Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)

1980-11-22 / 321. szám

1980. november 22., szombat Jugoszláv vendégek látogatása Eredményesen fejlődik Baranya megye és az eszéki terület kapcsolata Ma aláírják az 1982-ig szóló megállapodást Franjo Plazibat, az Eszék Te­rület Községközi Választmány elnöke, aki három tagú küldött­ség élén megyénk vendége, teg­­nap interjút adott lapunknak. — Elnök elvtársi Kérem, érté­kelje eddigi tapasztalatait ba-­­ranyai látogatásáról. — Először köszönetet mondok Horváth Lajos megyei elnöknek és az elnökhelyetteseknek szí­vélyes, elvtársi gesztusukért, hogy az együttműködés kereté­ben gazdag programot állítot­tak össze. Ennek során megis­merkedhetünk a magyar tanács­­rendszer felépítésével, elláto­gathatunk üzemekbe, vállala­tokhoz, találkozhatunk több vá­ros tanácsi vezetőivel. Mindez az Eszék Területi Községközi Választmány és a Baranya me­gyei Tanács közötti együttmű­ködés szélesítéséhez nyújt lehe­tőséget. — A több éves együttműkö­désből mit értékel legeredmé­nyesebbnek? — A mezőgazdaság és tudo­mány területén, nevezetesen a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát és a Bellyei Mezőgazdasági Kombinát közötti igen jó terme­lési együttműködést, valamint a két terület középiskolái, továbbá a műszaki és természettudomá­nyokban található hasznos kap­csolatot. — Két pécsi gyárban jártak csütörtökön.­­ — A Pécsi Kesztyűgyárban és a Borgazdaság pezsgőüzemé­ben. Hírből ismerjük gyártmá­nyaikat. A személyes ismerke­dés után mondom, hogy mind­két üzem terméke méltán meg­érdemli a „világhírű” elneve­zést. — A két terület közötti együtt­működést írásban rögzítették. Ennek bővítésére lesz-e javas­lata? — A további feladatokat ma­­ szombaton­­ beszéljük meg Baranya tanácsának vezetőivel. Aláírjuk az 1982-ig szóló meg­állapodást. Szeretném, ha a dokumentumba kerülne több határ menti község együttműkö­dése. Nevezetesen a jugoszlá­viai Pélmonostor és Mohács, Siklós-Donji Mihojlac után Val­­povo, Moslavina Podraska, to­vábbá Vukovár is testvéri kap­csolatot létesíthetne baranyai várossal, községgel. Természe­tesen ez javaslat részemről. A hozzájárulás lehetőségeit me­gyéjük tanácsának vezetői je­lölik meg.­­ Itt jegyzem meg, hogy az együttműködési megállapodá­son kívül mind nagyobb lehető­­ség nyílik tapasztalatcserékre, a spontán, önmaguktól jelentkező problémák megoldásra. A kölcsönös észrevételek munkánk­hoz nagy segítséget nyújthat­nak. - összegezve: mi úgy érté­keljük, hogy a megállapodás Eszék Terület és Baranya megye között korrekt kapcsolatot je­lent. Ez az az út, mely a két nép barátságának további erő­sítéséhez vezet. N. I. Vasárnaptól a Táncsics Mihály úton járnak a kertvárosi buszok Mindennapos kép csúcsidő­ben: szinte percek alatt leérnek a kertvárosi autóbuszok az Ár­nyas utcáig, hogy aztán a rö­vid útszakaszon lépésben cam­mogjanak. Az idegőrlő utazó, soknak végük: a Gázmű kö­zölte, hogy a mai napon befe­jezi a Táncsics Mihály úti gázve­zeték-építési munkáit, s az utat visszaadja a közlekedésnek. A Volán vasárnap üzemkezdettől a Ivor-kertvárosi autóbuszjára­tokat ismét a régi útvonalon közlekedteti, az Árnyas utca te­hát megszűnik tömegközleke­dési útvonal lenni. Ezzel egy­idejűleg a Volán ismét megin­dítja a 39 B jelzésű temetői já­ratot. A Táncsics Mihály úton az Árnyas utcától délre lévő szakaszon a jövő év márciusá­ban folytatják a gázvezeték építését. Dunántúli napló Felelős megbízatásokat Beszámoló párttaggyűlés a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban A feladatok még jobb