Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)

1985-01-05 / 3. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLII. évfolyam, 3. szám 1985. január 5., szombat Ara, 2,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Teljesítménybérezés az egyházaskozári tsz-benMitterrand nyilatkozata Javítják a K—701 -es traktort az egyházaskozári termelőszövetkezet gépműhelyében. Erb János felvétele Téli gépjavítások Kevesebb alkatrészfelhasználás, jobb időkihasználás Az év többi szakához képest a téli hónapok a mezőgazda­ságban dolgozók számára csendesebb és nyugodtabb na­pokat hoznak. A mindennapi szorgoskodás színhelye meg­változik, a nagy búza- és ku­koricatáblákat felváltják a mű­helyek, ahol a tavaszi, nyári és őszi munkáknál elhasználódott munka- és erőgépeket javítják, karbantartják, felkészítik az idei esztendő mezőgazdasági munkáira. Megyénk minden termelő­­szövetkezetében és állami gaz­daságában már folynak a téli gépjavítások. Némelyek már a­­múlt év decemberében láttak neki, mások, ahol hosszabbra nyúltak az őszi munkák, ja­nuár 2-án kezdték el. A Pécsi Állami Gazdaságban, az üszög- és szilágypusztai javítóműhe­lyekben 110 traktor, kombájn, kis és nagy munkagép, teher­gépkocsi, személygépkocsi vár javításra, felújításra. A felada­tokat a műhelyvezetők brigá­dokra osztották, ott pedig sze­mélyekre. A szekszárdi KSTE alkatrészekkel és diagnosztikai berendezésekkel segíti a kar­bantartást. A Bajai Kukorica­termesztési Rendszerhez tarto­zó 16 baranyai szövetkezet téli gépjavító tevékenységét szintén alkatrészekkel és átalánydíjas javítási szerződések megköté­sével segíti a BKK. Az idén új rendszert vezet­tek be a téli gépjavításokat végző szakmunkásoknál, szere­lőknél, az egyházaskozári ter­melőszövetkezetben. Az eddigi órabéres rendszert teljesít­ménybérrel váltják fel. Még a múlt év derekán láttak hozzá a normák megállapításához, melyhez nagy segítséget kap­tak a kisújszállási és tiszaföld­­vári termelőszövetkezetektől, ahol ez a rendszer már három éve gyakorlat. A tulajdonkép­peni cél, hogy az elvégzett munka minőségét emeljék, egyben az időt gazdaságosab­ban kihasználhassák. Talán a leglényegesebb szempont a normák megállapításánál az az igény volt, hogy az alkatrész felhasználása csökkenjen. Ezt a bérezésben úgy kívánják ki­fejezni, hogy az kap több pénzt, aki az elromlott, meg­kopott alkatrészt nem egy új­jal cseréli ki, hanem azt meg­javítja s úgy szereli vissza. A szövetkezet javító műhelyében 40-en dolgoznak, a konkrét normákat január 2-án közölték velük. Persze a teljesítmény szerinti bérezésről még a múlt évben értesültek és részletei­ben megbeszélték a munka­helyi vezetőkkel. Nyilván az új rendszer majd azt eredménye­zi, hogy lesz, akinek több és lesz akinek kevesebb lesz a februári pénzes borítékjában. A szövetkezet vezetése a telje­sítménybérezés bevezetésétől azt várja, hogy a tavaszi gép­szemlén tíz százalékkal több megjavított és felújított traktor, tehergépkocsi és munkagép állhasson munkára készen, mint a megelőző években. Právicz L. Mitterrand francia elnök — a diplomáciai testület újévi jó­kívánságaira válaszolva — csü­törtökön este kijelentette: azt óhajtja, hogy Schultz és Gromi­­ko külügyminiszterek genfi ta­lálkozója tegye lehetővé annak a folyamatnak