Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)
1983-09-25 / 265. szám
Pécsiek, baranyaiak a rádióban... Breitner Tamás vezényel 26- án 10.35 és 15.05-kor a Kossuth rádióban és októben 1-én 16 órakor a 3. műsorban. 27- én, kedden 21.15-kor a Kossuth rádióban hallható László Lajos ,,Nézsai szőttes” c. műsora. 28- án, szerdán 15.05-kor a Kossuth rádió „Ormánsági népdalok" c. összeállításában Tihanyi József is énekel, akit hallhatunk még 29-én 15.35-kor is a 3. műsorban. 29- én, csütörtökön 13.20-kor a Petőfi rádióban a pécsi Kodály Zoltán Gimnázium leánykara énekel, vezényel Kertész Attila. Október 1-én, szombaton 9.15-kor a Kossuth rádió „Színes népi muzsika" c. összeállításában a mohácsi Bojtár László egy feldolgozása is elhangzik. Sorokban Ma, vasárnap 14 órától Lovasparádét rendeznek üszögpusztán. Ma 17 órakor a DOSZSO „Harmincévesek klubjáéban: Vallomások a beat-nemzedékről. 27-én kedden 18 és 20 órakor az Ifjúsági Házban „Növekszik a csoport” címmel Földes László (Hobo) előadóestje kezdődik, közreműködik a Hobo Blues Band. 27-én, kedden 19 órakor a Négyen éjfélkor c. bohózatot mutatják be a görcsönyi Nevelési Központban a Pécsi Nemzeti Színház művészei. 29- én, csütörtökön 17 órakor nyílik Garabóczy Ágnes kiállítása a Képcsarnok Ferenczytermében. 30- án, pénteken 18 órától táncházat rendeznek a DOK , ZSO-ban, muzsikál a Méta együttes. ■—" Bundaexport Útnak indították az első bundaszállítmányokat Nyugat- Európa és a tengerentúl országaiba a Pannónia Szőrmeké- Iszítő, Szőrmekonfekció és -kereskedelmi Vállalat kunszent- mártoni gyárából. A vadbőr-, irha- és panofixkabátok, -dzsekik, -mellények a legváltozatosabb fazonban készültek. A kabátoknál a maxi méret az uralkodó, a sportos dzsekiknél viszont a karcsúsított, kapucniéval ellátott modellek a legkeresettebbek. Az idei slágernek az alig egyéves bárány bőréiből készülő, lágy tapintású és pehelykönnyű, úgynevezett Yearling-bunda ígérkezik. I Kétmillió hajóutas a Balatonon A MAHART Balatoni üzemigazgatóságának tájékoztatása szerint a hét középért a balatoni hajók fedélzetükre vették az idei kétmilliomodik utast. A hajók és a négy komp eddigi forgalmi adataiból arra következtetnek, hogy a terelőbe vonulásig a balatoni hajók és kompok az idén együttesen megközelítően négymillió utast szállítanak. Szépítőszerek jégkorszakból Úgy látszik, a korai jégkorzak emberei fontosnak tartoták az arc kikészítését. Erről taúskodnak azok az archeológiai esetek, amelyeket az ázsiai Kazah Szovjet Szocialista Köztáraság északi részén az Isimentén 18 sírdombban találtak, sírokban, amelyek mind női íroknak bizonyultak, kerámia vegcséket és púderdobozokramlékeztető edényeket fedeztek el, kék, piros, sárga és barna sorral. A „kozmetikai szerek”annak ellenére, hogy két és félezredig feküdtek a föld alatt, ám megmaradtak. magazin fi rekorder: City Az ügető jubileumai 1883-ban a virágzásnak indult Budapest új, világvárosi színfolttal gyarapodott: megrendezték az első modern ügetőversenyt a Kerepesi úti Tattersallban, a Keleti pályaudvar mellett. 