Dunántúli Napló, 1987. június (44. évfolyam, 149-178. szám)
1987-06-29 / 177. szám
1987. június 29., hétfő VDN-vonatok, 1987 E szelvény érvényes az 1987. július 4-én, (szombaton) Dombóvár—Gunaras,illetve Budapest—Szentendre útvonalú MÁVTOURS—VDN kirándulóvonatokra. Felmutatásával részvételi jegyek a MÁV Rákóczi úti menetjegyirodájában válthatók. Kettő közül választhat Július 4-én Gunarasra és Szentendrére mennek a MÁVTOURS-VDN-vonatok Két kirándulóvonat indul a jövő hét végén a MÁVTOURS és a VDN szervezésében. Egyik a nagy érdeklődés miatt, a június 27-i program ismétléseként Szentendrére, a másik Gunarasra. A szentendrei programot választók 6 óra 25 perckor, az elmúlt héten közöltek szerint indulnak útnak a pécsi vasútállomásról. A részvételi díj — 420 forint —, a programok és a jelentkezési feltételek - a kivágott VDN-vonatok 1987. térkép — nem változtak. Akik Szentendre helyett Gunarast választják, azok is jól járnak. Különvonatuk 8 óra 20 perckor indul Pécsről, és 9 óra 22 perckor ér Dombóvárra, innen különbuszok viszikaz utasokat Gunarasra, ahol a fürdő területén gyermek- és felnőttmedencék mellett, 55 cC gyógyvízzel teli termálfürdő is üzemel. Vize mozgásszervi és nőgyógyászati bántalmakban szenvedőknek igen hasznos. Az egész napos gunarasi fürdőzést kellemesen egészítheti ki egy kis csónakázás a szomszédos tavon, napozás vagy focizás a tisztáson, a gyermekeknek csúszdázás a fürdő óriáscsúszdáján. A némasport kedvelőinek ajánljuk: hozzanak horgászfelszerelést, mert az említett tóban 100 forintos napi jegyért méretes pontyot és fél kiló egyéb halat foghatnak. Ebédet a fürdő területén lévő önkiszolgáló étteremben — 12 és 16 óra között — 80 forintos étkezési jegyért, — aki ennél drágább ételt választ, a különbözetet a helyszínen fizeti — kapnak az utasok. Az egész napos program után, 18 óra 30 perckor a fürdő bejáratától indul vissza Dombóvárra a különbusz, innen pedig 19 óra 5 perckor indul és 20 óra 15 perckor ér Pécsre a különvonat. Jegyek a szentendrei útra kedden 10-től 17 óráig, a gunarasira szerdán és csütörtökön 10-től 17 óráig, pénteken pedig 10-től 13 óráig válthatók a MÁV Rákóczi úti menetjegyirodájában. A gunarasi utazás ára felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt 185 forint. H. A. B efejeződött a városszépítők országos találkozója Vasárnap befejeződött Győrött a város-, községvédő és szépítő egyesületek szövetségének hatodik országos tapasztalatcseréje és közgyűlése. Az eseményen több mint 100 egyesület képviseltette magát. A találkozó résztvevői beszámoltak tevékenységük eredményeiről, majd behatóan tanulmányozták a győri történelmi belváros nagyszabású helyreállítási munkálatait. Itt található a budai várnegyed, vaamint a soproni középkori belváros után az ország harmadik legnagyobb műemléki centruma: több mint 200 védett épület, elsősorban barokk ház alkotja. A zárónapon a találkozó résztvevői Szigetközbe kirándultak, s megtekintették azokat a területeket, amelyeket a közelmúltban nyilvánítottak védetté. Megismerkedtek a bősnagymarosi vízlépcsőrendszer építésével összefüggő környezetvédő munkákkal is. Dunántúli napló Nemzetközi naturista-találkozó Szombaton a Magyar Naturisták Egyesületének délegyházi telepén nemzetközi naturista találkozó kezdődött. Az első ilyen rendezvényt tavaly Görögországban tartották. Az egyhetes találkozón lengyel, NDK-beli, NSZK-beli, osztrák, holland, görög