a megindítását, amely a lehető legalacsonyabb szintre csökkenti majd a fegy­verzetet. A két nagyhatalomnak meg kell találni a megértés te­rületét és­­már az is fontos, hogy tárgyalnak egymással — mondotta. Az elnök emlékeztetett Fran­ciaország és az Egyesült Álla­mok szövetségére, majd hang­súlyozta, hogy a francia népet történelmi kapcsolatok fűzik a Szovjetunió népéhez. Kijelentet­te: Franciaország mindenkinek a barátja akar lenni s ha még nem is az, de azzá válhat, min­denesetre senkinek sem ellen­fele. Európa-szerte rendkívül hideg idő van Egész kontinensünkön az év­szaknál néhány fokkal hűvö­sebb, igen hideg az idő. A né­met—lengyel síkság és Ukrajna környékén havazik, a Balkán­félszigeten és Kis-Ázsiában esik az eső. Nyugat, és Közép-Euró­­pában gyenge hószállingózás kíséretében párás, ködös az idő­járás. Európa nagy részén nap­közben —1, —7 fokot mérnek, éjszakánként pedig —15 fok alá süllyed a hőmérséklet. Észa­kabbra nappal —15 fok van, éjjelente —20, Európa legésza­kibb részein pedig hajnalban —40, —45 fokot mérnek. Hazánk időjárását továbbra is az északról áramló sarkvidéki levegő határozza meg, tehát lé­nyeges időjárás-változásra nem lehet számítani. Napközben jó-­­val fagypont alatt mérnek, éj­szaka attól függően, hogy hol borult, hol derült az égbolt, —10, —15 fok lesz a következő napo­kban, de egyes szélvédett helyeken —20 fok körüli hőmér­sékletre is lehet számítani. Sok helyütt a hidegérzet nagyobb, mert szinte az egész országot hótakaró fedi, a hólepel pedig sugározza a hideget. Az országban 5—15 cm-es a hó, elsősorban a Nyugat- és Dél- Dunántúlon 16—19 cm a hóré­teg vastagsága. Csehszlovákiá­ban, főleg a Magas-Tátrában lehet síelni, szánkózni, a Csor­ba-tónál és Ótátrafüreden 30— 40 cm a hó vastagsága. Dono­­valyban 26 cm, Chopok környé­kén viszont még kevesebb hó hullott, és a sípályák részlege­sen használhatók. Romániában a brassói havasokban 50 cm kö­rüli, Bulgáriában, Borovec és Vitosa vidékén 40—45 cm-es, Jugoszláviában a Júliai Alpok­ban 150 cm-es a hóréteg. Ez utóbbi helyen különösen jók a téli sportlehetőségek. Új szakasz és folyamatosság a gazdaságirányításban (3. oldal) Változások az állami gazdaságokban (3. oldal) Hol vásárolható a Vasárnapi Dunántúli Napló? (10. oldal) Baranyai tájak, tél Tótokföldjén. Fotó: Cseri László Állásfoglalás a közeli és hosszú távú tervezés témáiban A SZOT elnökségének ülése A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége pénte­ken ülést tartott, és ezen több jelentős kérdésről tárgyalt. Megvitatta az MSZMP Köz­ponti Bizottságának kongresz­­szusi irányelveit. Állásfoglalá­sát eljuttatja a párt Központi Bizottságának. Az elnökség tájékoztatót hallgatott meg a VII. ötéves terv ipari koncepciójáról és annak társadalmi vitájáról. To­vábbi napirendi pontként meg­vitatta a magyar szakszerveze­tek 1984. évi nemzetközi tevé­kenységéről szóló jelentést, és jóváhagyta az idei teendőkre vonatkozó javaslatot. A továbbiakban a Miniszter­­tanács felkérésére — a társa­dalmi vitába bekapcsolódva — a terület- és településfejlesz­tés hosszú távú feladatait, va­lamint a budapesti agglomerá­ció hosszú távú fejlesztési koncepcióját vitatta meg a SZOT elnöksége. Az ülésen elhangzott vita, továbbá a szakszervezetek me­gyei tanácsainak