Új Dunántúli Napló, 1992. október (3. évfolyam, 271-300. szám)
1992-10-28 / 297. szám
1992. október 28., szerda Bős miatt nincs veszélyben a paksi atomerőmű üzemeltetése A paksi atomerőmű üzemyitesét, nem zavarja a Duna elterelése, jelentette ki kedden az MTI érdeklődésére a Paksi Atomerőmű Vállalat tájékoztatási osztályának illetékese. Kemenes László elmondta, hogy a Duna felső szakaszán tapasztalható intenzív vízszintcsökkenés Paksnál már csak alig érzékelhető. Október 27-én Paksnál a Duna vízszintje 85,4 méter volt a Balti-tenger szintjéhez képest, s a prognózisok szerint október 30-ára ez a szint 84,71 méterre csökken. Ennél pedig korábban már alacsonyabb vízszintet is mértek Paksnál. Az erőmű természetesen megfelelő víztartalékokkal is rendelkezik. Az erőmű egyébként továbbra is teljes kapacitással dolgozik. új Dunántúli napló Építőipari bemutató Nyugati technológia alapján előállított, az építőiparban és más területen alkalmazott termékek, szállítójárművek ismertető előadásokkal egybekötött bemutatóját rendezi ma délelőtt Pécsett a Baranya Megyei Építőipari Egyesülés. A 9:45-kor kezdődő rendezvényre a Hunyor szálló tanácstermébe várják az érdeklődő szakmai közönséget. Ebéd utáni pihenő a töttösi idősek napközi otthonában. A helyi önkormányzat példamutatóan gondoskodik az öregekről. Az otthonban negyven nyugdíjasnak, magányos idős embernek biztosítanak ebédet ingyen vagy minimális térítés ellenében. Fotó: Proksza László Önkéntesekre számít a megújuló Vöröskereszt A fiatalok szívesen kapcsolódnak a pécsi szervezet akcióiba Az 1881 óta működő Magyar Vöröskereszt nagy átalakuláson megy keresztül. Nemrégiben új alapszabályt, működési szabályzatot fogadtak el és meghatározták a következő négy év feladatait. A küldöttértekezletek második fordulójában, a megyei tanácskozás után a napokban a Pécs városi vezetőség tartotta értekezletét. Megválasztották a 15 fős városi vezetőséget, melynek elnöke a következő négy évre dr. Sohár Endre lett. A küldöttértekezlet napirendjén a VIII. kongresszust követő időszak programjának tárgyalása is szerepelt. Az 1995-ig szóló programban újszerű szerepet szánnak az önkénteseknek. Szeretnék, ha közülük minél többen rendszeresen vállalnának feladatot. Az önkéntesek számának növelése mellett színvonalas felkészítésüket és továbbképzésüket is célul tűzték ki. Természetesen a Vöröskereszt továbbra is fő feladatának tekinti a rászorulók szociális programokkal, akciókkal való segítését, többek között népkonyhák folyamatos működtetésével, szociális információs szolgáltatásokkal, átmeneti menedékhelyek biztosításával, gyógyászati segédeszközök kölcsönzésével, nehéz helyzetű családok gyermekeinek nyári üdültetésével. A szociális feladatok bővítéséhez azonban további támogatókat, szponzorokat szeretnének megnyerni. A fontos feladatok között szerepel a Vöröskereszt eddig is hatékony véradó szervező tevékenysége. Az elmúlt időszak tapasztalatait felhasználva az ország egész területén regionális sürgősségi gyorssegély csoportok rendszerét építik ki. Pécsett már létezik különböző karitatív szervezetek bevonásával létrejött akciócsoport, amely például a menekülthullám emelkedésekor jól működött. A Magyar Vöröskereszten belül erősíteni igyekeznek a fiatalok tevékenységét is. Pécsett a már eddig bevált módszert követik a jövőben is: előadások helyett aktívan bevonják a fiatalokat a vöröskeresztes tevékenységekbe, a szóba kerülő témákat a gyakorlatban ismertetik meg velük. A tapasztalatok szerint, ha nem is tagként de a