Dunántúli Napló, 1987. január (44. évfolyam, 1-30. szám)
1987-01-24 / 23. szám
1987. január 24., szombat TÜZÉPkörkép Anyagmozgatás a Tüzép Megyeri úti telepén Fotó: Proksza László Biztonságos tárolási körülmények Az idei „dühös" tél nem okozott gondot a TÜZÉP-telepeknek, semmiféle különleges intézkedésre nem volt szükség. Ahogy Meiszter Pétertől, a Déldunántúli TÜZÉP Vállalat szervezési igazgatóhelyettesétől megtudtuk, idejében felkészültek a várható nehézségekre. Baranya, Somogy és Tolna megye összesen huszonöt telepén rendezettek a tárolási körülmények. Vállalati szintű adatok szerint, a december 31 -i felmérés alapján szénből tizenkétezer tonna, brikettből tizenhétezer tonna, kokszból kétezer tonna és tűzifából hatezer tonna állt raktáron. Ez a mennyiség jóval több, mint az átlagos, sőt a tavalyinak duplája. A telepekre a vártnál több anyagot szállítottak, ami a készletek felhalmozódásához vezetett. A forgalom viszont kisebb mértékű a tervezettnél. A harminckétezer tonna tüzelőt vagy fedett helyiségekben, vagy lefóliázva biztonságosan védik a csapadék ellen. Egyedül a brikett sínyli meg a hosszú tárolást, mert könnyen porlad. A hetek, hónapok alatt képződött brikettport visszaszállítják a hidasi üzembe, ahol újból felhasználják. Ez természetesen némi, de nem számottevő veszteséget jelent. Építőanyagokból négyszáznyolcvanmillió forint értékű készletet őriznek a telepeken. Ez a mennyiség is több, mint az előző évi. A falazó- és kötőanyagok, nyílászárók, szigetelőanyagok, épület-felszerelési cikkek, tehát azok, amelyek csapadékra károsodnak, szintén védett helyen várják a jobb időt és ezáltal a nagyobb forgalmat. Állagukban semmilyen károsodásról nem lehet szó. A vállalat számláját az a háromnégyszázezer forintos többletkiadás terheli, amely a telepekhez vezető utak hóeltakarítását fedezte. Ó. Zs. Újdonságok a Mecseki Bányászati Múzeumban Az elmúlt évben - mint ezt Marosi Károlytól, a múzeum, vezetőjétől megtudtuk -" néhány érdekességgel bővült a Déryné utca 9-ben található Mecseki Bányászati Múzeum, így meg kell említenünk a lépcsőfordulót díszítő két fafaragást. A félméteres, bőrkobakot viselő, Sztahanovista című szobor, kezében fejtőkalapáccsal hű képmása az 50-es évek bányászának. A másik, menekülő bányászokat ábrázoló szoborkompozíciónak Bányászmentés a címe. Alkotója Nagy László selypi fafaragó mester, aki a bányában szerencsétlenül járt édesapja emlékére készítette a szobrot és a múlt évben történt vasasi bányaszerencsétlenség idején ajándékozta a múzeumnak. Szeptember óta különlegesen csillogó és sejtelmes köveket, ásványokat csodálhatunk meg Koschatzky László oki. bányamérnök 106 darabból álló kőzetgyűjteményében. Nem tartozik az újdonságok közé, de meg kell említenünk az éppen 50 éve történt csertetői csendőrsortűz emlékére készült rézdomborművet, Rétfalvi Sándor alkotását, a kuriózumnak számító annabergi oltárképet, a bányászmotívumokat ábrázoló szárnyasoltárt és a Pécsi Püspökség tulajdonából a múzeumba került bányamakettet. A minatűr alkotás, mintegy „bányametszet", az 1920-as évek ércbányászatának munkafolyamatait mutatja be. Érdemes megemlékezni az 1931-ben, Zsolnay kerámiából készült Szent Borbála szoborról, Sikorszky Lívia munkájáról, illetve Szent Borbáláról, a veszélyes foglalkozások védőszentjéről. Borbála Nikodem király (a római birodalom alkirálya) lánya volt, születési időpontja ismeretlen. Halálával kapcsolatban