és a Szak­­szervezetek Budapesti Tanácsá­nak véleménye, valamint az ágazati-iparági szakszervezetek észrevételei és egyéb tapasz­talatok alapján az elnökség ki­alakította állásfoglalását, ame­lyet eljuttat az illetékes álla­mi szervekhez. Állásfoglalásában az elnök­­ség megállapítja, hogy az el­múlt évtizedben a terület- és településfejlesztésben számot­tevő eredmények születtek. A termelőerők elhelyezkedése arányosabbá vált, és ez elő­segítette a teljes foglalkozta­tást. Az életszínvonal emelése, majd megőrzése az infrastruk­turális ellátás javulásával pá­rosult. A szakszervezeti szervek — együttműködve a tanácsok­kal — felmérték a jogos igé­nyeket és lehetőségeket, s te­vékenyen közreműködtek ab­ban, hogy társadalmi összefo­gással javítsák az életkörülmé­nyeket. A társadalmi munka ér­téke tavaly már túlhaladta a tízmilliárd forintot. Az eredmé­nyek mellett azonban új fe­szültségek is keletkeztek. Mind sürgetőbbé válik az idős korúak problémáinak megoldása, a la­káshiány enyhítése, ugyanakkor fel kell figyelni arra is, hogy a városok koncentrált fejleszté­se csökkentette a falvak népes­ségmegtartó képességét. Az ál­talános fejlődés ellenére mind a termelő, mind a lakosságot szolgáló infrastruktúra színvo­nala még mindig elmarad az ország általános gazdasági fejlettségétől. A SZOT elnöksé­­ge helyesli, hogy a területfej­lesztési koncepció a korábbi­nál jobban épít a helyi adott­ságokra, erőforrásokra, s az eredmények növelését segíthe­ti a tanácsok önállóságának növekedése. Egyben rámutat, hogy az ál­lamnak is igen jelentős felada­tai vannak az infrastruktúra fejlesztésében. A gazdaságirá­nyítás korszerűsítése például várhatóan erőteljes differenciá­lódást idéz elő a termelőerők fejlődésében, ami kedvező ha­tásai mellett kedvezőtlen aránytalanságokat is előidéz­het. Ilyen esetekben a szak­­szervezetek véleménye szerint elengedhetetlen a központi tá­mogatás. Az elnökség szüksé­gesnek tartja, hogy a hosszú távú koncepciókban pontosan jelöljék meg a központi és a helyi szervek feladatait. Cél­szerű lenne arra is kitérni, hogy a szükséges fejlesztés fe­dezetének megteremtésében mit vállal az állam, s mit kell az érdekeltség megteremtésé­vel a helyi gazdálkodó szervek­nek és a lakosságnak fedez­niük. Az elnökség hangsúlyozza a lakásellátás javításának, az egészséges ivóvíz biztosításá­nak, a megfelelő egészségügyi, kereskedelmi, szociális, gyer­mekintézményi alapellátás ki­alakításának nagy jelentőségét. Felhívja a figyelmet a demog­ráfiai hullámhoz kapcsolódó követelményekre. Szükségesnek tartja például, hogy több cél­ra hasznosítható gyermekintéz­­ményeket hozdanak létre, s már most meg kell kezdeni vala­mennyi szinten a nagyobb lét­számú korosztályok fogadásá­nak feltételeit. A szakszervezetek szükséges­nek tartják, hogy a tanácsi szervek intézményesen vonják be a lakosság mind szélesebb rétegeit, illetve a lakosságot képviselő társadalmi szerveket e célok közös kialakításába. Ez a megoldás lehetővé teszi az érdekek hatékonyabb feltá­rását, ütköztetését, s a közö­sen kitűzött célok megvalósítá­­sában a társadalmi összefo­gást. Az elnökség felkéri a területi szakszervezeti szerveket, hogy vegyenek részt érdekeltségi te­rületük hosszú távú fejlesztési koncepciójának kidolgozásá­ban.

Next