Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)

1981-07-05 / 182. szám

1981. július 5., vasárnap L Az áramütés megelőzéséért Mindennapi életünk szer­ves tartozéka az elektromos­ság. Mivel gyermekkorunk­tól ismerjük és használjuk, ezért gyakran felületesen kezeljük, pedig elég egy ki­lazult konnektor, rosszul földelt vezeték, zárlatos va­saló és menthetetlenül be­következik a baleset. Néz­zük a statisztikát: hazánk­ban évente 70-en halnak meg, 362-en súlyos sérülé­seket szenvednek az áram nem megfelelő kezelése miatt. A kórházi kezelésre nem jelentkezett enyhe áramütést szenvedők száma ennek a sokszorosa. Ha a további felosztást vesszük figyelembe, kitűnik, hogy 30 halálos és 115 súlyos sérü­lés a háztartási balesetek­ből történik évente. Főleg nyáron július-augusztusban a szabadban fordul elő a balesetek háromnegyed ré­sze. Mezítláb, fürdőruhában különösen jól vezetődik az áram, legtöbbször halált okoz, ha a rosszul szigetelt, házilag barkácsolt készülék­hez, vezetékhez ér valaki. Szomorú példa erre a hé­ten történt siklósi tragédia: magnót szeretett volna hall­gatni egy fiú a kertben, meghosszabbította a zsinórt és egy szigeteletlen darabot érintve kioltotta életét az áram. Nem lehet elégszer hangsúlyozni: nem játék és csak szakember szeret­heti! Igaz, a felnőttektől, ha könnyelműen kezelik, a gyerek is csak ezt látja. Így fordul elő, hogy a lámpa­oszlopokról leszerelik a ve­­zetékvédő vaslapokat, ver­senyt másznak az oszlo­pokra. Talán még előttünk van a múlt év júniusában történt halálos baleset: Be­­remenden kisgyerekek fel­másztak a nagyfeszültségű lámpaoszlopra, az egyik megérintette a vezetéket és azonnal meghalt. A DÉDÁSZ terv­ és sta­tisztika osztályának Marx Károly szocialista brigádja emiatt szeretne felhívást in­tézni minden szocialista brigádhoz: a patronált is­kolákban tartsanak felvilá­gosító előadást az áram­ütés megelőzéséért. Az elő­adáshoz szükséges oktató­filmeket részben ők, rész­ben a tanács díjtalanul biztosítaná. A gyerekek fi­gyelmeztetésére a Marx Károly szocialista brigád rajzos szórólapokat készít­tet, melyet szeptemberben a patronált Fábián Béla úti általános iskola tanulói kapnak kézhez, de ha igény mutatkozik rá, más iskolá­nak is küldenek. Ha az ismertetések alap­ján csak eggyel csökken a halálos balesetek száma, már az is nagy eredmény. A. E. Dunantmi napló Viharos széllökések, kevés csapadék Vihartépte nyári színházi jegyárusító sátor a Széchenyi téren után Meglepő könnyedséggel sza­lad fel a reménypusztai emel­kedőn a gépkocsi Harkány felé — jó szél segít a pogányi me­teorológiai állomásig. Az ügye­­letes éppen a Ferihegyi repülő­térnek diktálja a pécsi adato­kat, háromszor is meg kell ismé­telnie a számsorokat — ez is jelzi, nem nyugodt meg a lég­kör. öt óra felé kezdődött tegnap reggel a szél, a zivatar kezde­tét hat óra két percre rögzíti a meteorológiai állomás naplója: a széllökések elérték a 80 km/ó értéket. A szélvihar így komoly­nak mondható, a zivatar csak közepesnek, hiszen mindössze 4 mm eső esett dörgés és vil­lámlás közepette. Szerencsére jég nem volt, de még számí­tani lehet rá, mint ahogy zá­porokra, zivatarokra is. Kicsit odébb az út másik ol­dalán a repülőtéren bosszúsak az MHSZ ejtőernyős táborának tagjai, hiszen a zivatar és az állandósult szél lehetetlenné tette tegnapra az ugrásokat. Ha a