Dunántúli Napló, 1983. június (40. évfolyam, 150-179. szám)

1983-06-13 / 162. szám

„Foghíjpótlás" a pécsi utcasarkon Újabb foghíjtelkek várnak beépítőkre A pécsi foghíjügy — hosszas vajúdás után — kimozdult a holtpontról. Két bizonyíték erre: több mint egy esztendeje épület áll a Jókai utca és a Teréz utca sarkár­a csupán néhány hó­napon múlik, hogy elkészüljön a Bem utca 24. számú új ház építése. A hosszú vajúdásról és az utána kezdődött fellendülésről D. Lugosi Ágnes, a városi ta­nács építési és közlekedési osz­tálya belvárosi rekonstrukciós csoportjának az előadójával be­széltünk: —■ Meg kellett várni, amíg el­készült a belváros általános ren­dezési terve, ami kijelölte a be­építési helyeket, javaslatot téve, egyúttal a beépítés módjára is. Erről intézkedett a miniszteri munkaprogram is és a foghíj­beépítéseknek lendületet adott a tartós használatbaadás lehe­tősége. T. i. ezzel nyílt mód a magánerő bevonására. Ugyanis az idők folyamán ke­letkezett pécsi foghíjak többsé­gére az volt a jellemző, hogy állami telkek voltak, s az állami erő felhasználása a tervezett beépítést illetően nem mindig kecsegtetett sikerrel. Sőt! Akár­hány kezdeményezés az anyaia­kon bukott meg, a foghíjbeépí­tésre vállalkozó vállalatok, in­tézmények kénytelenek voltak belátni, hogy a szándék pénz nélkül mit sem ér. A tanács tavaly év elején hir­detett meg először foghíjtelke­ket, a harmincnál több vállalat­nak, intézménynek küldték meg a nem túl gazdag kínálatot. Pl. a Bem utca 24-et, a Kazinczy utca — Perczel utca sarki tel­ket, a Kossuth Lajos utca 75-öt (akkor még épületrészek álltak rajta), az Anna utca 41 -et, az István tér 3-at. . . Elsősorban társasház-jellegű beépítésre gondoltak és bizonyos vállalati garanciavállalásra is számítot­tak. S hogy kik építhetnek? Akik Pécsett laknak, nincs laká­suk, de van érvényes lakás­igénylésük. Bármily meglepő: nem volt tülekedés. Egy telek — egy je­lentkező. Nem volt tehát gond az odaítélés körül, nem kellett versenytárgyalást tartani a leg­kedvezőbb ajánlat megismerése érdekében. A Bem utca 24-re pl. nem is volt jelentkező, s hogy mégis épül ott valami, az annak tulajdonítható, hogy volt egy agilis kezdeményező, s hogy társként jelentkezett a Kereske­delmi Kamara. Most újabb foghíjtelkek be­építésére fog majd vállalkozó­kat keresni a város (jelen írá­sunk még csak előzetes tájékoz­tatás, s ne tekintse senki felhí­vásnak a keringőre). Íme né­hány a várható kínálatból: Rá­kóczi út 49. — elvileg irodaház­nak szánják, Kossuth Lajos ut­ca 46. —elfogadott szolgáltató­ház-program van ide, de erősen kétséges a kiszemelt cég vállal­kozási lehetősége; Mátyás ki­rály utca Zrínyi utca közti ösz­­szekötő telek — társasház-be­­építésre alkalmas; Déryné utca 22. — még félig magántulaj­donban van, hiszen a rajta volt ház is vegves tulajdonú volt. Lehet, hogy „áruba bocsát­ják" a Rákóczi úton a Zsolnay- Mattyasovszky ház melletti terü­letet — a hatalmas tűzfalak valami befejezés után­ kiáltanak. A Rákóczi út 33—35—37. ese­tében két éven át a csaknem­­bizonyosság élt. Most más irányú tárgyalásokat kezdett a város. Az Alkotmány utca 8-at is meg­hirdették volna, ha nem kelt vol­na el időközben — magánpan­ziót fognak ott építeni, s ha­marosan el is kezdik a munkát. Úgy tűnik tehát, hogy most már rövidebb lesz a foghíj­telkek átfutási ideje. H. I. Befejezés előtt a Bem u. 24. számú foghíj beépítése Játékterem a bajai főtéren Baja főterén megnyílt egy játékterem: a Belke­reskedelmi Kölcsönző Vál­lalat nyolc rendkívül iz­galmas, olasz és angol gyártmányú elektromos já­tékgépet, s egy pénztárat állított fel, s ezzel Dél- Magyarország első önálló játéktermét nyitotta meg a napokban. Érdekes össze­hasonlítás: néhány világ­városban, így Londonban, Párizsban egy-egy játékte­rem mindössze kétszer ak­kora, mint a bajai. A 2003-as alól nincs kivétel Ez év március 3-án látott napvilágot az a rendelkezés, mely a balatoni telkekre vonat­kozik. A 2003-as számot viselő parancs — hiszen kivételt nem ismer — nemzeti kincsünk, a magyar tenger védelmét szol­gálja. Tartalma közismert: üdülőterületen több építési en­gedélyt