1883. május 17-ét, a megnyitó napját hosszas munka előzte meg. Pulay Kornél vezetésével már 1877-ben megalakult a Lótenyésztés Minőségének Emelésére Alakult Részvénytársaság, amelyet általában csak „hosszúnevű társaság” néven emlegettek. A megnyitó napra 750 méter kerületű, az akkori viszonyok szerint „csinos és szakszerű” pálya, tribünök várták a nagyközönséget a mai Kerepesi út 7. szám alatti telepen. A legelső versenynap futamaira a lovak nagyobb része Bécsből jött, de voltak amerikai és orlov ügetők is. A „hoszszúnevű társaság” is kiállította a maga versenyzőit. A nagy közönségsiker a magas színvonal eredménye volt, és óriási lendületet adott a hazai ügetőversenyzésnek. Már a következő esztendőben, 1884-ben kiírták a Magyar ügető Derbyt. Az együttműködés az osztrák versenyüzemmel mintaszerű volt. A millennium éveit megelőzően már szűknek bizonyult a tattersalli pálya: a városliget háta mögötti részt kérték a kormányzattól. Ez lett a második ügetőpálya, amelyen sok jó magyar ügető futott, közülük magasan kiemelkedett és Amerikába is eljutott Baku. Az első világháború végén, a monarchia szétesését követően átmenetileg meglazult az addig szoros osztrák kapcsolat. A 20-as évek végén a vezetőség újabb pálya létesítését kérte a fővárostól, a kinőtt Erzsébet királyné úti helyett felépítették a mai ügetőversenypályát, amely 1933. augusztus 31-én, tehát 50 éve nyílt meg. Az új versenypálya korának legszebb sportstadionja volt. Budapesten legelőször itt, a megnyitó napon rendeztek villanyfényes versenyeket. 1945 nyarán újból megindult az ügetőversenyzés. Azóta is folyamatosan és egyre javuló minőségben folyik, egyre jobb lovakat tenyésztenek ügetőméneseink. A rádiházi tenyésztésű CITY 1:18,3-as idejével 1980- ban máig is fennálló pályarekordot futott. Azóta egyre nő az 1:20-on belüli rekordot ügető lovaink száma, és az általános színvonal is nagymértékben emelkedik, csakúgy, mint a látogatottság, az érdeklődés. Humor — Hány cigarettát szív naponta? — Az attól függ doktor úr, hány ismerőssel találkozom. — Főúr, ez a sült nagyon kemény! — Akkor kicserélem önnek gombás rostélyosra. — Csakhogy én már beleettem a sültbe ... — Nem tesz semmit, a gombás rostélyosba is beleettek. * — Bácsi, tessék megvárni, el tetszett veszteni a pénztárcáját! — Köszönöm kisfiam, más nem lett volna ilyen rendes, biztosan megtartotta volna! — De minek bácsi, amikor üres? Hanákék zongorát vettek. — Mit gondolsz, Mozart vagy Smetana mellszobrát tegyem a zongorára? — kérdezi Hanákné. — Smetanáét, ő volt süket ... — Miért kell óvakodnunk azoktól az emberektől, akiknek nincsenek tiszta szándékaik? — Egészségügyi okokból, tanító néni kérem . .. Himnuszpályázat Jugoszláviában Jugoszláviában 1985 márciusáig — a köztársaság kikiáltásának 40. évfordulójára — be kell mutatni az ország új himnuszát. Ezt természetesen csak feltételes módban lehet érteni, mert az új himnusz még nem született meg. A megoldást egy himnuszpályázattól várják. Ez lesz a Jugoszláv Szocialista Szövetséges Köztársaság ötödik himnuszpályázata. Jelenleg a „Hel Sloveni” a hivatalosan elfogadott jugoszláv himnusz. Különös története van ennek a dalnak: jövőre lesz pontosan 150 éve, hogy Samo Tomásik cseh költő a „Nincs még veszve Lengyelország” című hazafias dal hatására megírta a Hej Slovenit. Ennek a dallama majdnem megegyezik a lengyel himnusz dallamával. A régi lengyel katonák dala volt ez, akik Dombrovszki tábornok vezetésével küzdöttek az ország függetlenségéért. A Hej Sloveni a két világháború között vált népszerűvé Jugoszláviában, majd a felszabadító partizánháború ünnepi dala lett. Sokan kifogásolják azonban, hogy a dal szövege nem tükrözi a mai Jugoszláviát, az ország hat nemzetének és 18 nemzetiségének testvériségét. A felszabadult Jugoszláviában 1946-ban írták ki az új himnuszpályázatot, de a beérkezett 600 mű közül nem találtak igazán megfelelő szövegűt és dallamot. 