több legenda is él a köztudatban. A hazai bányákban december 4-e (Borbála nap) munkaszünet, kötelező intentisztelet és a vigalom napja volt hajdanán. Újdonságnak számít a múzeumban, hogy csoportoknak videofilmeket vetítenek a bányászatról és a bányászok életéről. Reméljük, sikerült felkelteni az érdeklődést a múzeum iránt és a múzeum látogatottsága az elmúlt évi növekedéshez képest az idén is emelkedni fog. Hétfő kivételével naponta 9—17 óráig tekinthető meg díjtalanul a múzeum a Déryné utcában. Bánkutiné Dolgos Katalin Dunántúli napló TIT-közgyűlés Komlón A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Komló Városi és Városkörnyéki Szervezete közgyűlést tartott tegnap Komlón, az MSZMP Városi Bizottságának épületében. A közgyűlés a szervezet elnökségének beszámolójával kezdődött, melyben értékelték a Vili. küldöttgyűlés óta végzett munkát és szóba kerültek a következő időszak feladatai is. A hozzászólások után Kultúra és gazdaság címmel dr. Bácskai Tamás, a Marx Károly Közgazdasági Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a TIT Közgazdasági Választmánya vezetőségi tagja tartott előadást. A közgyűlés végén a kiemelkedő társulati munkát végzőket tüntették , ki, majd az új elnökség és a megyei küldöttek megválasztására került sor. Írásban, gyakorlatban és szóban Az egyik vizsgafeladat volt egy működő Zsiguli-motor diagnosztikai mérése Fotó: Kóródi Gábor Államvizsga a technikusi címért A Széchenyi István Gimnázium és Ipari, HírközlésiSzakközépiskolában, amelyet a Közlekedési Minisztérium jelölt ki a közlekedésgépészet középvezetői utánpótlásának nevelésére Somogy—Tolna—Baranya megyékben, az elmúlt években közel ezer hallgató tett sikeres államviszgát és szerzett technikusi oklevelet. A szakközépiskola elvégeztével a jelöltek két év gyakorlat után jelentkezhetnek arra a 10 hónapos tanfolyamra, amelynek végén technikusi vizsgát tehetnek. A Széchenyi István Gimnázium és Ipari, Hírközlési Szakközépiskolában tegnap már tizenegyedik alkalommal vizsgáztak az említett három dunántúli megye jelöltjei. A Közlekedési Minisztérium által összeállított központi írásbeli feladatsor megoldásával már korábban próbálkoztak a hallgatók. Dr. Biszterszky Elemér, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető egyetemi docense, a vizsgabizottság elnöke, előzetesen így értékelte a példasort és az írásbeli munkákat: — Ebben az évben viszonylag egyenletes színvonalú tételsort kellett megoldaniuk a hallgatóknak. Aktuális ismereteket, korszerű megoldások leírását kértük számon. A jelöltek felkészültsége átlagosan közepesnek mondható, az írásbeli feladatoknál azonban aránylag nagy volt az elégtelenek száma. A technikusi cím megszerzésének ugyancsak feltétele a sikeres gyakorlati vizsga. Elsőként Baranyay Csaba, a mohácsi Autójavító Kisvállalat művezetője végzett feladatával. - Trabanton végeztem lengéscsillapító vizsgálatot és az eredményeket értékeltem a gyári adatokhoz viszonyítva. Tizenhárom éve végzek a munkahelyemen hasonló feladatokat, így ez sem okozott nehézséget - mondta immár felszabadultan az első sikeres gyakorlati vizsgázó. A vizsga gyakorlati része után a vidékiek már tegnap megkezdték a szóbeli beszámolók sorát. A helybéliek és a közelebb lakók ma délelőtt lépnek a vizsgabizottság elé, hogy számot adjanak elméleti felkészültségükről is. A 28 vizsgázó közül azoknak, akik sikerrel szerepeltek, még délelőtt átadják a technikusi