munkát követelnek Csaknem 3000 dolgozó mun­kahelye a Bólyi Mezőgazdasá­gi Kombinát. Előzetes számítá­sok szerint ez évben egymil­­iárd 422 millió forint termelési értékkel zárnak. A nyereségük 240 millió forint, az egy főre eső összes évi jövedelem 55 000 forint körül mozog. Idén kiemelkedő eredményt értek el búzatermesztésben, 60,75 má­zsa termett hektáronként, az egy tehénre jutó éves tejho­zam is jó: 5200 liter. A megyehatárokon túl is jól ismert, jelentős eredményeket felmutató mezőgazdasági nagyüzem központjában dol­gozó kommunisták tartották tegnap este beszámoló tag­gyűlésüket. A kombinát hólyi központjában­­rendezett tag­gyűlésen Papp Károly, a párt­­alapszervezet titkára ismertette a pártvezetőség beszámolóját az elmúlt év munkájáról. Be­szélt a kombinát várható gaz­dasági eredményeiről, de en­nél is hangsúlyozottabban fog­lalkozott a XII. kongresszus ha­tározataiból adódó feladataik­kal, illetve az alapszervezet belső életével. Elmondta, hogy az évek óta stabil termékszer­kezetet nem tekintik végleges­nek, számítanak a még na­gyobb eredményeket ígérő öt­letekre, kezdeményezésekre. Már idén is takarékosabban bántak az importanyagok fel­­használásával, az üzemanyag­gal. Az alapszervezet felada­­tairól szólva kiemelte, hogy aktívabb pártcsoportéletre van szükség, konkrétabb feladatok­kal kell megbízni a tömegszer­vezeteket és a szocialista bri­gádokat patronáló párttagokat. A beszámolót követő vitában Soós Nagy Szabolcs, a kombi­nát párt-végrehajtó bizottságá­­nak az alapszervezet munkájá­ról szóló véleményét tolmácsol­ta. Dr. Cseh Sándor a munka­morálról beszélve a vezetői példamutatás fontosságát hangsúlyozta. Szántó Zoltán a pártcsoportélet fellendítésére tette azt a javaslatot, hogy a jövőben hívják meg a bizal­miakat a fontosabb napirende­ket előkészítő vezetőségi ülé­sekre. Gáspár Zoltán az újító­mozgalom fellendülését ismer­tette. Devecseri József, az MSZMP Mohácsi járási Bizott­ságának első titkára többek között a pártmegbízatások je­lentőségéről, a termelési ered­mények további növelési lehe­tőségei kutatásának szükség­­szerűségéről, a termelőszövet­kezetekkel való együttműködés fontosságáról és az itt dolgo­zó 208 egyetemet, főiskolát végzett szakember tudása la­kóhelyi hasznosításának jelen­tőségéről szólt. Dr. Kisjakab Lajos a kommunista, illetve a pártonkívüli vezető beosztású szakemberek felelősségét hang­súlyozta és beszélt a kombinát támogató jellegű együttműkö­désekről. Pleskonics István a dolgozók véleményét tolmá­csolva elmondta, hogy ellent­mondást látnak a több szak­mára ösztönzés, s a szakmákat megszerzett dolgozók anyagi elismerése között. A taggyűlés elfogadta a be­számolót és a további tenni­valókra vonatkozó javaslatot. A Janus Pannonius Múzeum kiállítása Eszéken A pécsi Janus Pannonius Múzeum, és eszéki testvérintéz­ménye, a Muzej Slavonije kö­zötti együttműködés első repre­zentatív rendezvényére került sor tegnap délben Eszéken. A Szlavónia Múzeum két helyisé­gében Staniislav Marijanovic, az Eszéki Pedagógiai Egyetem dékánja nyitotta meg a Pécs képekben és a Zsolnay-kerámia című kiállítást. A Janus Pannonius Múzeum Zsolnay-gyűjteményéből 115 ke­rámia érzékelteti azt a művészi utat, amit a világhírnévre szert tett gyár és annak alkotói be­jártak. A Mendöl Zsuzsanna muzeológus rendezte kiállítás vitrineiben ott láthatók a Zsol­­nay-gyárból kikerült zsugor- és repesztettmázas edények, a ra­gyogó pirosmázú eozinkerá­miák , a századforduló euró­pai színvonalán álló, azzal ver­senyképes művészi díszedények. A Zsolnay-kiállítást