Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)

1982-11-29 / 328. szám

rlDn1 KRÓNIKAtiiDI1k rónika! Orvosmeteorológia Hidegebb idő Még néhány napig élvezhet­jük a­ csendes időjárást, bár az ezzel járó erős párásság nem tartozik éppen a kedvező környe­zeti feltételek közé. Azokban a nagyvárosokban, ahol esetleg tartós a köd napközben is, a közlekedési és ipari szennyező­dés összesűrűsödhet a levegő­ben, ez pedig fokozott meg­terhelést jelent a légutak szá­mára. Ennél erősebb, a szerve­zetünk működését befolyásoló hatásra a jövő hét elején-köze­­pén kell számítanunk. Akkor a hidegebbre forduló időben a szél erősödésével ugyan kitisz­tul a levegő, a jelentős hőmér­sékletváltozás azonban­­ kedve­zőtlenül hathat ránk. Idegesebbé válhatunk és fogékonyabbá a megfázásra.­­ Téli idegenforgalom. Ba­ranya és Pécs télen is az or­szág egyik idegenforgalmi cél­pontja. Az idei szilveszteren például az NDK-ból és Len­gyelországból érkezik 90 fős if­júsági turistacsoport, s rajtuk kívül 130 hazai turista köszönti az új évet Pécsett.­­ O Könyvpremier lesz decem­ber 1-én, szerdán este 19 óra­kor a Pécsi Ifjúsági Házban. Földes László (Hobó): „A Rol­ling Stones” című kötetét a szerző dedikálja, egyórás mű­sor keretében. O „Lehet egy kérdéssel több?" E közismert szellemi ár­verésnek másodszor lesz szín­helye Pécs. A társasjáték szín­helye a Képcsarnok Ferenczy­­terme, vezetője Egry János, a Magyar Televízió főmunkatársa, időpontja pedig november 30., délután 5 óra. A három főből álló csoportok mellett a­ játék­ba a közönség is bekapcsolód­hat.­­ A Baranya Táncegyüttes végleg elnyerte a „Kiváló Együttes" kitüntető címet. Ez alkalomból december 7-én, kedden 19 és 21 órakor a Pé­csi Nemzeti Színházban bemu­tatásra kerül az Antigoné című táncdráma,­ melyben az együt­tes közreműködőként szerepel. Jegyelővétel és jegyrendelés a Pécsi Nemzeti Színház jegy­pénztárában.­­ Magyar bútoripari bemu­tatót rendeznek november vé­gén Hollandiában. Az eindho­­veni kiállítás egyik rendezője Tóth Tibor, a Kanizsa Bútorgyár Munkácsy-díjas vezetőtervező­je. Szabó Mária rádióriporter : Meglehetősen rossz a térlátásom, erős szemüveget használok. De nemcsak ezért ültem le mindig úgy a riport­alanyaimmal, hogy a sze­mükbe nézhessek, hanem azért is, mert szemük rezdü­lése sok mindent elárul: ül-e a kérdés, kellemesen vagy kellemetlenül érinti, igazat mond-e. Tapasztalatom sze­rint ugyanis lényeges különb­ség van a riportalany és a beszélgetőpartner között: az előbbiek mintha gyakran nem nekem, nem is a mikro­fonnak, hanem — különösen, ha a felvétel témája a mun­kájuk volt — főnökeiknek, vagy éppen a minisztériu­muknak nyilatkoznának. A be­szélgetőpartner más. Nyu­­godtabb, őszintébb. Én pe­dig nagyon örülök, amikor — miközben „él” a mikrofon — azt mondja: Tudja, Mária... Vagy­is nem a magnónak, nem a műsornak beszél, ha­nem nekem. Tulajdonképpen így alakult ki a „Beszélges­sünk" című sorozatom is. Amikor valamilyen hivatalos témával már végeztünk, s le­kapcsoltam a magnót, akkor indultak el olyan őszintébb, nyíltabb beszélgetések, ame­lyek ugyancsak érdemesek voltak a felvételre ... * Keresztbetett lábakkal ül a magas vágószéken a pécsi rádió alagsorában, a 3-as montírozóban. A gépen mag­nószalagok kanyarognak sze­szélyesen, kézügyében a ra­gasztó, a cigaretta, a gyufa, a hamutartó. Villámgyorsan, nagyon pontosan ragaszt. Azt mondja: kellő gyakorlat után már visszafele is érthetőek a szavak. Nem volt mindig rá­diós: néhány évet közben el­töltött