különféle akciók résztvevőiként szívesen kapcsolódnak be Pécsett a diákok a Vöröskereszt tevékenységébe. Az eljövendő időszak programjában szerepel a segélyezéshez szükséges bázisok létrehozása is, amik az adományok szakszerű fogadását, elosztását tennék lehetővé. Pécsett a bázis helyét már kijelölték, várhatóan a volt Bajcsy laktanyában kap majd helyet. Pataki V. Kifogyunk a fillérekből, jönnek az új forintok „Közelebb az ügyfelekhez!” A Beszélgetés Bőd Péter Ákossal, a MNB elnökével Hétfői előadását és rövid városnézését követően kedden a bankszakma baranyai képviselőivel találkozott Pécsett Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A szakmai fórum házigazdája a jegybank pécsi igazgatósága volt, ahol a bankelnök és a helyi vezetők kölcsönösen tájékoztatták egymást elképzeléseikről, területi tapasztalataikról. A kötetlen beszélgetést követően Bod Péter Ákos interjút adott lapunknak. -Elnök úr! Ipari miniszterként volt-e olyan elképzelése, amely a bankokban fölhalmozódott források aktivizálását szolgálta volna? Most bankelnökként hogy áll ugyanehhez a kérdéshez? Valóban már miniszterként éreztem, hogy a megnövekvő megtakarítások nem áramlanak vissza kellő intenzitással a gazdaságba. Onnan nézve úgy látszott, hogy a bankok érdekeltsége hiányzik. A bankszektort jobban megismerve azt látom, hogy nem csupán az érdekeltséggel van gond, hanem a magatartás abból is adódott, hogy a magas reálkamatok mellett egyszerűbb volt a forrást gyűjteni, az állami hiányt jól jövedelmező kincstárjegyekkel fedezni, mint utánamenni az üzletnek. Ez utóbbi mellett hiányolom a szaktudást is. Ha egy bank a legnagyobb hitelező, érdeklődjön az iparvállalatok ügyei iránt. Ez gyakran azért hiányzik, mert nem alakult még ki az a szaktudás, ami képes eldönteni, hogy a tulajdonos mit kezd a javaival. Ezért javasoltam a bankoknak, hogy vagy maguk hozzanak létre egy átszervező részleget, vagy bízzanak meg egy erre szakosodott intézményt, őszintén szólva ez még roppant lassan megy. Tapasztalatai szerint milyennek ítéli a banki kultúrát, a szolgáltatások színvonalát? - Ha a banki székházak építését nézem, azt kell mondanom, hogy a magyar bankok nagyon szépen terjeszkedtek az elmúlt években. Ennek ellenére az a véleményem, hogy még mindig nincsenek elég közel a polgárokhoz. Elég arra utalnom, hogy a nagyobb kereskedelmi pénzintézetek kivétel nélkül a megyeszékhelyekre specializálódtak, tartózkodtak a kisebb településektől. A másik komoly gond a megfelelő technikai színvonal hiánya. Úgy látom, hogy egyes bankvezetők az elmúlt időszakban többet törődtek a külsőségekkel, mint a számítástechnikai háttérrel. Ami a szaktudást illeti, komoly eredmény, hogy rövid idő alatt enynyi bankszakembert sikerült kinevelni, azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy ez a gárda rendszeres továbbképzésre is szorul. - Milyen a hazai törvényalkotás és a jegybank viszonya? Példaként gondoljunk a közalkalmazotti törvényre! Az utóbbi időben előfordult, hogy a képviselők jószándékkal alkottak egy-egy törvényt, aminek a financiális oldala nem volt rendben. Ránk azonban mindössze annyi tartozik ebből, hogy ha deficithez vezet ez a lépés, azt finanszírozni kell a pénzügyminiszternek, ami természetesen terhet ró a jegybankra is. Ha ennek inflációnövelő hatása van, akkor nekem törvényadta kötelességem, hogy szigorítsam a monetáris politikát, és jelezzem a kormányzat felé, hogy a dolog financiális okok miatt nem megy. Egy másik szemszögből vizsgálva némileg lassúnak találom a hazai