1959-ben újabb pályázatot hirdettek, ismét sikertelenül. 1963-ban a Jugoszláv Kommunista Szövetség kongresszusa elfogadta himnuszként Hercigonja és Aleckovic művét, a már ismert tömegdalt, de állami himnusz ebből sem lett. Még ugyanebben az évben Edvard Kardelj, a Szövetségi Képviselőház akkori elnöke felkérte Obradovic belgrádi zeneszerzőt, hogy Beethoven V. szimfóniájának egyik tétele alapján írja meg az új himnuszt. A mű elkészült, de ez sem vált hivatalos állami himnusszá. Az újabb, negyedik himnuszpályázatot 1968-ban írták ki. Ám elsődíjas alkotás ekkor sem született, a második díjat Hrisik macedón zeneszerző műve kapta. 1973-ban és 1974-ben kiegészítő pályázatot hirdettek, amelyben a feladat az volt, hogy szöveget találjanak Hrisik zenéjére. 1981-ben a JSZSZK képviselőházának himnusszal megbízott munkacsoportja leszögezte, hogy az új himnuszhoz Hercigonja és Hrisik dalait figyelembe lehet venni, de a Hej Slovenit nem. Az újabb pályázat elsődíjas alkotásait természetesen be fogják majd mutatni a közönségnek is, hogy mindenki hallhassa, és az ország polgárai dönthessenek arról, hogy megnyerte-e a tetszésüket Jugoszlávia új, immár véglegesnek ajánlott himnusza. Tallózó filmter A különböző országokban meg pókban, folyóiratokban, magazinflyamatosan hírt adnak a film készülő produkciókról. Ezekben taszítettünk válogatást filmújhoz amelyek közül nem egy bizonyán magyar mozikba is. Henry Fonda utolsó filmje volt tónál, amelyben először játszott eg nyával, Jane Fondával és egy mű sztárral Katherina Hepburnnel. A rendes színésznő azóta újra a ka állt: Anthony Harvey rendezésébe szátta a Grace Quigley utolsó kisnemű film főszerepét. Partnere a lánk is jól ismert Nick Nolte. Jurij Ozerov szovjet rendező, ak nevéhez a Felszabadítás és az civilek fűződnek, most a Csata Ma címmel forgatja legújabb filmjét, zata szerint „ez a film azoknak kéket állítani, akik a főváros falairól”. Szovjet produkció az Egy állama nek. Az ismert rendező, Eldar Rjazar szerű művészeket választott filmje fóiul: Ljudmila Gurcsenkót, Nyikita Kovot, Nonna Mordjukovát, Olegasvilit. A drámaiságban és humorvelkedő történetben különféle sorsok kerülnek össze kényszerű várak egy vidéki állomáson. Két világhírű olasz színésznő úl is hírek érkeznek. Ernest Hemingw ért a harang szól című regénye megfilmesítik, s ebben Ingrid egykori szerepét Sophia Loren ala évek óta nem filmező Gina a Savoyai Matilda története része tér vissza a mozinézők elé. Elkészült a Csillagok háborúja birodalom visszavág folytatása. Aisszatérése, amely Han, Csubakka hercegnő és a többiek újabb Sophia Loren Négy keréken - négy országban (3.) Utazás a tengerparton Kavalót elhagyva, tovább utazva Törökország felé az országút ismét egy időre eltávolodik a tengerparttól. Újból szerpentinekre kellett egy ideig kapaszkodni, s itt a haladást az útépítés nehezítette. Több helyen átvágják a hegyoldalt, szélesítik az utat, ritkítják a kanyarokat. Hatalmas útépítő gépek dolgoztak errefelé augusztusban, s a kőszállító dömperek kerekei bizony elég veszélyesen szórták a gépkocsik elé a kőszilánkokat. Mindenki