és az egyesült államokbeli naturista szervezetek, valamint vezetői vesznek részt. Jelenlétükben felavatják a Balaton-part első nudista strandját, Balatonberényben. A vendégek országjáró körúton ismerkednek hazánk idegenforgalmi nevezetességeivel. A találkozó idején sportversenyekre is sor kerül, és baráti beszélgetéseket szerveznek a naturizmus és a természetvédelem kapcsoló-,táról, valamint a naturista idegenforgalom lehetőségeiről. s A földrajz is egyike azoknak a tantárgyaknak, amelyek az évek során változáson mennek át. Az ismeretek naprakészségét biztosítják a továbbképzések, a nyári akadémiák is. 1979-ben rendezték Keszthelyen első alkalommal a középiskolai földrajztanárok nyári akadémiáját, amelyet azóta kétévenként szerveznek meg. A köztes években az általános iskolai földrajztanároknak rendeznek továbbképzést. A nyári akadémiák nem kötelezőek, azok jelentkeznek, akiket érdekel szaktárgyuk többoldalú és friss ismeretekkel bővített áttekintése. Az ötödik középiskolai nyári akadémiát tegnap reggel nyolc órakor Pécsett, a Geisler Eta középiskolai kollégiumban nyitották meg. Hatvanan hallgatták meg Varajti Károlynak, az Országos Pedagógiai Intézet csoportvezetőjének a köszöntőjét, Brandstetter Györgynek, a Baranya Megyei Tanács osztályvezető-helyettesének megnyitóját és a vasárnap délelőtti előadásokat. Dr. Vuics Tibor Magyarország agrártermelésének helyzetéről és fejlesztésének távlatairól, dr. Lehmann Antal a természet- és környezetvédelem időszerű kérdéseiről, dr Aubert Antal a baksai modellről adott tájékoztatást. Az öt nap alatt hallgatnak előadást többek között a gimnáziumi földrajztanítás időszerű kérdéseiről, az űrkutatás eredményeinek hasznosításáról, a földrajzi szemlélet fejlődésében, a dunai vízlépcsőrendszerről. Tanulmányi kirándulásokat szerveznek, megismerkednek Baranya megye földrajzi szempontból is érdekes tájaival. A nyári akadémiát az Országos Pedagógiai Intézet, a Magyar Földrajzi Társaság, a JPTE Tanárképző Kar földrajz tanszéke, a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet és a megyei tanács művelődési osztálya rendezte. Megkezdi adásait a Rádió ötödik körzeti stúdiója „Magyar rádió, Szeged...” Szlovák és román nemzetiségi műsorok Győr, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs után július 1-jén szerdán a Dél-Alföld centrumában, Szegeden megkezdi adását a Magyar Rádió legfiatalabb körzeti stúdiója. Várkonyi Balázs, a stúdió vezetője elmondta, hogy csaknem hároméves előkészületek nyomán alakultak ki az egykori ügyvédi kamara (később KISZ-bizottság) felújított, régi köntösében pompázó szecessziós épületének körvonalai és a napi rádióadások elképzelései. Eszerint szerdán reggel fél 6-kor minden különösebb ünnepélyesség nélkül köszönti hallgatóit először a szegedi rádió. Majd megkezdi a közérdekű információk és napi hírek sugárzását. Mint a stúdióvezető hangsúlyozta, az informálást, a lakossági szolgáltatást tekintik fő feladatuknak kettő és fél órás információs műsorukban. Egyelőre csak reggeli műsoruk lesz, illetve szombat-vasárnap délelőtt magazinműsorral, s benne fél-fél órás szlovák és román nemzetiségi műsorral jelentkeznek. Napi információs műsorukba beépítik a Kossuth Rádió fontosabb, nagyobb érdeklődésre számot tartó (pl. Falurádió, napi jegyzetek, publicisztikák) műsorait is, így a hallgató nem kényszerül adóváltásra. Mindehhez a jelenlegi