az­­OTP-nél is, de — véli — az ott szükséges pre­cíz, pontos munka igénye visszajött vele a rádióba. Ahol — sok évvel ezelőtt — bemondóként kezdte, s Ipper Pál volt a megbízott, stúdió­­vezető, amikor rádióriporter­­kérrt is bemutatkozott. Filigrán termete most már ritkábban lesz látható a pé­csi stúdió hatalmas geszte­nyefával árnyékolt udvarán, s ritkábban hallhatjuk majd ismert, mély hangját a külön­böző műsorokban: nyugdíj előtt áll, ma, hétfőtől egy más ritmus szabályozza hét­köznapjait. * * — Ez tényleg érdekes volt: a kérdezettek ahogyan kü­lönbséget tettek a rádióri­porter és a Szabó Mária kö­zött. És egyébként soha és sehol sem „tettem közhírré", hogy rádiós vagyok. Évekig nem tudták abban az épü­letben, ahol lakunk, hogy Imrik Sándorné azonos a rá­dióriporter Szabó Máriával. Pedig a mi munkánkkal óha­tatlanul együttjár az, hogy kötelességünk közéleti ember­nek lenni, amennyiben­­ bár­kivel csak akkor állhatunk szóba, ha van a férfiáról — legyen az rádiófelvétel, vagy magánbeszélgetés —­ kiala­kult véleményünk. Csak ak­kor kaphatok őszinte vála­szokat, ha rajtam is látják, a kérdéseken is érzik az őszin­teséget. Évek során már a kö­szönéseket megtanultam meg­különböztetni: melyik szól nekem, melyik a rádiónak, melyik a riporternek. A „Be­szélgessünk” adásban el­hangzott tízperces után rend­szerint azok az alanyaim hív­tak fel és köszöntek így: Jó napot, Mária!, akikkel őszinte volt a munka közben a kap­csolatunk. Ilyen esetekben nagyon jólesett, hogy a ke­resztnevemen szólítottak ... Persze, nem tudom abba­hagyni ezt a munkát. És ezen­túl sem tudok másképpen hallgatni rádiót, csak rá­diósként. Mostantól meglesz az az előnyöm, hogy nyugod­­tabban készülhetek egy-egy műsoromra. Szeretném ugyan­is folytatni a sorozatot. Ezek­re a nyugodt, meghitt tíz­percekre mindannyiunknak szüksége van, elfelejtve a mikrofont „csak” beszélgetni. . Mészáros Attila etm. - B Baktai csárda Szekszárdon Bakta­­borozó néven, egy százévesnél régibb átalakított egyemeletes présházban a hí­res történelmi szőlővidék ere­deti borait kóstoltató áfész­­csárda nyílt az elmúlt héten Szekszárd—Baktahegy új lakó­telepén, a szekszárd—mohácsi főút mellett. Az ódon épület boltíves, több helyiségét a vá­rosi tanács segítségével és a saját házi részlegével rendezte be ízlésesen és stílusosan a Szekszárd-Sárközi Áfész. Kár­mentő, konyha, pincehűtőkamra és szociális helyiségek is vannak az épületben, melynek bejára­tát rézből kovácsolt szép cégét díszíti. Az új borozó 2. osztályúba sorolt, s Szekszárd vendégfor­galmi ellátása örvendetesen gyarapodott vele, bár a körzet étkeztetési, éttermi ellátását azonban még nem oldotta meg. A „Szülőföld vonzásában” címmel ajánló bibliográfiát je­lentetett meg a Tolna megyei Könyvtár Illyés Gyula műveiből. A fényképekkel illusztrált kis kö­tet személyes visszaemlékezése­ket is tartalmaz. A kötetet Har­gitai Anikó és Miszlai Sarolta állította össze, a lektorálást Tüskés Tibor végezte.­­ Megkezdődött a téli hajó­javítás a MAHART balatoni üzemigazgatósága siófoki kikö­tőjében. Elsőnek a Balaton legnagyobb személyszállító ha­jóját, a Beloianniszt húzták ki a sólyatérre nagyjavításra. Az idei évben a téli nagyjavítások elvégzésére munkaközösségek alakultak a hajójavító üzem­ben.