Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)

1988-03-23 / 82. szám

1988. március 23., szerda Többszintes épületben sok kis üzlet Kiskereskedők áruháza Pécsett Kiskereskedők áruházat épí­tenek Pécsett. Az ötlet 1987 májusában született, és a ter­vek szerint az idén —­legké­sőbb ősszel — megkezdődik az építkezés. Az elmúlt év szeptemberé­ben a KISOSZ Baranya Megyei Szervezete újsághirdetésben keresett vállalkozó kiskereske­dőket. Több mint 35 magán­­kereskedő jelentkezett a felhí­vásra. 1988 január végén a városi tanács több területet is felajánlott az építkezéshez. A KISOSZ ezt követően felkérte a Dél-dunántúli Tervező Vállalat városrendezési csoportját, hogy válasszák ki az üzletház építé­sére legmegfelelőbb területet, amelyben 35—40 kiskereskedő és szolgáltató kisiparos nyithat üzletet. Február közepén meg­érkezett a DTV válasza, hogy a legalkalmasabb terület a Rákóczi úton, az OTP székház keleti oldalán elterülő rész len­ne. Ezt követően összehívták a kiskereskedőket, a tanács kép­viselőjét és a tervezőt. A váz­lattervek várhatóan április kö­zepére készülnek el. A Kiskereskedők Áruházának építését a KISOSZ koordinálja, az ügyek intézését az öttagú ideiglenes szervezőbizottság vállalta. A többszintes épület­ben 40­50 négyzetméter alap­területű boltokat és kisebb­­nagyobb vendéglátóhelyeket alakítanak ki. Az üzletházban az elképzelések szerint lesz kávéház, cukrászda, kürtőska­­lács sütöde, sörbár tekepályá­val, barkácsbolt, vegyiáru­­kereskedés, díszállatkereskedő, fényképész, divatáru, cipőbolt, ruhakölcsönző, sport-horgász­cikk árus, régiségkereskedő. A három szint mindegyikén pihe­nőket alakítanának ki. A terület és az épület költ­ségeit a kiskereskedők fizetik, azonban addig nem vásárol­ják meg a területet, amíg nem tekinthetik végleges helynek. Az áruház helyének kijelölésére ugyanis hosszú hónapok huza­vonája után került sor. A ma­gánkereskedők olyan üzletházat szeretnének építeni, ahol min­den kapható, a kispénzű és a luxuscikkeket kereső emberek is találnak megfelelő választékot. A kisboltok ajtaja fölötti cé­gérek hívnák fel a betérő ér­deklődők és vásárlók figyelmét arra, hogy hol, mit kínálnak a kereskedők. Sz. K. Üzletház, ahol minden kapható Vásárolhat, kölcsönözhet, kávézhat, sörözhet és tekézhet a ház vendége Amerikai üzletemberek kamarai megbeszélései A Magyar Gazdasági Ka­mara meghívására március 21. és 22-én Martin Hillenbrand­­nak, az Egyesült Államok volt külügyi államtitkárának vezeté­sével hazánkban tartózkodott az amerikai International Ad­visory Associated tanácsadó testület delegációja. A nagyberuházási intézetek pénzügyi szakembereiből álló küldöttség európai körutat tett, vizsgálva a kelet-nyugati kap­csolatok hatását a nemzetközi gazdasági helyzetre. A körút befejező állomásán, hazánkban tájékozódtak a magyar gazda­ság helyzetéről. A delegáció tagjainak Zányi Jenő, a Ka­mara alelnöke tartott tájékoz­tatót. Az amerikai szakembereket fogadta Marjai József minisz­terelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter. Bizottság ülése A vajszlói körzethez tartozó cigánylakosság beilleszkedésé­nek helyzetéről, továbbá a HNF mellett működő, cigány­tanácsok működéséről tárgyal­tak tegnap délelőtt