Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)
1981-07-05 / 182. szám
1981. július 5., vasárnap L Az áramütés megelőzéséért Mindennapi életünk szerves tartozéka az elektromosság. Mivel gyermekkorunktól ismerjük és használjuk, ezért gyakran felületesen kezeljük, pedig elég egy kilazult konnektor, rosszul földelt vezeték, zárlatos vasaló és menthetetlenül bekövetkezik a baleset. Nézzük a statisztikát: hazánkban évente 70-en halnak meg, 362-en súlyos sérüléseket szenvednek az áram nem megfelelő kezelése miatt. A kórházi kezelésre nem jelentkezett enyhe áramütést szenvedők száma ennek a sokszorosa. Ha a további felosztást vesszük figyelembe, kitűnik, hogy 30 halálos és 115 súlyos sérülés a háztartási balesetekből történik évente. Főleg nyáron július-augusztusban a szabadban fordul elő a balesetek háromnegyed része. Mezítláb, fürdőruhában különösen jól vezetődik az áram, legtöbbször halált okoz, ha a rosszul szigetelt, házilag barkácsolt készülékhez, vezetékhez ér valaki. Szomorú példa erre a héten történt siklósi tragédia: magnót szeretett volna hallgatni egy fiú a kertben, meghosszabbította a zsinórt és egy szigeteletlen darabot érintve kioltotta életét az áram. Nem lehet elégszer hangsúlyozni: nem játék és csak szakember szeretheti! Igaz, a felnőttektől, ha könnyelműen kezelik, a gyerek is csak ezt látja. Így fordul elő, hogy a lámpaoszlopokról leszerelik a vezetékvédő vaslapokat, versenyt másznak az oszlopokra. Talán még előttünk van a múlt év júniusában történt halálos baleset: Beremenden kisgyerekek felmásztak a nagyfeszültségű lámpaoszlopra, az egyik megérintette a vezetéket és azonnal meghalt. A DÉDÁSZ terv és statisztika osztályának Marx Károly szocialista brigádja emiatt szeretne felhívást intézni minden szocialista brigádhoz: a patronált iskolákban tartsanak felvilágosító előadást az áramütés megelőzéséért. Az előadáshoz szükséges oktatófilmeket részben ők, részben a tanács díjtalanul biztosítaná. A gyerekek figyelmeztetésére a Marx Károly szocialista brigád rajzos szórólapokat készíttet, melyet szeptemberben a patronált Fábián Béla úti általános iskola tanulói kapnak kézhez, de ha igény mutatkozik rá, más iskolának is küldenek. Ha az ismertetések alapján csak eggyel csökken a halálos balesetek száma, már az is nagy eredmény. A. E. Dunantmi napló Viharos széllökések, kevés csapadék Vihartépte nyári színházi jegyárusító sátor a Széchenyi téren után Meglepő könnyedséggel szalad fel a reménypusztai emelkedőn a gépkocsi Harkány felé — jó szél segít a pogányi meteorológiai állomásig. Az ügyeletes éppen a Ferihegyi repülőtérnek diktálja a pécsi adatokat, háromszor is meg kell ismételnie a számsorokat — ez is jelzi, nem nyugodt meg a légkör. öt óra felé kezdődött tegnap reggel a szél, a zivatar kezdetét hat óra két percre rögzíti a meteorológiai állomás naplója: a széllökések elérték a 80 km/ó értéket. A szélvihar így komolynak mondható, a zivatar csak közepesnek, hiszen mindössze 4 mm eső esett dörgés és villámlás közepette. Szerencsére jég nem volt, de még számítani lehet rá, mint ahogy záporokra, zivatarokra is. Kicsit odébb az út másik oldalán a repülőtéren bosszúsak az MHSZ ejtőernyős táborának tagjai, hiszen a zivatar és az állandósult szél lehetetlenné tette tegnapra az ugrásokat. Ha