­­ Bonyhádon vendégszere­pel a Szovjet Déli Hadsereg­csoport száz tagú ének-, zene- és tánckara. Műsoruk november 30-án 19 órakor kezdődik a bonyhádi művelődési központ­ban. Helyére kerül Liszt pécsi szobra Tavasszal a Budapest Mű­csarnokban rendezett képzőmű­vészeti kiállítás egyik szenzá­ciója volt Varga Imre Liszt Fe­renc szobra. A szobrászművész egy erkély korlátjára dőlve áb­rázolta a nagy zeneköltőt, s bizony a fém szobor már mére­teinél fogva is nagy hatást kel­tett a Műcsarnok kiállítótermé­ben. Sokak meglepetésére a Liszt­szoborral Pécsett, a püspöki palota falának árnyékában ta­lálkozhattunk a nyáron. Onnan nézte a Székesegyház előtt jö­vő-menő embereket a roman­tikus zeneirodalom e nagy alakjának szobormása. Több telefont, aggódó levelet kap­tunk: hogy kerül ide ez a szo­bor, mi lesz a sorsa, nem fog­ják-e megrongálni, megcsonkí­tani, ha csak ott hever gazdát­lanul? Molnár G. Judittól, a Bara­nya megyei Tanács művészeti főelőadójától megtudtuk, hogy Varga Imre Pécs számára ké­szítette el a szobrot, négyéves megrendelése ez a városnak. Köztéri szoborról lévén szó, az időjárás viszontagságaitól nem kell félteni szerencsére, a van­dálok is megkímélték ezidáig. Liszt Ferenc szobrának a helyét régen kijelölték már: a püspöki palota homlokzatának bal ol­dalán, a kerítés fölötti teraszon helyezik el. A hét végén kint­jártunk a téren, a Bányászati Aknamélyítő Vállalat dolgozói a kerítés alapjait ásták ki, hogy a súlyos szobor megerő­sített kőfalon nyugodjék. A posztamens előreláthatólag de­cember közepére készül el, így Varga Imre alkotását két-há­­rom héten belül a helyére emelik. A szobor ünnepélyes felavatása jövő májusban, a Liszt-évfordulóhoz kapcsolódva lesz. H. J. Megalakult a Magyar Diaporámia és Multivízió Befejeződött tegnap délelőtt Pécsett, az Ifjúsági Házban a harmadik országos diaporáma vitafórum, mégpedig a Magyar Diaporáma és Multivízió Egye­sület megalakulásával. Az egye­sület a diaporámások és multi­­víziósok olyan érdekvédelmi szövetsége, amely az alkotó munkához ad segítséget. Egy­részt elméleti és gyakorlati to­vábbképzéssel, információcse­­­rével, másrészt — mivel ez az új kifejezési mód eszközigényes, a diavetítők, magnetofonok­­ be­szerzése igen költséges — igyekszik közreműködni abban, hogy minél olcsóbban biztosít­ható legyen a fesztiválok, szak­mai tanácskozások technikai felszerelése. Az egyesület ja­vasolja és segíti a diaporáma és multivízió reklám- és pro­paganda célokra való felhasz­nálását is.­­ Mikulás a Konzumban. Hétfőtől december 6-ig az áru­ház emeleteit járja a nagysza­­kállú télapó. Délután 3-tól 6 óráig várja a gyerekeket, s a „jobbaknak" még egy kis édes­séget is juttat puttonyából. Le­het ajándékot kérni, amit a szü­lők vásárolnak.­­ Lezárták a pécsi tv-torony környékét vasárnap reggeltől, mert a toronypresszó ablaká­nak egyik üvegtáblája baleset­­veszélyesen megrepedt. Emiatt tegnap reggeltől nem üzemelt a toronypresszó és a városi autóbuszjáratok sem közleked­tek a torony aljáig. A Baranya megyei Állami Építőipari Válla­latot kérték fel a m­erepedt üvegtábla kicserélésére. 1. Hárommillió pisztrángiva­dék. A Balatoni Halgazdaság ódörögpusztai pisztrángos tele­pén megkezdődött a pisztrán­gok­ fejése. A kifejt mintegy 3 millió ikrát a hímek tejével ke­verik össze, majd keltetőtálcák­ra rakják. Azt követően öt-hat nap után különválasztják a megtermékenyült és a­ meddő ikrákat. Ezt az aprólékos mun­kát a Japánból vásárolt fotó­cellás berendezés segítségével végzik, amely óránként 200 000 ikrát képes osztályozni. Mit, Hol olcsóbban ? Ma a Centrum hétfő keretében 20 százalékkal olcsóbban kaphatók a pécsi áruházban a női hócipők, pa­pucsok, zománc edények, gyékény kosár, bevásárlókosár és kempingásó. * A MERUKER Vállalat november 29- én és 30-án két napig ISMÉT 30 százalékos árengedményt biz­tosít a 3000 Ft alatti nyugdíjas vá­sárlóinak a Belvárosi Áruházban, Pécs, Kossuth L. u. 23—25. 