Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)

1981-01-21 / 20. szám

e Ismerjük meg jogszabályainkat! Az alkoholisták kötelező gyógykezelésérül Hazánkban az alkoholfogyasztás mértéke aggasztóan emel­kedik, az alkoholizmus népbetegséggé vált. A betegek gyó­gyítása, gondozása széles körű társadalmi összefogással le­hetséges csak, amely nem nélkülözheti az állam hatósági be­avatkozását sem. A hatósági eljárást a 3/1978. (VI. 3.) Eü. M. sz. rendelettel módosított 15/1972. (Vili. 5.) Eü. M. sz. rendelet, a szegednagy­­fai beutalások esetében az 1974. 10. tvr., valamint az 5/1978. (VI. 3.) IM-Eü. M. sz. együttes rendelet szabályozza. Az alkoholisták kötelező gyógykezelésére irányuló eljárás megindítását kérheti: 1. az al­koholista hozzátartozója, illetve minden érdekelt személy írás­beli, vagy szóbeli kérelem for­májában, 2. a munkáltató, 3. a gyámhatóság, 4. az illetékes rendőrkapitányság, valamint 5. a társadalmi szervezetek (Vö­röskereszt, körzeti orvos, munka­helyi szakszervezeti bizottságok stb.). Az eljárás lefolytatására a beteg lakóhelye vagy munkahe­lye szerint illetékes elsőfokú egészségügyi szakigazgatási szerv (Pécsett és a városkörnyé­ki községek vonatkozásában a Pécs m. város Tanácsa V. B. Hi­vatal Egészségügyi Osztálya, cí­me: Szigeti út 33.) jogosult. A kórházban történő kezelés­re a hatóság akkor kötelezheti az alkoholistát, ha az túlzott és rendszeres alkoholfogyasztásá­val saját egészségét, kiskorú gyermekének testi, szellemi fej­lődését, munkahelyének rendjét, környezetének biztonságát ve­szélyezteti. Az eljárás során az egészség­ügyi hatóság­ meghallgatja az alkoholbeteg hozzátartozóját (akkor is, ha nem ő a bejelen­tő), és lehetőség szerint ponto­san tisztázza az alkoholfo­gyasztás mértékét és az abból eredő magatartási problémá­kat; tanúkat hallgat meg; szük­ség esetén munkahelyi véle­ményt kér, ill. beszerzi a rend­őrségi szabálysértési iratokat; meghallgatja az alkoholistát. Ha az alkoholista sohasem volt gyógykezelve, és az eljárás során vállalja az önkéntes járó­beteg gyógykezelés elvégzését —, amennyiben a rendelkezésre álló adatok szerint a hatóság­­úgy véli, ez is eredményre vezet, — helyt ad a vállalásnak. Ezt követően azonban soron követi a beteg sorsát, és ha a kezelés­re nem jelenik meg, az eljárást tovább folytatja. Ha a beteg nem vállalja a kezelés elvégzését, vagy már ko­rábban volt kezelve, az egész­ségügyi hatóság elrendeli a szakorvosi vizsgálat elvégzését. A szakorvos a rendelkezésére bocsátott iratok és a beteg vizs­gálata alapján véleményt ad ar­ról, hogy a beteg alkoholizmusa milyen mértékű, és szükséges-e a gyógykezelés elrendelése. Amennyiben az alkoholista idézésre, ill. orvosi vizsgálatra nem jelenik meg, az egészség­­ügyi hatóság megkeresi az ille­tékes rendőrkapitányságot elő­vezetése érdekében. Ha az eljárás során nem le­het megnyugtatóan bizonyítani ez eljárás alá vont személy rendszeres és túlzott alkoholfo­gyasztását, és az orvosi vizsgá­lat sem támasztja alá a kezelés szükségességét, a hatóság a ké­relmet, javaslatot elutasítja és az eljárást megszünteti. Ellenke­ző esetben kórházi zártosztá­lyos kezelésre kötelezi a bete­get, aki a kórház értesítésére a megjelölt időpontban köteles kezelésre jelentkezni. Amennyi­ben nem jelenik meg, a hatóság ismét megkeresi a rendőrkapi­tányságot és elővezetteti. A kórházi kezelés, után a te­rületileg illetékes ideggondozó Intézet az alkoholistát köteles 2 éven keresztül rendszeresen gon­dozni, ő pedig köteles a meg­adott időpontban a gondozáson megjelenni. Ha ezen kötelessé­gét nem