Pécsett a Megyei Tanács Cigányügyi Koordinációs Bizottságának ülésén. Az első napirendi ponthoz Katona Zoltán vajszlói tanácselnök készített előter­jesztést, amelyben egyebek között leírja, hogy a 85 szá­zalékban cigányok lakta Pis­­kón sokkal kevesebb bűnügyi és más probléma fordul elő, mint némely cigány kisebbségű faluban, ahol egy-egy csoport bűnöző életmódja miatt „a beilleszkedésükkel való foglal­kozás teljesen hiábavaló len­ne". A tanács vezetése úgy vélte, nincs szükség külön in­tézkedési tervre, hanem a na­pi, egyéni gondokat kell rend­szeresen megoldani. A máso­dik napirendi pont előadója Szalontai Jánosné és Hrubi Györgyné (HNF megyei, illet­ve pécsi városi bizottsága) volt. Dunántúli napló Videotéka a kamarateremben Bokormozi Komlón Nemcsak felújították a komlói Zrínyi Filmszínház belső, tereinek nagy részét, hanem február óta új vetí­tési rendszert is bevezettek. „Bokormozi" lett, vagyis egy épületen belül, több helyi­ségben eltérő profilú filme­ket vetítenek. A nagyterem mellett az ötven nézőt be­fogadni képes kamarate­remben, váltott napokon vi­deómozi, illetve stúdiómozi működik. Ez utóbbiban el­sősorban művészfilmeket le­het megtekinteni, de itt mu­tatják be a legutóbbi ma­gyar játékfilmszemle alkotá­sait is. Czukor László, a Zrínyi Filmszínház üzemvezetője úgy tapasztalta, hogy a stú­diómozi látogatottsága hat­vanszázalékos, a korábbi adatokhoz viszonyítva körül­belül tizenöt százalékkal vál­tanak többen jegyet a nagy­terem műsoraira és mindig megtelik a kamaraterem a videóvetítések napjain. Je­lenleg még két színes tele­vízión követhetők nyomon a kalandok, de a Baranya Me­gyei Moziüzemi Vállalat ter­vezi, hogy a későbbiekben kivetítő-képernyővel váltják föl a televíziókészülékeket. A szórakoztató filmeken kívül alkalmanként régi magyar sikerfilmeket is műsorra tűz­nek. Az üzemvezető elmond­ta, hogy áprilistól indítják kí­sérletképpen a videómesefil­­mek sorozatát. Ha megszere­tik a gyerekek, rendszeresen kínálnak majd mesefilmeket. A kamarateremben már­cius eleje óta megnyílt egy kis videotéka, hétfőtől pén­tekig lehet délutánonként kölcsönözni a kazettákat. Megnőtt a nézők száma Kazettakölcsönzés hétfőtől péntekig A Közművelődési Tanács ülése ülést tartott a Közműve­lődési Tanács Köpeczi Bé­la művelődési miniszter el­nökletével, a KISZ Központi Bizottsága székházában kedden. A résztvevők tájékozód­tak a Magyar Rádió és a Magyar Televízió szórakoz­tató tevékenységéről, és javasolták a színvonalas, sajátosan hazai szórakoz­tató műsorok készítését, va­lamint a külföldről átvett műsorok igényesebb válo­gatását. A Tanács tagjai véleményt cseréltek az al­kalmi szórakoztató műsorok és a vendéglátóipari szóra­koztatás helyzetéről, a vál­toztatás lehetőségeiről. .. .. / i . " A Cigányügyi Koordinációs Költözés előtt a design-bolt? Bizonytalan hírek keringenek a pécsi Formatervezett Áruk Boltjáról, amelyet azért írok nagybetűvel, mert több, mint egy üzlet a sok közül. Négy esztendővel ezelőtt az ország­ban elsőként született meg a Széchenyi tér oldalában, a város díszének éppen nem ne­vezhető Nick-udvarban. Ketten bábáskodtak körülötte: a Ba­­ranyaker és a Magyar Keres­kedelmi Kamara formaterve­zési központja, a Design Cen­ter. A