oklevelet. K. E. 13 Holnap a VDN-ben Lakásépítés Dél-Dunántúl nagyvárosaiban Megnyílta nagyatádi termálfürdő Évmilliók hagyatéka: gyógyvíz Jégtörők Jegesmedve a fedélzeten Emberölés Komlón Telefonnál a sportszerkesztő Dohány önszántóból ment a ZTE-hez Filmjegyzet : „■iolcT’-uduar Visszaadni hat betű valamennyi jelentését egy rövid címmel, elismerem, lehetetlenség. Legalábbis a Hold-up esetében, mely sok minden mellett jelenthet bankrablást éppen úgy, mint talpon maradást. A magyar néző meg állítólag úgyis szereti a zengzetes címeket, lett hát a Holdupból Montreali bankrablás. A Bolond Pierrot-ban, a. d. francia új hullám, Belmondo még fejét tekerte körül dinamitrudakkal, hogy önmagát felrobbantva bizonyítsa egyfajta élet- és cselekvési mód lehetetlenségét a meghatározott körülmények között. Persze, csak jegyzetírói önkény — a főszereplő ürügyén — összehozni egymástól fényévnyi távolságra való filmeket. A távolság nem a minőséget jelzi, mégha a Holdup nem is ragyog olyan fényesen, illetve hát másféleképpen ragyog. Mert leszámítva azt, hogy egy jó negyedórával hosszabb, mint amenyi ötlettel rendelkezik, a film mégiscsak kellemes estet szerez, mégha Belmondo, csak imitált dinamitrudakat köt is mellkasára, s fel sem robbantja magát. Filmbéli beceneve Robin Hood - a film „mondanivalója” tehát a fennálló társadalmi rendet támadja a maga ártalmatlan módján, azaz bankot rabolni nem szégyen. Sőt! Dicső tett: a bankrablóké a szimpátiánk, akik talpon is maradnak - azaz, nem éri el őket a bankrablásos filmek általában szokásos bűnhődése. Egy Robin nem bűnhődhet, hisz ő a gazdagoktól vesz el, a szegényektől nem — a finánc- és banktőke összefonódásának megdézsmálója méltán a mi emberünk. A filmeknek nem kell feltétlenül igazságot szolgáltatnia - legalábbis a fennálló jogrend szellemében nem; következésképp a tételes jog szerint moralizálnia sem szükséges - legfeljebb csak annyival, hogy szimpatikus színészre osztja a rendező annak a figurának a szerepét, akit szimpatikusnak akar láttatni, s ezáltal cselekedeteit is elfogadtatni. S Belmondo ilyen színész. Hasonló szereposztási dramaturgiával rendelkezik a hét másik, de már magyar bemutatója, a Keszi Imre regényéből, Szántó Erika által rendezett Elysium: ha egy aranyos, tízéves fiúcska a főhős, övé a néző minden rokonszenve. Nem lebecsülve az Elysium igazságát, mégiscsak a Holdupra voksolok, ha egyáltalában szabad voksolni fényévnyi távolságokra levő filmek esetében — az Univerzum oly vételen, mindenki megtalálhatja magának a maga csillagát, csillagait. De gyerekkel mégiscsak könnyebb — igaz, nincs oly egyértelműen rokonszenves színészünk, mint Belmondo. Szeretnem kell tehát a kisfiút önmagáért is, s azért is, mert egy sokkal megfoghatóbb szörnyeteggel áll szemben, mint a finánctőke, annak nyílt diktatúrájával. Szóval, a fasizmussal. Egyik oldalon ártatlan gyerekek, a másikon az emberirtó fasizmus: ötszázhuszonkilencezerháromszázhuszonnégy film már azt a nézőt is megtanította a helyes reagálásra, aki olykor felmentve érzi magát a kötelező irányú gondolkodás kényszere alól. Mert a Hold-upnál még megvan a lehetőségem, hogy Belmondo ide, Belmondo oda szeressem a filmet, és mondandóját, vagy nem. Az Elysium esetében semmi választási lehetőségem nincs, ha kultúrember akarok maradni a XX. században. Ezért csak annyit végül: nem szeretem a gondolati diktatúrát. Különösen nem, művészet köntösében nem. Bodó L.