Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)
1981-11-22 / 320. szám
1981. november 22., vasárnap Nemzetiségi vezetőtt találkozója Szombaton, egy vasmegyei nemzetiségi község — Horvátzsidány — meglátogatásával befejeződött az osztrák, a jugoszláviai, az olasz és a magyar nemzetiségi vezetők Kőszegen megrendezett VI. találkozója. A kétnapos eszmecsere záró megbeszélésén a találkozón részt vett nemzetiségi szervezetek képviselői kifejezték szilárd elhatározásukat, hogy a jövőben is minden eszközzel elősegítik a kapcsolatok bővülését. A Magyar Nemzeti Bank közleménye A Magyar Nemzeti Bank 1981. november 21-ével kiegészítette az egyes árucikkek külföldre küldési, illetve kiviteli tilalmáról szóló közleményét. Eszerint a korábban közölt árucikkeken túlmenően nem vihető ki és ajándékként sem küldhető külföldre semmiféle élelmiszer, alkoholtartalmú ital, kávé, tea, cigaretta és egyéb dohányáru, valamint kötött alsóruházati cikk. A külföldre utazók úti élelemként csak fogyasztásra közvetlenül alkalmas élelmiszert vihetnek ki, személyenként 100 forint értékben. Útipoggyászként cigarettából személyenként 200 darabot, szeszes italból 2 liter bort és 1 liter egyéb szeszes italt szabad kivinni. Fodrászkongresszus Budapesten Sassoon, Bauer és meljr — ezek a női divatfrizurák készítésének kulcsszavai. Szombaton a magyar fodrászok — Duna- Intercontinental Szállóban megtartott — 111. országos kongresszusukon a gyakorlatban és elméletben is megismerkedhettek a frizuradivat legújabb irányzataival, készítésük módszereivel. A meghívott hazai és külföldi előadók egyebek közt a fejbőr és a haj megbetegedéseiről, azok okairól, a megelőzés és a kezelés módszereiről, a hajkozmetikumok összhangjáról és a vendégfogadás pszichológiájáról tartottak tájékoztatót és konzultációt. A fodrász- és kozmetikai újdonságokat, a korszerű kéziszerszámokat és gépeket, üzleti berendezéseket kiállításon, a téli-tavaszi divatos frizurakreációkat pedig a női és férfi fodrászválogatott keret frizura show-jával mutatták be a kongresszus résztvevőinek. Dunántúli Trapla MAVOSZ megyei küldöttközgyűlés Fegyelem és rend alapján Új helyzet — új körülmények. Nagyjából így jellemezhetjük a megyei vadásztársaságok 1981. évi működését, elsősorban arra tekintettel, hogy ez év január 1-től a korábbi 41 helyett 28 társaság működik Baranyában. Az átszervezésnek számos indoka volt, a legalapvetőbbek a vadgazdálkodással, a vadászati lehetőségekkel függöttek öszsze. Dr. Jerszi István, a MAVOSZ megyei Intéző Bizottsága elnökének a tegnap délelőtt rendezett megyei küldöttközgyűlésen elhangzott tájékoztatójából idézve: ,,A szakszerűbb vadgazdálkodás lehetőségeinek kialakítása és az egyenletesebb vadászati esélyek megteremtése voltak az átszervezés elsőrendű okai." Az új körülmények természetesen igazodást követelnek. A megyei IB az utóbbi időszakban ennek jegyében vizsgált meg számos fontos problémát, amelyek közül elsőként a különböző gazdálkodó egységekkel kötött együttműködési megállapodásoknál kell néhány szóra megállnunk. A vadásztársaságok közül ugyanis jó néhány adós még ezeknek a szerződéseknek a felülvizsgálatával, a 28-ból eddig mindöszsze 12 kötött 1 5 évre szóló együttműködési megállapodást különböző termelőszövetkezetekkel. A többi alapos kételyeket hagyott a fegyelmezett, tervszerű munkát illetően az IB-ben. A megye vadásztársaságainak küldöttei előtt Farkas János megyei fővadász számolt be az 1981. évi munkáról, a feladatokról, hol elégedetten, hol elmarasztalóan szólva a teljesítésekről. Néhány adat: a társaságoknak teljesíteniük kell vadleadási kötelezettségeiket, december 15-ig. A tervek szerint ebben az évben 1306 szarvast lőnek ki, ám megengedhetetlenül magas az olyan leadás, amit a MAVAD a jogos minőségi kifogás alapján nem vesz át. Őzből 1981-ben 2535 darabot adnak le a vadásztársaságok, de úgy tűnik, elmaradnak a tervezett menynyiségtől. Ugyanez vonatkozik a nyúlra is. Márpedig a vadásztársasági bevételek kizárólag a lőtt vadból származnak, s hogy