teljesíti, a gondozására rendőrséggel elővezettethető, ill. amennyiben a gondozó orvosa indokoltnak látja, javaslatot tesz az egészségügyi hatóságnak a kezelés ismételt elrendelésére, vagy munkaterápiás zártintézeti (nagyfai) kezelésére. Nagyfán történő gyógykeze­lésre az az alkoholista kötelez­hető, aki rendszeres és túlzott alkoholfogyasztásából eredő magatartásával közösségellenes magatartást tanúsít. Az eljárás során az egészségügyi hatóság minden esetben munkahelyi vé­leményt kér és beszerzi a rend­őrségi szabálysértési iratokat. Tanúk meghallgatása nem mel­lőzhető. Intézeti gyógykezelésre csak a 18. évüket betöltött és fizikai munkavégzésre alkalmas sze­mély kötelezhető. A jogi rende­zés alapelve a fokozatosság: in­tézeti kezelésre általában csak sikertelen járóbeteg, majd kór­házi kezelés után kerülhet sor. A nagyfai intézet egyszerre szol­gálja a gyógykezelést és a rend­­szeres munkára nevelést. Mivel az utóbbi fizikai munkával tör­ténik, csak fizikai munkára al­kalmas személyek utalhatók be. 50—55 évnél idősebb betegek csak indokolt esetben, rokkan­tak elmebetegek, gyengeelmé­­jűek egyáltalán nem alkalma­sak munkaterápiára. Az eljárást az alkoholista munka- vagy lakóhelye szerint illetékes elsőfokú szakigazgatási szervnél kell kezdeményezni, amely csak az előkészítő mozza­natokat végzi, és javaslatot tesz az ügyészségen. A kezelést a bí­róság rendeli el, ügyészi indít­ványra. Az intézeti kezelés általában 2 évig tart, de amennyiben az intézet orvosai indokoltnak lát­ják, egy év után felfüggeszthe­tő. Ebben az esetben az egész­ségügyi hatóság kötelessége a beteget állandóan figyelem­mel kísérni, és amennyiben a felfüggesztés ideje alatt a be­teg alkoholfogyasztásáról tudo­mást szerez, értesíti az intézetet. Ilyenkor a kezelés további egy évig tart. dr. Simony Emőke főelőadó Pécs m. városi Tanács V. B. hivatal, egészségügyi osztály Dunántúli napló szerkesztőség postájából . Megvalósíthatónak tartjuk. Balogh Gáborné pécsi la­kos az alábbi beadvánnyal fordult az egészségügyi osz­tályhoz, amelyben kéri, hogy a mozgássérültek által ké­szített kézimunkákból, fafa­ragásokból szervezzünk vá­sárlással egybekötött kiállí­tást. A levélből néhány sort idézünk: „Hozzátartozóink dolgoznak — írja —, nem kívánhatjuk gyakran, hogy segítsenek vala­hová elmenni. A tehetetlenség sem növeli az önbizalmat és a jó kedélyt. Szinte valamennyi­en valamivel próbáljuk magá­nyunkat elviselhetővé tenni. Ezért volna egy javaslatom, kérésem, ami sok sorstársamon is segítene és nem terhelné a társadalmat. Kézimunkázunk, horgolunk, kötünk, s festegetünk, a férfi­nak fúrnak-faragnak. Kevés kis rokkantsági pénzünkből anyag­ra nemigen telik. Láttam olyan szívszorító dolgot, hogy egy hölgy gyönyörű horgolt térítő­jét elrejtette, hogy újból le­gyen fonala. Úgy gondoltam, értékesíteni kellene a készített tárgyakat, hogy egy kicsit ke­ressünk is, és ne érezzük telje­sen feleslegesnek magunkat. Ennek egyik módját abban lát­nám, ha a cserépvásárhoz ha­sonlóan a mi számunkra is engedélyeznének évente né­hányszor a vásárcsarnokban vasárnap vásárt.” Balogh Gáborné pécsi lakos mozgássérültet — lakcím hiá­nyában — ezúton értesítjük, hogy vásárlással egybekötött kézimunkakiállítás megszerve­zése iránti kérelmét megvaló­síthatónak tartjuk. Kérjük mindazon megváltozott egész­ségi állapotú személyeket, akik kézimunkával, fafaragással és egyéb ajándéktárgyakkal részt kívánnak venni a kiállításon, hogy jelentkezésüket (név, lak­cím és kiállítandó tárgy meg­jelölése) folyó év február hó 15-ig Pécs m. Városi Tanács V. B. egészségügyi