Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)

1983-07-28 / 207. szám

1983. július 28., csütörtök Jafacs? Miért hiánycikk a fürdőkád? Késik egy beruházás Tizenkét színben gyártják Kecskeméti kádban fürdenek az egyiptomiak Hiánycikk a fürdőkád. Az egyre épülő családi házakba különösen nehéz beszerezni, hiszen az ilyen beszerzés mögött nem áll vállalati, hivatali szervezet. Miért hiánycikk? — ezzel a kérdéssel kerestük Terebi Józsefet, a Kecskeméti Zománc- és Kádgyár termelési osztályának vezetőjét. Előbb azonban néhány szót a gyárról: 1907-ben alapították Kecskeméti Vasöntöde és Gépgyár Részvénytársaság néven. Ma évente 200 000 kádat gyártanak. A szocialista országok közül Csehszlovákiába, a dollárelszámolású államok közül pedig Közel-Keletre, elsősorban Egyiptomba szállítanak kecskeméti fürdőkádat, aztán Szíria Jordánia következik az „arab sorban". Idén 20 000 kádat exportálnak, s ez a termelésüknek mintegy a tizede. — Lényegében mi a fürdőkádhiány oka? — Tavaly új beruházást kellet volna befejeznünk, ami azonban elhúzódott, mintegy háromnegyed évet késett. Eddigi gépsoraink pedig már nem képesek annyit termelni, amenynyi a kereskedelem igénye. Ez a beruházás viszont 407 milliós és 20—30 000 új fürdőkádat jelent, vagyis a teljes üzembelépés után évi negyedmillió kádat gyárthatunk majd az elkövetkezendő években. De nemcsak késett a beruházás, hanem amikor már megkezdődött az építkezés, szerelés, akkor az is ■hátráltatta a munkát. Ráadásul a belföldi igények tovább nőttek. Nemcsak a lakásépítés, hanem a régi házak, lakások korszerűsítése miatt is. — Végül is mi a pillanatnyi helyzet? — Júniusban már hatezer káddal többet szállíthattunk a piacra. Vagyis abban a hónapiban 17000 kádat gyártottunk, ebből több mint 13 000 a belföldi, a többi a külföldi piacra került. — Milyen a mai fürdőkáddivat? — Fontos kérdés ez a gyártásfejlesztésben és gyártásvezetésben természetesen. A tavaly bemutatott formatervezett fürdőkádakat már gyártjuk is. Vagyis 120—600 F-es típust termelünk többek között. Ez annyit jelent, hogy a kád 5 centivel szélesebb, vagyis 75 centi szélességű. Természetesen ezek még nem nászutaskádak, nem kétszemélyesek. Külföldön ugyanis már gyártanak úgynevezett nászutaskádat is, köralakban például a műanyagból. Idén újragyártottuk a huszonötös fürdőkádat, ami 125 centi hosszú és a lakásfelújítások, korszerűsítések alkalmából keletkezett iránta az igény. Az „F”betű annyit jelent hogy formatervezett, vagyis középtől a láb felé kissé szűkül. — A színek divatja? — Tizenkét színben gyártunk. Legdivatosabb a mohazöld, a tejeskávé és a pezsgőszín. Úgy tűnik, hogy a gépkocsiszínekkel azonos a fürdőkádszínek divatja. Ismét veszik a hagyományos pasztellszíneket, a kéket zöldet, sárgát. Aztán a sötétek: négerbarna, sötétzöld. — Az alapkérdés természetesen: lesz-e elegendő? — Folyamatosan felszámoljuk a hiányát, még ebben az évben. F. D. A felvételi eredmények gyorsmérlege A hazai felsőoktatási intézményekbe július 22-ig 14 933 hallgatót vettek fel, e helyekre 34 432-en nyújtották be kérelmüket — tájékoztatták az MTI munkatársát a Művelődési Minisztériumban. Az összes felvettek közül 6028-an egyetemeken, 4287-en pedagógusképző intézményekben, 4618-an pedig egyéb főiskolákon kezdhetik meg ősztől tanulmányaikat. A jelentkezettek és a felvettek aránya intézménytípusonként a következőképpen alakult: a tudományegyetemekre 2,6-szeres, a műszaki egyetemekre 1,8-szeres, az agrártudományi egyetemekre 2,4-szeres, az orvostudományi egyetemekre 2,7-szeres, a tanárképző főiskolákra 2,3-szeres, a tanítóképző főiskolákra és az óvónőképzőkbe kétszeres, egyéb felsőoktatási intézményekbe 2,4-szeres volt a túljelentkezés. Ezeken az