Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)
1981-11-25 / 323. szám
e Ismerjük meg jogszabályainkat A kisszövetkezetekről és az ipari szolgáltató szakcsoportokról Az elmúlt alkalommal a vagyoni hozzájárulással fejeztük be tájékoztatásunkat. Ma a személyi jövedelemmel folytatjuk. A 25/1981. (IX. 5.) MT. sz. rendelet 15. §-a szerint a személyes közreműködés és a részjegy formájában teljesített vagyoni hozzájárulás alapján a tagot a szövetkezet felosztható jövedelméből személyi jövedelem illeti meg. A vagyoni hozzájárulás alapján a személyi jövedelem abban az esetben is megilleti a tagot, ha a személyes közreműködésben neki fel nem róható okból akadályozva van. Abban az esetben, ha a szövetkezet veszteséges vagy rendelkezési alaphiánya van, a tagoknak külön jogszabály által meghatározott mértékben csökkentett személyi jövedelem jár. A már felvett személyi jövedelem megfelelő részét viszsza kell fizetniük. A rendelet 17. §-a szerint, ha a szövetkezet a tagot a tagsági munkamegállapodás szerinti munkakörben vagy a tagnak és a szövetkezetnek egyaránt alkalmas más munkakörben tartósan nem tudja foglalkoztatni, továbbá, ha a tag nyugdíjra válik jogosulttá, a közgyűlés a tagsági munkamegállapodást egyoldalúan felmondhatja. Tilos a megállapodás felmondása olyan esetekben, amelyekben a munkajogi szabályok a munkaviszony felmondását tiltják! A szövetkezet a tag kérésére a pénzben teljesített vagy más vagyoni hozzájárulást a tagsági munkamegállapodás felmondásával egyidejűleg köteles a tagnak kiadni. Tudni kell, hogy a tagsági viszony megszűnése esetén a vagyoni hozzájárulás kiadása az év végi mérleg jóváhagyásától számított harminc nap alatt esedékes! A vezetőség a vagyoni hozzájárulás kiadását egy évi időtartamra elhalaszthatja, ha ez a szövetkezet zavartalan gazdálkodásához elengedhetetlenül szükséges. A tagsági viszony megszűnése, illetőleg a tagsági munkamegállapodás felmondása esetén a vezetőség és a tag megállapodhat abban, hogy a tag pénzben adott vagyoni hozzájárulását legfeljebb két évi időtartamra, továbbá a használatra átengedett vagyoni eszközöket visszahagyja. Ez nem érinti a tagnak a vagyoni hozzájárulás alapján járó személyi jövedelemre való jogosultságát.* A továbbiakban az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportokról megjelent 26/1981. (IX. 5.) MT. sz. rendelet néhány fontosabb előírását issmertetjük. Szakcsoportot legalább öt belépésre jelentkező személy alakíthat a jogszabályban meghatározott módon. A szakcsoport tagja lehet minden tizenötödik életévét betöltött személy; a tizenhatodik életévét még be nem töltött személy felvételéhez törvényes képviselőjének — tanuló esetében az oktatási intézménynek is — az írásbeli hozzájárulása szükséges. Szakcsoport tagja lehet a munkarend szerinti munkaidőn kívüli munkavégzésre annak a mezőgazdasági, ipari vagy fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetnek a tagja is, amelynek keretében a szakcsoport működik. A munkaviszonyban vagy munkavégzési kötelezettséggel járó tagsági viszonyban álló személy szakcsoportba tagként való belépésének engedélyezésére, illetőleg az ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettségre, valamint munkavégzésének időtartamára a külön jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. A tagfelvételről a tagértekezlet dönt. A belépő tag vagyoni hozzájárulásra köteles. Ennek mértékét, formáját és határidejét — a működési szabályzat keretei között — a tagértekezlet határozza meg. A tagértekezlet felmentést adhat a vagyoni hozzájárulás alól, ha a szakcsoport céljának megvalósításához a tag különleges szakismeretére van szükség. A tagsági viszony megszűnése esetén a vagyoni hozzájárulást vissza kell fizetni, kivéve, ha azt a veszteség rendezésére felhasználták. A tag a szakcsoport gazdálkodásának eredményéből személyes közreműködése és vagyoni hozzájárulása alapján részesedik. A személyes közreműködés és a vagyoni hozzájárulás alapján járó részesedés arányát — a jogszabályok és a működési szabályzat keretei között — a tagértekezlet évente határozza meg! A rendelet 17. §-ában írtak szerint megszűnik a tagsági viszony, ha a tag a szakcsoportból kilép, a szakcsoport a tagsági viszonyt megszünteti vagy a szakcsoport