b) amelyet a tag csökkent munkaképességűeknek járó juttatásként kap; c) amelyet a tag a sérelmet követően megmaradt munka­ereje hasznosításával megke­res vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna, kivéve a rendkívüli mun­kateljesítménnyel elért kere­setet ; d) amelyhez a tag vagy hoz­zátartozója a sérelemmel kap­csolatban megrongálódott do­log hasznosításával hozzáju­tott; e) amelyhez a tag a kár­okozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá. Az előírások értelmében­­a szövetkezet — ha a sérelemért felelős — a tag (hozzátartozó­ja) bejelentése alapján köte­les a kárt megtéríteni. A bejelentés megtételére a tagot (hozzátartozót) kellő idő­ben fel kell hívni. A szövetkezet a tag (hozzá­tartozója) bejelentése alapján harminc napon belül KÖTELES a kárt megtéríteni vagy a ta­got (hozzátartozóját) értesíte­ni, hogy a kárigényt nem is­meri el. Utóbbi esetben a tag igényét a tagsági viták eldön­tésére vonatkozó szabályok sze­rint, hozzátartozója pedig köz­vetlenül a bíróságnál érvénye­sítheti. Abban az esetben, ha a tag vagy hozzátartozója nem jelenti be igényét, akkor a szövetkezet a rendelkezésre álló adatok alapján köteles a kár megtérítése tárgyában ha­tározni. Említést kell tennünk arról Ellllllból i,­ hogy a tagnak a munkahelyre bevitt dolgai­ban keletkezett káráért a szö­vetkezet a munkajog szabályai szerint felel. Előfordul, hogy a tag má­sutt végez munkát, amikor sé­relem, kár éri. Ez esetben a rendelet 37. §-a szerint a szö­vetkezet a más szövetkezethez vagy vállalathoz ideiglenesen átengedett tag káráért ugyan­úgy felel, mintha a sérelem, kár nála következett volna be. Itt kell ismertetnünk azon előírást is, hogy a foglalko­zási betegségeket külön jog­szabály határozza meg, me­lyek fennállása esetén a szö­vetkezet kártérítéssel tartozik. Megkezdődött a Magyar Reklámszövetség közgyűlése Az erőforrások, az eszközök célszerűbb felhasználásával a mérce magasabbra emelésével, több ötlettel és a társadalom­­tudományok fokozottabb igény­­bevételével javítható a reklám színvonala, hatása. El kell érni, hogy a belkereskedelmi törvény szellemének megfelelően a rek­lám mindig megbízható, szava­hihető információkkal tájékoz­tassa a fogyasztókat, a felhasz­nálókat __ hangsúlyozta a leg­fontosabb tennivalókat Laután Ferenc belkereskedelmi minisz­terhelyettes, a beszámolójában a Magyar Reklámszövetség hét­főn kezdődött tisztújító közgyű­lésén. A csaknem 1500 egyéni és jo­gi tagot számláló szövetség ta­nácskozásán elismeréssel szóltak a magyar reklám fejlődéséről, ugyanakkor bírálták fogyatékos­ságait, kiemelve, hogy e tevé­kenység alapvető követelménye, a reklámetika megszilárdítása. A mai magyar reklám helyze­tének, időszerű tennivalóinak­­ megvitatása után megválasztják a szövetség tisztségviselőit, s a követelményeknek megfelelően módosítják az alapszabályzatot. Dunántúli napló AZ UTAKON Kirándulás lakókocsival Vonóhorog a személy­­gépkocsin A még igencsak hűvös idő­járás ellenére már előrelát az autósok tábora, egyre többen gondolnak a nyári kirándulá­sokra. Közülük sokan készül­nek arra, hogy lakókocsival, utánfutóval tegyék teljesebbé az utazás örömeit. Aki csak most kezdi a vontatást sze­mélygépkocsival, arra még gon­dok is várnak, mert az autójuk gyári állapotban nem alkalmas a vontatásra, előbb vonógömb­fejet kell felszereltetniük rá. Sokan a munkák elvégzésé­re levelezésbe kezdenek a bu­dapesti kisiparosokkal, és vé­gül szívesen fogadják a több hónapos előjegyzést is. Az utánfutóra, lakókocsikra várók­nak jó azt tudni, hogy jármű­­­üket akkor is felszereltethetik vonógömbbel, amikor a lakó­kocsit, utánfutót még meg sem vásárolták. Például itt Bara­nyában a VIZLGÉP Szövetkezet siklósi üzemében. Itt igen rövid határidővel, minden típusra vállalják, a telefonon történt előzetes megbeszélés alapján (telefon: Siklós 37, ügyintéző: Lőrincz István), a gömbfej el­készítését és felszerelését. A munka 4—6 órát vesz igénybe átlagosan, a kocsi típusától függően. Ilyen jellegű munká­kat Dél-dunántúlon másutt egyelőre nem végeznek, mert a gyártási engedély feltételei