Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)

1995-07-10 / 186. szám

10 Punántúli Napló Kalászos gabonatermesztés Kalászos gabonatermesztés ’95 címmel országos tanácskozást tart Gödöllőn az agrártudomá­nyi egyetem vezető- és tovább­képző intézete augusztus 31 és szeptember 1 között az Agriu­­nio ’95 mezőgazdasági kiállí­tással egy időben. A tanácsko­záshoz kapcsolódóan ebben az évbe rendezik meg első alka­lommal a búzakalász-aratóko­­szorúversenyt és -bemutatót. Vállalkozói Klub A Pécsi Regionális Munkaerő­fejlesztő és Képző Központ volt hallgatói részére, akik munkanélküliekből lettek vál­lalkozók Vállalkozói Klubot hívott életre, amelynek keretei között előadások hangzanak el, továbbképzéseket szerveznek, valamint elérhetővé teszik a ta­gok részére a különböző infor­mációs rendszerekhez való kapcsolódást. A Vállalkozói Klub a későbbiekben szeretné összefogni a dél-dunántúli ré­gió kis- és középvállalkozásait, együttműködve az érdekképvi­seleti és vállalkozásokat támo­gató szervezetekkel. A tervek szerint július második felében kerül sor a legközelebbi össze­jövetelre, az új társadalombiz­tosítási előírásokról lesz szó. Lakáskamatok A napokban dől el, vajon a köz­­társasági elnök aláírja-e az 1995. évi pótköltségvetést, jó­váhagyva ennek részeként a la­káshitelkamatok 12-ről 25 szá­zalékra emelését. Az eddigi gyakorlat szerint az adósok 12 százalék kamatot fizetnek és ezt egészíti ki a mindenkori pi­aci kamatra a költségvetés. A kamatemelést célzó rendelet hatályba lépésétől komoly kia­dásmegtakarítást­ vár a kor­mány. Az OTP Rt. 223 000 számlán tartja nyilván ezt az adósságot. A jelenleg még 12 százalékon kamatozó állomány összege 32,7 milliárd forint. Vállalkozóképzés Egyéves művészeti menedzser­­képzést indít szeptembertől a Magyar Iparművészeti Főiskola egy salzburgi menedzserképző központtal közösen, az „Itthon Európában a Művészetért” Alapítvány támogatásával. El­sősorban a hazai kulturális és művészeti területeken dolgozó, diplomás szakemberek, művé­szek jelentkezését várják. A képzés új szakmát - okleveles art-menedzseri végzettséget - ad, kiállítások, rendezvények szervezésére készíti fel a művé­szeti területen vállalkozni, be­fektetni akaró szakembereket. Augusztus 21-ig lehet jelent­kezni. (1027 Budapest, Henger utca 2. szám alatt.) Mennyi asszonynak, lánynak jelenthetne munkaalkalmat! A csuhéfonás nem ördöngösség Harkány-Terehegyen, ahol al­bérletben él, a fotó kedvéért kiviszi néhány munkáját egy asztalkára és fotelbe ülve munkához lát. A köteggé ösz­­szekötött csuhé (a kukorica­csövet bontó levelek) végett ollóval levágja, a száraz, fehér leveleket megáztatja, s nekiáll sodorni a „zsinórt,,, ami lelke a fonásnak. Alapanyaga a ké­zikosárnak, üvegfonatnak, láb­törlőnek, kenyértartónak, edé­nyalátétnek, lábtörlőnek, dísz­­terítőnek, faldísznek és egyál­talán bárminek, ami e nagy élettartalmú anyagból egyálta­lán, és főleg szemet gyönyör­­ködtetően elkészíthető. - Ez a legnehezebb műve­let, egyenlő vastagságú kell legyen a csuhésodrat, a többi már csak fantázia és kéz­ügyesség kérdése - mondja a Marosvásárhelyről 1991 -ben áttelepült Barabás Rozália, a harkányi Reumakórház