osztályához (Pécs, Széchenyi tér 1. szám) juttassák el. Megfelelő számú jelentkező esetén a kiállítás megszervezését biztosítjuk. Pécs m. Városi Tanács V. B. egészségügyi osztálya Az illetékes válasza „Rapszodikus jegyautomaták’’ Helyi járatainkon üzemeltetett viteldíjbeszedő és menetjegykiadó készülékeink működésére — a meghibásodások napi számará­nyát alapul véve — úgy véljük nem a gyakori meghibásodás a jellemző. Sajnos az előfordul, hogy uta­saink közül néhányan — lehet, hogy vétlenül vagy feledékeny­­ségből — nem a megfelelő pénz­érmét (2 forintos) használják fel a jegyváltásra. Naponta átlago­san 25 darab olyan érme vagy tárgy kerül a készülékbe, amely a készülék meghibásodását okoz­za, így az eldugul, vagy éppen nem ad menetjegyet. A meghi­básodás elhárítása — mint azt az illetékes szakszolgálatunk már több esetben is megállapította — csak külső beavatkozással le­hetséges. Erre minden végállomá­son nyílik mód. A naponta ki­adott több tízezer jegyhez vi­szonyítva a meghibásodások szá­ma ezrelékben fejezhető ki. Egy­ben kérjük utasainktól, hogy a meghibásodás tényét a gépkocsi­vezetőinkkel vagy a végállomá­sok szolgálattevőivel közöljék (el­lenőr megjelenése nélkül is), hogy ne hozzuk kölcsönösen kel­lemetlen helyzetbe sem az utazó­­közönséget, sem a szolgálatot tel­jesítő ellenőrt. Menetjegyellenőrünk magatar­tását sajnos félreértették. Ellen­őrző közegünknek ugyanis lehe­tősége van tanúskodás nélkül is — próbaérme bedobásával — akár többször is az automata üzemképességéről meggyőződni. Utasításaink szerint úgy véljük erre nyilatkozott. Eljárása így nem ítélhető el, a pótjegy ki­adásával is csak a kiadott ren­delkezéseknek tett eleget. Albert Ferenc igazgatóhelyettes Leomlott Pécsett a Mecsek-kapu egyik lépcsősorának oldalfala. Az omladék elzárja a gyalogutat és a laza terméskőfal további om­lással fenyeget. Fotó: Proksza Nem sajnálták a fáradságot... Köszönetet szeretnék mon­dani a Pécsi Kesztyűgyár dol­gozóinak, főleg Csordás Fe­­rencnének, aki talán a legtöb­bet tett azért, hogy fejlődési rendellenesen született gyer­mekem bőrkesztyűt kapjon. A gyár dolgozói hozzásegítették gyermekemet, hogy ő is olyan legyen, mint a többi 16 éves fiatal. Neki is legyen „Pécsi kesztyű"-je olyan, ami ponto­san jó a kezére. Nem akarok nagy szavakat mondani, de nagyon jólesik, hogy vannak megértő, segítőkész embertár­sak, akik nem sajnálják a fá­radságot, s különmunkával örömet szereznek másoknek. Egy anyának az a legnagyobb öröm, ha gyermekét örülni látja. Nekem karácsony előtt ez nagyon sokat jelentett. Mégegyszer csak ennyit: Kö­szönöm ! Nagypál Katalin Szolnok Szolgáltatásunk a szolgáltatásról... Áram (II.) És aki nem ért az elektro­mossághoz? Kézügyessége, anyaga és mersze sincs hozzá? Az kihez forduljon? Az ÉLISZ-nél négyen vállal­ják mellékfoglalkozásban, hogy hívásra házhoz mennek. Somlai László mestervizsgás villanysze­relő: — Automata mosógép, vil­lanybojler víz- és villanyszere­lési munkáit is elvégezzük, és ha elektromos hálózatbővítésre, óracserére is szükség van, ak­kor az ügyfél helyett az ehhez szükséges papírmunkát is elin­tézzük a DÉDÁSZ-nál. Laká­sokban mindent szerelünk, ja­vítunk, a lámpaszereléstől a konnektorkilazulásig, a hőtároló kályha vezetékezéséig . . . — Anyaghiány gyakran kés­lelteti a munkájukat? — Az anyagok többségét magunk vesszük meg, csak azt, ami az adott munkához szüksé­ges. A megfelelő kisautomaták­­ból, vezetékekből, műanyag­csövekből sajnos nem kapunk mindig olyat, ami éppen kelle­ne. Így azzal dolgozunk, amit meg tudunk venni ... Az óra­béren felül 