Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)

1984-11-23 / 322. szám

1984. november 23., péntek Vonzerő a példás tanulmányi munka Beszámoló taggyűlés a POTE hallgatói alapszervezeténél Öt év alatt másfélszer annyi volt a tagfelvételek száma, mint amennyi tagja van jelenleg a pártalapszervezetnek. Ez a meg­hökkentő adat egy felsőoktatási intézmény hallgatói alapszerve­zete tevékenységének mérlegén nem számít furcsaságnak. A kö­zösség jellegéből adódik a tagság folyamatos cserélődése: a végzett hallgatók elhagyják az intézményt, más alapszervezetbe jelentkeznek át, helyükbe pedig újak lépnek. Így van ez a Pécsi Orvostu­dományi Egyetem hallgatói pártalapszervezeténél is, amely szerda este tartotta beszámoló taggyűlését. Itt hangzott el a pártépítési munka elemzése so­rán a fentebb már ismertetett adat a felvettek és az alapszer­vezet jelenlegi taglétszáma kö­zötti arányról. Az alapszervezet vezetőségé­nek beszámolóját az eltelt öt év munkájáról­ Szántó Árpád titkár terjesztette a taggyűlés elé. A beszámoló elsőként az alapszervezet jellegéből adódó körülmények ismertetésére tért ki: a tagok között ketten van­nak mindössze, akik már öt év­vel ezelőtt is az alapszervezet tagjai voltak, s a vezetőség — vele együtt a titkár személye is — szükségképpen többször változott. Ilyen helyzetben a szervezeti élet folyamatosságá­nak, rendszerességének biztosí­tása már önmagában is ered­­ménynek könvelhető el. A pártépítési munka eredményes­sége az előző ciklushoz képest emelkedő tendenciát mutat: a korábbi 46-hoz képest az el­múlt öt évben 56 új tag került az alapszervezetbe. A taggyű­léseken rengeteg téma napi­rendre került: a tagság hangu­lata jó, vitakészsége kiemelke­dő, a szervezeti élet fegyelmét azonban erősíteni szükséges. A kritikus és önkritikus beszámo­ló többek között kitért a párt­megbízatások teljesítése szigo­rúbb ellenőrzésére, a pártcso­portok gyakran csak formális tevékenységére is. A hallgatói alapszervezet tevékenységének megítélésében különösen két te­rület eredményessége számít döntő súllyal: a tanulmányi munka és az egyetemi közélet­ben betöltött szerep. Mindkét esetben pozitív a mérleg. A párttag hallgatók tanulmányi átlaga — a megszigorodott kö­­vetelmények ellenére is — több év óta már 4-es körüli, jobb, mint az egyetemi átlag. A ta­­gok több, mint fele részt vesz­­ tudományos diákköri mun­­kákban, s jó néhány népköztár­sasági ösztöndíjas is akad kö­zöttük. A pártépítés során ezek az eredmények döntő vonzerőt élentenek. Erősödött a hallga­­ói pártalapszervezet aktivitása,­­ ezzel együtt szerepe és tekin­­élye az egyetemi közéletben így is mint testületé, de még­­abban az egyes párttagok köz­­életi tevékenysége révén. A hozzászólások során dr. Füzesi Zsuzsa a POTE pártbi­­ottságának minősítését ismer­tette, amely összességében fo­lyamatosan fejlődőnek, szerve­zettnek, aktívnak, gazdag tar­talmúnak értékelte a hallgatói pártalapszervezet munkáját. Dr. Fodor László, a POTE KISZ-bi­­zottságának titkára többek között az egyetemi ifjúsági szer­vezet és a hallgatói pártalap­szervezet szoros együttműködé­sének eredményeiről és további lehetséges területeiről szólt, s javasolta, hogy a hallgatói pártalapszervezet az eddigiek­nél is gyakrabban hallassa vé­leményét a különböző egyetemi fórumokon szereplő témák kap­csán, hiszen véleményének mindinkább súlya van. A hoz­zászólásokban szóba került a pártmegbízatások teljesítés köz­beni ellenőrzésének célszerűsé­ge, a kollégiumi pártaktívák szerepének jelentősége, a párt­alapszervezet munkájának nyíl­tabbá tétele a párton kívüli hallgatók előtt, s az az igény, hogy az alapszervezet a tag­gyűléseken kívül is közösségi életet éljen. A taggyűlésen részt vett és felszólalt dr. Jerszi István, az MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának titkára is. Elismerését fejezte