arányokon a fellebbezési kérelmek elbírálása nyomán (augusztus közepén) megszülető döntések, valamint a szegedi Juhász Gyula és az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán meghirdetett pótfelvételik eredményei módosítani fognak. Dunántúli naplók Kényelmes, új otthon a keramikusoknak Folytatódik a siklósi kolostor átalakítása Jó ütemben folynak Siklóson az egykori ferences kolostor átalakításának munkálatai: az Országos Műemlékfelügyelőség által helyreállított épületben a Művészeti Alap és a Baranya megyei Tanács kerámia alkotóházat, illetve nyári kerámiaszimpoziont működtet. 1969-ben kezdte meg itt működését eleinte rövidebb, majd hosszabb időtartamban a művésztelep, de csak nyáron tudtak dolgozni a művészek, és a szállásuk sem helyben volt. Az épületátalakítás után — az építészeti terveket Komjáthyné Kremicsán Ilona készítette, belsőépítész Uherkovics Ágnes — egész évben otthont tud adni a művészeknek: ősztől tavaszig nyolc, a nyári, szimpozion időszakban tizenhat keramikusnak. Ismét itt lesz a Siklósi Alkotótelepek irodája. Ez a beruházás azért is igen jelentős, mert mióta a mérgezés veszélye miatt a mázas étkezési kerámia árusítását megtiltották, hiányzik a piacról az egyedi tervezésű edény — megfelelő kemence nem lévén. Itt most 1200 fok felett működő kemencéket is üzembe helyeznek, lehetőség lesz tehát ilyen használati kerámiák — edények, épületdíszek, kerámiaplasztikák — előállítására. Az 1976-ban kezdődött feltáró, tervező, építő munka mostanra szép, már látványos eredményeket produkált. Az udvaron kisebb gázfűtésű kemencéket építenek, a Perényi bástya alatt szabadtéri kiállítás kap helyet. Újabb pincerészeket tártak fel, itt elsősorban az anyagot tárolják: innen teherlift szállítja fel a földszinti kemencékhez és az első emeleti műhelyekbe. Az első emeleten kapnak helyet az irodák, a második pedig a lakószint lesz. A hófehér falak és a barnára pácolt ajtók és ablakok máris meghitt hangulatot kölcsönöznek a szobáknak. Két apartmant alakítottak ki közös konyhával, és hét, egyenkint kétágyas szobát. Melegítő konyha, ebédlő,klubszoba és könyvtár szolgálja majd a lakók kényelmét. Az egyedi tervezésű bútorokat a Mezőtúri Faipari Szövetkezet készíti. A tervek szerint 1984. április 1-én kezdődik a próbaüzem: májusban, júniusban és júliusban a kerámiaszimpozionra érkezők a Baranya megyei Tanács vendégei lesznek, míg augusztustól a Művészeti Alap adja ki a műhelyeket — a más alkotóházakban szokásos rendszer szerint. G. T. A Mecsekvidéke Takarékszövetkezet tevékenységét vitatta meg többek között tegnapi ülésén a Fogyasztási Szövetkezetek Baranya megyei Szövetségének elnöksége. A Mecsekvidéke Takarékszövetkezet igazgatóságának beszámolóját Papp László elnök terjesztette az ülés elé. A takarékszövetkezet 1976- ban alakult a mecseknádasdi és az olaszi takarékszövetkezet egyesülésével. Működési területe jelenleg 25 községre terjed ki, s a közeljövőben Pécs- Vasas területén is fiókot nyitnak. A szövetkezeti tagok létszáma az egyesülés óta 6556-ról 7867-re emelkedett. A betétállomány 1975-ben 75 560 000 forint volt, tavaly év végén pedig elérte a 156 millió forintot. A kölcsönök összege 1975-ben 19 288 000 forint, 1982-ben 21 808 000 volt, s ez a takarékszövetkezetek között a 4. helyet jelentette a megyében. A szövetkezet egységei között viszonylag nagyok a betét- és kölcsönállomány eltérései. A legnagyobb betétállománnyal az olaszi kirendeltség rendelkezik, s ez a jól működő helyi termelőszövetkezetnek és a nagymérvű háztáji állattartásnak köszönhető. Ennek ellenére minden egysége rentábilis a Mecsekvidéke Takarékszövetkezetnek. Tavaly 3,5 százalékkal növekedett a betét- és kölcsönforgalmuk az előző évhez