Dunántúli Napló, 1983. június (40. évfolyam, 150-179. szám)
1983-06-13 / 162. szám
„Foghíjpótlás" a pécsi utcasarkon Újabb foghíjtelkek várnak beépítőkre A pécsi foghíjügy — hosszas vajúdás után — kimozdult a holtpontról. Két bizonyíték erre: több mint egy esztendeje épület áll a Jókai utca és a Teréz utca sarkára csupán néhány hónapon múlik, hogy elkészüljön a Bem utca 24. számú új ház építése. A hosszú vajúdásról és az utána kezdődött fellendülésről D. Lugosi Ágnes, a városi tanács építési és közlekedési osztálya belvárosi rekonstrukciós csoportjának az előadójával beszéltünk: —■ Meg kellett várni, amíg elkészült a belváros általános rendezési terve, ami kijelölte a beépítési helyeket, javaslatot téve, egyúttal a beépítés módjára is. Erről intézkedett a miniszteri munkaprogram is és a foghíjbeépítéseknek lendületet adott a tartós használatbaadás lehetősége. T. i. ezzel nyílt mód a magánerő bevonására. Ugyanis az idők folyamán keletkezett pécsi foghíjak többségére az volt a jellemző, hogy állami telkek voltak, s az állami erő felhasználása a tervezett beépítést illetően nem mindig kecsegtetett sikerrel. Sőt! Akárhány kezdeményezés az anyaiakon bukott meg, a foghíjbeépítésre vállalkozó vállalatok, intézmények kénytelenek voltak belátni, hogy a szándék pénz nélkül mit sem ér. A tanács tavaly év elején hirdetett meg először foghíjtelkeket, a harmincnál több vállalatnak, intézménynek küldték meg a nem túl gazdag kínálatot. Pl. a Bem utca 24-et, a Kazinczy utca — Perczel utca sarki telket, a Kossuth Lajos utca 75-öt (akkor még épületrészek álltak rajta), az Anna utca 41 -et, az István tér 3-at. . . Elsősorban társasház-jellegű beépítésre gondoltak és bizonyos vállalati garanciavállalásra is számítottak. S hogy kik építhetnek? Akik Pécsett laknak, nincs lakásuk, de van érvényes lakásigénylésük. Bármily meglepő: nem volt tülekedés. Egy telek — egy jelentkező. Nem volt tehát gond az odaítélés körül, nem kellett versenytárgyalást tartani a legkedvezőbb ajánlat megismerése érdekében. A Bem utca 24-re pl. nem is volt jelentkező, s hogy mégis épül ott valami, az annak tulajdonítható, hogy volt egy agilis kezdeményező, s hogy társként jelentkezett a Kereskedelmi Kamara. Most újabb foghíjtelkek beépítésére fog majd vállalkozókat keresni a város (jelen írásunk még csak előzetes tájékoztatás, s ne tekintse senki felhívásnak a keringőre). Íme néhány a várható kínálatból: Rákóczi út 49. — elvileg irodaháznak szánják, Kossuth Lajos utca 46. —elfogadott szolgáltatóház-program van ide, de erősen kétséges a kiszemelt cég vállalkozási lehetősége; Mátyás király utca Zrínyi utca közti öszszekötő telek — társasház-beépítésre alkalmas; Déryné utca 22. — még félig magántulajdonban van, hiszen a rajta volt ház is vegves tulajdonú volt. Lehet, hogy „áruba bocsátják" a Rákóczi úton a Zsolnay- Mattyasovszky ház melletti területet — a hatalmas tűzfalak valami befejezés után kiáltanak. A Rákóczi út 33—35—37. esetében két éven át a csaknembizonyosság élt. Most más irányú tárgyalásokat kezdett a város. Az Alkotmány utca 8-at is meghirdették volna, ha nem kelt volna el időközben — magánpanziót fognak ott építeni, s hamarosan el is kezdik a munkát. Úgy tűnik tehát, hogy most már rövidebb lesz a foghíjtelkek átfutási ideje. H. I. Befejezés előtt a Bem u. 24. számú foghíj beépítése Játékterem a bajai főtéren Baja főterén megnyílt egy játékterem: a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat nyolc rendkívül izgalmas, olasz és angol gyártmányú elektromos játékgépet, s egy pénztárat állított fel, s ezzel Dél- Magyarország első önálló játéktermét nyitotta meg a napokban. Érdekes összehasonlítás: néhány világvárosban, így Londonban, Párizsban egy-egy játékterem mindössze kétszer akkora, mint a bajai. A 2003-as alól nincs kivétel Ez év március 3-án látott napvilágot az a rendelkezés, mely a balatoni telkekre vonatkozik. A 2003-as számot viselő parancs — hiszen kivételt nem ismer — nemzeti kincsünk, a magyar tenger védelmét szolgálja. Tartalma közismert: üdülőterületen több