lassan, óvatosan haladt errefelé, nehogy búcsút kelljen mondania a szélvédőjének. Az első kis városka, ahol érdemes ezen az úton megállni Xanthi már eléggé jellegzetes török település. Ezt igazolja az itt lakók ruházkodása a sok kis üzlet, élénk kereskedelmi élet, s a mind nagyobb kelet felé tartó teherautó-forgalom. E városkát elhagyva az út ismét a tengerpart mellett vezet el, majd egy észak felé tartó kitérő után az utolsó görög tengerparti településhez, Alexandrupoliszhoz érkezünk. Ez egy igen kellemes hangulatú település, s forgalmas főutcáján keresztülhaladva lényegében képet kapunk róla. Mindjárt a városkába érkezve érjük el a kempinget, ahol szintén kedvezményt adnak a nemzetközi kempingigazolvánnyal rendelkezőknek, s az árak hasonlóak a kavalai kempinghez. Valamivel nagyobb terület áll itt rendelkezésre, augusztus második felében viszonylag kevesen ütötték fel sátraikat. Sokan Isztambulból Európába tartva, főként olaszok és nyugatnémetek töltöttek el itt egy-egy éjszakát de találkoztunk hazafelé igyekvő magyarokkal is. A kemping felszereltsége igen jó, azonban strandja nem homokos, hanem köves partú, kevesebb napernyő áll az itt pihenők rendelkezésére. Ezzel szemben a tenger nem mélyül oly gyorsan, mint Kavalában, így a gyerekek, s az úszni nem tudók bátrabban mehetnek bea vízbe. Ott tartózkodásunkkor egy természetvédelmi kiállítás keltette fel a helyiek és a turisták figyelmét, mely elsősorban az erdők növény- és állatvilágát mutatta be szabadtéri környezetben. Sokan keresték fel a város mozgalmas kikötőjét, ahonnan lehetőség nyílt hajókirándulást tenni a Szamothraki szigetre. A kikötő körüli utcákban zöldség-, gyümölcs- és halárusító boltok kínáltak gazdag választékot. Innen vezet az út a görög—török határállomás felé. Noha ez nem egy nagy határátlépő, augusztusban elég jelentős forgalmat bonyolított le. Különösen az Európa felé átlépők várakoztak viszonylag sokat, s bizony nem túl bizalomkeltő látványt nyújtott számunkra az elég nagyszámú, félreállított, karambolos nyugati rendszámú személygépkocsi. Az út itt viszonylag távol vezet a tengerparttól, s első ízben Tekirdag városánál tér vissza melléje. Aligha van magyar turista, aki itt ne állna meg egy rövid városnézésre. A tengerparti sétány rendezettsége, a horgonyzó, vagy befutó hajók 5. kétségtelenül vonzó, azonban a munkra a legérdekesebb, a Rác Az egykori Rodostóban a szabó leverése után II. Rákóczi Ferencte telepedett le, tizenöt évet ért ékezésére bocsátott tengerparti fa Fejedelem. A Márvány-tenger pató, kétemeletes, jellegzetesen tó házban ma emlékmúzeum találékkönyve, a fellelhető friss viszoryk arról tanúskodnak, hogy ma látogató keresi fel hazánkba helyiségből álló épület talán legsze a második emeleten talált méretű ebédlőterem mellettemre néző kis szobácska van, melyzések szerint Mikes Kelemené. Továbbhaladva Isztambul fegyobbá válik az úton a sőt hogy megszoktuk a görög kor ratlanságait, még több meaapasztaltunk a török utakon. A laténak tilalma sehol sincs, kivül történik legtöbbször a legkülönbözőbb színű lámpák? ják, előzésnél mindig, annak ,akinek kocsija a besorolásnál a másik autó orránál. Különös, sági és helyi autóbuszok nak szokatlan számunkra. Növekszis, útjavításoknál, forgalomelterelés mindenki igyekszik magának Ezért aztán a magyar turisták. Tekirdag (Rodosto), Rákóczi-ház