8 forintos rezsikölt­séget kapunk: munkaruhára, szerszámra, anyag utáni futko­­sásra . . . Az ÉLISZ szakképzett villany­­szerelőből is többet tudna al­kalmazni, mert megrendelése épp elég van . . . Pécsett a Lakásszövetkezetek javító, karbantartó részlege (Endresz György utca 44., tele­fon: 15-432) is az apróbb­­nagyobb lakossági javításokra rendezkedett be. Tóth Ferenc részlegvezető: — Elsősorban a lakásszövet­kezeteknek dolgozunk. Több mint 7000 szövetkezeti lakás tartozik hozzánk, de ha győz­zük, másutt előforduló hibák el­hárítására is vállalkozunk. Há­rom villanyszerelőnk a megren­delést követő 1­2 nap alatt ér a helyszínre a szükséges anya­gokkal. A VIZLGÉP-hez is lehet for­dulni, de csak . . . Nagy László biztonságtechnikai üzemvezető: — Hibaelhárítást csakis élet­veszély esetén és kizárólag ipa­ri vonalon belül vállalunk . . . — És a lakosságnak? — Hőtároló kályha, automa­ta mosógép, villanytűzhely és bojler nyomvonalkiépítését vagy bővítését és az ehhez szüksé­ges papírmunkát is elvégezzük. Mást nem. Apró-cseprő filléres javítások sehol sem számítanak nagy üz­letnek — mármint a munkavál­lalónak. Furcsa és mégis jellemző eset, amiből Somogyi Géza villanyszerelő kisiparos a Len­gyel Gyula utca 6 B alatti alag­sori műhelyében több tucattal is elmondhatna: — A szomszédos házból hív­tak, mert sötétbe borult a la­kás. Kicseréltem a biztosítékot. A fiatalasszony a néhány per­ces munka után kérdezte, mennyivel tartozik. Zavarban voltam. A biztosíték 2,20, a re­zsiórabérem meg 55 forint. Mennyit kérjek? — Igen, de végtére is ebből él.. . — Ez az. Ha felszámítom, akkor esetleg elmondanak min­dennek, megfenyegetnek ... Ki­nek jó ez? És még egy: legkö­zelebb valami egyszerűbbnek tűnő hibánál — hogy spóroljon — nem hív szakembert, és ha valami baleset éri? Higgye el, az a szakember, aki ad magá­ra, az a csip-csup ügyet is ko­molyan veszi . . . Hogy a „szí­vességben” mi az üzlet? Hát a megbecsülés és a szájpropa­ganda. Ezek hozzák a nagy üz­letet. Nem mondom, legkifize­tődőbb a folyamatos munka, de egyetlen kis ügyre sem mond­tam még nemet. Somogyi Géza egy a pécsi kisiparosok közül. (Fő- és mel­lékfoglalkozásban mintegy szá­zan vannak.) Legtöbb fejtörést a kontárokkal való versengés jelenti valamennyiüknek. A vil­lanyszerelő kisiparost köti a pénztárkönyv, a bizonylatolási fegyelem és a szigorúbbnál szi­gorúbb műszaki szabványok be­tartása. Hiszen emberéletről van szó . . . — Gondjai? — A 60 wattos porcelán lám­patest menetes búrája külön nem kapható évek óta, így, ha a 30 forintos búra eltörik, komp­lettet kell venni és annak már 100 forint az ára. Sehol se kapható készen szabványos vil­lany mérőszekrény. Ha látná, milyen „patkóit" biztosítékokkal találkozom itt-ott. . . Murányi László 1981. január 21., szerda Jogi tanácsadó , Balogh T. kérdezi, hogy a mun­kabért a dolgozónak mikor kell elszámolni és kifizetni? A Munka Törvénykönyvének 49. § (1) bekezdése szerint a dolgozó ré­szére járó munkabért havonta utólag egy ízben kell elszámolni és kifizetni. A kollektív szerződés előírhatja, hogy a munkabérre hóközi részfizetést kell adni. Ha a dolgozó munkabérének és egyéb díjazásának alapjául szol­gáló eredmény csak ennél hosszabb idő múlva állapítható meg, azt en­nek megfelelő időpontban kell kifi­zetni. A munkabért, ideértve a részfize­tést is, a pénzügyminiszter által meghatározott bérfizetési napokon kell kifizetni. Ha a munkaviszony egy hónapnál rövidebb ideig tart, a munkabért he­tenként vagy a munkaviszony végén kell elszámolni és kifizetni.