kony­halánya. Egyik munkatársa kézi gyékénykosarára fon éppen új fület. Most csak ollóval és speciális horgolótűvel dolgo­zik. Kosárkáihoz és a többi csodaszép csuhé (ahogy Er­délyben mondják: lapi) dísz- és használati tárgyához már a formát megadó faminta, kala­pács, szög, harapófogó is szükségeltetik. Nagy kedvvel és gyorsan dolgozik. Mintha csak belefonná örömét és­ bá­natát is a „zsinórba”. Pöttöm lánykaként szülőfa­lujában, Szentdemeteren leste el édesanyjától, nővérétől ezt a szép, művészi igényű népi mesterséget. Ennek - ahogy nevetve meséli - van már vagy ötven éve. Néhány éve azon fáradozik, hogy minél több gyereknek és felnőttnek adhassa tovább szaktudását Baranya déli településein. - A csuhéfonás mennyi lánynak, asszonynak jelent­hetne munkaalkalmat és meg­élhetést! Csak sikerülne va­lami biztos piacot kifogni, úgy menne a munka, hogy öröm lenne nézni - közli. Barabás Rozáliával nemrég Budapesten, a Gellért Szálló­ban megrendezett Innofó­­rum’95 rendezvényén talál­koztam először, ahol ő is be­mutatta termékeit abban a re­ményben, hogy azokra olyan megrendelésekhez juthat, amivel egy csomó munkaal­kalmat teremthetne. - Bejött a számítása? - Kaptam néhány ajánlatot, de még egyik sem konkrét megrendelés. Sajnos. Maradjunk a talánnál. Talán csuhéfonatú butéliákban ex­portálják Hollandiába a tokaji aszút, csuhéfonatos ülőkéjű székeket, csuhéfonat díszítette ajtajú szekrényt, személyau­tókba csuhéból készült ülés­háttámlát is gyártanak. De jó is lenne! Ha bármelyik ajánlat valóra válik, komoly tételekről lenne szó, azt ő egyedül vég­képp nem győzné, magyar nyugdíjasként sem. Az után­pótlásra, s a megrendelések reményére alapozva adja át a csuhéfonás elleshető titkait nagyharsányi kisiskolásoknak, művelődési házakban, klu­bokban az érdeklődőknek, s mutatja be, oktatja szeretett, és mindenképp hasznos foglala­tosságát magánházaknál is, ahol legalább néhány asz­­szonyban felkeltheti az érdek­lődést. Két lányát követve költö­zött át Magyarországra, s sok­sok hányattatást követően Harkányban kötött ki, immár végleges a letelepedési enge­délye. Sok mindent odaha­gyott, a kevéske nyugdíját is. Albérletben él. Kis házikóról álmodozik, sajátról. Ahol nyugdíjasként - elmúlt öt­venöt éves - a kertben, vagy kis földecskén megtermel­hetné az erdélyi sárga szemű, fehér csövű és csuhéjú kukori­cát, és kedvére fonhatna. Mert, állítja, a fehér csuhé az igazi. Merészebb álmaiban akár tíz-húsz asszonnyal dolgozna együtt és gyártanák biztos pi­acra a szebbnél szebb csuhé fonatú dísz-, használati és ajándéktárgyakat.­­ Erre a munkára egy hónap alatt betanítható minden ügye­sebb kezű lány és asszony. Ez itt a környéken akár húzó ága­zat is lehetne. Csak lenne végre, aki felfedezné, mek­kora a benne rejlő fantázia, s beindulhatna a kisüzem na­gyon sok otthoni bedolgozó­val - mondja, s hangján is ér­ződik, ez az óhaja előbb-utóbb beteljesedik. Barabás Rozália is de bol­dog lenne akkor! B. Murányi László Valóságos remekműveket készít Barabás Rozália Augusztus közepére fejeződik be az aratás Várhatóan augusztus közepére befejeződik az aratás. Az idén a gazdálkodók mintegy 1 millió 700 000 hektárról takaríthatják be a kalászos