építési engedélyt meghatározatlan ideig nem adnak. Balaton-parti portyánk során érdekes kép fogadott: szinte mindenütt lázas építkezés folyik. Bárdos János, a balatonkeresztúri tanács elnöke szerint ez az utolsó lehetőségek kihasználása: aki március előtt kapott építési engedélyt, igyekszik befejezni a kivitelezést. — Nemrégiben vettem részt egy regionális tanácskozáson — mondotta. — Balatonfüreden, az ÉVM illetékesei adtak tájékoztatást az érintett tanácsok vezetői számára. A kérdés az volt, hogy miként értelmezzük a kormány intézkedését. Ott fogalmazódott meg végre egy olyan rendelkezés, ami egyértelmű, s felmentést nem ad. — Tehát kiskapu nincs ... — Nem is lehet, hiszen a cél: a Balaton megterhelését megállítani. A korábban gombamódra szaporodó nyaralók közműellátottsága nem biztosított, s a környezetvédelmi, higiéniai kérdések miatt megálljt kellett parancsolni. — A telektulajdonos hogyan hasznosíthatja telkét? — Sehogy. Türelemmel várnia kell, amíg a tilalom feloldódik. Semmiféle sátorozást, vadkempingezést nem engedünk. Még lakókocsit sem vihet a tulajdonos saját telkére, hogy ott nyaraljon! Legalábbis mi — a szentgyörgyi és a keresztúri tanácsok közös közigazgatási szerve — ezt ma így határoztuk meg. Természetesen álláspontunk hézagpótló: várjuk a megyei tanács ide vonatkozó tanácsrendeletét, ugyanis tanácsrendelet fog a kérdésben dönteni. Bárdos János még elmondotta, hogy a két tanács közös építési hatóságának emberei szombat-vasárnap járják a vidéket, Balatonmáriától Berényig. Ahol engedély nélküli építkezést találnak, ott szigorú bontással és büntetéssel, ahol kempingezőt találnak, ott bírságolással élnek. De feltehetően hasonló a helyzet a Balaton minden községében, hisz a megyei tanácsok is koordinálják elképzeléseiket. Erről dr. Kassai János, a Somogy megyei Tanács végrehajtó bizottságának titkára az aábbiakat mondotta: — Június közepén visszük tanácsülés elé a témát, koordináva a többi Balaton-parti megyével, s célunk, hogy egységes intézkedést hozzunk. Amire várunk- milyen feltételek mellett lehet majd lakóépületre kiadni építési engedélyt? Előzetes információk szerint Budapesthez hasonló lesz a balatoni lakásépítés, legalább 5 év helyben lakás szükséges. Legalább 5 év? Ez, ami még nem biztos. Lehet, hogy több, de semmi esetre sem kevesebb. Mi lesz azzal, aki műveli a telkét: szőlőt, gyümölcsöst, stb. alakított ki, de nincs épülete? Ő sem verheti fel a telkén a sátrat? — Nyilvánvalóan tanácsaink nem fogják a művelést akadályozni, de nem is ez a rendelet célja. Az, hogy a nyaralók száma csökkenjen. A telkek rendbentartása, az ott folyó termelés közös érdekünk. Az ellenőrök tudni fogják a teendőket. A szigorúság újabb fejleményei: több üdülőt — köztük magánpanziót — bezártak. Kozma Ferenc Se sátor, se lakókocsi Érthető szigorúság a Balaton vizének védelmében Oxigén, Nonsmog meg a többiek Próbaszivós Miatt melegebb van, annál jobban fűt Pécsi hőlégballonosok sikerei Jancsó-filmben is szerepelt Önköltségi áron 400 ezer forint A hatalmas gömb, alján az alig kivehető kosárral, az erőmű felől tűnt fel, néhány percig lebegett a pogányi reptér felett, majd tovább libbent a szelek szárnyán. Másfél kilométerrel az új szemétteleptől délre, akácerdők övezte kis réten, a völgy aljában aztán mire megtaláltam a landolás helyét, már összecsomagolták a „lufit", s rakták fel a pótkocsira. Aznap ez volt a második, amit Notheisz Antal, az MHSZ pécsi klubjának hőlégballon-pilótája kipróbált a Légrendészeti Felügyelőség biztosával egyetemben. Vizsgáztattak két hőlégballont. Notheisz Antal a nagykanizsai Horváth Ferenccel és a nyíregyházai Végh Sándorral nemrég hazánkat képviselte az alpesi hőlégballon-versenyen. — Hogy állt össze a csapat? — Minket válogattak. Én sajnos nem repültem, csapatkapitányként a technikáért voltam felelős, összetettben elsők lettünk, a három szám összesítése alapján. Az egyes számokban két második és egy harmadik helyet szereztünk. — Miből áll egy verseny? — Az első szám a rókavadászat, előbb elszáll a róka — ezt kell