hírek a bolt megszűnésé­ről szólnak. - A design-boltot nem kí­vánjuk megszüntetni, csupán áthelyezni — mondja Patacsi József, a Baranyaker kereske­delmi igazgatóhelyettese. — Sajnos olyan kicsi a forgalma, hogy a nyereség nem fedezi a ráfordításokat. — Adatokat olvas fel, amelyekből az tűnik ki, hogy magas a bérleti díj, s ezzel együtt majd félmilliót költenek az üzlet fenntartá­sára. — Azt tervezzük, hogy a Do­­mus Áruházban különítünk el egy „shop­’-ot a formaterve­zett áruk számára. Ezt az áru­házat sokan látogatják, nem annyira félreeső, mint a rosz­­szul világított Nick-udvar. S van még egy indokunk az át­helyezésre: a Széchenyi teret ugye, most felújítják, díszbur­kolatot kap. Hogyan oldjuk meg az áruszállítást? Az aján­dékboltról is ilyen okok miatt mondtunk le - közli Patacsi József. A boltban több vevő táblá­ból, nehéz szóba elegyedni Szűcs Kálmánné üzletvezető­vel. — Ilyenkor, ebédidőben jönnek a legtöbben — jegyzi meg. Azért be tudunk pillan­tani a hatalmas raktárba, ahol omlik a penészes vakolat a falról, magányos polcokon he­ver az áru. Micsoda elegáns üzletrész lehetne pedig ezek­kel a hatalmas ablakokkal ! — Veszteséges? — kérdez vissza elkerekedett szemmel Szűcsné. — Tavaly 78 ezer fo­rint nyereségünk volt! Egyma­gam vagyok, 4,3 millió forin­tot forgalmaztam, negyedany­­nyival többet, mint amikor ket­ten dolgoztunk itt. Még pré­miumot is kaptam érte!­­ És megmutatja ugyanazt a papírt, amelyről Patacsi József az imént felolvasott. Valóban, a számsor alján a rubrika: „Nettó eredmény 78 000 fo­rint.” — A központban azt hallot­tam, nehéz boldogulni a nagykereskedelmi vállalatok­kal. Túl kicsi tételekről van szó . .­. — Nekem még nem volt gondom a „nagykerekkel". A gyárak is készségesen szállíta­nak. Persze, kell egy kis rá­tartás, de például a Grabo­plast nyomban küldi az árut. — Meglep bennünket, hogy a boltot a pécsi Domusba kívánja átköltöztetni a Bara­nyaker — válaszolja telefon­érdeklődésemre Preisich Anikó, a Design Center pécsi refe­rense. — Velünk erről még nem tárgyaltak, önmagában véve nem rossz ötlet, de akkor át kell dolgozni a koncepciót. Mi ezt a pécsi boltot modellnek szántuk, kár, hogy a hatalmas kihasználatlan terület miatt a költségmegállapítás nem reá­lis. Az áruszállítást akkor is meg kell majd oldania a Ba­­ranyakernek, ha már nem a design-bolt működik az üzlet­ben. Ez tehát gyenge érv. Jól meg kell fontolni a lépést. A Baranyaker eddig nagyon jó partnernek bizonyult. — Számunkra a formaterve­zett tárgyak forgalmazása misszió. Tehát nem kívánunk lemondani róla — hangsúlyozta Patacsi József. Úgy legyen. A remélhetőleg hamarosan felújítandó Nick­­udvarban, színvonalasabb rek­lámmal, miért ne lehetne ön­álló üzletként megtartható az ország első design-boltja? Havasi J. A nyereség nem veszteség 5 Értékelte munkáját a lakásszövetkezet K­evesebb a veszteséges épület Háromezerkétszáz lakás és kilencszáz garázs kezeléséről és üzemeltetéséről gondoskodik a pécsi „Kertváros” Lakásfenn­tartó Szövetkezet. Tavaly 37 épület zárta veszteséggel az évet, idén ez a szám 24-re csökkent. Az örvendetes tényt hétfő esti küldöttgyűlésükön mondta el dr. Székelyhídi Gyu­la, a szövetkezet elnöke. Ki­­lencvenkilenc küldött kapott meghívót