ki az alapszervezetnek az egyetemi közéletben betöl­tött szerepéért, a pártépítés so­rán elért eredményekért, de mindenekelőtt a tanulmányi munka más hallgatók számára is példamutató teljesítéséért. „Minden pártszervezetnek az az alapvető feladata, hogy politi­kai munkával, példamutatással segítse a munkahelye, intézmé­nye előtt álló alapvető felada­tok megoldását. A POTE fel­adata, hogy ne csak szakmai­lag kifogástalanul, de politi­kailag, ideológiailag is jól fel­készült orvosokat neveljen, vagyis olyan értelmiséget, amelyre valóban ráillik a jelző: új típusú. Azért is fontos ez, mert a ma még tanulmányait folytató generációra nemsokára jelentős szakmai és társada­lompolitikai feladatok várnak. S ahhoz, hogy minél többen maradéktalanul betölthessék ezt a nem könnyű szerepet, el­engedhetetlenül szükség van a már párttag egyetemi hallgatók személyes példamutatására­" — mondotta a megyei pártbizott­ság titkára. A vitát követően az alapszer­vezet tagsága elfogadta a be­számolót és a határozati ja­vaslatokat, majd megválasztot­ta a soron következő vezetőség - választó taggyűlés tisztségvise­lőit. D. I. Dunántúli Traplo Barlangot fedeztek fel a­­ beremendi dombságban Borsó-cseppkövek, kvarcid kristályok Rendkívül jelentős barlangot fedeztek fel az elmúlt héten a beremendi dombságban. Az üreget a legnagyobb magyar­­országi barlangok közé sorol­hatjuk, de szakmai meglepetés volt a feltárás helyszíne is, mert a Dráva egykori ártéri területén, mindössze 150—180 méteres tengerszint feletti ma­gasságban elhelyezkedő domb alatt fedezték fel. A Beremendi Cementművek üzemi robbantásakor szakadt le a barlang tetejéről egy da­rab, amely alatt 10-15 méter mély lyuk látszott csak. Ebből nem lehetett arra következtet­ni, hogy esetleg nagyobb üreg van alatta. Ennek ellenére Szabó István, a BCM üzemve­zetője leállította a termelést és azonnal jelentette a felfede­zést az OKTH Dél-dunántúli Felügyelőségének. A barlangkutatók tegnap­előtt szálltak le az üregbe, s az előzetes felmérésen mint­egy százhúsz méternyi területet jártak be. Az első terem 30—40 méter hosszú és 10—15 méter széles, innen három irányban újabb üregek találhatók. Hévi­zes eredetűek, a melegvíz ol­dotta ki a mészkőből a járato­kat és ásványi sókkal vonta be a barlang falát — csodálatos borsó-cseppköveket és kvarcid­­kristályokat képezve. A mész­kőbe ágyazott csontmaradvá­nyok pedig arra utalnak, hogy a földtörténet korszakaiban állati búvóhely húzódott itt, amikor az üregnek még volt közvetlen felszíni nyílása. A barlangkutatók a hét vé­gén folytatják a feltárást, hi­szen a légmozgásokból arra következtetnek, hogy a mély­ben még nagyobb termekre bukkannak. — Miért rendkívül jelentős ez a felfedezés? Dr. Szabó Lajos, az OKTH Dél-dunántúli Felügyelőségé­nek vezetője: — Szakmai szempontból is meglepetés. A hazai barlan­gok általában hegységekben találhatók, itt a Dráva árteré­ben, Magyarország egyik leg­mélyebb pontján nem számí­tottunk ilyen természeti ritka­ságra, amely nagyságrendjé­ben is a legnagyobb hazai barlangok közé sorolható. Je­lentőssé teszik a cseppkő és kristályborítások, s ami nagyon fontos és ma már szerencsére ez sem egyedülálló, hogy a beremendiek a gazdasági ér­dekeket megelőzve azonnal jelentették. Ezt tapasztaljuk más természeti ritkaságok fel­fedezésekor is. — Mi lesz a barlang sorsa? — A feltárást folytatjuk és megtervezzük a védőpilléreket, hogy az üzem dolgozhasson és a barlangot is megóvhassuk. Ha a feltárások befejeződtek és a védőpillérek elkészültek, gondoskodni fogunk arról is, hogy az érdeklődők láthassák. Természetesen nem kívánjuk elzárva tartani, de gondoskod­ni kell a biztonságos lejáratról, a belső járatokról, a megfelelő világításról, hogy megóvjuk a cseppköveket. Valószínűleg a hétvégeken, az üzemszünetek­ben látogathatják majd. G. M. Egészségnevelési