rendkívül szigorúak. Az anya­gokra, a munkaműveletekre, a hegesztésre pontos technoló­giára van szükség, így ügyel­nek műszaki oldalról a nyugodt vontatásra. A siklósi üzemben műbizony­latot kap a tulajdonos, amivel a már ismert módon hatósági vizsgára kell jelentkeznie, ahol is a teljes gépkocsit vetik alá műszaki vizsgának, nemcsak a vonóhorgot. Az új vizsganap­nak megfelelően új érvényes­ségi határidő kerül a forgalmi engedélybe, kiegészítve a von­tatási jogosultsággal. G. B. Vonóhorog-felszerelés a VILLGÉP Szövetkezet siklósi üzemében Az autópályákon bekövetkező sú­lyos balesetek megelőzése érde­kében új, kísérleti jellegű jelző­táblákat dolgoztak ki az angol közlekedéstudományi intézetben. Az egyelőre próbaképp néhány útszakaszon felállított táblák pontosan feltüntetik a forgalmi korlátozásokat szükségessé tevő veszély jellegét és távolságát. . . A Baranya megyei Rendőr-fő­kapitányság közlekedési osztá­lyának tájékoztatása szerint öt személyi sérüléssel járó közleken­dési baleset történt az elmúlt héten megyénkben. Ebből négy súlyos, egy pedig könnyű kime­netelű volt.* A Bakony Fém- és Elektromos Művek keszthelyi üzemében már sorozatban készítik a szovjet és lengyel autógyártási kooperáció keretében a Lada, valamint a 126-os Polski Fiat gépkocsikba a gyújtáselosztókat. A csaknem 180 alkatrészből álló Lada gyúj­­táselosztóból idén 400 ezret állí­tanak elő.* A most harminc éve alakult UVATERV feladatai között a kö­vetkező évtizedben — mint ter­vezés — 665 km hosszú teljes és fél autópálya, 18 km hosszú­ságú híd­, 1200 km útkorszerű­sítés, továbbá 30 ezer km hosz­­szú út burkolatának megerősí­tése szerepel.* 12 voltos, holland gyártmányú autóporszívó, az autó ellopását megakadályozó kerékrögzítő készlet, állítható fejtámlák, sok­fajta üléshuzat és siléctartók ér­keztek az elmúlt héten a Merkur pécsi autószalonjába, a Shell­­szaküzlet pedig tetőcsomagtartó­kat kapott. Pécs-baranyai utakon A baranyai utakon 1979. feb­ruár 27-től március 6-ig az alábbi útszakaszokon végeznek faritkítási, építési és forgalom­szabályozási munkákat. A 6-os számú budapest— pécs—barcsi főközlekedési úton Tolna megye határa és Pécs között folytatódnak a fa­kivágási munkálatok. A faritkí­tást szakaszosan végzik, ezért a munkaterületek naponta vál­toznak. Így a járművezetők az útszűkület és sebességkorlátozó táblákkal más és más helyeken találkoznak. A 66-os számú pécsi kapos­vári főközlekedési úton Oroszló községben a hídépítés befejeződött. A forgalom az új hídon zajlik, de mivel a mel­lékmunkálatok folytatódnak, a sebességkorlátozás továbbra is érvényben marad. A 67-es számú szigetvár— Kaposvár—balatonlellei főköz­lekedési út Boldogasszonyfát elkerülő szakaszán árok- és rézsű burkolási munkálatok el­kezdődtek, ezért sebességkor­látozás lépett életbe. A KPM Pécsi Közúti Igazgatóság fel­hívja a járművezetők figyelmét, hogy a friss töltés itt átázott a csapadékos időben, ezért a padkára hajtás veszélyes, tehát óvatosan közlekedjenek. Az 57-es számú mohács— pécsi főközlekedési úton a szajki téglagyárnál lévő híd korszerűsítését megelőző tere­lőútépítés előkészítési munkái megindultak. A hirdamázaszászvári ösz­­szekötőút hosszúhetényi átke­lési szakaszán is elkezdték a hídkorszerűsítést megelőző te­relőútépítést. A munkálatok ideje alatt itt sebességkorláto­zás lesz. . A kővágószőlős—hetvehelyi összekötőúton, Kővágószőlős községben új forgalmi rend lép életbe. A 6-os útról kiindulva a Kővágószőlős községben ha­ladó és visszajövő járműveknek lesz elsőbbségük, a Hetvehely felől érkező járművek vezetői a csomóponthoz érve STOP- táblával találkoznak, míg a MÉV Cserkút felőli csatlakozó útján elsőbbségadás táblát szerelnek fel. Az új forgalmi rendet a táblák kihelyezésével vezetik be. 1979. február 27., kedd Az első kerék­meghajtás térhódítása A kormányzott kerekek meg­hajtásának első kísérletei egy­idősek az automobilizmussal. Napjaink korszerű konstrukció­jának, a keresztbe beépített motorral meghajtott első kere­kek ötletét is megvalósították már 1902-ben. Bánki­ Csonka ekkor épített ilyen kocsit, mint­egy hat