Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)
1982-11-16 / 315. szám
1982. november 16., kedd Dunántúli napló A Ságvári Endre Művelődési Házban Megnyíltak a politikai könyvnapok Az MSZMP Mecseki Ércbánya Vállalati Bizottsága és a Kossuth Könyvkiadó Baranya megyei kirendeltsége szervezésében tegnap délután a Ságvári Endre Művelődési Házban tartották meg a politikai könyvnapok megyei megnyitóját. Németh János, a megyei kirendeltség vezetője köszöntötte a résztvevőket, köztük a megye és a város pártszervezeteinek vezetőit, majd Tóka Jenő, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja, a MÉV vezérigazgatója mondott megnyitó beszédet. A szónok kiemelte, hogy a könyvkiadás és -terjesztés a pártmunka szerves része, ilyesformán egyaránt szolgálja a forradalmiságot és a tudományosságot. A politikai könyvek fő kiadója a Kossuth Könyvkiadó, melynek jogelődje a részben felszabadított Magyarországon már 1944-ben megkezdte tevékenységét. A megnyitó beszéd után Rappai Gyula, a Kossuth Könyvkiadó igazgatója „Kiváló terjesztő" plakettet adott át Csergő Imrénének (Szentlőrinc), Máltesics Erzsébetnek (Pécsi Dohánygyár), Sántha Istvánnénak (István-akna) és Dudás Lászlónak (Szigetvár). További 87 könyvterjesztő a párttaggyűléseken veheti át törzsgárdajelvényét. A politikai könyvnapok megyei megnyitójához kapcsolódó műsorban közreműködött a 39-es dandár úti Általános Iskola kórusa, Melis Gáborszínművész és Vajda József énekes. A művelődési házban megnyílt könyvkiállítás péntekig tekinthető meg. Az OTP tájékoztatója A magánvállalkozási hitelekről Mint már arról korábban hírt adtunk, az OTP, a lakosság bankja, a gazdasági élet további fellendítése céljából, a lakossági szolgáltatások nagyobb arányú bővítését különböző hitelekkel segíti. Lapunkban erről már tájékoztattuk olvasóinkat, ám az ismételt igények, illetve az időközben bekövetkezett változások miatt szükségesnek tartjuk, hogy a magánvállalkozásokkal kapcsolatos hitelekről információt adjunk ... Barkóczi Sándorné, az OTP Baranya megyei Igazgatósága egyéni hitelcsoport vezetője, a következő tájékoztatást adta: " A vállalkozási formákat illetően az OTP kétféle hitelt nyújthat: az egyiket az egyéni vállalkozóknak, így kisiparosoknak, kiskereskedőknek, ipari szolgáltatást végzőknek, továbbá azoknak, akik kereskedelmi vagy vendéglátóipari egységet bérelnek. Emellett az úgynevezett gazdasági munkaközösségek is kérelmezhetnek kölcsönt. — Milyenek a hitelfeltételek? — A hosszú lejáratú hiteleknél az üzlet, illetve műhely építésére adhatunk kölcsönt. Szolgáltatóházban megvalósítandó üzlet, illetve műhelynél a saját erő negyven százalék kell hogy legyen, a hitel öszszege maximum kétszázezer forint lehet, 11 százalékos kamattal 6—8 évre, önálló vállalkozás esetén a saját erő 50 százalék, a maximális hitel kétszázezer forint, a lejárat és a kamat megegyező, az előbb említettekkel. — Kérem, a továbbiakban beszéljünk a középlejáratú hitelekről ! — Korszerűsítésre, felújításra, átalakításra, gép- és szerszámvásárlásra 12 százalékos kamattal 50 százalékos saját erővel százezer forint hitelt nyújtunk 3—5 év lejárattal. Berendezésre és felszerelésre három esztendő a hitelidő a fenti kölcsönfeltételekkel, ugyanez vonatkozik „főhivatású” magánfuvarozókra is. Kemping és penzió létesítése esetén a saját erő hetven százalék kell hogy legyen, a hitelt maximum öt évre folyósítja az OTP háromszázezer forint erejéig. A gazdálkodó szervezetektől — vállalatoktól — vásárlandó állóeszközöknél százötvenezer forint a hitel összege, amit három év alatt kell visszafizetni, beszámítva az 50 százalékos saját erőt. — Az új feltételek miképpen szabályozzák a rövidlejáratú hiteleket? — Nyersanyag és árubeszerzésre egy-másfél éves időtartamra 12 százalékos kamattal nyújtunk kölcsönt legfeljebb százezer forint erejéig, negyven százalékos saját erővel. Személyszállítási tevékenységgel kapcsolatos gépkocsivásárláshoz ötven százalékos saját erővel negyvenezer forint hitelt nyújtunk másfél évre, 12 százalékos kamattal. A gazdálkodó szervektől — vállalatoktól — átvett forgóeszközeikre a hitel maximuma százezer forint, két évre adjuk, ötven százalékos saját erő bevonásával, ugyancsak 12 százalékos kamattal. Azok a kisiparosok, akik érvényes szállítási szerződéssel rendelkeznek, az átmeneti forgóeszközhiány fedezésére egy éves lejárattal százezer forint kölcsönben részesülhetnek 12 százalékos kamattal. Végsősoron, a hitelfeltételek ugyan szigorodtak , emelkedett a saját erő mértéke, a kamatláb — ezzel együttvéve az OTP növelte a hitelek felső határát. S. Gy. November 17-én egész nap Fórum a középiskolásoknak A mezőgazdasági, műszaki és pedagógus pályák iránt érdeklődő, felsőfokú oktatási intézményekben továbbtanulni akaró II., III. és IV. osztályos középiskolás fiataloknak szervezett fórumot a Baranya megyei Pályaválasztási Tanácsadói Intézet. A november 17-i fórumra azokra a pályákra felkészítő felsőfokú oktatási intézményeket hívták meg, melyek kevésbé ismertek, illetve melyek iránt a baranyai fiatalok érdeklődnek. A tanulókat tájékoztatják az adott intézmény oktató-nevelő munkájáról, az új felvételi követelményekről, az ösztöndíjrendszerről. A rendezvényen részt vesznek a baranyai szakigazgatási szervek képviselői is, akik a későbbi elhelyezkedési lehetőségeket ismertetik. A fórumon a következő intézmények képviselői várják az érdeklődő fiatalokat, szülőket, pedagógusokat. A mezőgazdasági pályák fórumának helyszíne és ideje: Pályaválasztási Tanácsadó Intézet, Széchenyi tér 9., délelőtt 11 óra. Agrártudományi egyetemek: Keszthely, Gödöllő. Mezőgazdasági főiskolák: Kaposvár (állattenyésztési üzemmérnök), Gyöngyös (üzemszervezési szak), Szarvas (növénytermesztési és öntözési szak), Nyíregyháza (gépjavító, mezőgazdasági repülőgépvezető), Hódmezővásárhely (állategészségügyi kar), Zalaegerszeg (pénzügyi-mezőgazdasági szak). A műszaki pályák iránt érdeklődőket a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán (Boszorkány u. 2.) délután 13 órára várják a budapesti műszaki, a miskolci nehézipari és a Veszprémi Vegyipari Egyetem, illetve a főiskolák képviselői. Győr (közlekedési és távközlési szak), Kecskemét (gépipari és automatizálási szak), Kandó Kálmán(villamosipari szak), Zalka Máté (katonai pályák). Pollack Mihály Műszaki Főiskola képviselői. A pedagógus pályára készülők a JPTE (Pacsirta u. 2.) ötödik emeletén délután 15 órakor az ELTE Természettudományi Karának, a JPTE Tanárképző Karának, a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolának és a Kaposvári Tanítóképző Főiskolának illetékeseivel találkozhatnak. Csökken a zsúfoltság Lvov-Kertvárosban Gyermekorvosi rendelő a nőgyógyászat helyén Változás a jövő héttől Még néhány nap és fellélegezhetnek a lvov-kertvárosi szülők és gyermekek: újabb helyiséget vehetnek birtokba gyermekorvosi rendelőként. Nem új létesítményről, nem is erre a célra épült helyiségről van ugyan szó, de a léte csökkenti majd a városrész