konferencia Pécsett Az Egészségnevelési Szö­vetség dél-dunántúli cso­portja ez év tavaszán ala­kult újjá dr. Szilárd István vezetésével. Első közös kon­ferenciájukat tegnap tartot­ták Pécsett az Ifjúsági Ház­ban . „Laikusok szerepe az egészség kialakításában és megtartásában" címmel. — Miért ezt a témát vá­lasztották? — érdeklődtünk dr. Szilárd Istvántól. — A témaválasztásra azért került sor, mert az utóbbi években egyre inkább elő­térbe kerül a lakosság élet­módjának a formálása. Ez a feladat nemcsak az egész­ségügyre, hanem az egész társadalomra tartozik. E té­mában segítségünkre vannak a külföldi — különösen a finn — tapasztalatok. — Mikor ültetik át a kül­földi tapasztalatokat a ha­zai gyakorlatba? — Pécsett és Baranyá­ban már az elmúlt évben vállalták a széles körű alkal­mazását. Ekkor alakult meg az országban elsőként Pé­csett a Baranya megyei Egészségnevelési Társadalmi Bizottság. Célja : a figyelem felkeltése és a társadalom mozgósítása annak érdeké­ben, hogy a lakosság az egészséges életmód elemeit megismerje, normáit elfo­gadja és szokásrendszerébe beépítse. E célból hozták lét­re Pécsett az I. számú Gya­korló iskolában „Út az egészséghez" címmel az egészségügyi fakultációt. Itt a 7—8. osztályos gyerekek iskolai órák keretében is­merkednek az életmód higi­énés szokásaival, a táplál­kozással, a családi életre való nevelés alapelveivel. Egyidejűleg személyiségfej­lesztő gyakorlatokat hajta­nak végre tv-kamera előtt. Visszajátszás után konzollál­­ják. — Vagyis a konferencia célja a tapasztalatok kicse­rélése volt? — Természetesen. Bara­nyai, somogyi, tolnai és zalai előadók számoltak be kollé­gáiknak a betegségek meg­előzési és az életmódra szoktatási területeken eddig elért eredményeikről. Külön érdekesség volt a faddi óvó­nőnek, Soponyai Mihályné­­nak beszámolója, mely a Makk Marci figurával kifej­lesztett tisztálkodási felada­tok játékos végrehajtásáról, gyakorlásáról szólt. Egyidejű­leg előkészítettük a tovább­lépés lehetőségeit. Ennek értelmében jövőre a zalai tagok látnak vendégül ben­nünket, témánk a gyermek­kori balesetek megelőzése lesz. A. E. „Laikusok szerepe az egészség kialakításában és megtartásában Megyei KISZ-vetélkedő Pécs felszabadulásának tiszteletére A KISZ Baranya megyei Bizottsága és a Baranya me­gyei Levéltár KISZ-szerveze­­tének rendezésében lezajló vetélkedő a döntőjéhez érke­zett. Több mint 40 csapat nevezett be a megye terüle­téről, az október 20-i elő­döntőkön 10 csapat vívta ki a döntőbe jutás jogát. A döntő 1984. november 24-én, szombaton délelőtt 9 órakor kezdődik a KISZ Baranya megyei Politikai Képzési Központjában, Pécs, Damja­nich u. 30. szám alatt. A ve­télkedő kérdéseit a Baranya megyei Levéltár fiataljai ál­lították össze, az öttagú zsű­ri elnöke Rajnai József elv­társ, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára lesz. A döntőbe a következő csapatok jutottak: Pécs terü­letéről a Baranya megyei Tanács mezőgazdasági osz­tálya, a BÉV I—II., a Hőerő­mű, a Mecseki Szénbányák induló csapatai közül az Igazgatóság és Kossuth üzem I., Komló városából a MOM és a Földtani Kutató- Fúró Vállalat háromfős együttesei. A vetélkedő a második világháború esemé­nyeit, a magyarországi fel­szabadító harcokat, Baranya és Pécs fölszabadítását ele­veníti föl, tárgyalva a fon­tosabb történéseket, sorsfor­dulókat. Az első helyezett külföldi, a második,harma­dik csapat hazai utazást nyer, a többiek értékes könyvjutalomban részesülnek, mindegyik együttes emlék­plakettet kap. Minden ér­deklődőt szívesen látnak. Két ütemben valósul meg Szociális otthon épül Pécsett 150 rászorulót fogad a jövő év végén Épül Pécs új szociális ottho­na Lvov-Kertvárosban, a város­rész délnyugati peremén, a málomi templom közelében. A kivitelezést idén februárban kezdte a Baranya megyei Ál­lami Építőipari Vállalat, s a ter­vek szerint 