évtizeddel megelőzve Issigonis-t. Jóval később a francia Gregoir szorgalmazta a fronthajtású kocsik építését. A világ első sorozatgyártású, el­­sőkerék-meghajtású kocsijai mégis Amerikában készültek. A Cord típusú modellek gyártá­sát a harmincas évek közepén szüntették meg, közel egyidő­­ben azzal, amikor Citroen el­kezdte híressé vált fronthajtá­sújának gyártását, végérvénye­sen eljegyezve magát a trac­tion avant-al. Németországban az Adler és az ismertebb DKW- gyárakban állítottak elő mell­­sőkerék-meghajtású kocsikat. Ez utóbbi egyszerűsége, meg­bízhatósága és olcsósága miatt vált népszerűvé, és a Wartburg, Trabant alapmodell­­jének tekinthető. A 60-as évek közepétől egyre több gyár választéka bővült fronthajtású típusokkal. A Re­­nault-ok mellett megjelentek a fronthajtású Pegueot-k, Sim­­ca­ k, az Issigonis tervezte do­bozautók és a Fiatok, majd megkésve a Volkswagen is sza­kított farmotoros hagyományai­val. Következményképpen az elmúlt évben az európai autó­gyártás produktumának közel 50 százaléka készült fronthaj­tással. Az elkövetkezendő éveket minden bizonnyal e konstruk­ció további térhódítása fogja jellemezni. A választékbővülés­hez jelentős mértékben járul majd hozzá a kelet-európai autógyártás. A tervek szerint a Lada és a Moszkvics vált meg­­hajtásmódot, de készülnek a Wartburg—Skoda kooperáció­ban gyártásra kerülő új mo­dellek tervei amit a Citroen­nel kötött, féltengely-gyártásra vonatkozó, licence-szerződés és más gyárakkal kötött szerződé­sek segítenek elő. De említeni lehetne a Romániában licence alapon gyártásra kerülő Citroen kiskocsit is. A fronthajtású kocsik terje­déset gazdasági és biztonság­­technikai okok indokolják. A motor és az erőátviteli szerke­zetek összeépítése pl. csökken­ti a gyártási költséget és a súlyt. Ugyancsak csökkenthető a kocsiszekrény mérete és sú­lya, annak ellenére, hogy az utas - és a csomagtér viszony­lag bővül. A súlycsökkenés a nyersanyag-megtakarításon kí­vül alacsonyabb fogyasztást is eredményez, 100 kg-onként mintegy 5-6 százalékkal. Busbarna László Az autómotornak zord hidegben is Mit kell tudni a Start-pilotról? A szakemberek úgy vélik, hogy nincs olyan der­mesztő hidegben lehűlt autómotor, amely el ne indul­na, ha megfelelően jó állapot­ban van az akkumulátor, hi­bátlanok, jól beállított szikra­­közűek a gyertyák, és semmi­féle eltömődés nincs a porlasz­tóban. Persze azt is szem előtt kell tartani, hogy kocsitípuson­ként más és más módszere van a hideg motor elindításának (van olyan kocsi, amelyik ak­kor indul jól, ha lenyomva tartjuk a gázpedált, másoknál pedig hozzá sem szabad érni.) Komoly indítási problémák rendszerint akkor adódnak, ha hosszú állás után nagy hideg­ben kell beindítani a motort, vagy rendkívül alacsony hő­mérsékleten kell mozgásba hozni a „csillaggarázsban'' éj­szakázott kocsi motorját. Ilyen­kor kerül sor az úgynevezett vegyszeres indításra. Mivel a nagyon lehűlt porlasztóban még annyi benzin sem tud el­illanni, amennyi az első rob­banások gázkeverékéhez szük­séges lenne, olyan anyagot kell bejuttatni a szívótorokba, amely illékonyabb a benzinnél. Az autós szaküzletekben Start­­pilot néven árusítják a külön­böző aerosolos indítófolyadé­­kokat. A legegyszerűbb, amikor közvetlenül az indítás előtt a kell indulni a légszűrő szívónyílásába fecs­kendeznek be a vegyszerből egy keveset. Vannak autók, amelyeknek légszűrőházába, vagy karburátor-torkába már gyárilag beépítenek egy kis porlasztócsavart, amely­hez csatlakozni lehet az aerosolos palack műanyag vezetékével. A Start-pilot a téli hónapokra akár a kesz­tyűtartó-rekeszben is elhelyez­hető, így a gépháztető felnyi­tása nélkül, az utastérből is el lehet végezni az indulás előtti befecskendezést. Mindenesetre a befecskendezést követően nyomban meg kell kezdeni az indítózást. Aki igazán szereti és kímélni igyekszik az autóját, azért a Start-pilottal való in­dítás előtt is törje meg a meg­dermedt motorolajat a kézi hajtókör néhányszori megfor­­gatásával (persze csak nagy hidegben). A hazai gyártású indítófolya­dék egyébként „Arktika" né­ven kerül forgalomba.

Next