viszonyítva, s a kölcsönalappal és kölcsönkerettel, valamint a létszámmal való ésszerű gazdálkodás révén a megye 2. leggazdaságosabb takarékszövetkezetének bizonyultak. Továbbra is a betétállomány tervszerű növelését tartják legfontosabb feladatuknak, hiszen ez a hatékony gazdálkodás legfontosabb feltétele, mindemellett törekednek a tagság termelési és áruvásárlási kölcsönigényeinek maradéktalan kielégítésére is. Az alaptevékenység mellett eredményesen fejlesztik a kiegészítő tevékenységet is: tavaly 20 százalékkal növelték az előző évihez viszonyítva biztosítási díjbevételüket, emelkedett a mezőgazdasági termékek árának kifizetési aránya is. Újabb három egységükben kezdték meg az idén a könyvárusítást. A takarékszövetkezet terveiben szerepel többek között az ifjúsági takarékbetét népszerűsítése területükön, s társasutazások, üdülések szervezésével rövid időn belül megkezdik az idegenforgalmi tevékenységet is. B. Zs: Növekedett a tagok száma, több a betétállomány Társasutazásokat is szerveznek 50 C-fok a panelelemek között Épülnek az új lakások Az utóbbi hetekben még éjjel is 28—30 C-fok a meleg a pécsi panellakásokban. Éjszakai rekordot, 33 fokot mért Lahti utcai lakásában Márkus Gyula BKV-autódarus. Ennek majdnem dupláját érzik a nappali műszakban 12 órát dolgozó panelszerelők. Július 27-én 9 órakor, három órával a műszakkezdés után legalább 40 fok volt a siklósi városrész ötös építési területén, a Málomi úti gyümölcsös helyén készülő tízemeletes fogadószintjén. A beton falfelületek között az alig rezdülő levegő kora délutánra 45—50 fokosra forrósodott fel. — Mintha katlanban főnénk. — Ez az első mondata a 23 éves Fábián Tibor szerelőnek, majd így folytatja: A beton, a vasrész valósággal tüzel. Délutánra minket is kimerít a forróság, ezért 5—10 perces pihenőket iktatunk be, de este hatig behozzuk a kiesést. Nemrég, bevallom katonásan, nem bírtam tovább és szabadságot vettem ki. Kovács István két évvel idősebb tőle, a 43 méter magas darut kezeli. A vezetőfülkében „mindössze" 35—40 fokos a hőség. — Amit lehet kinyitok, mégis úgy érzem, mintha üvegházba zártak volna. Sose lestem ennyit az eget, hogy lesz-e szél, vagy eső. Ez a toronydaru beáll szélirányba, hogy ne dőljön meg. De idén csak múlt vasárnap jelezte először, hogy milyen irányból jött a vihar. Három daru mozgatja az elemeket, köztük a legsúlyosabbakat, az egyenként öttonnás belső falakat a málomi és a megyeri szőlőhegy szomszédságában. Ha zavartalan az anyagellátás, akkor egy daru nappal 20—25, éjjel legalább 50 panelt tesz a helyére és ilyen tempóval a nyolc fős szerelőbrigád 5—6 hét alatt felhúz egy tízemeletest. — De ha késik a fürdőszoba az erkély, a sóder és a beton — jegyzi meg Fábián Tibor — akkor két hónapig is eltart a munka, mint a mellettünk magasodó barna tízemeletes esetében. Emiatt havonta egy-kétszer kénytelenek vagyunk bizonyos időre leállni és ekkor egyéb, például kubikmunkára osztják be a panelosokat. S ez nem mindegy, mert teljesítményben szerelünk. Rámutat az egyik ötszintesre, ahol több erkélyből hiányzik a tok, amit utólag raknak be keserves többletmunkával. Szerinte ez is arra vezethető vissza, hogy a panelüzemben kevés a munkás, akik nem győzik az elemek gyártását. Az ötös építési terület általunk felkeresett részében, a Málomi út és a Sarohin tábornok útja találkozásában, ahol tavaly ősszel fogtak a munkába, 6 öt- és 2 tízszintes panelváz már áll, 2—2 öt-,illetve tízszintest most építenek. Az egyik ötszintes épületben Müller István kőműves irányításával püspökladányi építőtáborozó szakmunkástanulók végzik a belső munkákat. A kánikula őket sem kíméli, vizes rajtuk az ing. Az épület alatt öt méter mélyen, a közműalagútban ősziesen hűvös a