meghatározatlan ideig nem adnak. Balaton-parti portyánk során érdekes kép fogadott: szinte mindenütt lázas építkezés fo­lyik. Bárdos János, a balaton­­keresztúri tanács elnöke szerint ez az utolsó lehetőségek ki­használása: aki március előtt kapott építési engedélyt, igyek­szik befejezni a kivitelezést. — Nemrégiben vettem részt egy regionális tanácskozáson — mondotta. — Balatonfüreden, az ÉVM illetékesei adtak tájé­koztatást az érintett tanácsok vezetői számára. A kérdés az volt, hogy miként értelmezzük a kormány intézkedését. Ott fo­galmazódott meg­ végre egy olyan rendelkezés, ami egyér­telmű, s felmentést nem ad. — Tehát kiskapu nincs ... — Nem is lehet, hiszen a cél: a Balaton megterhelését meg­állítani. A korábban gomba­módra szaporodó nyaralók közműellátottsága nem biztosí­tott, s a környezetvédelmi, hi­giéniai kérdések miatt megálljt kellett parancsolni. — A telektulajdonos hogyan hasznosíthatja telkét? — Sehogy. Türelemmel várnia kell, amíg a tilalom feloldódik. Semmiféle sátorozást, vadkem­pingezést nem engedünk. Még lakókocsit sem vihet a tulajdo­nos saját telkére, hogy ott nya­raljon! Legalábbis mi — a szentgyörgyi és a keresztúri ta­nácsok közös közigazgatási szerve — ezt ma így határoztuk meg. Természetesen álláspon­tunk hézagpótló: várjuk a me­gyei tanács ide vonatkozó ta­nácsrendeletét, ugyanis tanács­­rendelet fog a kérdésben dön­teni. Bárdos János még elmondot­ta, hogy a két tanács közös építési hatóságának emberei szombat-vasárnap járják a vi­déket, Balatonmáriától Beré­­nyig. Ahol engedély nélküli építkezést találnak, ott szigorú bontással és büntetéssel, ahol kempingezőt találnak, ott bírsá­golással élnek. De feltehetően hasonló a helyzet a Balaton minden községében, hisz a me­gyei tanácsok is koordinálják elképzeléseiket. Erről dr. Kassai János, a Somogy megyei Tanács végrehajtó bizottságának titká­ra az aábbiakat mondotta: — Június közepén visszük ta­nácsülés elé a témát, koordi­­náva a többi Balaton-parti me­gyével, s célunk, hogy egysé­ges intézkedést hozzunk. Amire várunk- milyen feltételek mel­lett lehet majd lakóépületre kiadni építési engedélyt? Elő­zetes információk szerint Buda­pesthez hasonló lesz a balatoni lakásépítés, legalább 5 év hely­­ben lakás szükséges. Legalább 5 év? Ez, ami még nem biztos. Lehet, hogy több, de semmi esetre sem kevesebb.­­ Mi lesz azzal, aki műveli a telkét: szőlőt, gyümölcsöst, stb. alakított ki, de nincs épü­lete? Ő sem verheti fel a telkén a sátrat? — Nyilvánvalóan tanácsaink nem fogják a művelést akadá­lyozni, de nem is ez a rendelet célja. Az, hogy a nyaralók szá­ma csökkenjen. A telkek rend­­bentartása, az ott folyó termelés közös érdekünk. Az ellenőrök tudni fogják a teendőket. A szigorúság újabb fejlemé­nyei: több üdülőt — köztük magánpanziót — bezártak. Kozma Ferenc Se sátor, se lakókocsi Érthető szigorúság a Balaton vizének védelmében Oxigén, Nonsmog meg a többiek Próbaszivós Miatt melegebb van, annál jobban fűt Pécsi hőlég­ballonosok sikerei Jancsó-filmben is szerepelt Önköltségi áron 400 ezer forint A hatalmas gömb, alján az alig kivehető kosárral, az erő­mű felől tűnt fel, néhány percig lebegett a pogányi reptér fe­lett, majd tovább libbent a sze­lek szárnyán. Másfél kilométerrel az új sze­métteleptől délre, akácerdők övezte kis réten, a völgy aljá­ban aztán mire megtaláltam a landolás helyét, már összecso­magolták a „lufit", s rakták fel a pótkocsira. Aznap ez volt a második, amit Notheisz Antal, az MHSZ pécsi klubjának hő­légballon-pilótája kipróbált a Légrendészeti Felügyelőség biz­tosával egyetemben. Vizsgáz­tattak két hőlégballont. Notheisz Antal a nagykani­zsai Horváth Ferenccel és a nyíregyházai Végh Sándorral nemrég hazánkat képviselte az alpesi hőlégballon-versenyen. — Hogy állt össze a csapat? — Minket válogattak. Én saj­nos nem repültem, csapatkapi­tányként a technikáért voltam felelős, összetettben elsők let­tünk, a három szám összesítése alapján. Az egyes számokban két második és egy harmadik helyet szereztünk. — Miből áll egy verseny? — Az első szám a rókavadá­szat, előbb elszáll a róka — ezt kell megtalálni