helytörté­neti képanyag egészíti ki a Janus Pannonius Múzeum gyűj­teményéből. A Pécs városról készült metszetek és litográfiák 200 éves időszakot fognak át, a török időktől a múlt század végén megindult iparosodásig. Mindkét anyaghoz két nyelven készült kiállítási katalógus ad részletes tájékoztatót. Ugyanebben az időpontban a Baranya megyei szakkörök díszítőművészeti alkotásaiból is nyílt kiállítás a szomszédos Ju­goszlávia magyarlakta közsé­geiben, köztük Vörösmarton és Kopácson , a Baranya me­gyei Művelődési Központ szer­vezésében. Képünkön, útra készen a Janus Pannonius Múzeum eszéki kiállí­tásának anyaga Román KB-tag látogatása Baranyában Stefan Voicu, a Román Kom­­munista Párt KB tagja, az ERA Szociliszta című elméleti folyó­irat szerkesztője, aki a Társa­dalmi Szemle szerkesztő bizott­ságának vendégeként tartózko­dik hazánkban - két napot töl­tött Baranyában. Érkezése nap­­ján fogadta dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának titkára és tájékoztatta megyénk politikai, társadalmi és gazdasági helyzetéről. Aznap délután a komlói Carbon Vál­lalat gazdálkodási és tervezési módszereivel ismerkedett. Meg­­nézte Pécs nevezetességeit, a színházban pedig a Balett '80 című előadást. A vendéget teg­nap fogadta Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának első titkára. Ezt köve­tően a villányi termelőszövetke­zet munkájával ismerkedett. Délután találkozott a Dunántúli Napló és a Magyar Rádió pé­csi körzeti , nemzetiségi stú­diójának vezetőivel. Mi legyen a megoldás? A kiserdő továbbra is szemetes Nyár végén jártunk egy olyan körúton, amelyen az ille­gális szemétlerakó­ helyeket, s ezek megszüntetésének lehető­ségeit néztük meg. A városnak ebből a szempontból egyik legkritikusabb pontja a Páfrány utcai erdősáv, amit köztudo­másúlag azért telepítettek, hogy tisztítsa a levegőt és egy­úttal kellemes sétálóhelye le­gyen a környéken lakóknak. A kiserdővel párhuzamosan húzódik egy garázssor, s az itt termelődő és fölhalmozódó sze­mét mind az erdősávba kerül. Ezt az áldatlan állapotot minél sürgősebben meg kellene szün­tetni. Történt-e valamilyen in­tézkedés a szemle óta? Eltű­nik-e a szemét a garázssor mögül és a kiserdőből? E kérdésekkel fordultunk az Ércbányász Munkáslakás-építő és -fenntartó Szövetkezethez, ahová a garázssornak az ügye tartozik. Berkes Sándor, a szö­vetkezet elnöke válaszolt. — A kiserdő mostani állapo­ta a város egyik szégyenfoltja, de akármilyen megoldást ja­vasoltunk eddig a szövetkezeti tagságnak — vagyis a garázs­tulajdonosoknak -, nem tud­tunk elérni semmit. Egyetlen konténerünk sincs, a legutóbbi részközgyűlésen meg akartuk szavaztatni a tagokkal a kon­ténerek megvásárlását, de nem szavazták meg. Ez nem lepett meg különösebben, mert a tag­ságnak legalább a fele még a havi húsz forintos fenntartási költséget sem hajlandó fizetni. Decemberben küldöttértekezle­tünk lesz, ott a téma ismét na­pirendre kerül. Nekünk több javaslatunk is van, csak a tag­ságot kellene már végre meg­győzni arról, hogy ez így nem állapot. A legkézenfekvőbb megoldás az lenne, ha egye­lőre a PIK-kel megállapodást tudnánk kötni. Nekik több kon­ténerük is van a garázssorral szemben, a túloldalon. Ha iga­zolni tudjuk, hogy tűzrendésze­­tileg nem veszélyes a gará­zsokból odakerülő hulladék, akkor használhatják az autó­sok a PIK konténereit. Az már más kérdés, hogy veszi-e ma­gának a fáradságot valaki ar­ra, hogy ne csak leszórja a szemetet, hanem átvigye a tar­tóba, ami a szemközti oldalon áll. Ez már az embereken múlik. Mert hiába igyekszik egy szö­vetkezet, ha tagjai minden megoldási lehetőségtől elzár­kóznak. Pedig az is elég egy­szerű lenne, hogy amíg nincs konténer, addig nylonzsákba gyűjti mindenki a szemetet, s megkíméli a további pusztulás­tól a kiserdőt. 