levegő. A „fentiek” az étkezési szünetet legszívesebben itt töltik. A málomi út mentén, ahol tegnap Kató Ince pályaépítő brigádja a darupályát hosszabbította meg, még idén több mint száz lakásba beköltözhetnek a lakók. Csuti J. Az anyagellátás itt sem tökéletes Zakupszky Ernő és brigádja a harkányi út mellett épít négyemeletes panelházakat ..1 bácsi Breák-Nifres emberek Kacsóh Pongrác Nemrég a kezembe került az iskolai karénektanítás pedagógiájáról még 1910-ben megjelent, ma is sok időszerű elméleti és gyakorlati kérdést tartalmazó munka. Szerzője: Kacsóh Pongrác dr. „bölcsészettudor, áll. főreáliskolai igazgató, okleveles énektanító, az Orsz. Énektanítóképző Tanfolyamon az énekpedagógia előadója és vizsgáló tanára, zeneszerző." Ez a magát csak utolsósorban „zeneszerző"-nek valló író elsőrendűen tanárnak érezte magát, hisz a kolozsvári egyetemen 1897-ben nemcsak bölcsészettudori, hanem matematika-fizika szakos tanári oklevelet is szerzett. Nevét mégsem tudományos művei, a Magyar Figyelőben, az Új Életben és a Zenevilágban megjelent cikkei fémjelzik, hanem a János vitéz fülbemászó, behízelgő zenéjével vívta ki magának a hírnevet. E stilizált, népies elemeket a múlt századi klasszikus operett stílusába átültető alkotásával országos sikert ért el. Kacsóh Pongrác, ez a székelyföldi származék egyszerre az első komponisták sorába emelkedett. A Budapesti Hírlap kritikusa így nyilatkozott a fiatal zeneszerző első színpadi művéről: „Ebben a muzsikában a mi népdalaink lelke zeng, a legfejlettebb zenei formákban és szeplőtlen tisztasággal . . .” A sikerben osztozott Heltai Jenő, aki Petőfi tizenkét szótagos soraiból szőtt színes, rokokó hangulatú pásztordalokat. Bakonyi Károlyt pedig a daljáték három felvonásának írásáért dicsérték. Kitűnő volt a színészgárda is. Fedák Sári (Zsazsa) Kukorica Jancsit alakította, aki ebben a szerepében nemcsak gyújtott, de meg is hatott. Medgyaszay Vilma (Mimi) igazi lírai átéléssel énekelte Iluska dalát. „Ez a sugárszép szőke leány — írja az egyik kritikus — azok közül a ritka színpadi jelenségek közül való, akiket azonnal megérez a közönség, és többé nem bocsát el a szeme elől." Valóban, a falu romantikáját szebben, egyszerűbben, megkapóbban még nem dalolták el soha színpadon, mint Kacsóh Pongrác zenéjével, Heltai Jenő verseivel. Különösen a rózsadal hatott szívbe markolóan a közönségre. És a János vitéz elindult diadalútjára. Csak a Király Színházban 689-szer adták elő, majd a Nemzeti Színház következett Fedák Sárival, később Jávor Pállal, Iluska szerepében Nagy Izabella, később Dayka Margit tűnt ki. 1931-ben Buttykay Ákos operává dolgozta át a János vitézt, amelynek előadása addigra túlhaladta már az ezrediket is. A színészek játékukban valósággal átforrósodtak a nézőtérrel, s jelenetről jelenetre vitte, hajtotta őket a siker, a közönség harsogó követelése: „Hogy volt!... Hogy volt!" Mindenki könnyezve, nevetve, gyönyörűséggel szívta magába Petőfi Sándor megelevenedett meséjét. A János vitéz keletkezésének, kibontakozásának, sikerének és néha-néha felbukkanó tévelygésének történetét Bókay János regényszerűen írta meg: Egy rózsaszál szebben beszél ... címmel. Hadd idézzük a regényíró véleményét is: „A János vitézt a maga nemében páratlan kis remekműnek tartom. A gyémántok értéke nem mindig a nagyságuktól függ, hanem a fényüktől is: a János vitéz apró, kicsi gyémánt, de a fénye hibátlan, tiszta, hófehér.” A százhúsz évvel ezelőtt született és ötvenéves korában az élők sorából eltávozott kiváló zeneszerző és pedagógus előtt hajtsuk meg mi is az elismerés zászlaját, és a hatvan évvel ezelőtt elhunyt Kacsóh Pongrác sírjára helyezzünk el egy, a szívünk melegéből tépett rózsaszálat! Tóth István dr.