megszűnik. A kilépési szándékot az elnöknek írásban kell bejelenteni. A tagértekezlet a tagsági viszonyt akkor szüntetheti meg, ha a tag a) a szakcsoportnak szándékosan kárt okoz, b) a szakcsoport érdekét egyébként súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, c) a tagsági viszonyból eredő kötelezettségének felróható okból tartósan nem tesz eleget. A tagsági viszony megszüntetéséről — a tag meghallgatása után — írásban kell határozatot hozni. A tagsági viszony megszűnése esetén a volt taggal (örökösével) el kell számolni. A volt tag (örököse) és a szakcsoport kölcsönös követelései — az év végi részesedés kivételével — a tagsági viszony megszűnésének időpontjában válnak esedékessé. Lehetőséget ad a jogszabály arra, hogy a szakcsoport a tevékenységével összefüggésben felmerülő munkák végzésére saját nevében alkalmazottat foglalkoztasson, az alkalmazottak száma azonban nem haladhatja meg a taglétszám tíz százalékát. A szakcsoport alkalmazottainak munkaviszonyára és munkadíjára egyebekben az általános munkajogi rendelkezéseket kell alkalmazni, a szövetkezetekre vonatkozó eltérésekkel. A megjelent jogszabály 19. §-ában írtak szerint a szakcsoport tagjának a tagsági viszonnyal összefüggésben jogellenesen okozott kárért a szakcsoport mellett a szövetkezet is felel, a szövetkezet tagjára vonatkozó szabályok szerint. A szakcsoport tagja a tagsági viszonyával kapcsolatos kötelességének megszegésével a szakcsoportnak, illetőleg a szövetkezetnek vétkesen okozott kárért a szövetkezet tagjára vonatkozó szabályok szerint felel. A szakcsoport tagjának tagsági vitájában, illetőleg mezőgazdasági vagy ipari szövetkezet keretében működő szakcsoport alkalmazottjának munkaügyi vitájában a szövetkezeti döntőbizottság jár el, a szövetkezeti tag tagsági vitájára vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával. A tagsági vitát tagértekezleten vagy a működési szabályzatban meghatározott más testületi szerv előtt előzetesen egyeztetni kell! E rendelet is a kisszövetkezetekről szóló jogszabályi rendelkezésekkel azonos időben, 1982. évi január hó 1. napján lép majd életbe. Dunántúli napló 1981. november 25., szerda szerkesztőség postájából „A lakás a bent élők egészségére ártalmas..." Százhatvanhét napja a Pécs városi Tanács műszaki osztálya hozott egy határozatot Veres Károlyné, Felsőmalom utca 7. szám alatti lakos kérelmére, lakásának lakhatatlanná nyilvánításának ügyében. A kérelmet elutasították a következő indoklással: ,,A közegészségügyi-járványügyi szakhatósággal közösen tartott helyszíni szemlén megállapítottuk, hogy a lakás a bent élők egészségére ártalmas, azonban a lakás 4 fő részére megfelelő. Mivel a lakás műszaki állapota és mérete az 1/1971. ÉVM. sz. rendelettel megállapított szükséglakás követelményeinek megfelel, illetve felújítással lakható ... az ingatlan kezelőjét a szükséges munkák elvégzésére kötelezem." Százhatvanhét napja megkezdődött a felújítás. A PIK szakemberei legalább hatszor tartottak szemlét, mondván felmérik az állapotokat. Az állapotok a következők: a falak minden helyiségben egy méter magasságig vizesek, aminek az a természetes következménye, hogy dohos, nedves minden. (A család nemrég dobott ki egy heverőt, amit „szétrágott" a nedvesség.) Az ajtókat nem lehet rendesen bezárni, tönkrement a padozat, az ablakok megértek a cserére. A PIK megbízásából az ÉLISZ szakemberei (?) a nyáron parkettázták az alagsori lakás másfél szobáját, és lefestették a falakat, amelyeken azóta egy méter magasan előjöttek a penészfoltok. A család (három kisgyerek, az anya, az anya apja és élettársa hatan vannak) azóta e két helyiségben várja a kőműveseket.. A konyhában időközben leszerelték a falicsapot — egy pelenkával sikerült a bűzlő lyukakat eltömni, a folyosóra kirakták a kályhát, ami a többi helyiséget is fűtötte — azóta eltűnt. Az ÉLISZ október 2-ig vállalta a felújítás befejezését. A család másfél szobában várja a kőműveseket... A múlt héten a főzőfülkében felszereltek egy mosogatót, és benézett egy szakember, ígérte, majd jönnek . . . Az anyuka tegnap orvoshoz vitte a két kisgyereket, tüdőgyulladással kezelik őket. Az anyuka kilenc kilót fogyott ezalatt a felújítás alatt, azt már nem számolta, hányszor kért. Könyörgött