mit jelent az elmaradás: rossz minőség miatt 15 szarvast kellett eddig elkobozni, amelynek értéke 82 000 forint... Ezzel szemben elégedettségre ad okot például az, hogy megnövekedett a megyében a vadföldek területe, a néhány évvel ezelőtti 100 hektárról 400-ra, s várhatóan még több lesz a közeljövőben. A jó vadgazdálkodási-vadászati munkát jelzi az is, hogy tegnap a küldöttközgyűlésen hatan „Nimród Vadászérem” kitüntetést vehettek át: Balatonyi Dezső, Helmich Kornél, Magyarcsik Gyula, Róna István, Varga Lajos és Vig Imre. „Gaudeamus igitur. A közismert diákhimnusz, a Gaudeamus igitur elhangzása után megjelent az aulában egy idős ember, akit évtizedek óta mindenki „Konrád bácsiként" ismer és tisztel a Pécsi Tudományegyetemen. Az egyetem jogarával koppantott a padlón: ,,A Tanács!" Erre a jelre az aula közönsége fölállt, s dr. Szűcs Pál rektorhelyettes vezetésével bevonult az 1981. évi közgazdászavató ünnepség öttagú tanácsa. Pécs, szombat délelőtt. Száztizenhatan végeztek az idén a Tudományegyetem közgazdasági karán: 91 nappali és 25 esti tagozatos hallgató. Közülük Bártfai Imre végig kitűnő tanulmányi eredményéért vörösdiplomát vehetett át. Az avatandók között ebben az évben láttunk először külföldieket, három vietnami leányt, egy etióp és egy portugál fiút. Vele, Orlando Jorge Faria Dos Santossal váltottunk néhány szót a diplomaosztás előtt. A lisszaboni fiatalember a gimnázium elvégzése után a Portugál Kommunista Párt ösztöndíjával került a pécsi egyetemre. — Nem lesz könnyű munkába állnom odahaza - kezdte a beszélgetést. — Először is honosítanom kell a diplomámat, mert Portugáliában csak az oxfordi, a manchesteri és a Harvard Egyetem oklevelét fogadják el „az első látásra". Biztos, hogy különbözeti vizsgákat kell tennem, de hogy mennyit, azt még nem tudom. — Milyenek az álláslehetőségek Portugáliában? — Kezdő közgazdászként elég nehéz elhelyezkedni, mert mindenütt a gyakorlattal rendelkezőket keresik. Lisszabonban minden státust betöltöttek már, tehát vidékre kell majd mennem, és az első időben tanítani. Középiskolai tanárként figyelem majd az állásokat, s amint lehet, megpályázok egyet. - Megtanulta a nyelvünket, nem is rosszul. Mire tudja használni majd? — Semmiképpen sem szeretném elfelejteni, mert ritka nyelv — jó nehéz is! — tehát odahaza kevesen beszélik. Fordításokat, tolmácsolást vállalok majd, de egyelőre még ezek is csak tervek. Az igazság az, hogy nem sietek hazamenni: valószínűleg a jövő év elején utazom csak el ... H. J. Tegnap közgazdászokat avattak Pécsett Az idén először külföldiek is a végzősok között Pécs új hidegkonyhája Hétféle saláta Teljes a Nevelési Központ vendéglátóipari egysége A 3000 adagos konyha, a cukrászüzem után most már a hidegkonyha is termel, ezzel teljes a Ivov-kertvárosi Nevelési Központ Baranya megyei Vendéglátó Vállalat által üzemeltetett egysége. A héten kezdték a hidegkonyhai készítmények kiszállító, sót 6 egységbe, köztük a tejbisztróba, a grillbüfébe, a kesztyűgyár és a tervező vállalat büféjébe. — Tapogatózva indultunk, kezdetben olyan helyekre szállítunk, ahol hagyománya van a hidegkonyhai termékek értékesítésének — mondja Nagypál László üzletvezető. — Szeretnénk még több egységbe, így a kertvárosiakba is betörni készítményeinkkel. A három helyiség — előkészítő, mosogató és a konyha — jól gépesített Hatalmas Lehel és két Grönland hűtőszekrényben tárolják a nyersanyagot a kiszállításra váró készítményeket. A habverőgép a majonéz és a saláták keverését végzi, az univerzális robotgép kockázza a saláták alapanyagát, a pépesítőgép és a szeletelőgépek is sokat segítenek az 5 főnyi hidegkonyhai személyzetnek. Tegnap mintegy 80 kilónyi termék hagyta el a hidegkonyhát. A hétféle saláta — majonézes burgonya-, orosz hús-, a virsli-, a tojás-, a majonézes gomba-, a francia- és a Károlyi-saláta — mellett tegnap még kaszinótojást és sonkaroládot is vittek a vállalati autók. A személyzet és az egységvezetés bízik benne, hogy olyan sikere lesz a hidegkonyhai termékeiknek, mint a