1985 decemberében adják át rendeltetésének a lé­tesítményt. Tulajdonképpen egy két ütemben megvalósuló beruhá­zásról van szó, melynek első üteme készül el jövőre. Ezt azért érdemes megemlíteni, mert a program bölcs előrelátással úgy született, hogy ebben az első ütemben megteremtik azokat a feltételeket, így például a kony­hai, igazgatási, kiszolgálási funkciókat, melyek a bővítés után is alkalmasak lesznek a megnövekedett feladatok kiszol­gálására, ellátására. Az épület, melynek formája már kezd kialakulni, alkalmaz­kodik a dőlt síkú terephez. Két egymáshoz kötődő fő egységből áll, az egyik, az úgynevezett gazdasági szárny — azonban itt is lesznek lakószobák — a másik a lakószárny. A három­­szintes épület mélyföldszintjén a már említett gazdasági, igaz­gatási helyiségeken kívül kony­ha, étkező kap itt helyet, vala­mint szobák mosdóval, beépí­tett szekrényekkel, a földszin­ten helyezik el a nagy éttermet, ahová étellifttel szállítják fel a konyhából az ennivalókat, de itt lesz a nagy társalgó, fod­rászat, valamint a lakószobá­kon kívül, orvosi-, nővér- és betegszobák. Az első emeleten zömmel lakószobákat alakíta­nak ki, s szociális helyiségeket. Az épület tömegét keresztfo­lyosók tagolják, melyek négy belső udvart választanak le. Ez az átriumos megoldás ottho­nossá teszi az életet, hisz le­hetőséget ad sok-sok növény elhelyezésére. A jövőre elké­szülő szociális otthon 150 idős, rászoruló ember fogadására lesz alkalmas. Az IMS technológiával épülő szociális otthon kivitelezése je­lenleg a vázszerkezetek szere­lésénél tart. R. N. Az épülő szociális otthon Erb János felvétele 5 Közélet kiter­ülést tartott a városi pártbizottság­ ­ Az MSZMP Pécs városi Bi­zottsága tegnap Szentiványi Jó­zsef első titkár elnökletével ülést tartott, amelyen részt vett dr. Jerszi István, a megyei párt­­bizottság titkára. A testület megvitatta a vá­rosfejlesztés hetedik ötéves ter­vi koncepcióját Piti Zoltán ta­nácselnök előterjesztésében. A testület a tervező munka to­vábbi szakaszában széles körű társadalmi vitára ajánlotta a koncepciót. A pártbizottság elfogadta a városi pártértekezlet összehívá­sával kapcsolatos programot, majd személyi kérdésekben döntött. Kovács Józsefet, a me­­gyei pártbizottság osztályveze­tő-helyettesét megválasztotta a pártbizottság titkárának, a pártbizottság és a vb tagjának. Gyenes András, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Ellenőrző Bizottságának elnöke csütörtökön a főváros XVIII. kerületébe látogatott. A vendéget a pártbizottság szék­házában Peták Emil első titkár és Tancsik Rudolf tanácselnök fogadta, s tájékoztatta a ke­rület életéről, munkájáról. A program a Ferihegyi repü­lőtéren folytatódott, ahol Gye­nes András — Sárospataki Zol­tán, a Légiforgalmi és Repülő­téri Igazgatóság vezetője, K. Szabó Gábor, az LRI pártbi­zottságának titkára, valamint Jahoda Lajos, a Magyar Légi­közlekedési Vállalat vezérigaz­­gatója és Ódor Tamás, a MA­LÉV pártbizottságának titkára kalauzolásával ismerkedett a két vállalat gazdasági és poli­tikai tevékenységével, a repü­lőtér és a repülésirányítás fej­lesztését célzó munkálatokkal. Délután Gyenes András részt vett a kerületi párt-végrehajtó­­bizottság soros ülésén, ahol a testület tagjai többek között a pártfegyelem kérdéseivel fog­lalkoztak. A Magyar Front intéző bi­zottsága, a hazai antifasiszta ellenállási mozgalom vezető testülete 1944 őszén az egyko­ri Ilona, a mai Szabó Ilonka utca 16. számú házban tartotta üléseit. Az évforduló alkalmá­ból, az illegális összejövetelek helyszínén csütörtökön emlék­tábla avató ünnepséget rende­zett a Magyar Ellenállók, Anti­fasiszták Szövetsége és a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa. A 40 évvel ezelőtti ese­ményekről Padányi Mihály, a Magyar Ellenállók, Antifasisz­ták Szövetségének elnöke em­lékezett meg beszédében.

Next