adott területén a gyermekorvosi ellátás zsúfoltságát, és ez a lényeg. __ A. változásra a Lánc utcai rendelő elkészülte teremtett lehetőséget. Ide költözött ugyanis a Ivov-kertvárosi nőgyógyászati, terhesgondozói szakrendelés, s a felszabaduló Viktória utca 7/A. szám alatti helyiséget a városi tanács gyermekorvosi rendelőként működteti tovább. Hétfőtől, november 22-től itt adnak helyet a 19-es számú gyermekorvosi körzetnek. Dr. Bóna Ildikó gyermekorvos körzetének betegei eddig a Varsány utca 16. szám alatt lévő rendelőbe jártak, együtt a 18-as körzet (dr. Matusovits Emőke) betegeivel. A kis helyiségéből álló rendelőben különösen az őszi-téli napokban nehezedett meg az ellátás, előfordult, hogy a szülőknek és gyermekeknek az utcán kellett várakozniuk. Hétfőtől viszont már a Viktória utca 7/A-ban fogadják a 19-es körzethez tartozókat: a Készül út 69-től 83-ig, a Melinda utca 1-től 65-ig, és a Sarohin tábornok út 1-től 15-ig, illetve 2-től 44-ig terjedő számozású épületek gyermeklakóit. Dr. Bóna Ildikó a következőképp rendel: hétfőtől péntekig délelőtt 7.30-tól 9.30-ig, délután 15.16 óráig. Tanácsadás kedden és pénteken délután 13-tól 15 óráig. Dr. Matusovits Emőke (18-as körzet Varsány utca 16.) délelőtt 8- tól 10 óráig, délután 15.30-tól 16.30-ig rendel. Tanácsadás hétfőn és csütörtökön délután 13-tól 15 óráig. Dr. Matusovics Emőke a Varsány utcai rendelőben a kétéves Jávor Pétert vizsgálja Fotó: Laufer László Idei első premierjére készül a Pécsi Balett. A produkció a Bikasirató címet viseli, Kása György és Devecseri Gábor néhány évvel ezelőtt bemutatott kantátájának címét. Ám a Bikasirató csak az est harmadik része, az első és második részben más balettfantáziák kerülnek színre. Miért ez az összefoglaló cím? A kérdés a hétfői főpróba szünetében Eck Imre koreográfushoz szól. — A címnek ilyen értelemben nem kell különös jelentőséget tulajdonítani: egy novelláskötet is viselheti a kötetben szereplő valamelyik elbeszélés címét. Mindenesetre a kantáta általunk színre vitt részlete mintegy összefoglalója az egész est alapgondolatának, nevezetesen az ember féltésének, óvásának eszméjét állítottuk mondandónk középpontjába. Arról szeretnénk szólni a tánc nyelvén, hogy nekünk embereknek vigyáznunk kell egymásra, hogy a közösségeknek tudniuk kell élni egymással és egymás javára. A bikaviadal mintegy „örök helyzet", a művészek által szívesen választott érdekes szituáció sűrítetten, nagy erővel fejezi ki a kiszolgáltatottságot. „Én bikapárti vagyok", mondta Devecseri, s mondjuk el mi is a balett elején, és ilyen értelemben minden védtelen ember pártján vagyunk. — A többi balett is mai magyar szerző művére készült... — A Pécsi Balett a kezdet kezdetén arra törekedett, hogy kortárs zeneszerzők műveire dolgozzon. Az elmúlt két évtizedben azonban változott a kor, az ízlés, és voltak más feladataink is: rendeztünk romantikus, programatikus esteket. Most ismét kortársak zenéjére táncolunk, én ezt nagyon fontosnak tartom. A színház — a balett is! — minden történelmi korban a jelen művészeinek együttmunkálkodásával fejlődött igazán. Az első részben Maros Rudolf Eufónia 1., 2., 3. című műve, a második részben három kis darab jelenik meg: Durkó Zsolt: Altamira, Balassa Sándor: Az örök ifjúság szigete és Szöllősy András—Lázár Ervin: Az isten választott embere. Bemutató november 20-án este. A Bikasiratóban táncolnak: Bauer József, Bretus Mária, Hajzer Gábor, Kovács Eszter, Kovács Zsuzsanna, Körmendy László, Lovas