cukrászkészítményeiknek, és az ízeikkel felcsigázott érdeklődést is ki tudják elégíteni. A hidegkonyhai készítmények még nagyon sok vendéglátóipari egység hűtőpultjairól hiányoznak. A korszerű táplálkozás miatt is jó lenne, ha a vendéget mindenütt saláták, sonkaroládok, kaszinótojások csábítanák evésre. Az új egységgel a lehetőség adott — most az igények felkeltésén, a vendégek hozzászoktatásán a sor. A Nevelési Központban működő hidegkonyha vezetői a jövőbre is gondolnak, szeretnének mielőbb kirukkolni a díszített szendvicsekkel, újabb és újabb salátavariációkat, különböző töltött tojásokkal és más hidegkonyhai készítményekkel. Ők győzik. Most a vendéglátóhelyeken, bisztrókon, büféken a sor, hogy megszerettessék a vendégekkel a hidegkonyha remekeit. M. L. is lakáshelyzet termelési tényező Ifjúsági parlament a MÉV-nél jogi, párt- és szakszervezeti vezetői mellett számos vendég is részt vett, így a megyei Pártbizottság, az Ipari Minisztérium és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének képviselője is. Az elnökségben foglalt helyet Deák László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja és Kovács Dezső, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára. A MÉV előző ifjúsági parlamentjén elfogadott ifjúságpolitikai feladatok végrehajtásáról szóló beszámoló sok pozitív változást emelhetett ki. Például az elmúlt három évben 19,5 százalékkal nőtt a 30 éven aluli dolgozók átlagbére (a vállalati átlagos bérfejlesztésnél 1,5 százalékkal magasabban). Népszerűbbé vált az ifjúsági brigádmozgalom, 50-ről 62-re emelkedett a brigádok száma, nőtt a KISZ szervezettsége, tagjainak száma. A pozitív összkép ellenére azonban néhány alapvető gond megmaradt, újratermelődött: lakáshelyzet, bizonyos bérfeszültségek, létszámhiány, hogy csak a legfontosabbakat emeljük ki az írásbeli beszámolóból. Ezekre a témákra először Szenk Attila, a MÉV KISZ-bizottságának titkára tért ki felszólalásában, amikor arra hívta fel a figyelmet, hogy az eddigieknél is hatékonyabban kell foglalkozni a pályakezdők beilleszkedésével, mert a fiatalok körében igen magas a fluktuáció. Ennek egyik legfőbb oka a lakáshelyzet. A 30 éven aluli életkorú ércbányász fiatalok 35,6 százalékának van saját lakása. „Olcsó és gyors megoldásokat kell keresni a lakásgondok enyhítésére” — mondotta a KISZ-bizottság titkára. Ezt a feszítő gondot húzta alá szinte minden felszólaló küldött. Akik a bérfeszültséget fejtették ki felszólalásukban, elsősorban abból indultak ki, hogy a béreket inkább a teljesítmény alapján kellene differenciálni s kevésbé a vállalatnál eltöltött idő és az életkor szerint. Többen vetették fel az üzemegészségügy helyzetét mint amin javítani kell. A szűrővizsgálatokról szólva azt is nehezményezték, hogy jelenleg a teljes munkaképes egészségi állapot és rokkantság között alig van átmenet. A munkásszállítás is a gondok között szerepelt. Különösen azt hiányolták, hogy nincs Lvov-Kertvárosból munkásbusz az üzemekhez, noha ezt a Megyeri úti felüljáró elkészülte utánra ígérték. Az ifjúsági parlament vendégei közül Kovács Dezső, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára is felszólalt. Hangsúlyozta, hogy a megyei KISZ-vezetőség milyen jelentősnek értékeli az ércbányász fiatalok termelőmunkáját és mozgalmi tevékenységét. Tóka Jenő, a vállalat vezérigazgatója a felszólalásokra válaszolva a két legfontosabb témát emelte ki egymással öszszefüggésben: a lakáshelyzetet és a létszámgondokat. „A fiatalok problémája az egész kollektíva problémája, s a szociálpolitikai intézkedések egyben más oldalról nézve termelési tényezők is. Mint ahogy a lakáshelyzet is alapvetően az” — hangsúlyozta a vállalat vezérigazgatója. Ennek szellemében jelölték meg a vállalat ifjúságpolitikai feladatait is a VI. ötéves tervidőszakra. A megépíthető 900 bányászlakás azt jelenti majd, hogy tervezni lehet a fiatalok lakásellátását, akik ezáltal kéthárom éven belül lakáshoz juthatnak. A nem bányamunkát végző fiatalok lakáshoz jutását építési