törvényalkotást. Most módosítjuk a pénzintézeti törvényt, de már előre látható, hogy fél éven belül újabb korrekció válik szükségessé. Ez a jelenlegi tempó mellett sok gondot okoz. - Mikorra várható az előadásában említett betétvédelmi törvény megszületése? - A jogszabály koncepciója kész van, a kormány is megtárgyalta, de be kell állnia a parlament törvényhozási sorába. Elképzelhető, hogy még hetekig, hónapokig várni kell arra, hogy sorra kerüljön, ám én azt hiszem, hogy az ilyen technikai törvényeknél - mint amilyen a betétesek védelmét adó jogszabály - a képviselők gyorsított eljárást alkalmaznak. - Korábbi nyilatkozataiban több ízben sürgette a hazai devizakódex kialakítását. Miért?Hazánkban 1931 óta van kötött devizagazdálkodás, amit állandóan változó törvények szabályoznak. A ’80-as évek nagyfokú gyakorlati liberalizálását nem követte a törvényi szabályzás, hiszen még ma is az ide vonatkozó 1974-es jogszabály van érvényben. Ez a számos módosítás miatt mind a jogászok, mind pedig a gazdálkodók számára áttekinthetetlen. Ez az egyik oka a változás időszerűségének. A másik, hogy a gykorlati konvertibilitáshoz közeledve néhány alapvető kérdés megszabása mellett sok mindent ki lehet iktatni a megszigorításból. A törvény elvi keretét elfogadta a kormány, részletes kimunkálásra pedig a Pénzügyminisztériumnak és a Nemzeti Banknak adta ki. - Várható-e a közeljövőben új címlet megjelenése, illetve réginek az eltűnése a magyar pénznemben? - Új címlet megjelenítésében nem gondolkodunk, ám valóban időszerű kérdés néhány kisebb egység megszüntetése, így néhány éven belül kivonjuk a forgalomból valamennyi fillért, hiszen rossz ajánlólevél egy jegybank számára, ha 50 filléres költségen állítja elő a 10 filléresek darabját. A legkisebb papírpénz címlet a 100 forintos lesz, váltói új formátumú fémpénzek lesznek. Kaszás Endre Képernyő előtt Ha én volnék a Magyar Televízió tudatalattija, hánytorgó lelkiismerete, akkor az elmúlt napokból ez a szó maradna meg bennem: „Passz....” Egy fiatal - mondhatni gyerekember - mosolyogta bele a kamerákba-mikrofonba ezt a szót, amikor a járókelőkhöz körkérdést intéztek: mit tudnak 1956 október 23-ról. De hál’istennek szerénységem nem a Magyar Televízió tudatalattija, de a Magyar Televíziótól is dőreség minduntalan össznemzeti szócső-szerepet, a vélt nép-nemzeti lelkiismeret ébrentartását számonkérni. Minőséget, önmagához méltó felelősséget igen. Igékkel fellobogózott lelkiismeretet azért sem, mert „azok" is mi vagyunk, (hogy egy hozzám közeli, még kevéssé ismert mai költő gondolataiból idézzek). Azaz régóta hiszem (s ha önismétlés is, azért újra elmondom), a televíziónk is csak olyan és olyanná formálódhat, amilyenek mi magunk vagyunk. Természetesen szeretném - és ez összecseng a más és másfajta ízlésdiktatúrán nevelődött kritikai szellemmel - , ha a mindennapoknak ezt a tükrét, a saját, sötéten bólogató árnyékát, néha alkotó módon átugorná. Azaz többet nyújtana a látszatok hol szenvedésektől teli, hol reklámízű, s eképpen hazug világánál. De tüsténkedjék bármilyen szakértő, „pártoktól független” csapat, a televízió túlnyomórészt „hozott anyagból, belőlünk dolgozik”. Ráadásul október 23-án tartalmas, jószándékú - de ki tudná megmondani, hogy milyen sikeres? - kísérletet láthattunk elrongyolódott történelmi tudatunk foltozására. A képernyő csapdája, hogy a verbális elemeket könnyedén elemészti, az íróper dokumentumait vagy a beszélgetést Katona Tamással a kelleténél gyorsabban adjuk majd át a feledésnek. Kamaszkorú