megtalálni egy órával később, s minél közelebb leszállni mellette. A második , szám, hogy a versenyző a térképen előre megjelöli, hogy hol fog leszállni, s azt pontozzák, hogy ez mennyire sikerült. A harmadik számban pedig egy óráig kell a levegőben lenni, s minél közelebb visszaszállni az indulási ponthoz. — Lehet irányítani egy hőlégballont? — Csak úgy, hogy ismeri a pilóta a szeleket. Aktívan nem. Felszálláskor meg lehet figyelni, hogy milyen magasan, merről fúj a szél, s a magasság megválasztásával némiképpen befolyásolható a repülési irány. — Az előbb milyen magasan voltak? — 1600 méteren, s alattunk száz méterrel volt a kondenzációs szint... — ...? — Az a magasság, ahol a felhőképződés elkezdődik. — Mikor a legjobb repülni? — Enyhe szélben, reggel. Nagy melegben ugyanis sokat kell tüzelni, hogy fennmaradhassunk ... A hőlégballont ugyanis a meleg levegő kisebb fajsúlya emeli a magasba. Ha a külső levegő meleg, akkor jobban kell fűteni, hogy különbség legyen a gömbben lévő és a külső levegő sűrűsége között... A ballonanyag viszont korlátozza a felfűtés hőfokát. Az ausztriai verseny másként is jól sikerült a pécsi hőlégballonosoknak: komoly üzleti ajánlatot kaptak ugyanis ballonkészítésre. — A lufikat magunknak készítettük eddig is, s idehaza már másoknak is csináltunk, eddig tizennégyet. Például ami múltkor a Jancsó-filmben, a tv-ben szerepelt, az is Pécsett készült. Ez elsősorban a jó szabóműhelyünknek, s ott Leib Bálintnak köszönhető. Svájcból volt itt egy üzletkötő, s elfogadta árajánlatunkat az ausztriai verseny után. — Mennyibe kerül egy lufi? — Magunknak önköltségi áron, kijön 400 ezerből. Ilyennel repültünk Ausztriában is. B. L. Landolás után a gondola mellett: balról Notheisz Antal, mellette a nagykanizsai Horváth Ferenc Fogyasztók tanácsa a Pécsi Dohánygyárban A két legszélsőségesebb vélemény: csak nőknek való cigarettákat készít a magyar dohányipar , illetve nőknek nem készül cigaretta Magyarországon. A két vélemény, sok mással együtt a Pécsi Dohánygyár fogyasztói bizottságának tagjaitól való, a gyár tavasszal meghívott negyven pécsit, mondjon véleményt a gyártmányokról, tegyen javaslatot. A fogyasztók tanácsáról dr. Kiss Elemérnét, a minőségellenőrző osztály vezetőjét kérdeztük: — Két cél vezérelt bennünket: az első, hogy a kereskedelemben kapható cigaretták minőségéről fogyasztói kontrollunk is legyen, a másik pedig az, hogy a gyártmányfejlesztéshez használjuk fel az észrevételeket, tanácsokat. A fogyasztói bizottság tagjai tesztlapot is kitöltöttek, ezek feldolgozásából tudjuk, hogy havonta 3 500 forintot fordítanak egészségük rongálására, s hogy egy új termékért 10—15 forintot lennének hajlandók fizetni. A többség megmaradna azonban eddigi kedvence mellett, de igényli annak tetszetősebb csomagolását. * Szinte mindenki igényli a celofános csomagolást, s a legnépszerűbb színeket, a zöld, a kék, a fehér, az ezüst, az arany és a fekete jelenti a dobozon. A megkérdezettek megerősítették azt a megfigyelést, hogy a környezetnek nemcsak a dohányzásra való rászokásban van nagy jelentősége, hanem még abban is, hogy valaki milyen típusú cigarettát szív. Pedig a dohánygyárosok mindenféle trükkökkel próbálják az egészséget védeni és a dohányfogyasztást fenntartani. Ilyen például a ventillációs füstszűrő: jókora mennyiségű levegőt is beszippant a füst mellett a dohányos, hogy a káros anyagok felhíguljanak. Bár a megkérdezettek nagy része egy cigaretta egészségvédő hatását egyáltalán nem tartja fontosnak: az ár, a minőség, a szép csomagolás, az éghetőség általában magasabb pontszámot —nagyobb fontosságot kapott. A káros szenvedélyt kompenzálandó a megkérdezettek jó része ily neveket adna egy új cigarettának: Hölgyfüst, Oxigén, Vitamin, Antinikotin, Nonsmog, Filtersztár, Füstike — ha már a cigi nem, a neve legalább védje egészségét... A fogyasztói bizottság próbaszívásokat is végez a meglévő és a gyártásba tervezett cigikről — s szó van arról, hogy a Pannónia Sörgyár is csatlakozik a fogyasztói tanácshoz, üdítőitalainak benevezésével. B. L.