területtel, segélynyújtással, építési szervezéssel támogatja a vállalat. A MÉV ifjúsági parlamentjén egyhangúlag fogadta el a beszámolót és a VI. ötéves tervidőszakra vonatkozó ifjúságpolitikai célkitűzéseket, s két küldöttet választott az ipari ágazat márciusban megrendezendő ifjúsági parlamentjére. D. I. A hagyományokból következtetve előre számítani lehetett arra, hogy a Mecseki Ércbányászati Vállalat ifjúsági parlamentje, amelyet tegnap délelőtt rendeztek meg a vállalat központjában, most sem lesz langyos, formális, a gondokat elkendőző tanácskozás. Az ifjúsági parlamenten több mint 100 küldött és a vállalat gazda 1 K 11 Száz éve született Révay József 881. november 22-én született Kecskeméten a „literátus” emberekben oly gazdag magyar szellemi élet egyik legszínesebb egyénisége. Mindenki csak az „ipszilonos” Révaynak hívta, megkülönböztetésül nagynevű marxista névrokonától. Haladó szellemű ember volt ő is. Ennek köszönhette, hogy a tanári pályától elzárva, megélhetési kényszerből, életműve egy kaleidoszkóp gazdagságával csillog. Latin—görög szakos tanárként figyel fel rá az ország, Commodianusról írt első latin nyelvű, majd magyar tanulmánya emelte ki a késmárki tanárt a vidéki homályból. Rövidesen Budapestre kerül, itt gimnáziumi igazgató lesz, címzetes egyetemi tanár. Friss, eleven szellemű klasszika-filológus, szemináriumi tanítványai között a XX. századi Magyarország filozófiai, irodalmi, politikai személyiségei ott vannak. Kerényi Károly is jár szemináriumára. A Tanácsköztársaság maradéktalanul értékeli a fiatal tudóst, egyetemi tanárrá nevezik ki, és ő lesz a Közoktatásügyi Népbiztosság középiskolai osztályának vezetője. Természetes hát, hogy a dicsőséges 133 nap után a kurzus állásvesztésre ítéli, és ő megkezdheti negyedévszázados szabadúszói pályáját. Ezt úgy kell érteni, hogy klasszikafilológusként majd csak ennyi idő után juthat újra katedrához, de hamarosan így is a magyar szellemi élet vezető alakja. Első nagy sikere a 20- as évek elején megjelenő Boccaccio-fordítás. A Dekameron filológiai pontosságú, de ugyanakkor a magyar nyelvi lelemények gazdag alkalmazású stílusa, elevensége és érzékeny archaizálása a Nyugat legjobbjainak dicséretét váltotta ki, s mintegy meghatározta a klaszszikus fordítás mércéjét. Révay József a hagyományosan gazdag magyar fordításkultúra jelentős megújítói, nagy alakjai közé tartozik. Ezután rövidesen a Franklin Társulat lektora lesz, és 1932—42 között a Tükör című irodalmi folyóirat szerkesztője. Közben megkapja a Baumgarten-díjat is, hiszen a Horatiusról szóló regényét „A költő és a császár”-t és a „Baeviusz ezredes utazása" című ifjúsági regényét mindenki olvassa. Igazán jelentősek azok az ismeretterjesztő kötetek, amelyek a tudós ismeretanyagát, az új felfedezéseket, a magyarországi latin emlékeket teszik közkinccsé. A „Séták a római Magyarországon” vagy a „Százarcú ókor" című kötetei sok-sok fiatal és idős olvasóban kelthették föl az emberiség gyerekkora iránt a szenvedélyes érdeklődést. 1945 után rehabilitálták, ismét tanít az egyetemen, s 1952- ig, nyugdíjba vonulásáig ontotta hatalmas tudásának kincseit. Megint mérce volt, a korszerű tudományosság és a színes szellem kettőséből jött létre az a hatás, amely tanítványai számára ma sem feledhető. Közben elő- és utószók sokaságát írja, kiváló — újra meg újra megjelenő — antológiákat állít össze, drámafordításait minden színpadon játsszák, és megírja az „Égi jel" című regényét Nagy Constantinról és koráról. Az „In hoc signo vincet” császárát megfosztja mindattól a rárakódott legendától, melyet évszázadokon át a katolicizmus teremtett, és fiktív résztörténetekkel hiteles epikai atmoszférát alkotva a hatalom szövevényes rendszerét és figuráit tömöríti históriájába.lasszika-filológus, irodalomtörténész, műfordító, író, tanár volt. A XX. századi magyar kultúra jelentős alakja. Születésének századik évfordulóján érdemes emlékeznünk rá, de leginkább érdemes levenni a polcról könyveit és olvasni. Gazdagabbak leszünk tőlük. Szalontay Mihály