szél sebessége eléri a 7 mé­tert másodpercenként, nem ugorhatnak az ejtőernyősök. A július 1-én kezdődött, s ma vé­get érő ejtőernyőstáborban azért tegnapig a legjobbak húsz körüli ugrást teljesítettek, a kezdők is 5—10 között hagy­hatták el a gépet. Az­ ejtőer­nyősök táborozása Dunaújvá­rosban és Péren folytatódik még a nyáron. A még avatatlan gabona­táblák is őrzik a szélvihar em­lékét: jókora területeken dőlt meg a gabona. S noha várat­lanul jött a hajnali zivatar, ko­molyabb kárról nem értesültek a tűzoltók sem. Pécsett csupán néhány könyvsátrat és az ipari vásár kerítését borította fel a szél.­ b. I. Befejeződött a nemzetiségi nyelvi továbbképző tanfolyam „Több nyelven — egy aka­rattal” — hirdette két héten keresztül a Leöwey Gimná­zium dísztermének felirata a tegnap véget ért nemzetiségi nyelvi továbbképző tanfolyam jelmondatát. A hazánkban élő négy nemzetiség képvise­lői hosszú évek óta anyanyel­vükön tanulhatnak az általá­­nos és középiskolákban. Ezt egyebek között az teszi lehe­tővé, hogy az Országos Pe­dagógiai Intézet és a Műve­lődési Minisztérium (jogelőd­­jeivel együtt) jó egy évtize­de rendszeres továbbképzés­ben részesíti a nemzetiségi iskolák pedagógusait. A tan­folyamoknak van egy hazai és egy külföldi kurzusa. Az idén először rendezték meg me­gyénkben a hazai továbbkép­­ző tanfolyamot mintegy 120 tanár részvételével. A meghí­vott külföldi előadók három országból, az NDK-ból, Cseh­szlovákiából és Jugoszláviá­ból érkeztek meg, s részesí­tették nagyon komoly felké­szítésben magyarországi kol­légáikat, német, szlovák va­lamint horvát-szerb nyelvből. A tanfolyam záróünnepsé­gét tegnap délelőtt tartották meg a pécsi Leöwey Klára Gimnáziumban. Molnár Gyu­la, az Országos Pedagógiai Intézet igazgatóhelyettese mondott beszédet. Egyebek között utalt arra, hogy köz­oktatásunk a tartalmi meg­újulás korszakában van, amelyben meghatározó jelen­­tőségű a pedagógusok to­vábbképzése, így a nemzeti­ségi pedagógusok nyelvi, módszertani továbbképzése is. Idézett a korábbi tanácsko­záson elhangzott javaslatok­ból: az alsó tagozatban az anyanyelvre, a felsőben az irodalmi nyelvre alapozódjék az oktatás; erősödjenek to­vább a kapcsolatok a szom­szédos országokkal; váljék tervszerűbbé a továbbképzés, örömmel állapította meg, hogy az elmúlt évhez képest 2500-zal több gyerek tanult nemzetiségi iskolákban, s így számuk meghaladja a 46 ez­ret. A külföldi előadók nevé­ben Klaus Oswald (NDK) kö­­szönte meg a baranyai ven­déglátást. A tanfolyam részt­vevői szombat délután el­utaztak Pécsről. H J. Nyári műsorokból Máré-vár és Hón­fa Az elmúlt évekhez hasonlóan Baranya idegenforgalmi helyei között Mánfa és a Magyareg­­regy fölött magasodó festői szépségű Máré-vár ismét bekap­csolódik a hétvégi műsorok gazdagításába. A mánfai Árpád-kori temp­lomban eddig két vasárnap délutáni koncert hangzott el, a továbbiakban július 12-én a pécsi Mecsek Kórus ad kon­certet a szokásos 17.30 órai kezdettel, Tillai Aurél vezénylé­sével. Ezt követi július 26-án a pécsi nemzetközi ifjúsági ze­nei tábor tagjainak­­koncertje, majd augusztus 16-án a pécsi Dobó István úti Gimnázium Bartók kamarakórusa szerepel itt Kertész Attila vezénylésével. A sort a komlói Spirituálé együttes hagyományos koncert­je zárja. Máré­vár hangulatos udvarán július 5-én, vasárnap délután 5 órakor a Komlói Bányász