a pécsi Németh Lász­ló utcai Mozgalmi Házba, kö­zülük hetvenegyen el is jöttek. Dr. Székelyhídi Gyula elöljá­róban mondotta el, hogy ag­gódtak a vezetőség tagjai: va­jon összejönnek-e az emberek? Aggódásukat azzal magyaráz­ta, hogy évek óta egyre na­gyobb a közöny a lakásszövet­kezettel szemben. Ez bizonyos fokú kritika is a lakóktól, de éppen ez a küldöttgyűlés bizo­nyította, hogy vannak, akik még szívükön viselik a közös célokat. Az elnök röviden ismertette az elmúlt év fontosabb állomá­sait. Például egységesítették a szövetkezet tulajdonában lévő garázsok bérleti díjait, ezután évenként és négyzetméteren­ként 180 forintot kell fizetni. Ez havonta 300 forintot jelent. Nem szabad elhallgatni azt sem, hogy a garázshasználók egy része felháborodásában a bírósághoz fordult. A cél vé­gül­ is az, hogy ezzel csökkent­sék a közös költségeket. Ugyan­ezt szolgálja az a határozat is, hogy a befolyt bérleti vagy használati díjak elosztása ez­után a következő: 90 százalék az épületé és 10 százalék a szövetkezeté. A korábbi fel­osztás 75, illetve 25 százalék volt. Az elnök javaslatot tett arra is, hogy a szövetkezet lépjen ki a Közös Karbantartó Társa­ságból. Annak ellenére, hogy az itt lévő betétjük több mint egymillió forint, a társaság által végzett munka értéke évente 50 000 és 150 000 forint körül mozog. Az egymillió fo­rintot inkább a szövetkezet saját karbantartó brigádjának fejlesztésére kellene fordítani, mert munkájukat évek óta jo­gos reklamációk kísérik. A szövetkezet vezetése igyek­szik a tagok által befizetett pénzekkel a jó gazda gondos­ságával bánni. Ennek érdeké­ben vásároltak 500 000 forintért kötvényt, illetve beléptek szintén félmillióval a Konsumbank Rt.-be. Az osztalék mértéke mindkét esetben 11 százalék. Mindezek után a Felügyelő Bizottság jelentése hangzott el, amelynek lényege, hogy a közös vagyon kezelése szaksze­rű és megbízható. A pénzügyi beszámolóban a költségek nö­vekedéséről és ennek okairól esett szó. Zárófejezetként a küldöttek egyéni kérdéseikre kaptak vá­laszt. D. Zs. Fásítási hónap 8 millió facsemete vár elültetésre Az idei fásítási hónap elő­készületeiről és programjáról, valamint az erdőgazdálkodás helyzetéről tájékoztatták az új­ságírókat kedden a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumban. Sólymos Rezső, a MÉM Erdészeti és Faipari Hivatalának helyettes vezetője elmondotta: ebben az évben 10. alkalommal rendezik meg a Hazafias Népfront Országos Tanácsával karöltve a fásítási hónapot. Az országos megnyitó­­ünnepséget március 25-én, Kecskeméten az Erdei Ferenc Művelődési Központban tart­ják. A fásítási hónap keretében számos rendezvényre kerül sor a helyi népfrontbizottságok, a tanácsok, erdőgazdaságok, ok­tatási intézmények szervezésé­ben. Az elmúlt tíz év alatt a la­kosság mintegy 54—55 millió erdei facsemetét ültetett el ut­cákon, tereken és a ligetek­ben. Az idén összesen 12,5 mil­lió forint értékben csaknem 8 millió facsemetét bocsátanak az erdőfelügyelőségek ingye­nesen a lakosság rendelkezé­sére. A kis fákat a legtöbb he­lyen a HNF helyi szervezetei­nél igényelhetik a lakók, pél­dául lakótelepi közösségek, is­kolák, KISZ-szervezetek, szoci­alista brigádok és más mun­kahelyi közösségek.

Next