gabonát, őszi ká­posztarepcét, magborsót, to­vábbá az egyéb apró magvú növényeket. A megyei földhivatalok fel­mérése szerint jelenleg az or­szágban hozzávetőlegesen 8800-9200 kombájn van, amelynek kétharmada öt éves­nél idősebb, és műszaki állapo­tuk is rendkívül heterogén. Az aratásnál ezért a szakértők csu­pán a kombájnkapacitás 70 százalékával számolnak, így az egy kombájnra jutó átlagos be­takarítandó terület nagysága 250-270 hektárra tehető. Napi 8 hektár betakarítását feltéte­lezve kombájnonként az aratás országosan mintegy 30 napot vesz igénybe. Kedvezőtlen idő­járás esetén ez az időtartam akár 30 százalékkal is meg­hosszabbodhat. Jelenleg a bér­­kombájnolás hektáronként 4000-8000 forintba kerül. Az őszi árpa aratását már jú­nius végén elkezdték a gazda­ságokban. A hektáronkénti ho­zam igen nagy eltéréseket mu­tat, mivel a gyenge adottságú területeken 2,5-3,5 tonna körül alakul, míg a jó talajokon gaz­dálkodó termelőknél az 5-6 tonnás átlag sem ritka. Hiányos az adatbázis A Baranya megyei Kézműves Kamara szeretné elérni, hogy minden kisvállalkozó regiszt­ráltassa magát, beküldje a tag­­díjbevallását, befizesse a re­gisztrációs és a tagdíját. Bíztak benne, hogy nyárra már teljes lesz az adatbázisuk, szerepelni fog benne a megye valamennyi egyéni és kis társas vállalkozá­sának neve, címe, tevékeny­sége. Azonban kiderült, hogy ez nem így van, annak ellenére, hogy mindenkihez eljuttatták a szükséges információkat. A várt eredmény elmaradt sokan nem pótolták a pótolhatót. A napokban ismét megke­resnek levélben mindenkit, akik elfelejtették eme kötelezettsé­geiket teljesíteni. Közülük mindenki olyan jellegű külde­ményt kap, amilyen mulasztás a „lelkét terheli”. A vállalkozók most még következmények nélkül megtehetik. Ugyan elő­fordulhat az is, hogy a társka­marák valamelyikében regiszt­rálták már a vállalkozást, vagy tévedésből oda fizetett tag- és regisztrációs díjat a vállalkozó. Ezek mind helyesbíthetők, mód van arra, hogy maga a kamara javítja, vagy javíttatja ki a hi­bát, utaltatja át az esetlegesen rossz helyre befizetett összeget. A kamarákról szóló törvény sok mindent előír a gazdasági önkormányzatoknak, meghatá­rozza a feladataikat is, csak egyet, pénzt nem ad ezek meg­valósítására. Az anyagi forrást jelenleg a tagdíj és a regisztrá­ciós díj jelenti, ugyanis az első félévre ígért állami támogatás elmaradt. Ha mindenki regiszt­ráltatja magát, lesz pénz a vál­lalkozások menedzselése is. Gazdaság Gyorsuló földárverések A kárpótlási törvény módo­sítása alapján a második kárpótlási földalap árverése­inél a termőföldek 80 száza­lékára csak a helyi lakosok, illetve azok licitálhatnak, akiknek az adott település közigazgatási határain belül volt a földjük, amiért a kár­pótlást kapták. A törvény ez irányú módosítása a Magyar Közlönyben nemrég jelent meg. A második kárpótlási földalapra eddig négy árve­rést szerveztek mindegyiket Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Az országosan mintegy 2,3 millió aranyko­rona értékű második föld­alapból tehát egyelőre jelen­téktelen mennyiség, mind­össze 784 aranykorona ér­tékű föld talált gazdára. 