Fú­vószenekar ad hangversenyt, majd három budapesti fiatal japán harci játékokat mutat be (pl. szamuráj-kardvívás, kendó, akidó, karate, cselgáncs). Jú­lius 19-én délután itt is a pécsi zenei tábor résztvevői adnak koncertet, augusztus 9-én pe­­ dig a budapesti Ars Renata együttes műsorában verseket, dalokat hallhat ,a közönség az ókortól a reneszánsz korig ter­jedő időszakból. Felkészülés az eshetőségre Ennél méltóbb formában nem is emlékezhetne meg a Magyar Vöröskereszt centenáriumáról, mint az általa hirdetett orszá­gos elsősegélynyújtó verseny megrendezésével. Ezekben a napokban ezrek részvételével bonyolítják a polgári védelmi elsősegélynyújtó szakaszok ve­télkedését. Ne beszéljünk győz­tesekről, hiszen lányaink és asz­­szonyaink, továbbá azok a fér­fiak, akik e versengés részesei, szakmailag előrébb lépve tud­ják, hogy veszélyhelyzetben mi a teendőjük. Tegnap délelőtt, a meg-meg­­újuló viharos erejű szél, a sze­metelő eső sem zavarta azt a százötven versenyzőt, akik a Magyar Vöröskereszt Baranya megyei Vezetősége, a Polgári Védelem megyei Törzsparancs­noksága, valamint a megyei Egészségügyi Szakszolgálat Pa­rancsnoksága által rendezett megyei vetélkedőre érkezett, a hosszúhetényi polgári védel­mi bázisra. Az egész napos verseny résztvevőit dr. Reményi Jenő, a Baranya megyei Egész­ségügyi Szakszolgálat törzs­parancsnoka köszöntötte. A ver­seny megnyitóján többek kö­zött megjelent dr. Báné Júlia, a Magyar Vöröskereszt Orszá­gos Végrehajtó Bizottságának tagja, osztályvezető, Balázs Jó­­zsefné, a Vöröskereszt megyei vezetőségének titkára. A megyei döntőt megelőzően valamennyi orvosi körzetben, járásban és a megye városai­ban lebonyolították a versenyt. A megyei döntőn Pécset a Me­cseki Szénbányák férfiszakasza, Mohács várost a Könnyűipari Vállalat, a járást Szederkény, a siklósi járást Baksa, a sziget­várit Mozsgó, a komlóit pedig Mágocs csapata képviselte. A késő délutánig tartó versengés első részében a csapatok el­méleti felkészültségükről adtak számot, a kérdések között a Nemzetközi és a Magyar Vö­röskereszt története, az elsőse­gélynyújtással összefüggő fel­adatok, polgári védelmi szakki­fejezések és fogalmak szere­peltek. A gyakorlati verseny so­rán a bázis tőszomszédságá­ban lévő „földrengés sújtotta" romos épületből és környékéről súlyosan sérülteket mentettek ki, majd azt követően ellátták őket. A megyei döntő első helye­zett szakasza a nyár folyamán Dombóváron tartandó területi döntő részese lesz, ahol Tolna, Somogy és Zala legjobb csa­pataival méri össze erejét a ba­ranyai, az országos döntőbe való jutásért. Bizonyítás elméleti és szakmai tudásból Idegenforgalmi szakemberek magyarországi megbeszélései Szombaton Budapestre érke­zett Peter S. Rickmers elnök ve­zetésével az Utazási Irodák Nemzetközi Szövetségének — FUAAV —­ igazgatótanácsa. A nyolcvanegy ország ezerötszáz utazási irodáját képviselő nem­zetközi szervezet — melynek alapítása óta tagja az IBUSZ is — vezetői megbeszélést foly­­tatnak az IBUSZ vezetőivel a magyarországi nemzetközi ide­genforgalom további fellendíté­sének lehetőségeiről. 