a PIK-nél és az ELISZ-nél. A PIK-nél mi is kértünk segítséget a szerencsétlen család érdekében, ígéretet kaptunk ... Dárdonyi Magdolna Felújításra vár a fürdőszoba is ... ÜZEN A SZERKESZTŐ „Név nélkül” jeligére üzenjük, hogy névtelen levelekkel nem áll módunkban foglalkozni. Mivel problémája közérdekű, telefonon keresztül tolmácsoltuk az illetékesek felé. Kórházi felvételes ügyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Szigetvár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház : Gyermeksebészeti kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekklinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika, II. kerület: Megyei Kórház (Belgyógyászat.) III. kerület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet, baleseti sebészet: Megyei Kórház. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET: Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., tel.: 11-169. Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti bejárat, tel.: 12-812. Veress E. u. rendelőintézet, tel.: 15-833. Gyermek betegek részére: Munkácsy M. u. rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, tel.: 10-895. Fogászati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti helyiség. Tel.: 12 812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRAK Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8., 10/52. sz. gyógyszertár: Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár, Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár: Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár; Veress Endre u. 2. 10/7. sz. gyógyszertár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmentesen hívható a 12-390-es számon — este 7-től reggel 7 óráig. --------------------------------- * Magasból röpül a vízzel megtöltött reklámszatyor Veszélyes játék Nagy Tibor, Pécs, Levendula u. 16. sz. alatti lakos keresett meg bennünket másokat is érintő problémájával: „Az elmúlt hét hétfőjén, este háromnegyed 7 körül megálltam gépkocsimmal Újmecsekalján a 17 emeletes parkolójában. Alig néhány perc múlva visszatértem az autómhoz, ahol hatalmas víztócsa és egy üres reklámszatyor fogadott. Az új, egyéves Ladám teteje pedig teljesen behorpadt. Rögtön fölkerestem a körzeti rendőrt, aki a rendőrségi panaszirodára küldött. Ott elutasítottak azzal, hogy ismeretlen tettes esetén nem tudnak semmit tenni. Ezután jelentkeztem az AB kárfelvevő irodájánál. Mivel nincs meg a kárt okozó, ezért csak 600 forintot tudnak adni, de ha elfogadom, akkor jövőre nem kapom meg azt az összeget amelyet a balesetmentes vezetésért Casco-visszatérítésként kapnék. Persze, a 600 forint nem elég a kocsi kijavítására. Arra már nem is merek gondolni, mi történik, ha a kocsiban bent ül a feleségem, vagy a gyerekem ?• Mint megtudtuk, a panaszost nem tájékoztatták megfelelően: ismeretlen tettes szándékos rongálása ellen írásban (ajánlott levélben) feljelentést tehet. Le kell írni a tényállást és a kár értékét is. A levelet pedig a Városi Rendőrkapitányság címére kell elküldeni. * Meghökkentő, hogy juthat bárkinek eszébe vízzel töltött reklámtáskát kihajigálni az ablakon. Mert ugye a magasból aláhullva nagy erővel érkezik a földre, autóra, vagy esetleg egy mit sem sejtő járókelőre. Nemcsak kárt, súlyos sérülést is okozhat! Mint hallottam, „egyes” emeletes házaknál ezt kisebb adagokban — nylon zacskókban — a részegek elhallgattatására használják. Egyetlen bökkenője van: nem hiszem, hogy ki lehet számítani kire, vagy mire essen .. . Vagy a hecc kedvéért találták ki ezt a szórakozást? Jó lenne idejében abbahagyni! Adam. Jogi tanácsadó Nagy J.-né pécsi olvasónk kérdezi, hogy milyen esetben lehet a lakbért elengedni, illetve mérsékelni? A hatályos lakásügyi jogszabályokban írtak szerint a bérlő a lakbér elengedését, illetőleg mérséklését követelheti arra az időre, amíg a) a bérbeadó a karbantartási, felújítási, pótlási cserekötelezettségét felszólítás ellenére sem teljesíti, s emiatt a lakás vagy annak egy része harminc napot meghaladó ideig rendeltetésszerűen nem használható; b) a bérbeadó a bérlőt a lakás rendeltetésszerű használatában más módon akadályozza vagy jelentősebb mértékben korlátozza. A bérlő a lakbérről szóló külön jogszabályban megállapított mértékű bérmérséklést