5 Filmjegyzet Kaliforniai lakosztály A műsorosztás végül is arra kényszerített, hogy a hét legse­­kélyesebb filmje, a Kaliforniai lakosztály című legyen a jegy­zet címe. Fellini új filmjét, hála az FKB-nak, mindössze pár elő­adásban láthatta a megye vá­rosainak filmbaráti köre, a Sakknovellát és a Don Juant csak hétfőtől vetítik — maradt az amerikai film, úgy is, mint olyan, mint ami a legnagyobb közönséget vonzza. A legritkább esetben utazik a Dunántúli Napló filmjegyzet­­írója a budapesti sajtóvetítések­­­re, gyakorlatban azt teszi, ami­nek némely fővárosi filmkritikus szándékként időnként hangot ad, márminthogy közönségével egyetemben nézi a filmet, nem pedig elszeparáltan, néhány „vájtszemű" társaságában. Mert, noha konzervtermék a film, mégis közönségével együtt lesz csak azzá, ami lehet való­jában­­ kicsit hasonlatosan a színházhoz. De a moziban a kap­csolat csak egyirányú, hiszen, míg a színházban egy jó kö­zönség megmenthet egy amúgy rossz formában lévő előadást, a színészeket doppingolhatja figyelme kritikájával, a moziban már csak a film érhet el más és más sikert a közönség ösz­­szetételétől függően. A közön­ség pedig nagy vonalakban megtalálja a magának való szórakozást, s így bármely film is nagyszerűvé válhat általa. Különösen igaz ez az ameri­kai filmre, mint tipikusan ipari termékre. Az amerkai filmet ugyanolyan tesztpróbának ve­tik alá, mint a legújabb autó­­modelleket vagy műbőröket. Ám, amíg azokat a legrafinál­tabb módon strapálják különle­ges autópályákon, hajtogató­gépeken, addig a filmet külön­­böző közönségeknek vetítik elő­zetesen, s ha nem jön be a nevetés ott ahol akarták, ak­kor addig változtatják a jele­netet, míg ki nem csikarják. Nem feltétlenül elítélendő ez a mód, hiszen már a némafilm­­nagy alkotói is így készítették filmjeiket, még maga Chaplin is — csup­án csak veszélyeket rejt magában, mint minden, ami gyakorlattá lett. A gyakorlat automatizmusá­nak veszélyeire jó példa a Ka­liforniai lakosztály. Mindenféle komikumféleség szerepel ben­ne, amit a görögöktől kezdve az emberiség kitalált­, s különö­sen, amit a polgári vígjátékírás tökélyre fejlesztett: intellektuá­lisnak ható szópárbaj és fe­nékre esés, félreértés, kétértel­­műség és néven nevezés. Humoros-érzelgős darabjai­val a magyar színpadokról is ismerős Niel Simon neve, ere­detileg négy egyfelvonásosát hozta össze az ugyancsak eb­ben a műfajban utazó Herbert Ross a Kaliforniai lakosztály­ban. Most csak arra ügyelve, hogy idegenforgalmi képesla­pokban helyezze el a Broadway, sikerek hőseit: két néger há­zaspárt (úgy is, mint illusztrá­ciót a diszkrimináció megszűn­téről) ; egy angol színésznő-ré­­giségkereskedő párt, akik az Oscar-díj szavazására érkeznek Hollywoodba (úgy is, mint pi­kantériát, hiszen a férj egy bi­szexuális homoszexuális és for­dítva) ; egy tisztes családapát, akinek ágyába a szerető báty egy csinos nőt csempész, s er­re a feleség végül is rájön (úgy is, mint férfiálmok megje­lenítését); valamint egy elvált házaspárt plusz a kamaszodó lányukat (úgy is, mint érzel­­mességet). A telt házat csak címével (ha a föld isten kalapja, Kali­fornia a csokréta rajta) és a színészekkel (Maggie Smith, Michael Caine, Jane Fondo, Alan Alda, Walter Matthau stb.) érdemelte ki a film, a ko­mikum gazdagságaival adós maradt. K. I.

Next