11 Körkép - 81 Az idei Körkép antológia jó­val vaskosabb a korábbi évek­ben megjelent prózai válogatá­soknál. A szerzők száma ugyan nem gyarapodott, de néhány írás terjedelme arra enged kö­vetkeztetni, hogy a novellák, el­beszélések mellett mind na­gyobb teret kap az antológiá­ban a velük rokon műfajú kis­regény. Sőt újabban a regény­­részletek közlése sem ritka, mint ezt a mostani körkép is bizonyítja. A hagyományos el­beszélésgyűjtemény tehát idő­közben lényegesen átalakult. Ezzel a változással elsősorban az olvasók nyertek, hiszen tel­jesebb, átfogóbb képet kaphat­nak egy-egy év prózai termé­séről. A 81-es körkép írásai közül — talán éppen az egész válo­gatást meghatározó jellegük miatt — a kisregények emelked­­­nek ki. Bennük érezzük felvil­lanni azokat a társadalmi-em­beri problémákat, melyek az elmúlt évek hazai valóságát leginkább jellemezték. S úgy véljük, ebben a műfaji keret­ben sikerült a szerzőknek szán­dékuk szerint maradéktalanul megvalósítani művészi elgon­dolásaikat. Elsőnek Jókai Anna munkáját, A formát említenénk, mely egy napjainkban mind nyugtalanítóbbá váló kérdést ragad meg, nevezetesen az ér­tékes emberi tartalmak és az azokat kibontakozásukban gát­ló, makacsul újratermelődő kor­látok ellentétét. De hasonlóan érzékeny problémafelvetésük miatt maradnak emlékezetesek számunkra Galgóczi Erzsébet, Csák Gyula, Fekete Gyula írá­sai, melyekben jelenkori társa­dalmunk belső mozgásának nem kívánatos, morális torzu­lásokat jelző tüneteire figyelhe­tünk fel. Galgóczi egy kiürese­dett élet lassú újjászületését írja meg fordulatokban gazdag történet keretében, Csák Gyula a hazug formaságok kényelmes elfogadása, az őszinteséget nélkülöző emberi kapcsolatok természetessé válása ellen til­takozik, amikor egy család er­kölcsi züllöttségét ábrázolja. A nosztalgikusan felidézett múlt és a jelen mindent átformáló valóságának kölcsönhatása te­szi megragadóan széppé an­nak az idős, magára maradt embernek a történetét, akiről Fekete Gyula kisregénye, a Ház a pataksoron szól. A regény egészéből kiragad­va is kerek történetnek hat Ko­lozsvári Grandpierre Emil írá­sa, az Új szereplő lép a színre. Az ötvenes évek világát idéző eseménysor szellemes humor­ral, könnyed szatirikus oldal­vágásokkal mutatja be a sze­mélyi kultusz időszakának visz­­szásságait. A ritkán publikáló Szentkuthy Miklós Szent Or­pheus Breviáriuma című nagy munkájából ad közre egy ér­dekességekben bővelkedő rész­letet. * Az antológia — a korábbi évek szerkesztői gyakorlatához híven — az élő prózaíró nem­zedékek szinte valamennyi je­lentős alkotóját felvonultatja. Az idősebbek közül Boldizsár Iván, Goda Gábor, Illés Endre, Mándy Iván, Sőtér István, Ta­­tay Sándor, Vészi Endre nevé­vel és írásaival találkozhatunk. Igen változatos műfaji skálán szerepel a középnemzedék. Bertha Bulcsú, Csurka István, Mocsár Gábor, Somogyi Tóth Sándor hagyományos elbeszé­lésekben szólnak egy-egy mai emberi problémáról. Moldova György Kertész úrról, kedvelt, nagyokat lódító hőséről mond el egy újabb, legjobb humoros írásait idéző történetet. Érde­kes kísérlet Sükösd Mihály Hó­dolat Ingmar Bergmannak cí­mű — a neves svéd filmrendező témáit magyar környezetben megelevenítő, de szuverén mondanivalójú — esszéisztikus elbeszélése. Végh Antal Élet­novellája pedig önéletrajzi visszaemlékezések alapján dol­gozza fel egy sajátos életút eseményeit a gyerekkortól az irodalomig. A pályájukat kezdő fiatalok közül Kutasi Gyula, Mózes La­jos és Tar Sándor szerepelnek a 81-es Körképben. ígéretes írásaikból ítélve reménykedhe­tünk, hogy nem először és utol­jára. K. S.

Next