a szél sebessége eléri a 7 métert másodpercenként, nem ugorhatnak az ejtőernyősök. A július 1-én kezdődött, s ma véget érő ejtőernyőstáborban azért tegnapig a legjobbak húsz körüli ugrást teljesítettek, a kezdők is 5—10 között hagyhatták el a gépet. Az ejtőernyősök táborozása Dunaújvárosban és Péren folytatódik még a nyáron. A még avatatlan gabonatáblák is őrzik a szélvihar emlékét: jókora területeken dőlt meg a gabona. S noha váratlanul jött a hajnali zivatar, komolyabb kárról nem értesültek a tűzoltók sem. Pécsett csupán néhány könyvsátrat és az ipari vásár kerítését borította fel a szél. b. I. Befejeződött a nemzetiségi nyelvi továbbképző tanfolyam „Több nyelven — egy akarattal” — hirdette két héten keresztül a Leöwey Gimnázium dísztermének felirata a tegnap véget ért nemzetiségi nyelvi továbbképző tanfolyam jelmondatát. A hazánkban élő négy nemzetiség képviselői hosszú évek óta anyanyelvükön tanulhatnak az általános és középiskolákban. Ezt egyebek között az teszi lehetővé, hogy az Országos Pedagógiai Intézet és a Művelődési Minisztérium (jogelődjeivel együtt) jó egy évtizede rendszeres továbbképzésben részesíti a nemzetiségi iskolák pedagógusait. A tanfolyamoknak van egy hazai és egy külföldi kurzusa. Az idén először rendezték meg megyénkben a hazai továbbképző tanfolyamot mintegy 120 tanár részvételével. A meghívott külföldi előadók három országból, az NDK-ból, Csehszlovákiából és Jugoszláviából érkeztek meg, s részesítették nagyon komoly felkészítésben magyarországi kollégáikat, német, szlovák valamint horvát-szerb nyelvből. A tanfolyam záróünnepségét tegnap délelőtt tartották meg a pécsi Leöwey Klára Gimnáziumban. Molnár Gyula, az Országos Pedagógiai Intézet igazgatóhelyettese mondott beszédet. Egyebek között utalt arra, hogy közoktatásunk a tartalmi megújulás korszakában van, amelyben meghatározó jelentőségű a pedagógusok továbbképzése, így a nemzetiségi pedagógusok nyelvi, módszertani továbbképzése is. Idézett a korábbi tanácskozáson elhangzott javaslatokból: az alsó tagozatban az anyanyelvre, a felsőben az irodalmi nyelvre alapozódjék az oktatás; erősödjenek tovább a kapcsolatok a szomszédos országokkal; váljék tervszerűbbé a továbbképzés, örömmel állapította meg, hogy az elmúlt évhez képest 2500-zal több gyerek tanult nemzetiségi iskolákban, s így számuk meghaladja a 46 ezret. A külföldi előadók nevében Klaus Oswald (NDK) köszönte meg a baranyai vendéglátást. A tanfolyam résztvevői szombat délután elutaztak Pécsről. H J. Nyári műsorokból Máré-vár és Hónfa Az elmúlt évekhez hasonlóan Baranya idegenforgalmi helyei között Mánfa és a Magyaregregy fölött magasodó festői szépségű Máré-vár ismét bekapcsolódik a hétvégi műsorok gazdagításába. A mánfai Árpád-kori templomban eddig két vasárnap délutáni koncert hangzott el, a továbbiakban július 12-én a pécsi Mecsek Kórus ad koncertet a szokásos 17.30 órai kezdettel, Tillai Aurél vezénylésével. Ezt követi július 26-án a pécsi nemzetközi ifjúsági zenei tábor tagjainakkoncertje, majd augusztus 16-án a pécsi Dobó István úti Gimnázium Bartók kamarakórusa szerepel itt Kertész Attila vezénylésével. A sort a komlói Spirituálé együttes hagyományos koncertje zárja. Márévár hangulatos udvarán július 5-én, vasárnap délután 5 órakor a Komlói Bányász