1995. július 10., hétfő Jó zöldségtermés várható Országszerte jónak ítélik a szakemberek a különféle zöld­ségek terméskilátásait. A nö­vénykultúrák a kedvező időjá­rás hatására szinte mindenütt szépen fejlődnek. Ez alól csu­pán az uborka és a paprikafélék kivételek, mivel ezek a június eleji alacsony hőmérséklet mi­att nehezebben indultak fejlő­désnek. A párás melegben elszapo­rodtak a kórokozók és a kárte­vők, valamint a gyomnövények is, ám az ellenük való védeke­zés általában megfelelő. A gombás megbetegedések he­lyenként mégis jelentős károkat okoztak a dinnye- és a hagyma­földeken. A zöldborsó betakarí­tása és feldolgozása folyama­tos. A termés mennyiségével is elégedettek lehetnek a gazdák, mivel az átlagosan 3-5 tonna hektáronként. A felvásárlási ár a minőségtől függően 25-30 forint között ingadozik kilo­grammonként. Folyik az átte­lelő hagyma szedése is, a lanyha kereslet miatt azonban a szakemberek szerint értékesí­tési nehézségek várhatók.. Az újburgonya felhozatala bősé­g­­es, és a gumók minősége is jó í­géretes termés várható cseme­gekukoricából is. A múlt hónap végén a piaco­kon általában az újburgonya ki­lójáért 30-50 forintot kértek, a sárgarépa csomóját 30-50 fo­rintért adták, míg a petrezse­lyem csomójáért 40-60 forintot kértek. A vöröshagyma kilo­grammját 70-80 forintért mér­ték, míg a zöldborsó kilójáért 50-60 forintot kellett adni. cm Határidők cégvezetőknek Július 10. - A járulékok befizetése (tb-, egészségbiztosítási, nyugdíj-, baleseti járulék), bejelentések, összesítő elszámolás. - A társasági adó előlegének befizetése. Július 14. - Készpénzforgalmi adat­szolgáltatás. Július 15. - Az üzemanyagok környe­zetvédelmi termékdíjának be­fizetése. - Mezőgazdasági támogatá­sok igénylése. - Az útalap-hozzájárulás rendezése. - Az idegenforgalmi adó bevallása és befizetése. - A fogyasztási adó befize­tése, a fogyasztói árkiegészítés igénylése. Cégeljárás, környezetvédelmi termékdíj Az 1995. évi LXII. törvény a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi fel­ügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendeletet módo­sította. A cégvezetőket közvet­lenül érintő - 1995. július 30- tól hatályos - változások a kö­vetkezők: A legfontosabb „zsebbevágó” újítás, hogy az említett időpontot követően a cégbejegyzési, illetve a válto­zásbejegyzési eljárásban min­den esetben meghatalmazott - vagy a céggel munkaviszony­ban álló - jogi képviselőnek kell közreműködnie. A gazda­sági társaságok törvényes mű­ködésében érdekelt tagok a cégbírósági törvényességi fel­ügyeleti eljárást a későbbiek­ben csak a jogszabályt (társa­sági határozatot vagy valamely okiratot, például a társasági szerződést) sértő magatartásról vagy mulasztásról való tudo­másszerzéstől számított 30 na­pon belül kezdeményezhetik. Nincs helye törvényességi fel­ügyeleti eljárásnak, ha az okot adó­ körülmény bekövetkezésé­től számítottan egy év már el­telt, illetve ha az érvényesíteni kívánt igény az anyagi jogsza­bályok szerint perelhető. (A fe­lülvizsgálat eredménye ezentúl a cég bankszámláinak zárolása is lehet.) Az üzletfelekkel (a leendő üzleti partnerekkel) kapcsolatos tájékozódást se­gíti, hogy a cégjegyzékbe már bejegyzett adatok, jogok stb. mellett ezentúl a cégbíróságra