egy órával ké­sőbb, s minél közelebb leszáll­­ni mellette. A második , szám, hogy a versenyző a térképen előre megjelöli, hogy hol fog leszállni, s azt pontozzák, hogy ez mennyire sikerült. A harma­dik számban pedig egy óráig kell a levegőben lenni, s minél közelebb visszaszállni az indu­lási ponthoz. — Lehet irányítani egy hőlég­ballont? — Csak úgy, hogy ismeri a pi­lóta a szeleket. Aktívan nem. Felszálláskor meg lehet figyel­ni, hogy milyen magasan, mer­ről fúj a szél, s a magasság megválasztásával némiképpen befolyásolható a repülési irány. — Az előbb milyen magasan voltak? — 1600 méteren, s alattunk száz méterrel volt a kondenzá­ciós szint... — ...?­­ — Az a magasság, ahol a felhőképződés elkezdődik. — Mikor a legjobb repülni? — Enyhe szélben, reggel. Nagy melegben ugyanis sokat kell tüzelni, hogy fenn­marad­hassunk ... A hőlégballont ugyanis a meleg levegő kisebb fajsúlya emeli a magasba. Ha a külső levegő meleg, akkor jobban kell fűteni, hogy kü­lönbség legyen a gömbben lé­vő és a külső levegő sűrűsége között... A ballonanyag viszont korlátozza a felfűtés hőfokát. Az ausztriai verseny másként is jól sikerült a pécsi hőlégbal­­lonosoknak: komoly üzleti aján­latot kaptak ugyanis ballonké­szítésre. — A lufikat magunknak készí­tettük eddig is, s idehaza már másoknak is csináltunk, eddig tizennégyet. Például ami múlt­kor a Jancsó-filmben, a tv-ben szerepelt, az is Pécsett készült. Ez elsősorban a jó szabóműhe­lyünknek, s ott Leib Bálintnak köszönhető. Svájcból volt itt egy üzletkötő, s elfogadta árajánla­tunkat az ausztriai verseny után. — Mennyibe kerül egy lufi? — Magunknak önköltségi áron, kijön 400 ezerből. Ilyennel repültünk Ausztriában is. B. L. Landolás után a gondola mellett: balról Notheisz Antal, mel­lette a nagykanizsai Horváth Ferenc Fogyasztók tanácsa a Pécsi Dohány­gyárban A két legszélsőségesebb vé­lemény: csak nőknek való ci­garettákat készít a magyar do­hányipar , illetve nőknek nem készül cigaretta Magyarorszá­gon. A két vélemény, sok mással együtt a Pécsi Dohánygyár fo­gyasztói bizottságának tagjai­tól való, a gyár tavasszal meg­hívott negyven pécsit, mondjon véleményt a gyártmányokról, tegyen javaslatot. A fogyasztók tanácsáról dr. Kiss Elemérnét, a minőségel­lenőrző osztály vezetőjét kér­deztük: — Két cél vezérelt bennün­ket: az első, hogy a kereske­delemben kapható cigaretták minőségéről fogyasztói kont­rollunk is legyen, a másik pe­dig az, hogy a gyártmányfej­lesztéshez használjuk fel az észrevételeket, tanácsokat. A fogyasztói bizottság tagjai tesztlapot is kitöltöttek, ezek feldolgozásából tudjuk, hogy havonta 3­ 500 forintot fordí­tanak egészségük rongálására, s hogy egy új termékért 10—15 forintot lennének hajlandók fi­zetni. A többség megmaradna azonban eddigi kedvence mel­­­lett, de igényli annak tetsze­tősebb csomagolását. * Szinte mindenki igényli a celofános csomagolást, s a legnépsze­rűbb színeket, a zöld, a kék, a fehér, az ezüst, az arany és a fekete jelenti a dobozon. A megkérdezettek megerősí­tették azt a megfigyelést, hogy a környezetnek nemcsak a do­hányzásra való rászokásban van nagy jelentősége, hanem még abban is, hogy valaki mi­lyen típusú cigarettát szív. Pedig a dohánygyárosok mindenféle trükkökkel próbál­ják az egészséget védeni é­s a dohányfogyasztást fenntarta­ni. Ilyen például a ventillációs füstszűrő: jókora mennyiségű levegőt is beszippant a füst mellett a dohányos, hogy a káros anyagok felhíguljanak. Bár a megkérdezettek nagy ré­sze egy cigaretta egészségvédő hatását egyáltalán nem tartja fontosnak: az ár, a minőség, a szép csomagolás, az éghe­­tőség általában magasabb pontszámot —nagyobb fontos­ságot kapott. A káros szenvedélyt kompen­zálandó a megkérdezettek jó része ily neveket adna egy új cigarettának: Hölgyfüst, Oxi­gén, Vitamin, Antinikotin, Non­smog, Filtersztár, Füstike — ha már a cigi nem, a neve legalább védje egészségét... A fogyasztói bizottság pró­baszívásokat is végez a meg­lévő és a gyártásba tervezett cigikről — s szó van arról, hogy a Pannónia Sörgyár is csatlakozik a fogyasztói ta­nácshoz, üdítőitalainak bene­vezésével. B. L.

Next