­­ Takács J. és K. T. károsult azt kérdezi, hogy a kártérítést kitől kérjék, a dolgozótól vagy a munkáltatójától ? Polgári Törvénykönyvünk 348. §-ában írtak szerint, ha alkalmazott a munkaviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, jog­szabály eltérő rendelkezése hiányá­ban a károsulttal szemben a mun­káltató felelős. E szabályt kell alkal­mazni akkor is, ha szövetkezet tagja okoz a tagsági viszonnyal összefüg­gésben harmadik személynek kárt. Ha magánmunkáltató alkalmazott­ja okoz a munkaviszonyával össze­függésben harmadik személynek kárt, és a kár a munkáltatótól nem hajtható be, a kárért az alkalma­zott felel. A B. K. kérdése, hogy mi lehet személyi tulajdonban, és hol talál erre vonatkozóan jogsza­bályi előírást? Polgári Törvénykönyvünk a 92. §­­-ban foglalkozik a személyi tulajdon­nal. E törvényi előírás szerint az ál­lampolgároknak személyes és családi szükségleteik kielégítését közvetlenül szolgáló vagy előmozdító javai — így különösen családi ház, lakás, üdülő, telek, berendezési és haszná­lati tárgyak — személyi tulajdonban vannak. Az állampolgároknak jogszabály által meghatározott területen levő mezőgazdasági ingatlana és az ilyen­­ ingatlanhoz, továbbá a mezőgazda­­sági termelőszövetkezet tagjának ház­táji gazdaságához tartozó vagyontár­gyak is személyi tulajdonban vannak. A hatályos rendelkezés szerint a tulajdonos személyi tulajdonával sze­mélyes és családi szükségleteinek ki­elégítése érdekében szabadon ren­delkezhet. El kell mondanunk azt is, hogy jogszabály korlátozhatja a személyi tulajdon körét, és meghatározhatja a személyi tulajdonban tartható va­gyontárgyak mértékét és nagyságát. A H. T. kérdezi, hogy munkahely változtatás esetén köteles-e a munkáltató a fennálló tartozás­ról igazolást adni? Igen! A hatályos jogszabályi elő­írások szerint a munkáltató, az ipari szövetkezet és a mezőgazdasági ter­melőszövetkezet köteles az adós ré­­­­szére a munkaviszony, tagsági viszony megszűnésekor a külön jogszabály szerint olyan igazolást kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabér­ből milyen tartozásokat kell levonni. Igazolást kell adni arról is, hogy a munkavállalnak, a kilépő tag­nak a fentebb említett tartozása nincs. Ha a munkavállaló, illetőleg a szö­vetkezeti tag munkaviszonyba lép, vagy más szövetkezet tagja lesz, kö­teles a fentebb említett igazolást munkájának megkezdése előtt új munkahelyén a munkáltatójának, il­letve a másik szövetkezetnek átadni. Kórházi felvételes ügyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget­­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek­­klinika, páros napokon Megyei Gyer­mekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat, sebészet, baleseti sebészet: Megyei Kórház. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Ko­ponya- és agysérülések: Idegsebé­szet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek*részére: Korvin O. u. 23., telefon:: 11-169. Munkácsy Mi­hály utcai rendelőintézet, ügyeleti bejáró, telefon: 12-812. Veress E. u. rendelőintézet, telefon: 15-833. Gyer­mek betegek részére: Munkácsy M. utcai rendelőintézet, gyermekpolikli­­nika, földszinti bejárat, telefon: 10-895. Fogászati ügyelet: Munkácsy M. u. ügyeleti helyiség, telefon: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRAK I. ker. Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár, Pécs-Me­­szes, Szeptember 6. tér 1. 10 3. sz. gyógyszertár, II. ker. Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár, III. ker. Pécs, Veress E. u. 2. 10 7. gyógy­szertár. SOS-ÉLET telefonszolgálat hívószá­ma: 12­ 390, este 7-től reggel 7 óráig.

Next