kérhet, ha a lakás műszaki állapota különösen kedvezőtlen (pl. a lakás aládúcolt, egészségre ártalmas, nedves stb.). Abban az esetben, ha a bérbeadó a lakbér elengedésére, illetőleg mérséklésére irányuló igényt nyolc napon belül nem ismeri el, a bérlő további nyolc napon belül a bírósághoz fordulhat. Ha ezt a határidőt elmulasztja, jogát a kereset indításáig eltelt időre nem érvényesítheti. A bíróság jogerős határozatáig a korábbi lakbért kell megfizetni. A jogszabály lehetőséget ad arra is, hogy a felek írásban megállapodjanak abban, hogy a bérlő a bérbeadót terhelő kötelezettségeket a lakbér elengedése vagy mérséklése ellenében egészben vagy részben magára vállalja. B. N.-né az idén végezte el iskolai tanulmányait. Terhes, kérdése, kaphat-e gyermekgondozási segélyt? A gyermekgondozási segélyről szóló módosított 3/1967. (I. 29.) Korm. sz. rendelet 1. § (3) bekezdése szerint gyermekgondozási segélyre jogosult az a dolgozó nő is, aki bármely iskola nappali tagozatán végzett tanulmányok befejezését követő 90 napon belül a) munkaviszonyt vagy kisipari szövetkezeti tagsági viszonyt létesít és legalább — napi hat órai munkaidővel dolgozik és a ) gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, továbbá, aki b) mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezeti tagsági viszonyba lép. Horváth M. és G. K. az iránt érdeklődik, hogy mi a tartási szerződés és az ingatlant be lehet-e jegyeztetni? Polgári Törvénykönyvünk 586. §-ában meghatározottak szerint tartási szerződés alapján az egyik fél köteles a másik felet megfelelően eltartani. Arra is lehetőség van, hogy jogi személy kössön tartási szerződést. A tartási szerződést írásban kell megkötni, jogszabály a szerződés érvényességét hatósági jóváhagyáshoz kötheti. A tartás kötelezettsége a gondozásra, a gyógyításra, az ápolásra és az eltemettetésre is kiterjed. A szerződés a jogosult haláláig áll fenn; a tartási kötelezettség — az örökhagyó tartozásaiért való felelősség szabályai szerint — annyiban száll át, amennyiben a kötelezett haláláig nyújtott tartás az ellenszolgáltatást nem fedezi. Ha a jogosult tartása fejében a tulajdonában lévő ingatlant a kötelezettre átruházza, a tartási jogot az ingatlannyilvántartásba be lehet jegyezni. Ha a tartási jogot az ingatlannyilvántartásba bejegyezték, a jogosult a tartási kötelezettség elmulasztása esetén az ingatlanból a végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint kielégítést kereshet. Ha az ingatlant a tartásra kötelezett elidegeníti, az új tulajdonos köteles a kielégítést tűrni. ■ * * - -------- Nyugdíjasklub Lvov-Kertvárosban A HNF Ivov-kertvárosi 2-es számú körzeti bizottsága nyugdíjasklubot szervez. November 27-től minden pénteken délután 16—19 óráig várják a terület idős lakóit a Sarohin tábornok út 55. szám alatti helyiségben. Megkérdeztük: Miért hiánycikk a denaturált szesz? Mire is jó? Spirituszégőbe, motorok tisztításához, politúrozáshoz, dukkózáshoz, vagyis jó ha van a háznál egy kis üveggel. Akinek „égető” szüksége lenne rá, mégsem tudja beszerezni. Meg-megjelenik ugyan a háztartási boltok polcain, de hamar eltűnik. Hiánycikknek számít már legalább három hónapja. Vajon miért? Deák Jánosné, a Szabadegyházi Szeszipari Vállalat pécsi telepének ügyintézője: — Keveset kapunk. Most érkezett egy csekély tétel, fél literes kiszerelésben, de szinte mindenünnen már el is vitték a vásárlók. A kereskedelemnek kimérve korlátlan mennyiségben tudunk szállítani. Juhász Józsefné, a Fejér megyei kereskedelmi kirendeltség vezetője: — Csak ennyit kaptunk Kisvárdáról... (Hazánkban egyedül itt állítják elő a denaturált szeszt.) Horváth Imre, a Kisvárdai Szeszipari Vállalat szállításvezetője: — Mi elsősorban a környéket látjuk el, aztán szállítunk Szabadegyházára, ahol csomagolják. A fél literes kiszerelésű denaturált szeszből jelenleg is nagyobb mennyiséggel rendelkezünk, mellyel ellátjuk Szabadegyházát, innen szállítják tovább . .. Szűkszavú és elutasító válaszokat kaptunk, összegezésként: tehát ott van, ide pedig nem, vagy csak kevés érkezik palackozva. Megoldás lehetne, ha a kimérve kapható petróleum és benzin példájára ezt is árusítanák a baranyai boltokban, de mint megtudtuk, boltjainkban erre nincsenek meg a feltételek.