Pál, Lőrincz Katalin, Patonai Magdolna, Pásztor Sándor, Sólymos Pál, Tamás Gyöngyi, Váradi M. István és Zarnóczai Gizella. A díszleteket és a jelmezeket Eck Imre tervezte. G. T. Bikasirató Kortárs zeneszerzők művei a színpadon Idei első premierjére készül a Pécsi Balett 5 Szavak a súgólyukból Fontos üzeneteket közvetített csütörtökön este a Szavak a súgólyukból című műsor. Az önmagunk és korunk azonosításának igényét, a múlt tudatos jelenlétét bennünk, körülöttünk, helyünket, dolgunkat a világban. „Próbákból és tapasztalatból / épül a mezsgye, válik el / gyanútól forma, fűztől a víz, / a többi mind mese.” És: „Előbb a próbák! Köpenyed alatt / férjen el minden, ami van. / Vigyázz a részletekre! Claudius / lenézte őket, azért bűnöző.” A legegyszerűbb az lenne, idézni Berták László verseiből , többet is, hadd szóljanak önmagukért. Ahogyan több mint fél órán át tették abban a versműsorban, amelyet a pécsi körzeti stúdió vállalt feladataként, immár a korábbi hasonló műsorok hibáiból is okulva készített. Kiérlelt, harmonikus harmincöt perc volt, szinte csaknem teljesen mentes minden félreértéstől vagy modorosságtól. Bükkösdi László szerkesztőként és rendezőként ezúttal a legegyszerűbb, legtisztább megoldásokat választotta, biztos egyensúlyt teremtett, és kitűnő munkatársakat választott. Közülük is elsősorban Pinczehelyi Sándort kell megemlíteni, akinek díszletei szellemi rokonságban voltak a versek világával, de sosem tolakodtak előre. Dr. Varga Gyula fotói önmagukban is kitűnőek voltak, és a műsorba is szerényen, harmonikusan illeszkedtek. A szöveg tolmácsolói pedig okosan és értően vettek részt a kollektív munkában. Lukács József láthatatlanul, a költői önéletrajz tolmácsolójaként, Balikó Tamás, Bagossy László, Győry Emil és Kulka János a versek elmondásával. Teljesítményükről helyénvaló lenne hosszabban is szólni. De talán a legtöbb, amit mondani lehet: úgy éreztük, értették a verseket, arra törekedtek, hogy világosan, tisztán tolmácsolják azokat. Berták verseit nem lehet „szavalni”. Elutasítják maguktól a pózt. Tartalmaik rejtettebbek, csak az értelem kulcsára nyílnak meg. Papíron, írásban könnyebben: az ideoda vándorló szem feloldhatja a bonyolult képek, az elhallgatások, a puritán, néha szárazon tömör stílus zárait. De ha előadják őket, a hallgató kiszolgáltatottja lesz az előadó értelmezésének: amit az elveszít, az elvész a hallgató számára is. Ezúttal azonban ezt a veszélyt mindvégig elkerülték. Néhány nagyon szép, emlékezetes versmondás is volt a műsorban, az ember szívesen meghallgatná ismét, ebben a műsorban vagy másutt, pódiumon, előadóesten, bárhol. Egy kidolgozott, érett, szép irodalmi estet láttunk, amelynek pontos egyensúlyát az is biztosította, hogy a költő a műsor egyik „utolsó számaként” személyesen első ízben megjelenve maga mondta el a címadó verset. Pontos és fontos vers: „A kontúrok, Hamlet, a kontúrok! / A Szellem határtalan, örökkévaló / bennünk ölt testet, hiányaink / mágnesezik ki a homályból ...” S amit már idéztünk az elején: „Próbákból és tapasztalatból épül a mezsgye” ... * Ha csak egy mondatban is, meg kell emlékezni a pécsi stúdió e heti másik fontos műsoráról, az Ember, táj, történelem címűről, amely szinte nemcsak egy műsor, egy bátor és „felnőtt" vállalkozás volt, hanem annak demonstrációja is, hogy ime, az elmúlt években milyen értékes és időtálló dokumentumműsorok születtek meg ebben a stúdióban, amely alig több mint fél évtizede még a világon sem volt. H. E.