utódaink Kézdi-Kovács Zsolt Hernádi Gyula regényéből készült szép filmje alapján pedig megjegyezhetik, hogy annak idején a proletárdiktatúra hatalmasa megengedhette magának, hogy önző szerelemféltésből bábfigurákként mozgassa maga körül az embereket és lelki nyomorékká tegyen éppen egy profit. Ha hajlandó ezt, most, félig az utcára lökve, leendő munkanélküliként megjegyezni. Ha hajlandó azonosulni azzal, amiből itt a Kárpát-medencében jutott nekünk csőstül a méltó (és méltatlan) vereségekkel. Pedig a „Dicsőség a legyőzötteknek” című, Tollas Tibor nevével jelzett összeállítás ebben próbált lelki fogódzót, támpontot nyújtani. Nem is emigráns íróink műveiből, hanem a szabadságharc nemzetközi visszhangjából font verses koszorút. De a legszebb virágokkal telehintett koszorú is gyorsan szárad, ha az emlékezés ünnepén a börtönviselt írói drámák szerzője, idegennyelvű regények, versek hűséges magyar nyelvű tolmácsolója - köztársasági elnökként már nem mondhatja el ünnepi beszédét. Mert erre biztos emlékezni fogunk. Arra, hogy akik a legsértettebbek, legtudatlanabbak, legbőszültebbek, azok lehettek a leghangosabbak is ezen az ünnepen, (akiket ha a saját és mások szabadsága nem kárpótol, mi kárpótolhat jobban?) és amnéziásan kiáltozhattak kigyót-békát, ami lényege szerint szinte csak ennyit tesz: „... passz!” Jó, ha legalább a versek maradnak vigaszul. Bóka Róbert Vigasznak vers 3 Volt egyszer egy iskolai uszoda Pécsett. .. Pécs nem dicsekedhet sok uszodával, úszásoktatásra alkalmas medencékkel. Ezért különösen szomorú, hogy évek óta üresen, „Csipkerózsika-álmát” alussza az uránvárosi Bánki Donát utcai Általános Iskola uszodája. A Bánki Donát utcai Általános Iskola 1962-ben épült. Tíz évvel később az egykori MÉV, a város, a szülők és az ott tanító pedagógusok összefogásával - főként társadalmi munkában - kezdték el az iskola tornaterme melletti alagsori helyiségben a tanuszodát építeni Abay Nemes István tervei alapján. Rövid idő alatt elkészült és 1978-ig folyamatosan működött a 12,4 méter hosszú, 5,4 méter széles és 67 négyzetméter vízfelületet adó tanmedence. Akkor műszaki hiba miatt leégett a vízforgató berendezés - a szükséges anyagiak hiányában nem került sor a pótlására. Az iskolának 1984-re összejött annyi pénze, hogy megkezdték a szociális helyiségek felújítását és medence szigetelését. A javítgatásokat 1986-ig folyamatosan végezték, de elfogyott a pénz és leálltak a munkával. Azóta „Csipkerózsika-álmát” alussza az uszoda. Néha egy-egy kíváncsi kisiskolás próbál a zárt ajtó mögé lesni: tényleg uszoda rejtőzik bent? Szülői értekezleteken mindig felvetődik a hasznosítható, újra működővé tehető uszoda gondolata. Minden édesanya és édesapa örömmel venné, ha elsőtől kezdve az iskolai uszodában történhetne egy-egy testnevelés óra. Helyette csemetéjüknek be kell érnie azzal, hogy a harmadikos tanulók hat hétig, heti egy órában - az önkormányzat szervezésében - a Hullám fürdőben leshetik el az úszás alapismereteit. Másfél évvel ezelőtt Keszthelyi Gyula került az iskola élére. Tanártársaival összefogva különböző fórumokon, pályázatok útján próbáltak támogatóra találni: tegyék ismét működőképessé az uszodát az Uránvárosban lévő általános iskolások és óvodások „vízhez szoktatása” érdekében. Tízmillió forint kellene a medence burkolására és a vízgépészeti technológia kiépítésére. Most mindenki reménykedik néhány napja a Pécsi Vízmű képviselője és a tervező a helyszínen járt, hogy szemrevételezzék az évek óta kihasználatlanul álló uszodát. Ádám Erika