benyújtott, e még el nem bírált cégbejegyzési (változásbe­jegyzési) kérelmek és mellék­leteik is nyilvánosak lesznek. A környezetvédelmi termék­díjról, továbbá az egyes termé­kek környezetvédelmi termék­díjáról rendelkező 1995. évi LVI. törvény értelmében 1995. szeptember 21-től az üzem­anyagot, gumiabroncsot, hűtő­­berendezést, hűtőközeget; 1995. július 1-jétől pedig a csomagolóeszközöket és ak­kumulátort - magyar termék esetében - belföldön először forgalomba hozó vagy azt saját célra felhasználó, valamint a felsorolt árukat importáló cé­gek (egyéni vállalkozók) kör­nyezetvédelmi termékdíjat kö­telesek fizetni. A termékdíj alapja s a törvény mellékletei­ben megállapított termékdíjté­telek (például új gumiabroncs esetén 30 Ft/kg) szorzataként összegszerűen kikalkulálható termékdíjat az említetteknek a Központi Környezetvédelmi Alapba akkor is be kell fizet­niük, ha a felsorolt termékeket más árukkal együtt vagy azok részeként használják fel, il­letve hozzák belföldi forga­lomba. A környezetbarát véd­jegy használatára jogosult ter­mékeket előállító vagy impor­táló gazdálkodóknak csak az egyébként fizetendő termékdíj felét kell megfizetniük. Nagyobb a világgazdasági torta Megélénkült a világkereskedelem. A WTO, a Világkereske­delmi Szervezet adatai szerint a nemzetközi kereskedelmi for­galom tavaly 9 százalékkal bővült, s először érte el a 4000 milli­árd dolláros szintet. Ez a magyar export csaknem 20 százalé­kos növekedésében jutott kifejezésre. Ezzel az elmúlt 18 esztendő legjobb eredményét produkálta mind a világ, mind hazánk. El­ismerésre méltó eredmény ez a magyar gazdaságtól, de jelentő­ségét mégsem szabad túlbe­csülnünk: a többi közép- és ke­let-európai országból származó export ugyanis ugyanilyen mér­tékben bővült. Kína exportja 30 százalékkal nőtt. Mit várhatunk az idén? A WTO 1995-re is erőteljes, de a tavalyinál kisebb növekedést jósol. A világkereskedelem fel­lendülésének lehetőségeit az egyes országok különböző mér­tékben tudják kihasználni. Nemcsak arról van szó, hogy változatlan piaci részesedés mellett élvezik az általános vi­lágkereslet növekedését, hanem arról is, hogy egyes országok megnövelik piaci részesedésü­ket, mások veszítenek abból, jóllehet exportjuk abszolút számokban nő. Térségünk ta­valy az előbbiek körébe tarto­zott, növelte piaci részesedését. Az, hogy az idén mi történik, nagymértékben attól függ, hogy mennyire keresett termékekkel és mennyire versenyképes árakkal lépünk föl a piacokon, és kinek próbáljuk eladni por­tékáinkat. Az előbbit kétségte­lenül elősegíti a reálisabban alakított forintárfolyam és a némileg megerősödött beruhá­zási tevékenység. A második attól függ, mennyire vagyunk képesek piacváltásokra, meny­nyire rugalmas állami és válla­lati szinten folytatott gazdasági diplomáciánk. Latin-Ameriká­­ban átlagon felüli importbővü­lés várható az idén, viszont az olaj- és energiatermelő orszá­gok kereslete várhatóan vissza­esik az olajárak hanyatlása mi­att. A helycserés támadásoknak - amelyek valaha labdarúgási sikereink forrásai voltak - is­mét szerepük lehet. Ha megfe­lelő időben és helyen alkalmaz­zuk őket a magyar külkereske­delemben. Bácskai Tamás I­V*4

Next