legkorszerűbb technikát építették be a székház műszaki kiszolgáló és sztereóstúdió helyiségeibe. Egyelőre egy kisadóval indul a szegedi rádiózás, műsoruk a városban és a körrnyékén vehető. Jövőre nagyobb teljesítményű sztereóadó veszi át a sugárzás feladatkörét. Műsoraikban rendszeresen beszámolnak Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyék életéről is. Baja kivételével, amely a jövőben is megmarad Pécs információs körzetében. A hétvége rádiómagazinjaiban élő műsorokat és hosszabb dokumentum- és riportműsorokat sugároznak a város és városkörnyék életéről. E műsorokon és a napi adásokon is jelenleg 13 rádiós újságíró, szerkesztő és 14 technikus, mérnök és más műszaki szakember dolgozik. Szünetjelük egy szegedi környéki népdal modernzenei parafrázisának motívuma. E dallam csendül föl július elsején a hivatásos rádiózás történetében Szegeden először, s nyomban a bemondó hangja: „Magyar Rádió, Szeged. Köszöntjük hallgatóinkat. . . E. Elvesztik a természetes veszélyérzetüket Zárttéri fácánnevelés Igaz, hogy háziasítani akarják a fácánokat? Azt mondják, jó üzlet a fácánnevelés. Pukler János, a vajszlói erdészet fővadásza tiltakozik. — Kacsa az egész. Ha lehetne, inkább visszavadítanánk őket, mert túl szelídek lettek. Miért baj ez? Azért, mert a zárt téren nevelt fácánok elvesztették a természetes veszélyérzetüket. Mikor hat-héthetes korban kihelyezzük őket az erdőbe, ott könnyű prédái a ragadozóknak: rókának, vadmacskának, hiúznak, nyestnek. A visszavadászási arány alig éri el a 30 százalékot, s ezzel megválaszoltam a második kérdésre is. Nem jó üzlet a nevelés. De ha nem csinálnánk, már kipusztult volna a fácán a mezőgazdasági és egyéb civilizációs ártalmak miatt, így azonban a fácán mégiscsak kemény valutát hoz az erdőgazdaságnak. Novemberben, mikor megjön a szezon, a nyugatnémet vadászok 17 márkát fizetnek a kilőtt fácán darabjáért, s a madarat itt hagyják, megy a MAVAD hűtőibe, onnan exportra. A visszatérő külföldi vadászok itt Vajszló környékén naponta 25-50 fácánt kapnak puskavégre. Kedvelik azt az apróvadban gazdag helyet. Fáprád után Vajszló előtt 12 hektáron folyik a zárttéri fácánnevelés. A körbekerített fácántelepen ilyenkor éjjelnappal zajlik az élet. Az ezres törzsállomány fóliával fedett rolierekben él, nyolc tojóra jut egy fácánkakas. A tojásokat folyamatosan gyűjtik és a HUNOR-rendszer tapolcai keltetőjébe szállítják. Onnan minden hét szerdáján hozzák vissza a napos fácánokat, fűtött helyiségben nevelik. A növendék fácánokat ún. angol házakba helyezik, még ott is jó ideig fűtenek rájuk. A fácántápot a reménypusztai tsz-ből veszik. A négyhetes fácánok csőrét kikarikázzák, mert időnként kitör rajtuk a kannibalizmus. Az idén 40 000 fácántojást keltetnek ki, amiből 27 000 napos fácánt kapnak vissza. A felnevelési veszteség általában 20 százalék, így aztán jó ha 10 000 madarat ki tudnak helyezni, s ennek 30 százalékát vadászszák vissza. Az apróvad már nem tudjavisszapótolni önmagát, mesterségesen kell szaporítani.. AMAVOSZ Baranya megyei vadásztársaságai is ezekben a napokban indították meg a zárttéri fácánnevelést. A társaságok húszezer fácánt helyeznek ki az idén. A vadkacsákat is mesterségesen nevelik. Háromezer kacsát helyeztek csak ki az alsókövesdi tóra. Augusztusig, a kacsavadászati szezon kezdetéig 1 kilósra nőnek meg a kacsák, kilövésükre olasz és német vadászokat várnak. - Rné -