1982. DECEMBER 1. ÉS 24. KÖZÖTT ÁRUHÁZUNK A FEKETE-FEHÉR ASZTALI televízióit 4 év jótállással árusítja Az akció a komlói GELKA Szerviz működési területén érvényes. Szóba került legutóbb az Ab­lakban, hogy tervezik az autó­stoppos diákigazolványok beve­zetését. A hírt hallva egy idős hölgy rögtön hozzá is fűzte vé­leményét: addig ne is várják,, hogy az autósok szívesen fel­vesznek bárkit, míg a rendele­tek szerint egy esetleges bal­esetnél az autós a potyauta­sért is felelős. Azt is elmondta, nincs kifogása a fiatal utasok ellen, de öltöznének legalább bizalomgerjesztőbben ... Az idős hölgy véleménye dió­héjban tükrözi is a témával kapcsolatos véleményeket, problémákat, hiszen korábban többször is felvetődött már a stoppos igazolvány kérdése, s hasonló gondok foglalkoztatták azokat, akik a megvalósításán dolgoztak. Pontosabban e gon­dok foglalkoztatják ma is az Állami Ifjúsági Bizottság és a KISZ KB munkatársait, ám úgy tűnik, továbbléptek a vitákon, a kérdések megoldására is tud­nak határozott megoldásokat javasolni. A hír háttereként mi most el­sőkézből, Salga Pétertől, a KISZ KB honvédelmi és sport­osztályának munkatársától kér­tünk információkat, előrebo­­csátva azt, hogy még most is csak elképzelésekről számolha­tunk be. Hozzátéve­ azt is, talán jogos a diákok türelmetlensé­ge, ám megfontolandó tény, hogy a szervezők körültekintően kidolgozott, időtálló rendszerrel szeretnének kirukkolni­ a jövő év nyarán. Nézzük az alternatívákat. Ho­gyan oldják meg az igazolvány bevezetésével kapcsolatos prob­lémákat? (T) baleset esetén az autó­vezető felelős erkölcsi és anya­gi vonatkozásban egyaránt az utasáért — tehát nem szívesen veszik a nyakukba a stopással ezt a felelősséget. A beveze­tendő diákigazolvány, amely tartalm­­azza a diák személyi adatait, az Autóstoppos Bizto­sításról is tájékoztat. Az Állami Biztosító partner e kérdésben.­­ a dolog közlekedési és közbiztonsági oldala: tény, hogy az országút szélén álló diákok balesetveszélyes helyzet­ben vannak. A biztonságukat úgy védik meg, hogy a váro­sokból kivezető utakon autó­stoppos helyeket jelölnek ki, amelyeket megkülönböztetnek. A bizalmatlan autós, ki kocsi­jában lévő értékeit félti, meg­nyugodhat, az igazolvány sze­mélyi adataiból, az azonosítási számból értesülhet, kivel uta­zik. (3) hogyan tehetik érdekeltté az autósokat abban, hogy se­gítsenek a diákoknak. Hiszen nem vitás, az autóstoppos iga­zolvánnyal a kispénzű fiatalok­nak kíván segítséget nyújtani az ÁIB és a KISZ. Kicsit juta­lom is az igazolvány, amelyhez a KISZ-szervezetekben, illetve az Express irodáiban juthatnak a diákok. Hogy az autósok hogy lehetnek érdekeltek eb­ben? Például az út végén szel­vényeket kapnak az utastól (az értéke: egy kilométer mondjuk 50 fillér), aki azt bármikor be­válthatja bármelyik Express­­irodában. Avagy (a másik el­képzelés szerint) sorsjegyet kap, s a rendszeresen megszer­vezett, sorsolásokon alkatrésze­ket nyerhet. Csak vázlatra volt lehetősé­günk, egy tervezetről, amelynek megvalósításában még egy sor feladat vár a szervezőkre. Számtalan még a nyitott kér­dés. Azonban a KISZ KB mun­katársa felhatalmazott bennün­ket arra, hogy kérjük az olva­sók véleményét, észrevételeit, amelyek hasznosak lehetnek az autóstoppos igazolvány mielőb­bi bevezetésében. G. M.

Next