Fúvószenekar ad hangversenyt, majd három budapesti fiatal japán harci játékokat mutat be (pl. szamuráj-kardvívás, kendó, akidó, karate, cselgáncs). Július 19-én délután itt is a pécsi zenei tábor résztvevői adnak koncertet, augusztus 9-én pe dig a budapesti Ars Renata együttes műsorában verseket, dalokat hallhat ,a közönség az ókortól a reneszánsz korig terjedő időszakból. Felkészülés az eshetőségre Ennél méltóbb formában nem is emlékezhetne meg a Magyar Vöröskereszt centenáriumáról, mint az általa hirdetett országos elsősegélynyújtó verseny megrendezésével. Ezekben a napokban ezrek részvételével bonyolítják a polgári védelmi elsősegélynyújtó szakaszok vetélkedését. Ne beszéljünk győztesekről, hiszen lányaink és aszszonyaink, továbbá azok a férfiak, akik e versengés részesei, szakmailag előrébb lépve tudják, hogy veszélyhelyzetben mi a teendőjük. Tegnap délelőtt, a meg-megújuló viharos erejű szél, a szemetelő eső sem zavarta azt a százötven versenyzőt, akik a Magyar Vöröskereszt Baranya megyei Vezetősége, a Polgári Védelem megyei Törzsparancsnoksága, valamint a megyei Egészségügyi Szakszolgálat Parancsnoksága által rendezett megyei vetélkedőre érkezett, a hosszúhetényi polgári védelmi bázisra. Az egész napos verseny résztvevőit dr. Reményi Jenő, a Baranya megyei Egészségügyi Szakszolgálat törzsparancsnoka köszöntötte. A verseny megnyitóján többek között megjelent dr. Báné Júlia, a Magyar Vöröskereszt Országos Végrehajtó Bizottságának tagja, osztályvezető, Balázs Józsefné, a Vöröskereszt megyei vezetőségének titkára. A megyei döntőt megelőzően valamennyi orvosi körzetben, járásban és a megye városaiban lebonyolították a versenyt. A megyei döntőn Pécset a Mecseki Szénbányák férfiszakasza, Mohács várost a Könnyűipari Vállalat, a járást Szederkény, a siklósi járást Baksa, a szigetvárit Mozsgó, a komlóit pedig Mágocs csapata képviselte. A késő délutánig tartó versengés első részében a csapatok elméleti felkészültségükről adtak számot, a kérdések között a Nemzetközi és a Magyar Vöröskereszt története, az elsősegélynyújtással összefüggő feladatok, polgári védelmi szakkifejezések és fogalmak szerepeltek. A gyakorlati verseny során a bázis tőszomszédságában lévő „földrengés sújtotta" romos épületből és környékéről súlyosan sérülteket mentettek ki, majd azt követően ellátták őket. A megyei döntő első helyezett szakasza a nyár folyamán Dombóváron tartandó területi döntő részese lesz, ahol Tolna, Somogy és Zala legjobb csapataival méri össze erejét a baranyai, az országos döntőbe való jutásért. Bizonyítás elméleti és szakmai tudásból Idegenforgalmi szakemberek magyarországi megbeszélései Szombaton Budapestre érkezett Peter S. Rickmers elnök vezetésével az Utazási Irodák Nemzetközi Szövetségének — FUAAV — igazgatótanácsa. A nyolcvanegy ország ezerötszáz utazási irodáját képviselő nemzetközi szervezet — melynek alapítása óta tagja az IBUSZ is — vezetői megbeszélést folytatnak az IBUSZ vezetőivel a magyarországi nemzetközi idegenforgalom további fellendítésének lehetőségeiről. 11 Körkép - 81 Az idei Körkép antológia jóval vaskosabb a korábbi években megjelent prózai válogatásoknál. A szerzők száma ugyan nem gyarapodott, de néhány írás terjedelme arra enged következtetni, hogy a novellák, elbeszélések mellett mind nagyobb teret kap az antológiában a velük rokon műfajú kisregény. Sőt újabban a regényrészletek közlése sem ritka, mint ezt a mostani körkép is bizonyítja. A hagyományos elbeszélésgyűjtemény tehát időközben lényegesen átalakult. Ezzel a változással elsősorban az olvasók nyertek, hiszen teljesebb, átfogóbb képet kaphatnak egy-egy év prózai terméséről. A 81-es körkép írásai közül — talán éppen az egész válogatást meghatározó jellegük miatt — a kisregények emelkednek ki. Bennük érezzük felvillanni azokat a társadalmi-emberi problémákat, melyek az elmúlt évek hazai valóságát leginkább jellemezték. S úgy véljük, ebben a műfaji keretben sikerült a szerzőknek szándékuk szerint maradéktalanul megvalósítani művészi elgondolásaikat. Elsőnek Jókai Anna munkáját, A formát említenénk, mely egy napjainkban mind nyugtalanítóbbá váló kérdést ragad meg, nevezetesen az értékes emberi tartalmak és az azokat kibontakozásukban gátló, makacsul újratermelődő korlátok ellentétét. De hasonlóan érzékeny problémafelvetésük miatt maradnak emlékezetesek számunkra Galgóczi Erzsébet, Csák Gyula, Fekete Gyula írásai, melyekben jelenkori társadalmunk belső mozgásának nem kívánatos, morális torzulásokat jelző tüneteire figyelhetünk fel. Galgóczi egy kiüresedett élet lassú újjászületését írja meg fordulatokban gazdag történet keretében, Csák Gyula a hazug formaságok kényelmes elfogadása, az őszinteséget nélkülöző emberi kapcsolatok természetessé válása ellen tiltakozik, amikor egy család erkölcsi züllöttségét ábrázolja. A nosztalgikusan felidézett múlt és a jelen mindent átformáló valóságának kölcsönhatása teszi megragadóan széppé annak az idős, magára maradt embernek a történetét, akiről Fekete Gyula kisregénye, a Ház a pataksoron szól. A regény egészéből kiragadva is kerek történetnek hat Kolozsvári Grandpierre Emil írása, az Új szereplő lép a színre. Az ötvenes évek világát idéző eseménysor szellemes humorral, könnyed szatirikus oldalvágásokkal mutatja be a személyi kultusz időszakának viszszásságait. A ritkán publikáló Szentkuthy Miklós Szent Orpheus Breviáriuma című nagy munkájából ad közre egy érdekességekben bővelkedő részletet. * Az antológia — a korábbi évek szerkesztői gyakorlatához híven — az élő prózaíró nemzedékek szinte valamennyi jelentős alkotóját felvonultatja. Az idősebbek közül Boldizsár Iván, Goda Gábor, Illés Endre, Mándy Iván, Sőtér István, Tatay Sándor, Vészi Endre nevével és írásaival találkozhatunk. Igen változatos műfaji skálán szerepel a középnemzedék. Bertha Bulcsú, Csurka István, Mocsár Gábor, Somogyi Tóth Sándor hagyományos elbeszélésekben szólnak egy-egy mai emberi problémáról. Moldova György Kertész úrról, kedvelt, nagyokat lódító hőséről mond el egy újabb, legjobb humoros írásait idéző történetet. Érdekes kísérlet Sükösd Mihály Hódolat Ingmar Bergmannak című — a neves svéd filmrendező témáit magyar környezetben megelevenítő, de szuverén mondanivalójú — esszéisztikus elbeszélése. Végh Antal Életnovellája pedig önéletrajzi visszaemlékezések alapján dolgozza fel egy sajátos életút eseményeit a gyerekkortól az irodalomig. A pályájukat kezdő fiatalok közül Kutasi Gyula, Mózes Lajos és Tar Sándor szerepelnek a 81-es Körképben. ígéretes írásaikból ítélve reménykedhetünk, hogy nem először és utoljára. K. S.